Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

A bajai általános gimnázium pedagógusai is hozzászólnak a lemorzsolódás kérdéséhez A bajai állami III, Béla álta­lános gimnáziumban» Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter is­meretes beszéde uiáu. — még na­gyobb leDdüiettei indult meg a bare a lemorzsolódás ellen. A gimnáziumnak a helyzete, váro­sunk többi középiskolájával szemben sokkal kedvezőtlenebb volt- Iskolánkban 1918-ig a kulákok csemetéi húzódtak meg indítottak támadásokat az is­kola falain beiül népi demokrá ciánk ellen. Az államosítás után a tantestületnek nehéz és kitartó munkájára volt szükség, hogy < belső ellenséggel leszámoljon, népi demokráciánk ellenségeit el­távolítsa Az 1950—51. iskolai tanév be­iskolázását sikeresen hajtottuk végre. A MIB ál'al javaslatba hozott 100 tanuló közül még jú iius hónapban 96 növendéket be­iskoláztunk. A még be nem isko lázott 4 tanulóért mes indítottuk a harcot. A DISZ és az MNDSz, valamiut volt iskolaigazgatóikkal fe;vo-.- tük a kapcsolatot és sikerült is biztosítanunk a 100 százalékos eredményt. Az Itt boiskolázot tanulók közül év közben nem morzsolódott le egyetlen tanít­ványunk sem Do megindult. s tanulók vándorlása. A más városokba költözött ta nulökat leellenőriztük, vájjon be­iratkozási kötelezettségeiknek új lakóhelyeiken eleget lettek-«. Kü­lönösen komoly nehézségeket a jánoshalmi és mélykúti tanítványaink továbbtanulása okozott- Ezeket a tanulókat ugya nis a MIB a bajai gimnáziumon iránytiolta, de a rossz vasúti ősz szeköi (etés miatt továbbtanulá­suk veszélyben forgott- Ä megye, tanács oktatási osztálya mérle­gelve ezeket a valóban fennálló és áthidalhatatlan körülménye, két, ezeket a tanítványainkat a kiskunhalasi gimnáziumba he­lyezte át. S/eptemborI munkánkat ve szélyeztette tanulóink fegyelme­zetlensége és a minduntalan elő­forduló nagymérvű késések A tantestület ebben az ügyben úgy döntött, hogy elsősorban a saját munkafegyelmét szilárdítja meg es csak azután követeli meg a tanulóifjúságtól a fcgyclmozet- tebb mrnkát. Az órák pontos megtartása, a szünetek erodmé. nyesebb felhasználása, volt a ki­tűzött feladat. Csak ennek beve- • zetóse u;án íoghat'unk hozzá ta­nulóifjúságunk fegyelmezettségé­nek megszilárdításához. A lemorzsolódás elleni állandó harcunk Így szélesült újabb har­ci területtel: küzdeni a késések ellen. Ezt Is sikeresen megvalósítottuk A nyolcórai becsengetéskor az ügyeletes tanár a későnjövőket hazaküldte. Eredmény: két naP alatt a késések száma mintegy 80 százalékkal csökkent. Ezután bevezettük, hogy minden igazo­latlan ké6Őnjövés 5 igazolatlan óráinak számított- Ma aztán büsz­kén mondhatjuk, hogy a késések száma a legminimálisabbra esők kent- Munkánkhoz a Szülői Mun kaközösség nyújtott segítő kezel. A Szülői Munkaközösség gyűléseire augusztus és szeptem­ber hónapokban a szülők szép és jelentős számmal vonultak fel. A következő hónapban azután, érthetetlen okból, az érdeklődés ellanyhult. Azaz még sem érthe­tetlenül, — mert megállapítottuk hogy az ellenség keze nyúlt » Szülői Munkaközösség munkája felé és a reakció erőfeszítéseinek lett eredménye az e]lanybulás, A SzOldk Iskolájában vé£?o|t felvl. lágosítö és tudatosító munkánk azonban ezen a téren Is m'gér­utolsó szülői értekezleten tanít­ványaink szülőinek mintegy C0 százaléka jelent már meg. A hely­helybeli tanulókról és azok hely­ben lakó szülőiről lehet csak en­né! a kérdésnél szó. Harcunk lendületében egy pil anatra sem feledkeztünk meg, hogy az ellenség miudeu alkal­mat felhasznál a fegyelem lazí­tására.' Ezért kellett több tanu­lóval szemben súlyos fegyelmi büntetést is alkalmazni, bogy el­vegyük a kedvét a reakciónak munkája folytatására. Alkalma­zott intézkedéseinknek a közele­dő félévi bizonyítványokban min­den bizonnyal meg lesz az ered­ménye. KÁDÁR GYULA, a bajai III. Béla ált. gimnázium igazgatója. Kiskoiásíason a vasúti dolgozók népnevelő értekezleten tárgyalták meg a cukor- és finomlifztcllátúsról, továbbit a takarékosságról szóló rcndelctek végrehajta át A kiskunhalasi vasútállomás dolgozói népnevelő-értekezletet hívtak össze, t»h"l megtárgyalták a kormány két fontos határoza át- Átbeszélték a népneve őkk 1 hogy a vasútnál hogyan kell vég­A garai Fürst Sándor-tcrmelőszövetkczct jövedelmeitől gvermekotthont létesít, sport­pályát épít és berendezi kultúrtermét A zárszámadás a tíolgozóknuk jelentős jövedelemrészesedést biztosi. Termelőcsoportjainknál most ké­szültek el a zárszámadások. A zár­számadások eredményei élesen tá- világítanak a nagyüzemi gazdál­kodás előnyére éí> iölényére az egyéni gazdálkodással szemben. Az elmúlt, gazdasági év az egyes tennelőccopoitcknál jelentős jöve­delemmel zárult. Jelentős összege­ket tudnak tai lalékoíni üzemi alap. iá és kulturális beiuházásokra. Gaián a Fürst Sándoi-termelő- következet is most zárta évi számadását. A csopoit üzemi alap* ra 223.527 fői intőt tartalékolhatod, kulturális Beruházásokra pedig 89.345 forintot lordíthat. A dolgozót; az évvégi elszámo- 'ás során újabb jelentős összegek, hez ju'nak. Deák Antal 345 mun- fcaegy ege után 6557 Í01 intőt, Gál Gyula 5851 forintot, Gál István 4943 Ft-ot, Juhász Lajos 5550 Ft-ot kapott. így bizonyul be, hogy a jó munkának, a jó teljesPéceKnek meg is van a méltó jutalma. Deák Antal büszkén is mondja: — Az elmúlt világban még csak álmodni sem mette egy magam rajta dolgozó paraszt ember.hagy egy évben e/seseket megnei eshes­sen. Jó volt, ha a kommención te­lül, — mely avas szalonnáoól, zsizsikes búzából és dohos rozból állott — havi 10 pengőhöz hozzá­juthatott, Az ezresek akkor a tölde; urak és a kulákok zsyoeibe vándoroltak. Deák Antal a maga számveté­sét is már megcsinálta. Mire for­dítja keresetét. Pótolja a maga és családja téli rulraszükségletét. Tellik a lakás kicslnos, fására js, meg más egyébr e is, amire azelőtt nem is gondolhatott. A termelőszövetkezet a zár­számadással egyidejűleg elkészí­tette a kulturális alapra tar.alé- kolt összeg ielhasttiálá ának ter­vezetét is. Gyermekotthont léte. sít. Kultúrtermét De.endezi, Sport­pályát létesít és sportfelszerelése­ket szerez bu. A termelő zövelkezet tagjai szi­lárd elhatározással fogadták: jobb munkával, a teimelési eiedmények fokozásával, a megmutatkozó hi­bák kiküszöbölésével azon lesznek, hogy elmúlt évi zárszámadásuk eredményeit az idén megkétsze­rezzék. rehajtaui a takarékossági lralá- r'ozatot. De ugyanakkor megvi­tatták a minisztertanács rétidé elét a eukpr- és finomliszté’i;í- ,ás szabályozásáról, amely a del jozók védelmében készült. Ui/ó ■János felszólalásában üaugoztuf- ta, bogy a minisztertanács r’en- delele biztosítja a dolgozóknak a znva'talau cukor- és finom|isz,i- -Hálást és kiküszöböli a sorban- áliást. Most mér nem kell estén­ként hazafelé rob r>j, bogy biz­tosítsam családomnak a.s.:ükté zes cukrot és lisztet. Ezt a gon­dot vette lo vápámról a minisz­tertanács határozata — állapí­tott.. meg Bíró János. A gyűlésen elhatározták, hogy mindennapos munkájuk, megja­vításával készülnek a pártkon­gresszusra és fokozoitabbau ve­szik ki részüket a szénmegtaka- rítási- mozgalomban. A se fi Ibii fi mexogasaasag a fejlődés útján Az Albáu Képköztársaság dol­gozó parasztságának életében ba. alr. as fordulatot jelentett 1946 november 17-e, a földreform nap­ja. amikor a népi hatalom egy­szer és mindenkorra végetvetett a dolgozó parasztság kizsákmá­nyolásának és egyben hozzálátott a mezőgazdaság elmaradottságá­nak felszámolásához. Ekkor vetfe kezdetét az egész országban a nagyarányú talajja­vítási munka, megindultak az Untiizo csator nák építkezései is. A legnagyobb -ará­nyú talajjavítási munkálatok a ma'tyi síkságon folytak, ame­lyeknek célja a hatalmas mocsár- vidékek eltiin.etése volt. A mo­csár lecsapolásával 4530 hektár uj termőföldet adtak a népgazda­ságnak, a további 4 ezer hektárt pedig jelentős mértékben megja­vították, A waityi síkon az egy­kori mocsár helyén új város és egy hatalmas cukor-kombinát épül, a környező termékeny löi- deken pedig a dolgozó parasztom i .1.érmést érnek el kenyérga­bonában és ipari növényekben­A népi hatalom hatásos segít séget nyújt a dolgozó parasztság­nak a terméshozam emelésében is. Mindjárt a földreform után meg- .ereu1; -ti ék az e'.ső gépállomás« kát. A felszabadulás előtt hasz­nált primitív faekék helyeit kor szerű szovjet traktorok szántották a földet. Az Albán Népköztársaság gyors léptekkel halad előre az Iparoso­dás útján. Épül az ország máso dik cukorgyára, a hatalmas „Sztálin‘*-textiikombiDát, fejlő­dik a dohány- és cigarettaipar A mezőgazdasági termelés egyre fokozottabb mértékben gondos­kodik az il’ar nyersanyagszük ségleteinek kielégítéséről. Arnig idäö-bun mmdösszo 200 hektáron erineUek gyapotot és 2UU0 nektá­ron dohányt, addig ma mar 15.791 bek tár területet ültettek be gya­pottal. 40U0 bekiárl dohánnyal, A fe.szabadulás élőit 'elmara­dott volt az ország gyümölcster­melése is, az egész országban mindössze 1,200-000 gyümölcsfa voit, haf év alatt azoubau 359 százalékkal, 4,388.900-ra eme.ko­dét t. 1.600.000 olajfa helyett mn már 1,901.300 van, a narancs-, mandarin- és citromfák száma pe­dig 100 ezerről 171 ezerre emel­kedett. Az albán dolgozó parasztság mindinkább belátja, hogy boldo gulásának egyetlen útja a társas­gazdái kodás. Nem sokkal a föld­reform után, már 1946-ban meg­alakították az első szövetkezete­ket. A termelőszövetkezetekben szé­les körben alkalmazták az élen­járó szovjet agrotechnika korsze­rű vívmányait, és ezek erednié oyeként a szövetkezeti földeken a terméseredmények átlaga 20— 30 százalékkal magasabb, mint az egyéni gazdálkodást folytató pa. rasztok földjén Az albán mezőgazdaság roha­mos fejlődésével párhuzamosan egyre javul az albán dolgozó pa­rasztok életszínvonala is- A Bárt biztoskezü vezetésével Albánia dolgozó parasztjai az egykori tu­datlanság sötétségéből egyre gyor­sabban törnek a boldogabb Jövő, a szocializmus világossága felé. Uj SstáUn-emléhmü Jerevánban Szovjet-örményország megalapí­tásának 30-ik évfoiduloján Jere­ván város halárában, az egyik leg­magasabb hegycsúcson íeiálli o.táic I. V. Sztálin emlékművet. Az emlékművet nemcsak a városból lehet látni, hanem az Ararát völ­gyének valamennyj talujából is. Az emlékmű magassága 50 méter, ebből a bronzszobor magassága 16 méter. A szomot a Sztálin-díjas Sz. Merkurov szobrászművész készite'te. 1. V. Babuskin-emlékmű Verhojanßzk város 'öleén a közdmu.iban leplezték le I. V. Babuskin, a nagy orosz towadai- már, Lenin közveüen munkatársá­nak emlékművé-. Babuskin I9ü5- o?n száműzetésben volt Ve ho jaeszkbuzk Egy zsellér élete olyan volt a múltban, mint egy iyds jószágé. Nem volt semmi öröme. hajnaltól napestig tellett dolgoznia. Egész esztendőn keresztül, míg el nőm rítt a- vdrva-vdrt újesztendő. Erre gondolt Kerekes Győző, amikor Kecskeméttől hazaindult. Kost már van biztos hajléka, ott- hona Termelőcsoporttag. — Régen Mentendő sem hozott /óbbat. Altatóban úgy volt, mint a parázsra lépő ember. Ha a ku­takhoz szegődött, a bal lábát tgelte el, ha uradalomhoz, akkor meg a másik lábát. Kerekes Győző a kecskeméti színházhoz ér. Egykor tüzes pa­pák fürge csézákon röpítették a tanyavilágból a kulákokat a vá­rosba ilyentájt, hogy megkössék az új cselédekkel a szerződést, órák lellek, amíg egy-egy szer- -Odésf megkötött a kutak. Ezek az emlékek villantak át Kerekes Győző agyában. Átment a színház hdtamögötti téren. Olt arra gondolt, a volt Euchs-üziet elölt zajlóit le az ,,embervásár“ A bérek igen ala- vsotiy :.. voltak. 15b pengő korul mozogtak egy évre. Ez azt jelen­tette, hogy még 50 fillért sein ke­restek naponta. A környékbeli kocsmákban este azintu vágm lehetet a füstöt. Asz­talok mellett részeg mámorban ialoltak az elszegődni akaró legé­nyek, Ej ott voltak a kulúkok is- égősen szem t-Ige-lek áldozatai­kat, mint a kupéé a barmokat. Meg meg is tapogatták őket, hogy izmosak-e, birjdk-e a munkát. Csoportba r- "" u ' 'lek, radták ők, mikor kelt megfogadni EGY NAP PIHENÉS a bérest,.A részeg emberrel a leg­könnyebb alkudozni, Egy-két po­hár bor, egykét dicséret és már meg is van a vásár. Vele is egyizben ez történt. Hajnal felé kocsira ültették es már száguldottak ki a tanyára­Egy évig tengette életét egyik Héjjas-tanydn. Az év. végén, december utolsó napján a gazda odadllt .mellé. Kérdezte. — Csináltál szecskát? — Tele a ládát! — bizalmát vittél be? ­— ö( kassait dele a tartót’ — Lepueoitad a lovakat? — A teheneket is... Olyan jólesett most mindenre azt mondani, hogy megcsináltam. Látta, hogy most meg van elé­gedve. — Jól van. Győző! Hát, ha gon­dolod, jövőre is visszajöhetsz. Sí <t hazamégy pár napra. Víz- keresztre be is dllhatnáL,. Meg­kapod,^ami az idén volt..' Nem tudom, hogy mit makog­tam. Az idén is 40 fillérért dol­gozzak. Mintha hidegvízzel öntöt­tek volna nyakon. Elpárolgott örömöm. Kár is volt értei Hiszen semminek nincs itt vége. Vízke• ic .. 'kor újra béé tok..' Ctihagytam, a kuldkot. Otthon he .árosán kezdődött a siránko­zás, hogy fog;rtán á szalma, a búza, nincs kukorica a tyúkoknak, a malacoknak. El kelled újra szegődni. Vü­ké- íl-r-Z; T centerig. Mé. nyomorúságosabban. Kerekes Győző, amint végig nézett a színház épületén, eszébe jutott egy színdarab- Egysze összekuporgatta a pénzét és t „Lakatillőről'’ nézte azt végig. , ■földszinten púderes, meztelenháti hölgyek mutatták bájaikat' A. emeleti páholyokban az assso nyolc viganói suhogták. Kint a téren, a Euchs-üzle előtt pedig parasztok várakoztat ú) gazdáikra. Arcukat ősszeba rúzddlta a sanyarú élet és a ne ház paraszti munka. Négy rabszolga, lépett a szín púdra. Hátukon súlyos ládáka\ cipeltek. Homoksivatagon ván­szorogtak. Hg lankadlak, ,agi kimerültén vágódtak él, szaporái csapkodott az ostor a hátukon Vígan cneueíiek. Nem tudta meg érteni' miért• Arról szólt a dal, hogy a rab­szolgák egy éjszaka fellázadtál az urak ellen. Hasonló volt az 0 sorsuk Nyögtek a kuldkok igája alatt Csak Szilveszterkor „szabadulhat­tak‘‘ fel, dalolhattak a szomszé­dos kocsmában. De csak azért hogy mámorukban még rosszabl szerződést irjangk alá. Félórái mámoruk ára: 264 Vapi állap sors. Akkor csak egg napig — Szil­veszterkor — rakhatták le a ku­ldkok igáját. A felszabadulás örökre levette ezt vállukról. Erre gondelt Kerekes Győző, amikor a városból a tanyára sie­tett, ahol a társasgazdái kodásban megtalálta őrömét, boldog jövő $1%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents