Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

don becsületes emberben csak megvetést és izzó gyűlöletet '(tu­bát ki. minden rendű és rangú imperialista Irént, akik a mi né­pünknek is hasonló sorsot szán­tak. Az imperialisták Koreában el­szenvedett hatalmas veszteségei­ket figyelmen kívül hagyva to­vább fokozzák háborús mesterbe tléseiket Európában. A Szovjet­unió jegyzékéből kitűnt, hogy uz fingó] és a francia kormány az amerikaiak utasítására felrúgja a nemzetközi egyezményeket és támogatósa hozzájárul a nyugat­német náci hadsereg újjáéleszté­séhez, mely veszélyezteti az euró­pai népek békéjét és kétségtelenül ff Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellent esetleges háború cél­jaira szolgáf A Szovjetunió Jegy­zéke leleplezi az imperialisták mélységesen züllött politikáját, akik nem átallják az újjászer­vezett német hadsereg élére Hit­ler volt tábornokait állítani, mint >ég fokozása területén, egyszó val minden vonatkozásban ja­vítani kell munkánkon, gyors! tani kell munkánk ütemét és az ellenség legkisebb próbálkozásé ra Is kemény kézzel kell lesúj­tani Erősebbek, harcosabbak lettek pártszerrezeteink Tito a jugoszláv nép júdása A harmadik világháború robbantásában, az amerikai perialisták nagy szerepet szántak a déli határainkon leselkedő jú- dás Titónak, aki bármikor kész a békéért, szabadságért és felemel­kedésért harcoló szocialista és népi demokratikus országok mocs kolásárn. provokálására. Tito amerikai gazdáinak utasítására megfelelően fokozta a jugoszláv nép romlásba taszítását, ellensé­ges tevékenységét a népi demo kráciák ellen, miközben a kémek és provokátorok százait küldi népi demokráciák országaiba, persze hozzánk Is. kártevő mun­kára. Amióta e Tájékoztató Iroda leleplezte aljas árulását, csaknem teljes nyíltsággal láttak hozzá a kapitalizmus visszaállításához, a dolgozó nép féktelen kizsákmá­nyolásához, a hazafiak és kom­munisták üldözéséhez, miközben szolgai alázattal bocsátják ren­delkezésére az amerikai imperia­listáknak Jugoszlávia népei min den kincsét, ériékét. A jugoszláv gazdasági helyzet még a közismerten munkásáruló Angol Munkáspárt hivatalos lap­ja, a „Daily Telegraph“ című uj. ság ezerint is katasztrófális. íme : .Belgrád utcáin toprongyos, ma­dárijesztő tömegek hemzsegnek. Az emberek kétségbeejtő ruha- hiány miatt elképesztően rossz rongyokba burkolóznak, sovány fejadagjukat hetek óta nem kap­ják meg teljes mértékten és Így mindinkább a szabad piacra szo­rulnak. ' __ . A. vaj, zsír, cukor megfizet. betettem A legelemibb életszükséglett cik­kek sem kaphatók. Egy pár ci­pő egyhavi fizetésbe kerül, szap. pan nincs. Gondterhelt arcú asz. szonyok napokig vadásznak cér­náért, tűért, gombokért. A köz­hangulat nem jó. A közegészség aggasztó. Egy agyondolgozott orvos írja: „A népet tüdövész pusztítja, a szappan és meleg­víz hiánya új csúcspontra emel­te a rühességi járványt és min- denféle ragályos betegségek szá­mát. A szociális nyomor terjed.’’ ki-1 A jugoszláv munkásosztály és inr szegényparasztság nyomorúsá • gos helyzete, hatalmas spekulá ’ ciós lehetőséget biztosit a tőké­seknek és kulákoknak, akik tér. mészetesen élnek is ezzel a lehe­tőséggel, ezért kell egy átlag- keresetű jugoszláv munkásnak 60-tól 70 órát dolgoznia egy kilo­gramm zsírért, vagy cuko­rért, 20 órát egy kilogramm húsért, 16 órát egy kilo­gramm lisztért, Tito a jugoszláv gazdaság vál. ságát a szárazsággal próbálja menteni. A valóságot ezzel kap. eső latban Rákosi elvtárs mon­dotta meg, amikor hangsúlyoz, ta, hogy „A Tito-banda már tavaly ősszel elharácsolta a jugo­szláv parasztoktól a jó vető. magot, a mezőgazdasági munkálatok idején százez. révei harcolták el a dolgozó parasztokat erdőirtásra vagy mint az Idén, az aratás ide­jén, a hadseregbe. Ezek az elkeseredett jugoszláv pa­rasztok, természetesen nem törték magukat a termeié, sért és még kevésbbé a tér. inésbeadásért. Ez az oka an­nak, hogy a százezrekre rú­gó titóista janicsárok nyo­mása dacára Jugoszlávia élelmezési helyzete, egész gazdasági élete, az a-atás utáni hetekben már katasz­trofálisra fordult.” Itt jegyeznénk meg, hogy a Tito által aszálysujtottnak nyilvánított bácskai területnek egy jelentős részén, ami azonos megyénk déli részével, alapve­tően mást mutat a dolgozók éle- te és életszínvonala. A mi sza­bad hazánkban, — hála Pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk gondoskodásának, — magyarok és délszlávok, né­metek és horvátok testvéri békességben, megbecsülés­ben és növekvő jómódban él­nek és építik szocialista ha­zánkat. Ha áttekintjük a pártépités . területén végzett munkánkat, megállapíthatjuk, hogy pártszer­vezeteink általában erősödtek, tömegbefolyásuk nőtt, megnöve­kedett párttagságunk eszmei, politikai műveltsége, elvi szilárd­sága, párthűsége és áldozatvál- lalása a Párt, a nép Ugye iránt. Pártszervezeteinkben eröső. I dött a bírálat és önbírálat, nőtt a pártonbelüll demokrácia, a funkcionáriusok felelösségérze te, jelentősen javult a tag. és tagjelöltfelvételi munka és ezen keresztül javult a tagság kor­szerinti és szociális összetétele is. Rákosi elvtárs februári be­széde, — mint már említettem, — nagy segítséget jelentett párt- építő munkánknál. Alapjában véve, a februári határozat után fogtunk hoz­zá, hogy gyökeresen változ. tassunk pártépítő munkánk gyakorlatán és hozzálássunk a szociális összetétel megja­vításához, párttagságunk, pártszervezeteink a Párt és a tömegek közötti kapcso­lat megjavításához, erősíté­séhez. Nem kevésbé jelentős segítséget nyújtott Rákosi elvtárs október, ben mondott beszéde. De mégis az elmúlt hőnapok után változatlanul az a helyzet, amit Rákosi elvtára mondott ok­tóberi beszédében: „Hogy a falu szociális építésével kapcsolatban falusi, sőt járási, megyei szerve, zetelnk figyelme Is elsősorban a szociális szektorokra, szövetkeze­tekre, gépállomásokra, állami birtokokra összpontosul, emiatt kezdték az egyénileg dolgozó pa­rasztokat elhanyagolni.” A pártépités, helyesebben a tag- éB tagjelöltfelvétel terüle­tén különösen súlyos lemaradás mutatko­zik a kecskeméti, kiskőrösi és a dunavecsei járásban, amiért is súlyos felelősség tér­heli ezen járási bizottságokat, elsősorban a járási titkárokat. A pártépítésnél mutatkozó le­maradás a hibák mellett észre kellett volna vennünk az ellen­ség tevékenységét Is. így példá- ul nemrégiben tudtuk meg, hogy a bajai járásban, Gara köz­ségben mintegy 40, Csátalja községben mintegy 70 és a kiskunhalasi járás Jánoshal­ma községében, mintegy 100 —120 dolgozó paraszt párt­tagságát tartották függőben, úgy, hogy adminisztratív úton ki­hagyták a Pártból, vagy egy­szerűen elszedték a könyvét, vagy úgy, hogy a járástól lekül­dött könyveket nem osztották W. A tagjelöltfelvétel mellett nőtt a bírálat is. Ez kedvezően segíti pártszervezeteink erősödését. Taggyűléseinken a titkár elv­társak kezdenek komolyan fel­készülni, Ismertetve a pártszer­vezet és a falu összes döntő problémáit. Egyre gyakoribb a nyilt, becsületes, építőszándékú bírálat. Elmélyült a bírálat, önbírálat szelleme A bácsalmási alapszervezetnél Berberovlca elvtárs, vezetőségi tag rámutatott arra, hogy a kölcsönjegyzés, a tanácsválasz­tás sikerei nyomán megittasod- tak és ma a község az utolsók között kullog a járásban. Berberovlca elvtára a vezeti, ség nevében Ígéretet tett, hogy ennek az állapotnak véget vet- nek és a kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségüket a begyűjtéssel, a szerződéskö­téssel, a dolgozók között végzett felvilágosító mun­kával, becsülettel teljesíteni fogják. Fokozódott az ellenséggel szembeni éberség és harc Is, A !' 5"z^ntlváni pártszerveze­tünk taggyűlésén a párttagság leleplezte Csorba Rozália kulák- lányt, aki kulák-mivoltát álcázva, be akart épülni a Pártba, hogy ezen keresztül bizalmas ál­lásba Juthasson be. Amellett, hogy funkcionáriu­saink most már bátrabban ma zognak a tömegek között, a Párt és a tömegek közötti kap. csolat javult, Jobban felfigyeld nek a tömegek bíráló megjegy­zéseire, még mindig mutatkoz­nak bürokratikus, lélektelen, és elvtársiatlan megnvilvánulások is. A bajai és a kecskeméti párt- szervezetünk vezetőségéhez egy. egy dolgozónak háromszor-négy. szer kell felmenni, hogy bejut hasson. A dolgozóktól küldött le. velek, vagy panaszok csak rlt kán találnak meghallgatásra, még ritkábban történik alapos kivizsgálás és intézkedés. Ilyen esetek, sajnos, másutt Is előfordulnak, amelyekkel szem­ben a jövőben keményen fel­vesszük a harcot. Rákosi elvtára októberi beszédében rámutatott a szociális építés, a békeharc roppant feladataira és hangsú­lyozta, hogy járási és falusi ve­zetőségeinket erősíteni kell. E téren, főleg a számszerüséget, 11. leltően, máris komoly ©redmá nyelnk vannak, A hibák mellett meg kell motr dánunk, hogy járási és városi pártbizottságainkon nem hiányoz­nak a Párt ügyéért harcolni, győz­ni tudó, becsületek osriályhű funkcionáriusok, akikben megvan a készség ás a képesség hibáik ki' javításából ét növekvő felada­tainkat biztos kézzel meg 1» tud­ják oldani. Járási bizottságaink erősítésé­vel egyidejűleg hozzáláttunk ahhoz, hogy megerősítsük falast alap- szervezeteink vezetőségét, növeljük a vezetőség és a titkár súlyát és tekintélyét. Rákosi elvtárt okitőberi beszédé­ben nem hiába hívta fel figyel" műnket Járási és falusi pártszer­veink, általában a falusi párt­munka megjavítására, mert * mezőgazdaság szocialista átszer* vezésével egyre nagyobbak les*- nek feladataink a falun. A mezőgazdaság szocialista átalakításának feladatai Minden sikerünk a szovjet népnek köszönhető Ezután Németi elvtárs, a Szovjetunió ötéves tervében el. ért hatalmas eredményekről be. szélt. Majd azokról a fejlődé­sünkre jellemző számadatokról, amelyeket a Statisztikai Hivatal az elmúlt napokban tett közzé — Az első tervévünk sikeres teljesítése — folytatta Németi elvtárs — hangsúlyozottan a szovjet nép segítségének volt köszönhető, melynek segítő ke­zét láttuk mindenütt hazánk­ban, ahol szocialista építés folyt. Gondoljunk az élenjáró szovjet sztahánovlsták látogatására, a Dynapentelel Vasmű és a buda­pesti földalatti vasút építésénél nyújtott segítségre, a nagysze. rü szovjet traktorokra és kom­bájnokra, a nélkülözhetetlen szovjet nyersanyagokra, számta­lan más felbecsülhetetlen érté kü támogatásra, amely hozzáse. gített bennünket, hogy Rákosi elvtárs bölcs vezetésével terveid Irányzatunkat túlteljesíthettük. Ehhez tegyük még hozzá, hogy az építömunkánk mellett Pár­tunk és Rákosi elvtárs bölcs útmu. tatása nyomán népünk áldo­zatkészségével, az elmúlt év­ben hatalmasan megnöveke­dett — a hős szovjet nép Vö­rös Hadseregének példáját, hősiességét követve — nép­hadseregünk ereje s védelmi képessége, hazánk függet­lenségének és szabadságá­nak egyik erős, tartós osz­lopa. Az imperialisták egyre nö- vekvöbb támadása, — hangoz­tatta Németi elvtárs — a fe­szült nemzetközi helyzet megér­Az elmúlt év őszén megyénk termelőszövetkezeti csoportjai­nak létszámát 5000-ről 13 ezerre, földterületét 42 ezer holdról 82 ezer holdra emeltük fel a kulák- ellenség és nem kevésbé a klé­rus mesterkedései ellenére. Ter- raelöszövei'kezeteink növekedésé­vel egyidejűleg bizonyos minőségi fejődés is mutatkozik, melynek eredménye, hogy termelőszövet­kezeti csoportjaink jövedelme a múlt évihez hasonlóan emelke | dett­A termelőszövetkezeti csoportok eredményei Például a csávolyi Zalka Máté- I csoportnál, ahol a munkaegység | 21.5(1 forint volt és Wolfáber István csoporttag a természetbeni járandósá­gán kívül készpénzben 6845 forintot kapott, vagy a kecskeméti Lenin-csoportnál, ahol a munkaegység 23.70 forintot ért el és a Krupa. család 10.0-18 forintot kere. sett. ezenkívül zöldséget, gyümölcsöt és egyebet is kaptak. A csávolyi és kecskeméti termelőcsoporiokhoz hasonló eredményekkel számos termelőcsoportunk dicsekedhetik de tuéginkább nagyobbak lenné­nek eívdményeink,, ha az ősz so­rán nem követünk el komoly hi­bákat. Sztálin elvtárs foglalkozva a kolhozok kérdéseivel, a követke­zőket mondotta: „A kolhozokban egyesült parasztok tegnap még egyéni kisgazdák voltak, akik illették, hogyan kell gazdálkodni kis ]öld<}arpbokon, de nem voltak még tapasztalataik a nagy kol­lektív gazdaság területén. Mind ezek folytán a dolgozók munká jdban az első időben komoly fo gyatékossdgok voltak észlelhetők liitilnt, hogy a, kolhozokban rósz- szül volt megszervezve a munka és gyenge volt a munkafegyelem A jövedelmet sok kolhozban nem aí teljesített munkanapok, hanem <j lélekszdm szerint osztották fel Gyakran megtörtént, hogy a, mun­kakerülők több gabonát kaptak t kolhozoktól, mint a becsületes, dolgos kolhoztagok. A kolhozok vezetésének ezen fogyatékosságaival kapcsolatban csökkent <* kolhoztagok érdekelt sége a munkában; gyakran meg­történt, hogy a- kolhoztagok ép yen a leglázasabb munka idején nem mentek ki a munkára, kolhozjöldek egyrésze hóesésig bctakarllatlm maradt, magút betakarítást hanyagul végezték, minek következtében igen sok ga­bona ment veszendőbe. A gépekért és lovakért vállalt- személyes fe­lelősség hiánya szintén gyengí­tette a kolhozgazdaságokat és csökkentette a kolhoz jövedel­mét.'' Meglévő hiányosságok Lehet-e azt mondani, hogy nálunk jelenleg azonos a hely­zet? Úgy hisszük, hogy minde­nek előtt nagy termelőcsoport­jaink esetében, mint például a vaskúti, csátaljai, kunbajai, miskei és még egynéhány eset­ben feltétlenül azonos. Sztálin elvtárs által említett hiányossá­gok csaknem teljes egészében megvannak. Most hozzá kell látnunk, hóm megjavítsuk termelőcooportja. inkban a pártszervezetek mun­káját, fokozzuk a fel világosi tő munkát az egyénileg dolgozd kis. és középparasztok soraiban, tegyük lehetővé részükre egyes, kettes típusú tszcs iétesl- tését, küszöböljük ki a hazug éjt igazságtalan, a parasztok töme­geit eltaszltő egyenlősdlt a min-, den eszközzel segítsük elő veze. tő szövetkezeti kádereink szak­mai és politikai továbbképzését. Dolgozó parasztságunkban megvan az akarat, hogy az em. litett hiányosságok egy részét már most, Pártunk II. Kongres­szusa tiszteletére kiküszöbölj« és újabb termelőcsöportok tu­catjaival hatalmas lépést te­gyünk előre, mezőgazdaságunk szocialista fejlesztése terén. Szocialista Iparunk növekedése, honvédségünk erősödése, dolgo. zó népünk életszínvonalának emelkedése megköveteli tőlünk, hogy a faluról több élelmet, több félkész árut és nyersanyagot biztosítsunk fejlődő Iparunknak, általában a város részére. Ez. zel kapcsolatban megyénk terű- létén bizonyos hiányosságok mu tatkoznak. A kenyérgabona begyűjté­sénél 96 százalékot értünk el, de sokkal súlyosabb a le maradás a kukoricánál, ahol 60 százalékot értünk el, ha­sonló a lemaradás a szálas­takarmánynál és a takar­mánygabonánál Is. Nem si­került teljes mértékben le. l ! tette velünk, — és erre már Rá Ikosi elvtárs február 10-1 beszé- Idében Is felhívta a figyelmün­ket, — hogy a pártépités, a ma zögazdaság szocialista feji észté- se, a munka termelékenysége és az ellenség elleni harc, az éber­például Rommel volt hadseregé­nek vezérkari főnökét és Heu- singer tábornokot, Hitler vezérka­rának hadműveleti osztályának vezetőjét. De az imperialisták, mint min­dig, mos^ is a gazda, a nép nélkül számítottak. Eisenhower amerikai tábornok európai szemleálja az olasz, a francia és a többi elnyomott né­pek dolgozóinak részéről hatal­mas tömegtüntetést, gyűlöletet váltott ki. Elsenhower tábornok nem a néppel, hanem csak az áruló bábkormányokkal jutott megegyezésre. Az elnyomott milliós tömegek soha nem egyeznek abba bele. hogy amerikai imperialisták ér­iekében ágyútöltejékként vegye­lek részt egy rabló imperialista láborúban-

Next

/
Thumbnails
Contents