Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-19 / 15. szám

A I ALL Új ÉLEIÉNEK ALKOTÓI Kőrösiné, a népnevelő J ' Odakint suiű höa szitui. A nem túlságosan meleg váró­terem ajtaja néha álmosan nyi- kordut, az utasok unatkozva várják a vonatot- Beszélgetnek. Alacsony, kövér nő viszi a szót. Szájába időnként félmaroknyi apró cukrot töm, s miközben ezen csámcsog, csakúgy dől be­lőle a panasz. „Az embernek meg kell bolondulnia. Már sem mit nem lehet kapni, öt kiló Paprikát akartam venni, hűt azt hiszik, adtak? Több mint öt fo­rintba került ez a kis csomag cukorka is... A fiam tizenhárom hónapja katona, he.énként kül­döm neki a csomagot, hogy ne koplaljon szegény.. •“ A várakozók közül többen kel­letlenül hátat fordítanak, vá­laszra sem méltatják a fecsogőt. Csak egy 45 év körüli, szigorú piilautású asszony figyel éberen iiurcrakúszen s fekete szeme ha­ragosan villan. Az első alkalom­mal közlicszól: „Nem tudom, hol katoiiá a maga fia, de' az enyém is éppen tizenhárom hónapja vonult be, azóta kétszer küld­tem neki csomagot, disznóölés­kor, meg husvétkor. mind a két­szer szinte megdorgált érte. A nyáron magam lé o-rettam iiieg. kiráhtoOhnst vittem neki. Nem bírta megenni. Az ebédjük pura- dicy;m,e.ves, rizseshús és torta­szélét volt, de bőségesen. Meg lehet kérdezni a többi kntonn szülőit, kérnek-e csomagot ott- honról a fiaik.1“ \ panaszkodó zavarában el- vi'r ' ödik. Nem is tud válaszol­ni Megszégyenülten, mint a tet­temért tolvaj, elkullog. A fekete- szemű asszonyra pedig barátsá­gosan mosolyog ,ak az vüasok. Is­ii Körősiné, a népnevelő. A faluidban szeretik, | megbecsülik a dolgozó parasz­tok.! Reggelenként, amikor kon* dúba hajtják a disznót, gulyára a marhát, sokszor az asszonyok egész csoportja várakozik rá, bogy elbeszélgessenek. Nem egy­szer a lakásán is felkeresik, jó- tauácsért, útbaigazításért. Ö nemcsak néhány „hivatalos órát“ fordít hetenként felvilágosító munkára. Nemcsak akkor nép­nevelő, ha háziagitációt végez, vagy kisgyülést tan. Tanít, ne­vel a nap minden órájában, ut­cán, szövetkezeti boltban, a közi- ségi kútnál, ahol csak emberek­kel találkozik. És nemcsak be­szél A terménybeadási agitáció során nem egyszer megkérdez­ték, v-jjou az ő családja telje­sítette-e a beadást. Emelt fő­vel járhatott az emberek között: három hold földjük van és tíz mázsa búzát beadtak, tangeri- h.adásban is teljesítették kötele­zettségüket. Én is tudom, hogy nekünk kell gondoskodnunk az ország éleiméiről, teljesítjük is szívvel kötelességünket, de legalább ol­csóbb lenne a ruhaféle, meg a lábbeli — veteite ellen Szarka Péter középparaszt. — Többen hordanak ma fé­nyes új csizmát, mint, valaha is — válaszolt. — Nézze csak vé­gig vasárnap délután a falut, amikor öregek, fiatalok felöl­töznek. Halmai János. Nagy Dávid kisparasztok és hogy öl­töznek! Ennyi selyem, és gyap­júkendő;, ennyi szép kabátot és csizmát még nem látott a mi utcánk. Nem volt a mi lányaink lábán hócipő azelőtt, de még puplinlnget sem viseltek a fér­fiúk. Most meg minden másodi­kon azt látni- Kégente durva kender, háziszőttes volt a fehér­nemű, némelyik szegénynek, mint Balaska Vendelnek, még a nadrágja is befestett ke'nder- szóttesből készült. Ma meg úgy öltözik a többiekkel együtt, hogy öröm végignézni rajta Kőrösiné nagyon jól tudja: jó­módú a falu. A csizmát, ruhafé­lét*, gyümölcsből, borból, a régen- te soha nem termelt szerződéses ipari növényekből, sertéshízla- Iiáiból, baromfitenyésztésből ve­szik. Ezért esik ' meg gyakran hogy napok alatt szétkapkodiák a földművesszövetkezeti boltba ér­kező árut-Az ellenség azt szeretné elhitetni, hogy kevesebb ez az áru, mint azelőtt. Kőrösiné tud a eddig is, hogy ez nem igaz. Tud­ta, azért van olykor áruhiány, mert a falu vásárlóereje hatal­masan megnövekedett. A szövetkezeti ooaban az asszonyok éppen ruhát vásá­roltak, amikor belépett és persze, volt, aki éppen panaszkodott „Hát nem tudnak eleget gyár­tani? Ha az ember kicsit későb­ben jön, már nem jut megfelelő ruhaanyag.1* — Bizony, nem könnyű az élet — sóhaj ;ott erre Kőrösiné is panaszos hangon- Most min­denki reá figyelt. Vargáné, aki jól ismeri,, szemmé.láthatóan csodálkozva nézett rá : „Hát mát ez is így bőszé;?-* Kőrösiné za­vartalanul folytatta: — A lá­nyom szegény éppen most pa­naszkodik, hogy augusztusban elvitte az új ruháját és még ma sincs készen. De hiába próná,ja az ember akármelyiket a tizen-1 négy varróuő közül, mindegyik­nél annyi munka halmozódik, hogy megesik, íélesztcndőro is elmaradnak egy-egy megrende- éssel. Csak tudnánk, mit varr­nak, honnan van annyi dolguk ha mi — ahogy maga mondta, .elkem — nem kapunk textilt? Néhány asszony közelebb lép hozzá, egyesek Vargánét figyelik és moso.yognak. Kőrösiné meg most már láthatóan tréfásan el­mondja, amit amúgy Is tud min- denki: „Emlékezünk jól, hogy is voll az valamikor. Két-bárora varrónő volt a faluban, do majd éthenhnltak, alig varratott ná- ,l'- valaki. Akkor csakugyan előbb végezlek egy ruhával1". „Végeztek volna, ha lett volna .arrni.-aló. De pénzünk sem volt kenyérre, nemhogy ruhát varras­sunk. Ezért voltak munka nél­kül: a Varrónők** — szói hevesen vitázva Vargáné és csak akkor észbe, amikor látja, hogy a !."rülá]lókból kitör a nevetés. Hiszen az előbb még ő panasz­kodott! Most már látja minden­ki az előbbi általános sírásbő mi lett, csak azért, mert első szavaiban Kőrösiné is velük .panaszkodott“. így agitál ő a maga módján. Miudeu szavából kiérzik; ismeri a falut, szereti az embereket, türelmesen, okosan, meggyőzéssel harcol a hibák le­küzdéséért. Hát ilyen asszony Kőrösiné. igaz, ha úgy látja, hogy a szép szó kevés, akkor nemcsak az el­lenséggel szemben, de a maga­fajtákkal is ki tud keményen állni az igazságért. A múltkor GáT' >r I.ajosnő egy beszélgetés alkalmával ezt mondta neki: —• Biztosan jól megfizetnek [éged, Juli, így hát megvan rá az okod. hogy állandóan dicsérd a demokráciát. — Bizony — válaszolt ő — mi tagadás, jől megfizetnek. De ha azt vesszük, téged még job­ban „megfizetett1* a felszabadu- dulás. Több földet kaptatok, mint mi, azóta már tehenet is vettetek, anyakocátok vau, hí­zót is vágtok minden évben. Bé­gen meg nem egyszer hiányzott a zsírozó akárcsak nálunk. A rosszat könnyű elfelejteni, de tudd meg. ha a kulúklioz iga­zodsz a beszédben, a* kulákasz- szonyokkal pletykálsz, nem ve­lünk, dolgozókkal tartasz, nem vagy ám te becsületes asszony. Hálátlan vagy. Elfelejted, hogy a fiad gimnáziumba jár, akár az enyém, meg azt is, hogy va­lamikor hányszor jártál munka után a harmadik község hatá­rába is­Érdekes, Gáborné nem sértődött meg a kemény hang miatt Nyilván később is sokat gondolkozott ezen a be­szélgetésen, mórt egyre többször megvárta őt a reggeli júszágki- hajtáshál és mindig volt kérdez- nivalója. Körösiné meg türelme­sen válaszolt minden kérdésére. Gáborné meg már- • ej-.-lJár az MNDSZ-be is. Kőrösiné, a népnevelő ennek örül a legjobban, ha látja mun­kája eredményét, az emberek jntudatosodását. És mi tagadás? Jólesik neki. ha elismerik, hogy nem dolgozik, nem beszél hiába, több mint egy éve, még az el­múl; ősszel vitája vélt Baloghék- kal az őszi traktorszán tásról, végül a Balogh-család mégiscsak kipróbálta a traktorral végzett mélyszántást- Kőrösiné mosoly­gott magában és tavasszal, ku­koricakapálás idején, valahány­szor a maguk földjére indult, mindig bekiáltott Baiogbék ud­varára is, hogy menjenek együtt. Az öreg Balogh a negyedik ka­pálásnál már azt mondta: „Soha nem kapáltam négyszer, de most csinálom, csak azért, hadd lás­sam. jól beszél-e'1. ö meg nyu­godtan, magabiztosan mosoly­gói rá vissza. A pártszervezet-1 ben hallotta, mi az előnye a sokszori kapálásnak, tudta, nem csalódhat sem ő, sem az örec Balogh. Jól számított. Nekik is. Baloghéknak is, meg a faluban mindenkinek, aki a népnevelők­re hallgatott, jőnéhSny mázsá va] több lett a kukorlcatermé síik, mint a „régimódiaknak“. I A túrt szavát közvetíti a falu felé Kőrösiné, d tudja mindenki, hogy neki el jf lehet mondani minden panaszt. A múlt hetekben Bakos kuják- hentes ellen zúgolódott a nép. lónéhány év alatt alaposan meg- tollasodott a feketézésen, most meg a levágott sertések zsírját egy szemig kiszállította a falu- hó’. Kőrösiné fe’vetette a Párt ban. hogy nem lehetne-e az. ő f- 1 kbun is szövetkezeti hen- t ' .’.elet iz+oc«+o„j, mint - a szomszéd (községekben. Javasla­ti írn^hnligatták; nem sok idő múlva át is alakítottak egy he lyiséget hentesüzletté. Azóta •urai haj a zsíreDátással, ""e, amikor hazamegy a mun­kából, bo'flogan számol be c«a- ádjának unni élményeiről. — Bálod, mondta i> férjének — érdemes szívvel vé­vezni a néonP’-e'ő r-'”''S* Jövök hazafelé, megállít az öreg Balogh és azt mondja: „Érdemes volt négyszer kapálni. L"tt termés hőven- Akkorára hízott a disznó, hogy amióta eszem tudom, nem vá k ilyon nagyot.“ A férfi csak mosolyog és ba- cfi-'ágos pillantásából megelége- lettség sugárzik. Kégen'e az volt enn.k az asszonynak a legfőbb öröme, ha jól sikerült az ebéd. Most meg, nemcsak jő ebédet •ud főzni: am:ó*a az egész falu­val foglo’kozik. sokkal többet lát. e mások örömének, boldo- alásának vált részesévé maga s. Ilyen ■ asszony az ő felesége- nem csak a család, de a falu is megbecsüli, szereti. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaságban kifizetett beíveli hetven százaléka teljtísítménybér legyen Értekezlet a mezőgazdasági alapbéremeléssel és aormarendezéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalására A földművelésügyi miniszté­rium é& a DÉFOSZ értekezletre hívta össze az állam; gazdaságok megyei központjainak, a gépállo­mások megyei alközpontjainak és a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetőit, valamint a megyei DEFOSZ-titkárokat a me.őga.dasági alapbéremeléssel és normarendezezsel kapcsolatos kér­dések megbeszélésére. Az értekezleten Erdei Mihály elvtárs megnyitója után Keresztes Mihály elv'árs, földművelésügyi áliamlitkár ismertette a mező­gazdasági normarendezéssel kap­csolatos feladatokat, — Döntő fontosságú: feladat a munka jó megszervezése és a munka arányában történő bérezés — mondotta. A mezőgazdaság­ban eddig a kifizetett béreknek csak 35 százaléka volt teljesít­ménybér. A normarendezéssel e| kell érni. hogy ebben az évben a mezőgazda, ágban kifizetett bérek 70—80 százaléka már teljesítménybér legyen. A rendezés során felhasználtuk a Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalatait. A normák elkészí­tésénél az volt a cé[, hogy azokat becsületes, szorgalmas munkával teljesíteni lehessen. Igyekeztünk olyan bérrendszert, prémiumrend­szert kialakítani, amely ösztönzi a dolgozókat, hogy minél többet, jobbat és olcsóDbain termeljenek. A normarendezés során figye­lembe vették a dolgozók képzett­ségét, s a munkát "befolyásoló kö­rülményeket, pld. a talajállapo­tot. A munkautalványok alapján a dolgozók nemcsak azt tudjak meg, mi az elvégzendő munka, hanem mi annak' normája és mennyi bért kapnak érte. Az eddigi 22 bérosztály nem adott módot a fizikai munkák tényleges különbsé­gének kifejezésére. Ezt a mos­tani hét bérkategória meg­oldotta. Az állattenyésztési és takarmány- termelés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehaj­tása során igen ösztönzően hat majd a prémiumos rendszer. Az állami gépállomásoknál szin­tén sokat javít a rendezés, A tel­jesítményt egy teljes műszakra állapítottuk meg. Az új norma jtt is kiküszöböli az aránytalanságot. A káros munkaerővándor]ás meg­szüntetés© érdekében bevezetjük a hűségjutalmat. A módosított nor­mák előnye az is, hogy az alap­béreket rögzítette és sok esetben emelte A módosított a fejlődés köve­telményeinek megfelelő normák bevezetése harci feladat. Ehhez esősorban jó politikai felvilágosító munka szükséges. A tudatosító munkát a pártszervezetek vezeté­sével, az üzemi bizottságokkal szo­ros együttműködésben kell elvé­gezni. A feladatok elvégzésére a DEFOSZ is mozgósítja aktivált. Megválasztották az Országos Béketanács elnökségét Az Országos Béketanács el­nöksége szerdán délután ülést tartott a parlament gobelin-ter­mében. Az ülésen megjelent Hó­nai Sándor elvtárs. a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Andics Erzsébet elv. társnő országgyűlési képviselő, Szabó István elvtárs altábornagy, Mihály fi Ernő, a Kultúrkapcso- latok Intézetének elnöke, vala­mint az elnökség többi tagja Az ülést Darvas József ' nyi­totta meg, majd az elnökség tag­jai megválasztották a bék&tanáoa elnökét, főtitkárát és titkárát- Az Országos Béketanács elnökévé Andics Erzsébet elvtársiad, or­szággyűlési képviselőt, a Béke Vi­lágtanács tagját, főtitkárrá Mi­hályit Ernő országgyűlési képvi­selőt, titkárrá Benke Valéria elvtársnő, országgyűlési képvise­lőt választották meg. Az elnökség ezután ügyeket tárgyalt. folyó Egy chicagói tömeggyűlés határozata: Tartsanak a városban népszavazási Korea elleni háború beszüntetéséről a Chicagóban sokezer ember részvételével gyűlést tartottak, amelyen a békeküldöttek, Ken- nard néger lelkipásztor, Word, a mezőgazdasági gépeket gyárid munkások szakszervezetének tag" Ja, Miller, a chicagói gépkocsi­ipari munkások képviselője, Do- roihy Cole, Charles Howard, a A Tito-klikk visszaadja korábbi külföldi tulajdonosainak az államosított jugoszláv üzemeket A jugoszláv politikai emigrán­sok Nova Borba c-ímü lapja Ju­goszlávia gazdasági züllésével foglalkozva, megállapítja, hogy Titóék az amerikaiak rendelke- sóre bocsátják Jugoszlávia összes természeti kincseit és az államosított üzemeltet visszaadják korábbi külföldi tulajdonosaiknak. A bori rézbányák, amelyek ko­rábban ,a . franciák, a háború idején a németek számára ter­meltek, moot az amerikai Anaconda : Copper Mining Co. tulajdonában vannak. Ugyanez a társaság ellenőrzi a kamnikí ólom- és őnbányákat is. A Ma­ribor melletti tezedi gépkpesi­gyár még meg sem kezdte mű­ködését, de máris a General Mo­tors amerikai tröszt két megbí­zottja vezeti. A zenicai és troci kohászati üzemek a Betlehem Steel Co. amerikai társaság érdekeltségei. A jugo­szláv gyufagyárakat Ismét a Kreuger et Co. svéd konszern ellenőrzi. Újból korábbi angol tulajdonosuk, a Trepcsa Mines Limited számára termelnek a trcpcsal, zletovói és belo-brodi ólömbányák. A jugoszláv faipart az an­gol, olasz, béig - és svájci konszernek os..ották fel egymás között — fejezi be a Nova Borba cikke. Haladó Párt egyik vezetője éa mások mondottak beszédet, A gyűlés részvevői elhatároz­ták, hogy Chicagóban népszava- zást tartanak a béke legfonto­sabb kérdéseiről: 1. Szüntessék be a koreai háborút és hozzák haza az amerikai fiatalokat. 2. Ne küldjenek csapatokat Euró­pába a nép megkérdezése nélkül. 3. Hagyják abba Nyugat-Német- ország felfegyverzését és a kato­nai kényszer-kiképzést, Adja­nak önkormányzati jogot a világ gyarmati népeinek és teljes egyenjogúságot a néger népnek az Egyesült Államokban 5. Folg, tassanak tárgyalásokat a- öt nagyhatalom között az atom- és baktériumfegyver betiltásáról és az óriási méretű katonai költség­vetés csökkentéséről, 6. Tiltsál: be a bérek rögzítését és az adók növelését, vezessenek be békés termelést a háborús helyett. Elmarad a Pártoktatók Háza 1931. január hó 18 ra jelzett előadása. Takarékoskodj a villannyal!

Next

/
Thumbnails
Contents