Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

A megyei pártkonferencia határozata BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG VI. évfolyam. 24. szám Ára 50 fillér 1951. január 30. kedd A megyei pártkonferencia nagy lelkesedéssel tárgyalta meg a Párt II. Kongresszusa további feladatait, a pártszervezetek tennivalóit a Párt erősítése, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és a békéért folyó hare területén A pártkonferencia megmutatta megyénk dolgoséinak forró sseretetét a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt 5fr utcát tét oldalát transzparensét, égővőrös-nemzettszin zászlók kai feldíszített épületek fogadták a megyei pdrtkonferencidra Kecskemétre érkezett küldötteket. A két héttel ez­előtt lezajlott járási-városi konferenciákon választották meg Okét a járás, a város legjobbjait, hogy mint a Párt ügyének követéi, részfvegyenek a megyei pártkonferencián és megválasszák a Ma­gyar Dolgozók Pártja 11. kongresszusának küldötteit. Nagyfonto sdgú tanácskozásra gyülekeztek a megye minden részéből. A megye pártszervezeteinek eddig végzett munkáját kell megtárgyalni és meghatározni a referátum és hozzászólások alapján a további tennivalókat. Felelősségteljes Jel­adat, hiszen miről van szót Arról hogy továbblendítjük a pártkongresszus sikeréhez szükséges mun­kálatok elvégzését, teljesítését, meghatározzuk a szocializmus építésének távolabbi feladatait. A megyei pártkonferencia a megye pártszervezetei, de a pdrtonkívíili dolgozó tömegek éle­tének is a legfőbb eseménye• Megyei konferencia hosszabb időközökben ül össze, de akkor be­hatóan, többszáz elvtárs bevonásával tárgyalja meg egy befejezett szakasz eseményeit, eredményeit és ájra egv hosszabb szakasz munkáit szabja meg. Hogy a pártkonferencia mennyire a párton- kívüliek ügye is, azt az bizonyltja legjobban, hogy számos pdrtonkívüli üdvözölte a konferenciát; azokról a levelekről nem is beszélve, amelyben a dolgozók bejelentették, hogy ünnepnek érzik a pártkonferencia napját. A konferencián a legjobb munkások, sztahanovisták, munkaérdemrendesek együtt voltadé a falu élharcosaival a termelőszövetkezeti parasztokkal, a gépállomások, az állami S zdaságok munkásaival, de az egyénileg dolgozó parasztokkal is. A pártkonferencia azonban ezút- J még újabb szint, harcossdgo kapott. Résztvettek — mint küldöttek — néphadseregünk kato­nái, tisztjel. A pártkonferencia látva Okét, hallva felszólalásaikat, érezte erőnket, • népi demokrá­cia erejét, érezte azt, hogy a béke harcos megvédése ló kezekben van, munkás-paraszt hadseregünk kezében. Éreztük valamennyien, hogy nem rés, hanem erőt bástya vagyunk a béke frontján. A pártonkívüliek számos küldöttséget vezettek • pdrtkonferencidra. A délszlávok közvetlen 4 határ mellől jöttek, harcos üdvözletét hozva m délszláv dolgozóknak Elítélték Vitát, ezt a dolláron táplált imperialista férget, aki a jugoszláv nép júáása lett, A kiskunfélegyházi termelő­szövetkezeti csoportok Is képviseltették magukat. Beszámoltak a szövetkezeti parasztok gazdag éle­téről, nagy eredményekről, majd ígéretet tőitek, hogy a kongresszusig még két áj termelöcsoportot hoznak létre. Kürtszó jelezte a honvédség küldöttségét, a szabályos, feszes léptekre tapsorkán Volt a válasz. Boldog volt minden részvevő, a saját fiait, a nép húsából, véréből valókat látta néphadseregünk megtisztelő öltözékében. Egyre jöttek még az MNDSZ-asszonyok, a Barnevál, a irdgszéli pártonkívüliek és öregcsertő dolgozói, a Gépgyár munkásai; valamennyien üdvözölték a megye nagy eseményét: a megyei pártkonferenciát. Németi «Vézsei elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának referátuma Az elnökség megválasztása atén Habos Mihály elvtárs nyi­totta meg a megyei pártkonfe- rendát. Tisztelt megyei konferencia [ Kedves elvtáraail Engedjék meg. hogy a megyei konferencia alkalmával harcos üdvözletünket, forró «zeretetttn- ket és ragaszkodásunkat küldjük a konferencia nevében Pártunk, népünk szeretett vezetőjének, Rá­kosi Mátyás elvtársnak. Meleg szeretettel üdvözöljük a konfe­rencián megjelent Donáth Ferenc elvtársat, a Központi Vezetőség tagját. Üdvözöljük dolgozd népünk büszkeségének, néphadseregünk­nek megjelent katonáit és tiszt­jeit Üdvözöljük megyénk pártszer­vezeteinek itt megjelent küldöt­teit Ma az ország minden megyéjé­ben összeülnek a pártszerve­zetek küldöttei, hogy megvá­lasszák a Magyar Dolgozók. Párt­jának II. Országos Kongresszu­sára a küldötteket A. Magyar Dolgozók Párt­jának II. Kongresszusa ha­talmas jelentőséggel Mr, párttagjaink, pártszerveze­teink, de az egész dolgozó népünk életében. A megyei konferencia a megye dolgozó népének legfontosabb eseménye, mert ma itt a megye életéröl, eddig elvégzett, mun­kánkról fogunk beszámolni, egy­ben meghatározzuk azokat a fel­adatokat, melyek megyénk párt- szervezeteire, legjobb dolgozóira hárulnak, a szocializmus építése, a béke megvédése érdekében. Több, mint egy hónapja folyik a lelkes készülődés a kougresz- szusra. Ezalatt az egy hónap alatt párttagjaink, dolgozóink nagy erőfeszítéseket teltek, hogy jó munkával, a munka időbeni elvégzésével mutassáz meg és fejezzék ki Pártunk iránti mély szeretetünket- És ez a lelkese­dés, ez a munkatempó egyre job­ban növekszik. Dolgozóinkat, párt­tagjainkat az a gondolat vezérli ebben a mozgalomban, hogy jobb munkával, nagyobb odaadással és erőfeszítéssel erősítsük Pártun­kat, népi demokráciánkat, a béke táborát a háborús gyujtogatők mesterkedéseivel 6zemben. Megyei konferenciánkon párt- szervezeteink, dolgozó népünk legdöntőbb, legfontosabb kérdését tárgyaljuk meg, mindenekelőtt és elsősorban pártmunkánk, pártéplté sünk, Pártunk erősítésének kérdéseit, mert Pártunk ere­je, ütőképessége, kiinduló­pontja minden munkánknak. A pár; építés kérdése szorosan összefügg termelőcsoportjaink fej­lesztésével, a- munkaverseny len­dületével, mert ahogy erősítjük Pártunkat új tagokkal és tagje­löltekkel, friss erőkkel, ahogy nö­veljük párttagjainkban a bírálat és ön bírálat szellemét és ahogy bátorítjuk kezdeményezésre, mindez a dolgozó tömegeinkben is megmutatkozik. Megyei konferenciánkon meg keíjl tárgyalni mindazokat az eredményeket, amelyeket a kon­gresszusi munkaversenyben, kon­gresszusi munkánkban. eddig el­értünk. Meg kell tárgyalnunk a termelőszövetkezetek fejlesztésé­nél elvégzett munkát, azt, hogy mit kívánunk tenni, hogy me­gyénkben is a szocialista átszer­vezést meggyorsítsuk. Behatóan kéül foglalkoznunk azokkal a ver­senyvállalásokkal, melyek üzemi pártszervezeteink részéről, gépál­lomásaink, állami gazdaságaink és termeilőcsoporijaink részéről történtek és meg kell határozni a pártszervezetek feladatát ezek megsegítése és ellenőrzése érde­kében. ' Mindezeken egybevetve, megyei konferenciánk feladatát abban kell látnunk, hogy levonva az eddigi eredményeinkből és hiányosságainkból a tapasz­talatokat, újabb lendületet adjunk megyénk dolgozói­nak, pártszervezeteinknek, hogy a szocialista építés te­rén minél jobb munkát tud janak kifejteni, hogy mindazon vállalásokat, me­lyeket dolgozóink a kongresszus tiszteletére tettek. mara3ék{aía-| elvtársit « megyei pártbizottság nul teljesítsék. I titkárát referátuma megtartásá" Ezután felkérte Németi József] ra. A Párt és Rákosi eivíárs zászlaja alatt az imperialisták háborús szándékának megfékezéséért A Magyar Dolgozók Pártja II kongresszusának előkészítése so­rán megyei pártértekezletre jöt­tünk össze, hogy számot adjunk tagságunknak az elmúlt évben végzett munkáról és eredmé­nyeink mellett rámutassunk fo­gyatékosságunkra, megszabjuk feladatunkat, különöse® a párt- kongresszus előkészítésével kap­csaidban — kezdte meg beszédét Németi elrtárs. II. pártkongresszusunk nagyje­lentőségű helyet foglal el Pártunk ée az egész népünk életében, an­nál Is inkább, meri olya11 idő­szakban ül össze, amikor az osztályharc belső és nem­zetközi méreteiben egyaránt élesedett és tovább fokozódik- A pártkon­gresszus pártöletünk legjelentő­sebb eseménye, Fúrtunk hatalmas seregszemléje. A kongresszus kül­döttei dolgozó népünk, Pártunk legjobbjaiból tevődnek össze, akik szeretett Rákosi elvtársunk iránymutató beszámolója alapján határozatot hoznak a szocialista építés, a tartós béke megszitjár dítása érdekében teendő felada­tainkról. Büszkén mondhatjuk, hogy » pártkongresszussal kapcsolatos felvilágosító munka során me gyénk dolgozóinak döntö többsé ge megértette a pártkongresszus roppant jeleüiőségét és pártszer­vezeteink vezetésével, erőik maxi­mális mozgósításával járulnak hozzá a kongresszus sikeréhez. A kongresszust előkészítő taggyűlé­seken, járási és városi pártkon­ferenciákon a párttagság és a küldöttek, a Párt, a nép ügye iránti áldozatkészségükről, har­cos elszántságukról tettek tanú­ságot, a kongresszussal kapcsola­tos munkaverseny vállalásaikkal juttatták kifejezésre, hogy üze­meink, gépállomásaink, termelő- csoportjaink, állami gazdaságaink dolgozói tettekkel la eredményesebbé Igyekeznek tenni a kongreaz. szila munkáját, A Bajai Posztógyár, a Kecske­méti és Félegyházi Gépgyár é3 a többi üzemek dolgozóinak válla­lásán túl, megyénkben csaknem minden termelőcsoport, állami gazdaság és gépállomás munka- felajánlásokkal készül a kon­gresszus tiszteletre. Az olyan termelőcsoport, mint a kalymárj Sztahánov, mely 800 férőhelyes sertés. hizlaldát, 45 férőhelyes fial­tató építését és a tejhozam 10 százalékos emelését vál­lalta, számot van. Nemkevésbbé hasonló a helyzet az egyénileg dolgozó parasztok területén, akik ezidelg mintegy U AJ tennnlőosoport alakí­tását vállalták, melynek egy részét, pontosabban 11 termelőcsoportot, már meg Is alakítottak. Fellendülés van a kongretszn* tiszteletére a iterménybegyüjtés területén Is. melynek egyik oka, hogy párttagjaink mindjobban példamutatással ösztönzik a falu dolgozó parasztságát. Pártszerve­zeteink és a pártonkívüliek lel­kes értekezletei, a nagyszerű verseny vállalások százai mulat­ják Pártunk tömeg befolyás a, vonzóereje, lenyűgöző megnöve­kedéséi, a dolgozók tömegeinek hatalmas politikai fejlődését, akik felismerve népünk belső és külső ellenségeinek mesterkedé­sét, erőt, fáradságot nem kímélve küzdenek Pártunk, Rákosi elv­társ zászlaja alatt az imperialis- ák háborús céljainak megféke­zéséért. Az amerikai Imperialisták és csatlósaik nagy sietséggel fokozzák a harmadik világ­háború előkészületeit, óriási anyagi erő mozgósí­tásával készülnek az agresszióra l'ávol-Keleten, Koreában már ki­robbantották és folytatják rabló, imperialista háborújukat- Az amerikai imperialislúk és zsoldo­saik minden eddig ismert kegyet- !enkedést túlszárnyalnak. A hő­siesen harcoló koreai néphadse­reg és a kínai önkéntesek győztes csapásait az ártatlan polgári la­kosság tömegeinek legyilkolásá val. Korea városainak, falvainak elpusztításával bosszulják meg. A kegyetlenkedés nem Ismer ha­tárt. Ismeretes, hogy például Szöulból való kivonulásuk előtt, mintegy 30 ezer hazafit gyilkoltak le, kiknek döntő többsége asszony, vagy 15 évnél fiatalabb gyermek volt. Az amerikai banditák és csat­lósaik az egész emberiségnek szemléltető bemutatót adtak élet­formáikról, a sokat emlegetett amerikai segítségről, mely, min-

Next

/
Thumbnails
Contents