Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 5. szám
Hiába nlí»szkodnak m kulákok a haladás tengelyébe A vezetőségválasztás óta a pálmonostori foldművesszövetkezetben friss erővel gyürkoznek a munkához Közel félszáz taggal megalakult a szőlőtermelők csoportja A szegedi betonútrói már idelát- »zanak Pálnwnositora apró házai melyek úgy bújnak meg a környező szántóföldek tövébe®, mintha szégyekiék magukat. ®sak füstölgő kémények árulják el, hogy itt emberek élnek, dolgoznak és még hozzá nem Is akárhogyan, A határ néptelen, az utcák kihal tak, de a község élete formálódik! fejlődik. Pálmonostora kies] község, nemzetközi helyzet, a két tábor harca azonban. — mint tengerben a csepp — kicsiben itt is megtalálható. A dolgozó parasztok azért küzdenek, hogy meggyorsítsák a falu fejlődését, a nem kisszámú kulák pedig úgy akaszkodik az előrejutás tengelyébe, mint kullancs az állatba. De a falu jó úton haladó szekerét a Párt irányítja és a nyomában haladó becsületes dolgozó parasztok tömege elsöpri a* árokszélre sodorja a tengelykötőket. A falu homokosabb szigeteit jól termő szplővel ültették be a régiek. A távoleső, kis darabka sző- löskertak több gondot okoztak gazdáknak, miint amennyi hasznot hoztak. A permetezőszer, a kötöző a kulákok kezében volt. ’jövőre ez már néni okoz gondot, a pálmo- iroslori szőlősgazdáik hadat üzentek itt is a knlákuzsorának. Meri Sztálin elvtára születésnapjára 450 taggal, 139 holdon megalakították. a szőlőtermelők csoportját. A földmÜTessxŐTetkazetben hosz- szú^árkuson őrzik a tagok novét. Elsőnek Nagy József termelési felelős, tanácstag, Pintér Lajosné és Szer! László középparaazt léptek be, A példa ragadós, hát még ha jő példa. Fereoczi f-erenc, Rabi Illés, Nagy Lajos és Búza’ Józsel kőzépparaazitok la feliratkoztak és utánuík ment * többi. Ha már a szövetkezetbe» vagyunk, nézzünk azét itt la. A «irŐlőcsopaM felől többet nem is kérdezősködünk, mert Szeri István, az ügyvezető azerény amber és arról úgysem beszélne, hogy egymagia 178 tagot, Gyapjas Ilonka szövetkezeti dolgozó pedig 52 tagot szervezett be « csoportba. 1 lenem az nyilvánvaló, hogy .a vezetőségválasztás óta á földművesszövetkezet is fria* erővel gyürkőzött a munkához. UJ seprő jól söpör. Napokon belül megérkezik az új teherautó, eztán két új tábla is hirdetj a szövetkezed korcsma és szövetkezet] hentesüzlet nevét. De abhan is nagy része van a Szövetkezetnek, hogy a begyűjtési héten 117 százalékot ért el a község. Hát a tanácsházán mi újság? Ez a legforgalmasabb hely a községben. Percenként nyílik-csukó- dik a tanácselnök szobájának ajtaja, október 22-e óta szívesen hozzák Ide gondjafkíat, ügyes-bajos dolgaikat a pálmonostori dolgozók, D# ez a hely a falu yezérkara is, ahonnan a pártszervezet vezetésével Irányítják a falu osztály- harcát, A tanácselnök éppen három feljelentést ír. Három új pálmonos- tori kuláik vetette le az álarcot, Tóth István cséplőgéptulajdonos 6 mázsa vegyesterméoyt rejtett el a beszolgáltatás elől. A legkisebb sziabotálást éppen most jelentett® a mezőőr. Lőrincz Alajos 48 holdas kulákot azon érte, hogy őszi árpá. ját a birkáival legeltette. Amikor Szólt neki, azt vetette; „A magamét legeltetem.“ Lőrincz most majd megkapja a maga jutalmát Is, hogy ai Igazságon csorba n# essék. Mennyi piszok, mennyi aljasság van egy ilyen kis faluban is a kulákok füle mögött. Pisztnam István meg azion mesterkedett, hogy az állattenyésztés fejlesztését akadályoz»«. Nem törzskönyvezett, engedélynélkülj apaállatot tartott éa fűt-fát csalogatott vele. Dehát ez ia kiderült és Piszmaoisaik nem- csaik az apaállata, de & bukszája is bánja a csaláist. Szabotálják a kulákok a tejbeadást is, 37 ellen tettek feljelentést. Mert a pálmonostorjaik tudják hogy a békét, a jobb jövőt csak a belső ellenség elleni kemény harccal lehet megnyerni. A Jugoszláviában uralkodó éhség ellenére Titóék kiszállítják az élelmiszert A titőista sajtó és rádlő nagy lármát csap akörül, hogy Jugoszláviában a katasztrófái!« élelemhiány a szárazság következményeképpen állt ba Ezzel egyidejűleg egy másik mesét is terjesztenek, mégpedig azt, hogy az imperialista Amerika segíteni fogja a .Szocialista“ Jugoszlávia szerencsétlen népét. Miről beszélnek a tények? De a tények egészen mást ma tatnak. Tény az, hogy Jugoszláviában csak egyes tartományok- ban volt jelentéktelen szárazság, mégpedig Dalmáciában, Dél- Horvátországban, Bosznia és Nyugat-Szerbta egyes részein vagyis a nem búzatermő vidéke ken és ez Is csak egyes terményekre volt hatással. A gabona még a titóisták beismerése szerint Is normálisan termett és a kukorlA PARASZTOK SORSA a kapitalista országokban A népj demokráciák ellen Irányuló nyugati rádió-propaganda a ^egtöbb hazugságot talán a népi demokratikus országok parasztságáról találja ki. Földbirtokuktól megfosztott földeisurak vak gyűlöletével és csztetenségévól becs- mérlik a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Ugyanakkor mélységes hallgatásba burkolódznak arról, milyen a parasztság sorsa a nyu- gateurópaj országokban. Azt szeretnék elhitetni, hogy ,,áldott csend éa béke’’ kíséri a nyugati paraszttömegek életét. Pedig csak azért hallgatnak, mert nagyon is sok okuk van tarra, -hogy elhallgassák az ottani paraszti sorsot; a íöld- telensége1, a reménytelen napi vergődést a nagytőke fojtogató szorításában. Hallgatnak a nyugati paraszt sorsáról, mert ebben a sorsban a mi parasztjaink élesen láthatják, mekkora különbség van a betevő falatjáért küzdő nyugati paraszt és a szabad életének még szebbé tételéért dolgozó kelet- európai paraszt élete között. Földfo^laló zászlók az olasz úri birtokokon Konferencia Micsurinsskban MicsurinSzkban 5 napos országos tani er éneiét tartottak a gyümölcs- és növénynemesítők, amelyeken megvitatták a szovjet kertészet fejlődésének további feladatait, A háború utáni években a szovjet kolhozokban-létesített gyümölcsösük területe 110 ezer hektárra növekedett. A kertészet a kolhozok gazdaságának rendkívül jövedelmező ága és most a szovjet tudósok és növénynemesítők tevékeny közreműködésével a közeli években 6—8-szorosára . növekszik majd a Szovjetunióban lévő gyümölcsöskertek területeOlaszországot kénytelenek emlegetni a nyugati hírverők, hiszen ót1 olyan hatalma» panasrtmeg- mozdufás van, ’ amely jelentős mértékben a De Gasperi-kormány válságát mélyíti. Persze Olaszországról azt mondják, hogy Scelba miniszter carabinierjeinek sikerült gépfegyverrel éa könnyfakasztó bombával elűzni a »regényparasz tokát és napszámosokat a földbirtokosok parlagon heverő földjeiről. Ezizel osak magukat nyugtatják meg, mert bármilyen terrorral ii lépett fel a fekete reakció foldíoglalók ellen, csak még több olajat öntött a mozgatom tüzére. Sokkal mélyebbről lakiad ez kűzdeleip, semhogy az erőszak végetvethetne neki. Az ola*z párasatok évszázados íöldébségé- bőll Beszéljenek minderről a számok! A 28 millió hektár vetés- és erdőterületből 65 százalék nagybirtok. Kilencmillió hektár területtel rendelkezik kilencmillió olasz paraszt. A teljesen nincstelenek száma több mint hatmillió. Az egészségtelen birtokmegoszláson 1945-ben még akart segíteni a kormány, mert akikor részt vett benne a Kommunista Párt. Az alkotmány is kimondta, hogy korlátozni kell a földbirtokokat. Ez azonban Írott malaszt maradt, akkor sem fogba,k földosztáshoz, amikor a földbiriotkiosok egyszerűen parlagon heverte! ték a szántóföldeket. Sőt ez a tizenkétezres úri kizsákmányoló réteg mind élesebben lépett fel a szegényparasztokkal szemben. A földéhség, sz elviselhetetlen nyomor és az egyre féktelenebb úrj elnyomás lángralobbantotta au olasz parasztok forradalmi ösztöneit. Az Olasz Kommunista Párt és a mezőgazdasági szakszervezet irányítja harcukat a földért. A déloiaiszországi Calabria tartományban megindult ® földfoiglaló mozgalom s a szegényparaSzlok vörös zászlóikat kitűzték a meg nem művelt földesúri birtokokra, ugyanakkor azonnal megkezdték a föld megművelését. Hatalmas megmozdulás forrásává váltak a calabriai események. Hiába vonultak fel a zöld rendőrtankok és hiába dördültek el sortfkek Cataniában, Szicíliában, Gampaniá^an, Foggiá- ban és a római tartományban js megindult a földfoglalás. Az olasz proletariátus egyik legharcosabb rétege, az olasz mezőgazdasági munkásság megmozdult a hűvösebb éghajlatú Pó völgyében is. Az elfoglalt földekről nem mozdulnak. Sz a forradalmi harc, amely Spartacus római parasztié zadásának lendületét idézi emlékezetünkbe, már eddig nem eredménytelen. Válságban a francia mezőgazdaság Az olasz parasztok küzdelme éppen úgy irányul az olasz félfeudalizmus elten mint az országra kényszerűek Marshall-terv és < kormány háborús politikája ellen A francia parasztság küzdelme néhány vonásában más jellegű. A francia mezőgazdaságra nem annyira a feudális elnyomás jel" hímző — bár tz is megvan, — hanem a francia burzsoázia pa naszteilenes politikája, a kormány Marshall-terv politikája és háborús előkészületei. Nem forradalmi fellángolás a francia perasztok küzdelme, hanem mindennapi állandó és kitartó küzdelem. A Marshall-terv é,s a háborús politika következménye a francia mezőgazdasági válság. Az amerikai válságot Nyugait-Európába importáló Marshall-terv keretében mezőgazdasági terményeiket szállítanak Franciaországba, sőt, — hogy a francia mezőgazdaság ne lej lődjék — mezőgazdasági gépeket egyáltalán nem szállítanak. Még a QueuiUe-kormány olyan egyezményt kötött Nyugat-Németor- zággal, amelynek «lapján Franciaország gabonát szállít. (Pétaim is így cselekedett ,a német fasiszta megszálláskor.) Ugyanakkor Franciaország a washingtoni gabona- egyOzmóny alapján mégis kénytelen felvásárolni a Manhull-terv keretébon az amerikai gabona,felesleg bizonyos részét. Ennek következménye, hogy Franciaországban csökken a vetésterület, kormány egyre alacsonyabban »zabja meg a termelői árakat. A Marshall-terv egyes mezőgazda- sági termelési ágakat Elpusztítás^ sál fenyeget. A ^Coca-Cola“ nevű amerikai kotyvalékitalt szaba dón reklámozzák a francia bor helyett s a kormány amerikai dohányvásárlásai 100.000 dohánytermelő megélhetését veszélyeztetik, Feudalizmus, Marsball-hurok JVjTigat-SíémetországbaK Többszörös béklyó szorítja a 45 milliós Nyugat-Németország parasztságát. Néhány éve még re- «ténykedtek abban, hogy — akár csak a szovjet övezetben — valóra válik itt is a potsdami egyezményben kitűzött demokratizálás, megvalósul a földreform. A bonni alkotmány azonban nemcsali a nyugati megszállás meghoSazaD- b.tását jeekitette (amely költségeivel súlyosan érinti a parasztságot is), hanem annak a teljes elhallgatását is, hogy a megszállók egyáltalán nem akarnak itt földreformot. A nyugatnémetországi nagybirtokosok kezén több mint 9 millió hektár löld van. Még ilyen keretekben sem engedik az imperialista hatalmak, hogy valainj- képj>e® is talpraálljo® a nyugatnémet mezőgazdaság. A Marshall- terv ide is élelmiszert »zAUi». És Anglia ? Ezek a viszonyok Jellemzőek magára Angliára is. A mezőgazdasági termelés nagybirtokrendszerben folyik Skóciában a föld- állomány négyötöd része 600 föl- desúr kezében van. A tulajdonképpeni Angliában ás Walesben pedig a földnek a fele van 2250 földesúr birtokában. A földöket -nagybérlők művelik. Á mezőgazdaság fejlesztésére semmi kilátás njnes, mert az USA nem akarja elvesz- feni angliai piacát, Bz a kis nyugateiurópal körkép is bemutatja, milyen nehéz körülményeik között és sötét kilátásokkal tekintenek az 1951-es esztendőre a nyugati parasztok- Küzdelmük azonban egyre erőteljesebben bontakozik ki a munkásosztály oldalán a kommunista pártdk vezetésével, E küzdelem kimenetelének biztos tudatában a nyugateurópai parasztok reménységgel tekintenek a távolabb] jövő felé. Kérjük a feinlellinke!, hogy az újságba szánt h ä r d e t é s e s k e fi mindig a megjelenés e.őtt vaíc nap biP-ig szíveskedjenek te adni. eM la csak Jelentéktelen mértékben érintette a szárazság. Az élelmiszer és különösen a gabonafélék hiányát Tito politikája idézte elő, amikor erőszakkal és terrorral elrabolták a parasztoktól majdnem az összes gabonájukat és kukoricájukat és a beszolgáltatott búzát és élelmiszereket kiszállítják a kapitalista országokba. Megnyílnak a csatornák a tőkés országok tété Jugoszlávia a különböző kereskedelmi szerződéseken keresztül kapcsolatban van minden kapitalista országgal és a legnagyobb mennyiségben kiszálltot C áruk közé tartozik az élelmiszer, A titóisták igyekeznek a nép előtt leplezni azt, bogy mennyit és milyen feltételek mellett szállítanak ki élelmiszert, azonban ezt gyakran leleplezik a kereskedelmi partnerek, így például az egyiptomi „El Ahrat‘‘ című lap leleplezte a titóisja sajtó ha. zugságait & propagandáját, amejy azt állítja- hogy a jugoszláviai „szárazság“ és éhség miatt az „országban leállították a kukorica kiszállítását“ és hogy az élelmiszerek legszükségesebb mennyiségét külföldről fogják beszállítani“ Az „El Ahrat‘‘ október 10-i számában közölte az egyiptomi közellátási miniszter nyilatkozatát, aki ebben a nyilatkozatban többek között ezt mondta: ,;Nem igaz, hogy Jugoszlávia lemondta kormányunknál azt, hogy leszállítsa az egész kukoricamennyiséget (10 ezer tonnáról van szó), éppen ellenkezőleg, Jugoszlávia kereskedelmi ta- íácsosa Kairóban meglátogatta közellátásügji minisztert éa megerősítette, hogy a jugoszláv kormány teljesíteni fogja a szerződést.,. A közellátásügyl minisztérium tonnánként 28 egyiptomi lírában egyezett meg (ami körülbelül 4 dinárt tesz ki kilónként) . A minisztérium egyetlen célja az volt, hogy biztosítsa a kukoricát éa hogy minél jobban leszorítsa u árat"- fejezte be nyilatkozatát aj egyiptomi közellátásügyl mini»»* tér. Mint ahogy ebbél a nyilatkozatból ii látszik, Tito klikkje, « jugoszláv nép éhínsége ellenére, nemcsak hogy kiszállítja a gabonát, hanem még a tetejébe igen alacsony áron szállítja Id. kereskedelmi tárgyalások a tőkésekkel A titóisták g már NyugatNémetországban meglévő 66.7 millió doljár értékű kereskedelmi szerződés mellett egy új, 35 mil-i Hó dolláros egyezményt kötöttek, amely szerint Jugoszlávia azonnal megkezdi a gabona és kuko< rica kiszállítását. Élelmiszercikkek szállítása érdekében — a többi cikkek mellett — a titóisták most kéréskor űelmi tárgyalásokat folytatnak Franciaországgal, Ausztriával és Görögországgal. — Jugoszlávia Franciaországnak — többek között — élelmiszercikkeket is fog szállítani. Az élelmiszereknek a kapitalista országokba való tömeges kiszállítását bizonyltja Lombardo, az olasz kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata is, amelyet a zágrábi vásár megtekintése alkalmából adott, Lombardo kijelentette, hogy Jugoszlávia és Olaszország között a kereskedelmi viszonyok normalizálódtak és „reméli azt, hogy Jugoszlávia az élelmiszer- kiszállítás tekintetében újból elfoglalja az első helyet az olasz piacon”.
