Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-19 / 15. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 iwm*^iii jwiiiPiPBJiiiJilPii ^jpnwiu'wi ipniirfiiprfnMr^ili^~firiniTJ^rTrifiírrwiTirTi n witpi wnrrr, nr j um jj i m* iyi un um ninwr'Ji Tmintn^iif «t^inM^jfci^ftfiiiiíntriiritír irrmfnii ^ir^nrtiiinnii nntfii-iiiftaifn^fcim--ttmrti ittMiifrittniirm niiii^r»m(ii n^rr ié^i rm ir^ tűmét- r-rmr fin VI. évfolyam, 15. szám Ara 50 fillér A fala új életének akotói. — Haladéktalanul fel kell bontani a terveket a Magasépítő Vállalat Izsáki-útl építkezésén. — „Mire várjunk, itt a példa előttünk”. — Börtönre ítélték a ladánybe. nei Bujdosó-testvéreket. A szakszervezetek Ideiglenes megyei tanácsának megalakulása elé Irta: Gombos Aladár, a bZO'i megyei tithára Csu En Laj válasza az ENSZ Politikai Bizottsága nyilatkozatára Csu En Laj külügyminiszter szerdán viV.-'s-mtj art'a a koreai és más távolkeleti kérdéseket érintő tervekről szóló nyilatkozatra, melyet az ENSZ helyettes főtitkára az ENSZ-közgj ülé* Első (politikai) Bizottsága nejében hozott. Oku En Laj külügyminiszter nyilatkozatának szövege a következő: — Elismerem a koreai kérdést és más táve]ke!eti . problémákat érintő tervekről szőlő nyilatkozat átvételéi. A Kínai Népköz- társaság központi népi kormánya nevében ezennel a következőket válaszolom: 1. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya mint mindig, most is azon az állásponton van, hogy a. koreai háború gyors befejezését tárgyalások útján kell megkísérelni — a koreai probléma békés rendezését óhajtó nemzetek között — azon az alapon, hogy Koreából vonják vissza az összes külföldi csapatokat és Korfia belső ügyeit maga a koreai nép rendezze. Az USA vonja vissza fegyveres erőit Taivánböl és hogy a Kínai Népköztársaság képviselőinek meg keli kapniok az Egyesült Nemzetek Szervezetében az őket megillető helyet. Mint mindenki előtt ismeretes, ezeket a terveket kifejtettem 1950 december 22-i nyilatkozatomban és ugyanazon a napon táviratban közöltem Entezon úrral, az ENSZ- közgyüléséuek elnökével. 2. Az ENSZ-közgyíüés Első Bizottsága a Kínai Népköztársaság képviselőinek részvétele nélkül 1951 január 13-án elfogadta a koreai és más távolkeleti problémákra vonatkozó terveket. Ezeknek a terveknek lényeges pontja továbbra is az, hogy az érdekelt nemzetek közötti tárgyalásokra csak a koreai fegyverszünet után kerüljön sor. A fegyverszünet elsőbbségének Indoka pusztán az, hogy az USAcsapatai lélekzetvételhez jussanak. Eltekintve ettől az alapvető kérdéstől, a többi tervek is nagyon kétértelműek voltak, sőt az úgynevezett ,,fennálló nemzetközi problémákat” nem határozták meg o'yan világosan, mint a kairói nyilatkozat és a potsdami nyilatkozat. Nagyon jól megértjük, hogy az ENSZ sok tagállama a békét óhajtva szavazta meg azokat az alapelveket, amelyeket az Első Bizottság 1951 január 13-áu elfogadott. De rá kell mutatni, hogy az az elv, mely szerint először .egyversziinet és csak azután a tárgyalások, semmiképpen sem vezethet őszinte békéhez. Ezért a Kínai Népköztársaság köz- >ontl népi kormánya nem fogadhatja el ezt a tervet. 3. A koreai probléma és az Ázsiát érintő más főbb problémák békés megoldása érdekében a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nevében a következőket javasolom az Egyesült Nemzeteknek: a) Az érdekelt nemzetek annak elfogadása alapján folytassanak tárgyalásokat, hogy valamennyi külföldi csapatot ki keD vonni Koreából és Korea belső ügyét magának a koreai népnek kell rendeznie a koreai háború mielőbbi befejezése érdekében, b) A tárgyalások napirendjén szerepelnie kell annrk a kérdém hogy az USA vonja vissza iegyv ies erőit Tajvanból és a tajvani tengerszorosból és szerepelnie kell a napirenden más, a Távolkeletet érintő problémáknak. c) a tárgyalásokon a köveik-■/ ■ 7 nemzet vegyen részt: A Kínai Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, India és Egyiptom. A Kínai Népközi árvaságnak a hétállamj értekezlet összehívásából eredően meg kelj kapnia törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. d) A Hé*hatalm| Értekezlet színhelye legyen Kína. 4. Ha a fenti javaslatokat az Egyesült Nemzetek és az érdekelt nemzetek elfogadják, úgy hisszük, hogy a tárgyalások mielőbbi megkezdése rendezné a koreai háború megszüntetését és az ázsia] problémák beké» rendezését, Csu En Laj, a Kínai Népköztársasig központi népi kormányának külügyminisztere Peking, 1951 január 17, A koreai néphadsereg főparancsnokságának január 174 hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága január 17-én közölte : A néphadsereg egységei a kínai önkéntes alakulatokkal együtt továbbra lg kemény csapásokat mérnek az ellenségre Az ellenség emberben ée hadianyagban nagy veszteségeket szenved. A néphadsereg légvédelmi tüzérsége január 15-én l’henjan közelében lelőtt 2 ellenséges repülőgépetPártunk Politikai Bizottsági- itak július 24-én hozott határozatában a szakszervezeti munka néhány kérdéséről leszögezi a szakszervezeti’ munka eredményeit, rámutat a hiányossá gokra és megmutatja a h'hák kijavításának útját. A határozat nem rövid időre szólt, hanem hosszú időre előre mutatja meg az utat a szakszervezeti mozgalom számára. Egyik fő hiányosságként a szakszervezeti demokrácia megsértését határozza meg, ami sok egyéb hibának is gyökere. A szakszervezeti demokrácia sok helyen tapasztalt elsorvadási hói, visszafejlődéséből egyenesen következett, hogy a vezetők elszakadtak a tömésektől, bürokratikussá váilt a vezetés, el volt zárva annak lehetősége, hogy a szakszervezeti tag* . ság tömegei belefolyjanak a vezetésbe.' Nem érvényesült mindenütt az az alapvető lenini sztálini tanítás, hogy a szak- szervezetek sikeres 'tevék env»é- gének legfontosabb feltétele: szilárd kapcsolat a munkás- osztállyal, a dolgozó tömegekké!. . Ha ennek a tanításnak tűk- r.'l -i vizsgáljuk meg a ml megyénkben a szakszervezeti demokrácia kérdését, úgy mA?ál lapíthatjuk, hogy a .Politika Bizottság határozatának ez a része ránk is teljés egészében vonatkozik." Az ala-psz«vegetekben-.a legtöbb he’yen nem vá la.sztoU vezetők voltak, hanem kinevezések.' Ugyanez vonatko- . zik ia szakmai - köz énszervek re. de magára a SZOT megvebi- zoltsá<*ára is, mint a megye szakszervezeti mozgalom leg-, felsőbb szervére. .4”' alapszer- vezcteknél a Politikai Bizottság határozata óta gyökeres fordulat következett be, a tagság iii vezetőket választott, a régiek közül az alkalmatlanokat levál- tották. A megyéi szakszervezeti mozgalom vezetésében ez a fordulat még nem következeit be. Ahhoz, bogy a szakszervezeti demokrácia érvényesítése területén, gyökeres fordulat következzen be, ki kellett dolgozni a szakszervezetek új alapszabályaiig ami megteremti annak lehetőségét, bogé szakszervezeti mozgalmunk bet öltse a szocializmus építésében azon feladatát, amelyet Pártunk tőle joggal elvár. A Politikai B’zotiság határozata nyomán a Szakszervezetek Országos Tanácsa kidolgozta az. új a la 'szabályt, amelyet a IV. teljes ülés december hónapban elfogadott, Az alapszabály határozottan leszögezte a szak: szervezeteknek a Párthoz való viszonyát, azt, hogy a szakszervezetek munkájukat országunk irányító ereje, győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével végzik. Az alapszabály meghatározza ugyanakkor a feladatokat is. A szakszervezetek a Párt köré kell 1 '■'mörltsék a dolgozó tömege uet, mozgósítaniok kell ötéves tervünk feladatainak elvégzésére, a szocializmus felépítésére, népünk anyagi és kulturális felemelésére. A szakszervezetek áldozat- készségre, munkafegyelemre és kőtelességtelijesítéeré neveljék ,j dolgozó tömegeket Minden erejükkel harcolniok kell a kizsákmányolás ellen, országunk béke védelmi felit észüMlségéuek fokozásáért, Népköztársaságunk állandó erősítéséért Az új alapszabály leszögezi a szakszervezeti tagság jógáit és kötelességeit is, továbbá a szakszervezetek szervezeti felépítését. A magyar szakszervezetek a demokratikus centralizmus elvei ilapjá-n épülnek fel, ennek megfelelően valamennyi szak- szervezeti szervet, a legalsó fokól a legfelsőbbig, a tagok választják meg és ezek a szervek a végzett munkáért a tagságnak felelősek. Éppen ezért valamennyi szakszervezeti szervnek szoros kapcsolatban kell lennie a dolgozókkal, működésük során ki kell fejleszteni és alkalmazni kell a széleskörű szak- szervezeti demokráciát. A szakszervezetek új alapszabálya értelmében a megyében a SZOT vonalán megyei anáosok és elnökségek, a szakmák vonalán pedig területi bizottságokat kell választani. Ezáltal szélesebb alapokra helyezzük és lehetővé tesszük, hogy a megyében a vezetést nocsak a függetlenített politikai munkatársak gyakorolják, hanem egész testületek, amelyek a legjobb dolgozókat magukban foglalják. Ahhoz, hogy a szak- szervezetek el tudják végezni a Pártunk és kormányunk által rábízott feladatokat, példaképül kell venni a szovjet szakszervezeteket, az ő életüket, működésüket kell tanulmányozni, hogy munkánk sikeresebb legyen, hogy munkánk előbbre lendítse a szocializmus építését. A SZOT elnökségének határozata kimondja, hogy amíg az alapszabályok értelmében megválasztják a területi bizottságokat és a szakszervezetek megyei' tanácsát, addig: is létre kell hozni az .ideig!, nes területi bizottságokat és a szakszervezeti megyei tanácsokat. Ennek értelmében január 21-én fog megalakulni a szakszervezetiek bficskiskünmegyéi ideiglenes ’ tanácsa, amelyben .megyénk különböző szakmáinak legjobb dolgozói, - éJmun-kások, sztahanovisták, párttagok 'ás párton- kívüiliek fognak maguknak a szakszervezeti munkából komoly részi vállalni. Az tesz a feladata az ideiglenes tanácsnak, hogy harcoljon a megye területén a Politikai Bizottság határozatának maradéktalan végrehajtásáért, hogy a felvetett szempontok alapján erőssé fejlessze a megye szakszervezeti mozgalmát. Minden előfeltétele megvan annak, hogy az ideiglenes szak- szervezeti tanács Pártunk vezetése, mögött el tudja végezni az előtte álló feladatokat. Mi most a legdöntőbb munka? Az ötéves terv második évének lendületes beindítása, felkészülés Pártunk V. kongresszusára, a munkaoer- sény-mpzgalom szélesítése, a vállalt felajánlások teljesítése. Alapszerveinknek ‘ahhoz, hogy az ötéves terv első negyedévét sikeresen teljesítsük, vagy előbb teljesítsük, komoly segítséggel, kezdeményező készséggel és politikai felvilágosító munkával kell hozzájáruilniok. Egész dolgozó népünk, megyénk dolgozói is méltóan akarják megünnepelni Pártunk V. kongresszusát. Ezt tükrözi az a nagy mozgalom, amely üzemeinkben és a mezőgazdaság vonalán is kibontakozóit. Ez azt jelenti, hogy dolgozóink megértették Pártunk V, kongresszusának nagy jelentőségét, látják azt, hogy legméltóbban úgy ünnepük ezt a napot, ha fokozzák a termelést és emelik a termelékenységet. Pártunk V. kongresszuséra való felkészülés a szakszervezeti .munka számára annyit je- lépt, 'hogy a szakszervezetben dolgozó' kommunistáknak be kél!: bizonyítaniok, hogy hogyan értették meg Pártunk Politikai Bizottságának határozatát. A kongresszusért folyó jó munka és a Politikai B zotlság határozata szoros összefüggésben vannak egymással. Meg kelt javítani a szakszervezetek kultúr- és tömegnevelési munkáját, segíteni kell a társadalom- biztosítási tanácsokat, a munkavédelmi bizottságokat, szívás politikai és szervező munkával szélesíteni kell a szocialista munkaversenyt és fel kell számolni kampányjellegét. Indul* jón meg üzemeinkben a gyár „legjobb kongresszusi versenyzője“, „legjobb kongresszusi brigádja“ és ,,legjobb kongres? szusi műhelye“ büszke címéért folyó verseny. A megalakuló ideiglenes szakszervezeti- tanács minden erejével azon lesz,-hogy a feladatok végrehajtásához a segítséget megadja és biztosítsa azt, hogy a szakszervezetek teljesítsék kongresszusi feladataikat«
