Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 5. szám
Á FÉLEGYHÁZ! GÉPGYÁR 4S MAGASÉPÍTŐ ÁV DOLGOZÓI HARCOT INDÍTOTTAK A TAKARÉKOSSÁGI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁÉRT Legközelebbi feladataink a DISz vezetőségének újraválasztásánál * A minisztertanács határozat« az unyagtakarékosságról egyre nagyobb visszhangra talál az üzemi dolgozók között is. Átérzik annaik a jelentőségét, hogy minden megtakarított szén, vas, villanyáram, papír, mind-mind országunk erősödését, a bóketábor győzelmét jelenti. Harcolnak, bogy aíz anyagokkal való felelőtlen kezelést felszámolják Takarékoskodni annyit jelent, mim védeni békénket, a dolgozó nép vagyonát. A Kiskunfélegyházi Gépgyár és a Magasépítési Vállalat dolgozói is ezt akarják. .V hisknnfélegyliázi Gépgyárban is tudják, hogy a minisztertanács határozata döntően rájuk is vonatkozik. Látják, hogy például a kis és nagy lakat'osműhelyben, az esz. tergaműhelyben és nem' utolsó sorban az irodákban, nem egy esetben, feleslegesein égették a villanykörtéket. Ebéd idő alatt félórákig égtek feleslegesen a körték. Előfordult az esztergapadoknál, hogy a hajtómotor feleslegesen futott. Az üzem havonta 300 forinttal többet fizetett a villanyáramért. A géprongyakkal sem valami gondosan bántak, nem használták ki 100 százalékosan. Az üzem havonta 60 kiló rongyot használt e! géptisztílásra, ebből 30 százalékot megtakaríthatnának. Éhből a 30 százalékból sok papír készülhetne országunknak. Ezzel szorosan összetartozik az olajpazaílás js, nem olajozzák a gépeket kellő gonddal, például túl. öntenek. Ha szakszerűen olajoznának, két megtakarítást érnének el: rongyot és olajak Kevesebb olajat kellene letörölni, ha nem csurgat, nák el, ha gondosan olajoznának- Bár az olajnál már eddig is 50 százalékos aoyagmegtakaritást értek el, de ha továbbfejlesztik az anyagtakarékosságot, még 8—10 százalékot érhetnek el. Ez körülijeiül évi 1000 formt. A fekvő anyagoknál is komoly hiányosság volt eddig. Az üzem anyagkészletének 30 százaléka feküdt az üzem területén: csavarok, hulladékcsövek, csőjdomok, csa. po-k, laposvasak, szegecsek és még töbtí más anyag. Van olyan is, amelyik már közel 10 hónapja fekszik. Mennyi más özem dolgozha. tott volna ezabnék <a felhasználásával. Az Irodákban nagyfokú a szén- paziarlás a feleslege« tüzeléssel. Nem egy esetben előfordult, hogy 3 Óra után a kályhákat megrakják szénnel, holott erre már nincs szükség, mert 4 órakor befejezik a munkát. A kiküldetéseknél is elég nagy hibák voltak. Sok esetben azért mentek fel Budapestre, hogy fizetésüket kibővítsék, hogy megká- rosltsák a dolgozó nép államát. Ezeket a hibákat látták az üzemben a dolgozóik éa a. DISz-fiatalok. Megfogadták, — különösen a fiatalok —, hogy minden erejükkel küzdenek, hogy az üzemben semmiféle anyagpóesékölás ne tordúl- liassoti elő. így hajtják végre a takarékosságról szóló minisizkerta- uácsi határozatot. Az anyagszállítok miért asm fordítanak több gondot a téglákra ás a cementzsákokra? Négyesével-ötösével dobáljál; kJ a vagonokból a téglákat és eoből általában kettő összetörik. A ce- mentzsákolkra sem fordítanak valami nagy gondot. Varga József féli cementzsákokat dobált le a ko. csiról. Közel 100 darab zsák szakadt Így el. De a cement js kifolyt. Négy embernek egy teljes ne pót kel'ett dolgozni, hogy Varga „játékát’* belyreho&zák, mert Vargának még tetszett atz'is, hogy a zsák cuppant a földön. A gépek gondatlan kezelése is megmutatkozott az elmúlt napokban. 48 óra alatt 2 szovjet habarcskeverő gép pusztult eí a hanyag kezelés miatt. Ez 150 dolgozónak egy hét kiesését jelentette. Ebben részesek a műszaki vezetők is, mert nem voltaik elég figyelmesek, elhanyagolták az ellenőrzést. A mész közó ökölnyi nagyságú kövek kerültek, melyek a hengereket rontották el. Komoly pénzösszegeiket kellett kifizetnie a vállalatnak a vfasizálli- tásokért is. Heti 10—14 ezer forint fuvardíjat. Ezt meg lehetett volna akadályozni, ha a kútfurrásf, a kút elkészítését az épi kezes megkezdése előtt készítették volna el. A DlSz-vezetöségválasztások rövidesen befejeződnek. A vezetőségek újraválasztása Ideje alatt megélénkültek alapszerve, zeteink. Kezdetben hibák voltak a vezetőségek újraválasztásában. Falvainkban helyenként kevés kis- éa középparaszt fiatalt, kevés pártonkívülit vontak be a vezetőségbe. Járási bizottságaink nem eléggé érezték ét a vezetőségválasztás hatalmas jelentőségét. Kevés segítséget nyújtottak az ajapszervezetéknek az előkészületekben. A feladatok végrehajtásában nem minden esetben kértük ki a Párt Pezsgő étel, lüktető ihr unka a megyeszékhellyé lett Kecskeméten Mit kap a Táros 1951-foen A Szovjetunió példája nyomán járó szocialista tervgazdáJkodá. sunk és annak keretében történő tervberuházások egész országunk dolgozóinak lehetővé tette, hogy olyan feladatok megoldásához, illetve elvégzéséhez kezdjenek hozzá, melyeket az elmúlt rezsim elhanyagolt, nem törődve a városaink és fal- vaink dolgozóinak érdekeivel. Ezen a téren már az ötéves terv első évének befejezésével is komoly eredményekről számolhatunk be országos viszonylatban, de szétbontva falusi és városi viszonylatban is, Kecskemét városa is hatalmasat fejlődött a felszabadulás óta. Az idegen, aki azelőtt öt-hat évvel járt Kecskeméten, kissé csodálkozna, ha látná ma már az új épületeket, parkokat, játszótere, két, stb. Bizonyára ámulva nézné a Társadalombiztosító Központ modem épületét, amely az ötéves terv első évében épült. Ha sétánk során elvetődünk a Máriaváros felé, bizonyára egy pillanatig megállunk a reáliskola előtt, ahol szintén az ötéves terv első évében készült el a játszótér. A mária- városi dolgozók gyermekeinek vidám kacagása egész nap felveri a játszótér csendjét. — Legalább 15 ezer forintba kerülhetett — gondoljuk magunkban. — Ebben nem is tévedünk. Ha' bepillantunk az 1951. évi költségvetésbe, megállapíthatjuk, hogy 20 ezer forint szerepel újabb játszótér lé. tesítésére. Ha továbbhaladunk a város belseje felé, új parkokat látunk ennek a megyeszékhellyé lett alföldi városnak terein és utcáin. A Szabadság-téren azelőtt por, piszok és szemét volt a kőrakások között. Ma már virágágyak hirdetik azt, hogy szocialista építésünk egyik főfeladata dolgozóink életének kényelmesebbé, szebbé tétele. A piacteret a város központjában. A piacteret felszámolták és belfogyaszlói piacot létesítettek. Ezzel azonban nem állt meg a fejlődés. A belfogyasztói piactér burkolására és járdaépítésére 102 ezer forint van előirányozva 1951. évre. A talajmunkák, csatornázások, víz- és villanyvezeték és a tér háromnegyed részének burkolása már 1950-ben elkészült. Minden remény megvan arra, hogy az ötéves terv végére egy modem, korszerű, minden igényt kielégítő, betonból és üvegből készült és elárusító fülkékkel felszerelt vásárcsarnokkal rendelkezzen a város. A központi részen már mindenütt betonozott járdákat találunk. A Simonyi-, Erdősi Imre-, Horváth Cyrill-utcák és a Luther-köz útburkolása 2S2 ezer forint költséggel készült el. Később kormányzatunk újabb 150 ezer forint tervhitelkeretet nyújtott a városnak. Fel Is lett használva az egész összeg, méghozzá határidő előtt egy hónappal. A Mikes-utca, Matkói-út, Lajta- és Szabadság-utcák, valamint a Széchenyi-tór és a piactér egy részének útburkolására. Az 1951. évben 400 ezer forintot fognak útburkolásra felhasználni, A város fürdőhelye, a Széktó, 222 ezer forintos költséggel lett helyreállítva. 1950-ben helyret- állltottak két kisebb fürdőmedencét, valamint őrlakást és két darab közös öltözőt építettek, Uietve állítottak helyre. A munka még folyik, a jövő évben megindulhat az ötévig szünetelt, fürdési lehetőség és a teljesen elhanyagolt vízisportélet is. A Széktó mellett nagyarányú talajmunkálatok kelthetik fel idegenünk érdeklődését. Készül a széktói sportpálya. 1950-ben 150 ezer forintot vett igénybe a talajmunka. A sportpálya több éven át fog felépülni. Hatalmas befogadóképességű lesz a Stadion. Minden s-portágnak meg lesz a maga helye és a* szükséges felszerelése. A sportpálya további építésére 100 ezer forintot irányoztak elő 1951. évre. Nézzük meg, hogy mi te szerepel az 1951. tervévben előirányzott beruházások között az említetteken kívül. Szerepel a közvilágítás fejlesztésére 70 ezer forint, az iskolafül dő létesítésére 40 ezer forint, az autóbuszüzem fejlesztésére 70 ezer forint. A ballószögi bekötő- úira 220 ezer forini van előirányozva. A ballószögi, ágiasegy- há'i, helvéciai, városföldi és szent- királyi tanyai közsé&háza felépítésére egyenként 110 ezer forint költség van előirányozva. Szentkirályon orvosi rendelő is fog épülni 88 ezer forintos költséggel. A romok, bán lévő Művész-telep helyreállítására 100 euer forint van előirányozva. A Katona József Színház modernizálására 24 ezer forint le*z fordítva. Megépül a régóta Szükséges állatorvosi rendelő 212 ezer forintos költséggel. Ugyanakkor szarvasmarha megtermékenyítő állomás lesz létesítve, amelyre 200 ezer forint költség van előirányozva. Pezsgő él«4, lüktető munka és komoly kultúrérdeklődés jellemzi ezt ia várost, amely a múltban az uralkodó rendszer egyik mostoha gyermeke volt. A népi demokrácia megadta Kecskéméinek a fejlődés lehetőségeit. És a város népe él is ezzel a lehetőséggel. Határában jól fejlődő szép eredményeket elérő termeiőcSoportcuk virágzanak. A városon és a földeken egyaránt gyorsiramban halad az élet a szocialista fejlődés útján. véleményét és segítségét. Ezeket a hibákat Pártunk segítségével már jórészt kiküszöböltük. Komoly javulás vau a vezetőségek összetételében. — Mindinkább helyet kapnak a vezetőségekben a kis. és ltözép- paraszt-flatalok. Az eddigi vezetöségválasztáso- kon egészségesen fejlődött ki a szervezetekben az alulról jövő bírálat és önbírálat. Megyénk ifjúsága nem mechanikusan, szavazógép módjára választotta meg az új vezetőségi tagokat, hanem alapos megvizsgálás után döntöttek, hogy a, jelölt vezetőségi tag megfclel-e arra, hogy a Párt ifjúsági szervezetének vezetőségi tagja legyen. Az ellenség igyekezett befurakodni az új vezetőségekbe, de fiataljaink éberen őrködtek a vezetőség tisztasága felett és időben leleplezték a nemodavaló elemeket. Az eddigi vezetőség választ;!, soknak igen sok az eredménye, de hiányosságai is vannak. Az eredmények arra serkentsenek bennünket, hogy a hátralévő vezetőségválasztásokat még eredményesebben hajtsuk végre. Mik a feladatunk? A járási DISz-bizottságokban meglévő lazaságot és felelőtlenséget ki kell küszöbölni a legrövidebb időn belül. Nem megen- .-ledhetök azok a hibák, amelyek megtalálhatók a kalocsai, bácsalmási és bajai járásban. Kalocsán: Kerekes elvtárs állandóan önkritikát gyakorol, de hibái ugyanazok maradnak. Baján: Bencze elvtárs hibát hibára halmoz, futkos a járásban, de a járás problémáit mégsem ismeri A bácsalmási járásnak nincs gazdája. Ezért az elvtársak egymásra hárítják a felelősséget, így nem véletlen az, hogy a hibák elsikkadnák. Szervezettebbé kell tenni az agitáclós munkánkat. Az alap- szervezetek Ifjúgárdistái folytassanak egyéni és házi agltá- ciót és magyarázzák meg a fiataloknak a vezetőségválasztás jelentőségét. Kössük össze a választás munkálatait a többi feladatokkal, a tsrménybsgyüjtés. sei, a termelés fokozásával, tagtoborzással, kultúrversennyel, stb. A vezetőségválasztásoknak az V. Pártkongresszus előkészítésének jegyében folyjanak le. Ha az eddigi hiányosságok tapasztalatait leszűrjük és fokozottabb agitációs munkát végzünk, akkor eredményesen végezzük el a vezetöségválasztá- sokat. Tóth Sándor, DISz megyei ágit. prop. fel. Uj köztársasági tudományos akadémia Tádzsikisztánban új köztársasági tudományos akadémia létesült. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége már megvitatta azokat a kérdéseket, amelyek az új akadémia megszervezésével kcpcsolatosak. A Tadasik Tudományos Akadémián három osztályt szerveznek majd. V Kiskunfélegyházi Magasépítő Vállalatnál nem kielégítő az építkezéseknél az anyaggal való takarékoskodás. Az ácsok nem nagyon kímélték a deszkaanyagot. Négymé'eres deszkákat egyméteresekre tűrészeltek, holott voltaik egyméteres darabok. Móczár József ács nem kar dolgozni használt deszkákkal, Azt mondja: normaidőm nem elég arra, hogy használt anyaggal dolgozzam, mert nem tudok minőségi munkát végezni. — G#ak Möíz&r nem tud használt anyaggal dolgozni, a lobbi áA sí^ktűrMj tudnak,? Nem kimet! a fíoigozfe ygp vagrorial íjüm EáVcbl az aJfjfegi lakáfékoíÉagerY, Szabadság-tér egy részének parkosítása csalt az első lépés a város további éa teljes parkosítása felé. Az egykori poros, piszkos főtér helyén 1951-ben virágágyakkal tarkított egészséges levegőt biztositó park zöldéi, ahol öröm. mel sétálnak majd a kecskeméti dolgozók napi munkájuk után. Az 1951. évi tervévben parkosításra 10 ezer forint van beállítva. A Szabadság-tértől nem mész. sze, a Kä. to na József Sfe ingáznál és az Erctösi Imre-utcában már elkészülj; a csatornázás, tamriv 10 ezer forintba került. Hiába kéressük a szemetes Tompán a pártonkívülieh is megmutatják, hogyan kell felkészülni a pártkongresszusra Tompán a tanácsház épülete messziről kimagaslik a park négyszögéből. Az utcákon látszik, hogy a tanács jó munkája már érvényesül. Utrendezések, útjavítások, csatom ahelyrehoza. tali munkák folynak. A szerzö- désestermelésnél az eredmények elérésében a tanácstagok jő munkájukkal mutatták meg a helyes és követendő utat- Akárcsak a kukorica begyűjtésében is. EtírVíjth A. Béfa, Mól. pár Mihály,- Óvári Pgtfer és Izórák Antal voltak élenjárók a ta. nácstagok sorában. Ezt követte a tanácstagok felvilágosító munkája a községben, mely egy nap alatt 25 mázsa kukorica begyűjtést eredményezte. Janóval Mihály pártohkívüli, Molnai Mihály klsparaszt, Kazarics Rókus középparaszt, Józsa István és Józsa Istvánná tanácstagok pedig a népnevelő munka fokozásával és az Időszerű munkálatok mindenkori lelkiismere trés és pontos teljesítésével mutatták meg a község <Jpl- gc>zó népének, hogyan, kel) bekapcsolódni a kommunisták munkájába, amely a Pártkongresszus tiszteletére folyik. Az UJ Elet-termelöcsoport y? munkája és példamutatása eredményezte, hogy az ősszel újabu két csoport alakult. A Szabad Föld. és a Szabadság-termelő- csoportok, A Szabad Föld-csoportban 45 család találta meg jövő boldogulásának útját, a Szabadság-csoportban pedig 54 p'salád, akiknek soraiban jelen- 8öa számban szerepelnek középparasztok Is,
