Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-19 / 15. szám
A I ALL Új ÉLEIÉNEK ALKOTÓI Kőrösiné, a népnevelő J ' Odakint suiű höa szitui. A nem túlságosan meleg váróterem ajtaja néha álmosan nyi- kordut, az utasok unatkozva várják a vonatot- Beszélgetnek. Alacsony, kövér nő viszi a szót. Szájába időnként félmaroknyi apró cukrot töm, s miközben ezen csámcsog, csakúgy dől belőle a panasz. „Az embernek meg kell bolondulnia. Már sem mit nem lehet kapni, öt kiló Paprikát akartam venni, hűt azt hiszik, adtak? Több mint öt forintba került ez a kis csomag cukorka is... A fiam tizenhárom hónapja katona, he.énként küldöm neki a csomagot, hogy ne koplaljon szegény.. •“ A várakozók közül többen kelletlenül hátat fordítanak, válaszra sem méltatják a fecsogőt. Csak egy 45 év körüli, szigorú piilautású asszony figyel éberen iiurcrakúszen s fekete szeme haragosan villan. Az első alkalommal közlicszól: „Nem tudom, hol katoiiá a maga fia, de' az enyém is éppen tizenhárom hónapja vonult be, azóta kétszer küldtem neki csomagot, disznóöléskor, meg husvétkor. mind a kétszer szinte megdorgált érte. A nyáron magam lé o-rettam iiieg. kiráhtoOhnst vittem neki. Nem bírta megenni. Az ebédjük pura- dicy;m,e.ves, rizseshús és tortaszélét volt, de bőségesen. Meg lehet kérdezni a többi kntonn szülőit, kérnek-e csomagot ott- honról a fiaik.1“ \ panaszkodó zavarában el- vi'r ' ödik. Nem is tud válaszolni Megszégyenülten, mint a tettemért tolvaj, elkullog. A fekete- szemű asszonyra pedig barátságosan mosolyog ,ak az vüasok. Isii Körősiné, a népnevelő. A faluidban szeretik, | megbecsülik a dolgozó parasztok.! Reggelenként, amikor kon* dúba hajtják a disznót, gulyára a marhát, sokszor az asszonyok egész csoportja várakozik rá, bogy elbeszélgessenek. Nem egyszer a lakásán is felkeresik, jó- tauácsért, útbaigazításért. Ö nemcsak néhány „hivatalos órát“ fordít hetenként felvilágosító munkára. Nemcsak akkor népnevelő, ha háziagitációt végez, vagy kisgyülést tan. Tanít, nevel a nap minden órájában, utcán, szövetkezeti boltban, a közi- ségi kútnál, ahol csak emberekkel találkozik. És nemcsak beszél A terménybeadási agitáció során nem egyszer megkérdezték, v-jjou az ő családja teljesítette-e a beadást. Emelt fővel járhatott az emberek között: három hold földjük van és tíz mázsa búzát beadtak, tangeri- h.adásban is teljesítették kötelezettségüket. Én is tudom, hogy nekünk kell gondoskodnunk az ország éleiméiről, teljesítjük is szívvel kötelességünket, de legalább olcsóbb lenne a ruhaféle, meg a lábbeli — veteite ellen Szarka Péter középparaszt. — Többen hordanak ma fényes új csizmát, mint, valaha is — válaszolt. — Nézze csak végig vasárnap délután a falut, amikor öregek, fiatalok felöltöznek. Halmai János. Nagy Dávid kisparasztok és hogy öltöznek! Ennyi selyem, és gyapjúkendő;, ennyi szép kabátot és csizmát még nem látott a mi utcánk. Nem volt a mi lányaink lábán hócipő azelőtt, de még puplinlnget sem viseltek a férfiúk. Most meg minden másodikon azt látni- Kégente durva kender, háziszőttes volt a fehérnemű, némelyik szegénynek, mint Balaska Vendelnek, még a nadrágja is befestett ke'nder- szóttesből készült. Ma meg úgy öltözik a többiekkel együtt, hogy öröm végignézni rajta Kőrösiné nagyon jól tudja: jómódú a falu. A csizmát, ruhafélét*, gyümölcsből, borból, a régen- te soha nem termelt szerződéses ipari növényekből, sertéshízla- Iiáiból, baromfitenyésztésből veszik. Ezért esik ' meg gyakran hogy napok alatt szétkapkodiák a földművesszövetkezeti boltba érkező árut-Az ellenség azt szeretné elhitetni, hogy kevesebb ez az áru, mint azelőtt. Kőrösiné tud a eddig is, hogy ez nem igaz. Tudta, azért van olykor áruhiány, mert a falu vásárlóereje hatalmasan megnövekedett. A szövetkezeti ooaban az asszonyok éppen ruhát vásároltak, amikor belépett és persze, volt, aki éppen panaszkodott „Hát nem tudnak eleget gyártani? Ha az ember kicsit későbben jön, már nem jut megfelelő ruhaanyag.1* — Bizony, nem könnyű az élet — sóhaj ;ott erre Kőrösiné is panaszos hangon- Most mindenki reá figyelt. Vargáné, aki jól ismeri,, szemmé.láthatóan csodálkozva nézett rá : „Hát mát ez is így bőszé;?-* Kőrösiné zavartalanul folytatta: — A lányom szegény éppen most panaszkodik, hogy augusztusban elvitte az új ruháját és még ma sincs készen. De hiába próná,ja az ember akármelyiket a tizen-1 négy varróuő közül, mindegyiknél annyi munka halmozódik, hogy megesik, íélesztcndőro is elmaradnak egy-egy megrende- éssel. Csak tudnánk, mit varrnak, honnan van annyi dolguk ha mi — ahogy maga mondta, .elkem — nem kapunk textilt? Néhány asszony közelebb lép hozzá, egyesek Vargánét figyelik és moso.yognak. Kőrösiné meg most már láthatóan tréfásan elmondja, amit amúgy Is tud min- denki: „Emlékezünk jól, hogy is voll az valamikor. Két-bárora varrónő volt a faluban, do majd éthenhnltak, alig varratott ná- ,l'- valaki. Akkor csakugyan előbb végezlek egy ruhával1". „Végeztek volna, ha lett volna .arrni.-aló. De pénzünk sem volt kenyérre, nemhogy ruhát varrassunk. Ezért voltak munka nélkül: a Varrónők** — szói hevesen vitázva Vargáné és csak akkor észbe, amikor látja, hogy a !."rülá]lókból kitör a nevetés. Hiszen az előbb még ő panaszkodott! Most már látja mindenki az előbbi általános sírásbő mi lett, csak azért, mert első szavaiban Kőrösiné is velük .panaszkodott“. így agitál ő a maga módján. Miudeu szavából kiérzik; ismeri a falut, szereti az embereket, türelmesen, okosan, meggyőzéssel harcol a hibák leküzdéséért. Hát ilyen asszony Kőrösiné. igaz, ha úgy látja, hogy a szép szó kevés, akkor nemcsak az ellenséggel szemben, de a magafajtákkal is ki tud keményen állni az igazságért. A múltkor GáT' >r I.ajosnő egy beszélgetés alkalmával ezt mondta neki: —• Biztosan jól megfizetnek [éged, Juli, így hát megvan rá az okod. hogy állandóan dicsérd a demokráciát. — Bizony — válaszolt ő — mi tagadás, jől megfizetnek. De ha azt vesszük, téged még jobban „megfizetett1* a felszabadu- dulás. Több földet kaptatok, mint mi, azóta már tehenet is vettetek, anyakocátok vau, hízót is vágtok minden évben. Bégen meg nem egyszer hiányzott a zsírozó akárcsak nálunk. A rosszat könnyű elfelejteni, de tudd meg. ha a kulúklioz igazodsz a beszédben, a* kulákasz- szonyokkal pletykálsz, nem velünk, dolgozókkal tartasz, nem vagy ám te becsületes asszony. Hálátlan vagy. Elfelejted, hogy a fiad gimnáziumba jár, akár az enyém, meg azt is, hogy valamikor hányszor jártál munka után a harmadik község határába isÉrdekes, Gáborné nem sértődött meg a kemény hang miatt Nyilván később is sokat gondolkozott ezen a beszélgetésen, mórt egyre többször megvárta őt a reggeli júszágki- hajtáshál és mindig volt kérdez- nivalója. Körösiné meg türelmesen válaszolt minden kérdésére. Gáborné meg már- • ej-.-lJár az MNDSZ-be is. Kőrösiné, a népnevelő ennek örül a legjobban, ha látja munkája eredményét, az emberek jntudatosodását. És mi tagadás? Jólesik neki. ha elismerik, hogy nem dolgozik, nem beszél hiába, több mint egy éve, még az elmúl; ősszel vitája vélt Baloghék- kal az őszi traktorszán tásról, végül a Balogh-család mégiscsak kipróbálta a traktorral végzett mélyszántást- Kőrösiné mosolygott magában és tavasszal, kukoricakapálás idején, valahányszor a maguk földjére indult, mindig bekiáltott Baiogbék udvarára is, hogy menjenek együtt. Az öreg Balogh a negyedik kapálásnál már azt mondta: „Soha nem kapáltam négyszer, de most csinálom, csak azért, hadd lássam. jól beszél-e'1. ö meg nyugodtan, magabiztosan mosolygói rá vissza. A pártszervezet-1 ben hallotta, mi az előnye a sokszori kapálásnak, tudta, nem csalódhat sem ő, sem az örec Balogh. Jól számított. Nekik is. Baloghéknak is, meg a faluban mindenkinek, aki a népnevelőkre hallgatott, jőnéhSny mázsá va] több lett a kukorlcatermé síik, mint a „régimódiaknak“. I A túrt szavát közvetíti a falu felé Kőrösiné, d tudja mindenki, hogy neki el jf lehet mondani minden panaszt. A múlt hetekben Bakos kuják- hentes ellen zúgolódott a nép. lónéhány év alatt alaposan meg- tollasodott a feketézésen, most meg a levágott sertések zsírját egy szemig kiszállította a falu- hó’. Kőrösiné fe’vetette a Párt ban. hogy nem lehetne-e az. ő f- 1 kbun is szövetkezeti hen- t ' .’.elet iz+oc«+o„j, mint - a szomszéd (községekben. Javaslati írn^hnligatták; nem sok idő múlva át is alakítottak egy he lyiséget hentesüzletté. Azóta •urai haj a zsíreDátással, ""e, amikor hazamegy a munkából, bo'flogan számol be c«a- ádjának unni élményeiről. — Bálod, mondta i> férjének — érdemes szívvel vévezni a néonP’-e'ő r-'”''S* Jövök hazafelé, megállít az öreg Balogh és azt mondja: „Érdemes volt négyszer kapálni. L"tt termés hőven- Akkorára hízott a disznó, hogy amióta eszem tudom, nem vá k ilyon nagyot.“ A férfi csak mosolyog és ba- cfi-'ágos pillantásából megelége- lettség sugárzik. Kégen'e az volt enn.k az asszonynak a legfőbb öröme, ha jól sikerült az ebéd. Most meg, nemcsak jő ebédet •ud főzni: am:ó*a az egész faluval foglo’kozik. sokkal többet lát. e mások örömének, boldo- alásának vált részesévé maga s. Ilyen ■ asszony az ő felesége- nem csak a család, de a falu is megbecsüli, szereti. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaságban kifizetett beíveli hetven százaléka teljtísítménybér legyen Értekezlet a mezőgazdasági alapbéremeléssel és aormarendezéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalására A földművelésügyi minisztérium é& a DÉFOSZ értekezletre hívta össze az állam; gazdaságok megyei központjainak, a gépállomások megyei alközpontjainak és a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetőit, valamint a megyei DEFOSZ-titkárokat a me.őga.dasági alapbéremeléssel és normarendezezsel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Az értekezleten Erdei Mihály elvtárs megnyitója után Keresztes Mihály elv'árs, földművelésügyi áliamlitkár ismertette a mezőgazdasági normarendezéssel kapcsolatos feladatokat, — Döntő fontosságú: feladat a munka jó megszervezése és a munka arányában történő bérezés — mondotta. A mezőgazdaságban eddig a kifizetett béreknek csak 35 százaléka volt teljesítménybér. A normarendezéssel e| kell érni. hogy ebben az évben a mezőgazda, ágban kifizetett bérek 70—80 százaléka már teljesítménybér legyen. A rendezés során felhasználtuk a Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalatait. A normák elkészítésénél az volt a cé[, hogy azokat becsületes, szorgalmas munkával teljesíteni lehessen. Igyekeztünk olyan bérrendszert, prémiumrendszert kialakítani, amely ösztönzi a dolgozókat, hogy minél többet, jobbat és olcsóDbain termeljenek. A normarendezés során figyelembe vették a dolgozók képzettségét, s a munkát "befolyásoló körülményeket, pld. a talajállapotot. A munkautalványok alapján a dolgozók nemcsak azt tudjak meg, mi az elvégzendő munka, hanem mi annak' normája és mennyi bért kapnak érte. Az eddigi 22 bérosztály nem adott módot a fizikai munkák tényleges különbségének kifejezésére. Ezt a mostani hét bérkategória megoldotta. Az állattenyésztési és takarmány- termelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása során igen ösztönzően hat majd a prémiumos rendszer. Az állami gépállomásoknál szintén sokat javít a rendezés, A teljesítményt egy teljes műszakra állapítottuk meg. Az új norma jtt is kiküszöböli az aránytalanságot. A káros munkaerővándor]ás megszüntetés© érdekében bevezetjük a hűségjutalmat. A módosított normák előnye az is, hogy az alapbéreket rögzítette és sok esetben emelte A módosított a fejlődés követelményeinek megfelelő normák bevezetése harci feladat. Ehhez esősorban jó politikai felvilágosító munka szükséges. A tudatosító munkát a pártszervezetek vezetésével, az üzemi bizottságokkal szoros együttműködésben kell elvégezni. A feladatok elvégzésére a DEFOSZ is mozgósítja aktivált. Megválasztották az Országos Béketanács elnökségét Az Országos Béketanács elnöksége szerdán délután ülést tartott a parlament gobelin-termében. Az ülésen megjelent Hónai Sándor elvtárs. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Andics Erzsébet elv. társnő országgyűlési képviselő, Szabó István elvtárs altábornagy, Mihály fi Ernő, a Kultúrkapcso- latok Intézetének elnöke, valamint az elnökség többi tagja Az ülést Darvas József ' nyitotta meg, majd az elnökség tagjai megválasztották a bék&tanáoa elnökét, főtitkárát és titkárát- Az Országos Béketanács elnökévé Andics Erzsébet elvtársiad, országgyűlési képviselőt, a Béke Világtanács tagját, főtitkárrá Mihályit Ernő országgyűlési képviselőt, titkárrá Benke Valéria elvtársnő, országgyűlési képviselőt választották meg. Az elnökség ezután ügyeket tárgyalt. folyó Egy chicagói tömeggyűlés határozata: Tartsanak a városban népszavazási Korea elleni háború beszüntetéséről a Chicagóban sokezer ember részvételével gyűlést tartottak, amelyen a békeküldöttek, Ken- nard néger lelkipásztor, Word, a mezőgazdasági gépeket gyárid munkások szakszervezetének tag" Ja, Miller, a chicagói gépkocsiipari munkások képviselője, Do- roihy Cole, Charles Howard, a A Tito-klikk visszaadja korábbi külföldi tulajdonosainak az államosított jugoszláv üzemeket A jugoszláv politikai emigránsok Nova Borba c-ímü lapja Jugoszlávia gazdasági züllésével foglalkozva, megállapítja, hogy Titóék az amerikaiak rendelke- sóre bocsátják Jugoszlávia összes természeti kincseit és az államosított üzemeltet visszaadják korábbi külföldi tulajdonosaiknak. A bori rézbányák, amelyek korábban ,a . franciák, a háború idején a németek számára termeltek, moot az amerikai Anaconda : Copper Mining Co. tulajdonában vannak. Ugyanez a társaság ellenőrzi a kamnikí ólom- és őnbányákat is. A Maribor melletti tezedi gépkpesigyár még meg sem kezdte működését, de máris a General Motors amerikai tröszt két megbízottja vezeti. A zenicai és troci kohászati üzemek a Betlehem Steel Co. amerikai társaság érdekeltségei. A jugoszláv gyufagyárakat Ismét a Kreuger et Co. svéd konszern ellenőrzi. Újból korábbi angol tulajdonosuk, a Trepcsa Mines Limited számára termelnek a trcpcsal, zletovói és belo-brodi ólömbányák. A jugoszláv faipart az angol, olasz, béig - és svájci konszernek os..ották fel egymás között — fejezi be a Nova Borba cikke. Haladó Párt egyik vezetője éa mások mondottak beszédet, A gyűlés részvevői elhatározták, hogy Chicagóban népszava- zást tartanak a béke legfontosabb kérdéseiről: 1. Szüntessék be a koreai háborút és hozzák haza az amerikai fiatalokat. 2. Ne küldjenek csapatokat Európába a nép megkérdezése nélkül. 3. Hagyják abba Nyugat-Német- ország felfegyverzését és a katonai kényszer-kiképzést, Adjanak önkormányzati jogot a világ gyarmati népeinek és teljes egyenjogúságot a néger népnek az Egyesült Államokban 5. Folg, tassanak tárgyalásokat a- öt nagyhatalom között az atom- és baktériumfegyver betiltásáról és az óriási méretű katonai költségvetés csökkentéséről, 6. Tiltsál: be a bérek rögzítését és az adók növelését, vezessenek be békés termelést a háborús helyett. Elmarad a Pártoktatók Háza 1931. január hó 18 ra jelzett előadása. Takarékoskodj a villannyal!
