Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

Jelentés a Szovjetunió 1930, évi népgazdasági tervének teljesítéséről Az ipari termelés egy ér alatt 23 százalékkal növekedett, az önköltség 6 százalékkal csökkent A mezőgazdaság több mint 180.000 traktort, 46.000 kombájnt és sok más gépet kapott A Szovjetunió minisztertanácsa ihel.ett működő Központi Statisz­tikái Hivatal a következő közle­ményt adta ki az 1950. évi nép- gézei iságt terv teljesítésének ered­ményeiről: Az ipar, a mezőgazdaság és a köz ekedés fejlődését, a Beruházá­sokat, az áruforgalom növelését cs a nép anyagj és kulturális éiei- színvetuiának emelését az 1950. évben a következő adatok jellem­zik: 1. A termelési terv íeljesítése az iparban At, 1950 es évben az ipar ossz- termelési tervét 102 százalékban teljesítették. Az )Patj összterme­lést tét vet az egyes miaisztét iu- mok a következőképpen teljesí­tették; Vaskohászati minisztérium 101 szá­zalék, fémkohászati minisztérium 100.3, szénipari minisztérium 100.8, kőolajipari minisztérium 101, villa- moserőművek minisztériuma J03, vegyipari minisztérium 105, vülaraos- ipari minisztérium 106, posta- és távirdaügyi miniszteri unt 103, nehézgépgyártási minisztérium 104, autó- és traktoripari minisztérium 102, szerszámgépgyártási minisz- férium 102, gép- és műszergyártást minisztérium 100.6, építési és útépí­tési gépgyártási minisztérium 103, közlekedési gépgyártási minisztérium 102, mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 100.1, & Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 104, a Szovjetunió ía- és papíripari minisz­tériuma 03, a Szovjetunió könny űipari minisztériuma 104, a Szovjetunió halipari minisztériuma 96, a Szovjet- onió hús- és tejipari minisztériuma 102, & Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 103, a Szovjetunió gyapottermesztési minisztériuma 106, a közlekedési minisztérium ipari vál­lalatai 98, a Szovjetunió közegészség­ügyi minisztériumának ipari üzemei 104, a Szovjetunió filmügyi minisz­tériuma ipari vállalatai 110, a helyi ipar minisztériuma és a szövetséges köztársasagom helyi tüzelöanyagipará- nak minisztériuma 106, ipari szövet­kezetek 100.8, Ai 1950-es esztendőben jelenté­keny mennyiségű szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, Die’sei-oiajat, vjüamoseneigiát, transzic-rmátort, dinamó- és szerkezeti lemezlémet, tenditökereket> vascsövet, vasér cet, színesfémet, Jokomobilt, Diesel-motort, nagyteljesítményű transzformátort, teher- és szemé y. géptkocsit, go'yóscsapágyat, ön­működő darut, nagyteljesítményű kotrógépet, nagy és nehéz szer­számgépet, faültetőgépe!, lenaraió kombájnt, kaucsukot, marószódát, festéket és egyéb vegyi anyagot, cementet, ablaküveget, puha héjazat! snyagot, gramofont, var­rógépe^ órát, fényképezőgépet, lenrostot, gyapot-, len- és selyem- szövetet, műselymet, rövidszálú inflse.Iyemrostot, gumilábbelit, húst, kolbászfélét, cukrot, cukrászati készítményt, konzervet, teát( szeszt, cigarettát, szappant, pezs­gőt és sok más ipari terméket termeltek terven felül. Az évi össztermelés! tervet és az Ipari termelés legfontosabb fajtái nagyrészének termelési ter­vét teljesítették és túlteljesítették. Ugyanakikor egyes minisztériumok egyes termékfajtákban nem telje­sítették a tervet. 1950-ben javult az ipari ter­mékek minősége és szélese­dett választékuk. Jelentékenyen megnövekedett azoknafk az ipari- és élelmicik­keknek teimelése, amelyek iránt a lakosság részéről nagy kereslet mutatkozik. Az állami tervben az iparj termelés választékát és minő ségét illetően megállapított fel­adatokat azonban az iparnak nem valamennyi ágazatában teljesítet­ték Százszázalékig. így pé'dáu! i vaskohászati minisztérium nem teljesítette a tervfeladatot egyes vas- és acélfajták termelése te­rén. A gép- és műszergyártási minisztérium nem teljesítette a tervet a közepes vízturbinák és számológépek gyártása terén, * mezőgazdasági gépgyártás, mi­nisztérium egyes mezőgazdasági gépek gyártásának területéin, a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma az épületfa főfaj­’áit illetően nem teljesítette az elszállításj tervet, a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma nem tel. jesítetre a javított fajtájú ha­risnyák és zoknik terme.ésének tervét. Több helyi ipari vállalat és ipari szövetkezet nem teljesí­tette az ipari termékek minőségé nek javítására és választékának növelésére vonatkozó tervet. 2. Ax ipari termelés növekedése Az ipar és a közlekedés fejleszté­sében 1949-ben elért sikerek a munka termelékenységének növe­lése, a termelésj költségek csök­kenése eredményeképpen a kormány 1950 január elsején csök­kentette a íémek, gépek, felsze­relési tárgyak, vegyi anyagok, épí.őanyagok, fa- és papír átát, ugyancsak csökkentette a villamos- energia és a vasúti teherszáll tás tarifáját is. Az önköltség további csökkentése lehetővé tette, hogy az építési költségek leszállítása cé'jából 1950 jú jus elsején tsvá.b csökkentsék az anyagok és fel- szerelési tárgyak árát, a szállítási díjakat. 3. Az űj tevliniliüi fokozott alkalmazása a népgazdaságban zetek táv- és önműködő ve­zérlésére. Á vegyipar megszervezte n szemcsézett műtrágyák gyártását, azonfelül jelentékeny mértékben fokozta új, nagyhatású mérgező anyagok gyártását a mezőgazda­sági kártevők elleni harc céljai­ra. üj szintetikus anyagokat gyártanak. A gépgyártásban tovább fej­lesztették az öntés és a kovácso­lás-préselés, a fémfeldolgozás, a hő segítségével történő és hegesz- téses munkálatok új technoló­giai folyamatait. 1950-ben kétszerannyi fém­vágó szerszámgépet állítot­tak át gyorsvágásra, mint az 1949 es évben. 1950 ben a gépgyártásban mun­kálatok folytak az önműködő és futószalagos termelés további bevezetésére, alkatrészek meg munkálására, továbbá szerkezeti egységek és gépek, különféle automaták és félautomaták sze­relésére. Jelentékenyen kiszéle­sítették a műszerek alkalmazását a technológiai folyamatok me­netének ellenőrzésére. A kohászati iparban kiszélesí­tették a nagyolvasztók és Martin- kemencék hőfolyamata! ellenőr­zésének automatizálását. A villamoserőtelepekea mun­kálatokat végeztek a bő" és ví­zierőművek automatikus Irányí­tásának szélesebbkorű alkalma zása, valamint a magasnyomású gőzzel működő berendezések rendszeresítése terén. A könnyűiparban új, maga® •termelékenységű gépeket és ön­működő szövőgépeket rendszere sítetlek, kiszélesítették a szín- álló festékek ée új kikészítési módszerek alkalmazását. Ezek megjavítják a közhasználati cik­kek minőségét. 1950-ben növekedett a műnké sok, mérnökök és technikusok ta­lálmányainak és újításainak szá­ma- Ezek a találmányok és újí­tások a termelési folyamat meg­javítását és tökéletesítését szol­gálják. Az 1950-ben csapán az Ipar! üzemekben bevezetett talál Hiányok és újítások száma több mint hatszázezer. Az 1950-ben az új technika fej­lesztése és rendszeresítése terén elért sikerek mellett elmaradás mutatkozott egyes szénbányák­nak, ércbányáknak, fafeldolgozó üzemeknek a teljes gépesítésre való átállítása terén kilűzött feladatokban. Elmaradás mutat­kozott az építési munkálatok gé­pesítése és egyes új berendezések A legfontosabb ipari termékek •ermelése 1950-b-n 1949-hez viszonyítva a következőképpen vá.tozott meg: Az 1950-es év termelése az 1949. évi termelés százalékában kif cjczve: nyers, as 117, acél 117, hengerelt íém 116, vasúti sin 111, vascső 116, réz 110, horgany 117, ólom 124, szén 111, kőolaj 113, benzin 117, petróleum 108, líiesel-olaj 158, földgáz 107, vil- lamosenergia 116, fővasúti villamos­mozdony 124, fővasúti teherkocsi 117, teherautó 130, személyautó 141, auto- ousz 113, motorkerékpár 134, golyós- csapágy 135, kohászati felszeretés 112, exkavátor 128, gőzturbina 190, önműködő daru 112, motoros rakodó­gép 182, villanymotor 100 kilowat­ton alul 120, villanymotor 100 kilowat­ton felül 120, izzólámpa 123, szerszámgépipari minisztérium fém­vágógépei 112, szövőgép 126, szá­mológép 116, traktor 123, arató- cséplőgép 159, traktorvontaíású eke 147, traktorvontatású vetőgép 185, Erakíorvoníatású kult.vátor 167, maro- szóda 115, kalcinált szóda 117, műtrá­gya 119, festék 109, szintétikus kan­osak 118, gumiabroncs 130, épületfa 105, papír 120, cement 126, ablaküveg 106, tetőfedőpala 121, puha héjazat! anyag 118, tégla 124, előregyártóit ház 119, kerékpár 131, rádió 122, gramofon 108, varrógép 122, óra 127, fényképezőgép 156, gjapotrcst 116, gyapotszövet 108, lenszövet 125, gyapjúszövet 103, selyemszövet 123, bőrlábheli 121, gumilábbeli 118, harisnya és zokni 126, hús 135, kol­bászfélék 140, állati eredetű zsír 107, növényi zsiradék 114, sajt 129, cukor 123, cukrászati készítmények 123, konzerv 135, tea 122, szappan 111, szesz 10G, bor 177, pezsgő 138, sör 133, cigaretta 116, A Szovjetunió egész Iparéi­nak össztermelése 1959-ben 1919 hez viszonyítva 23 szá­zalékkal emelkedett. Az elmúlt évben a népgazdaság 3?, á'lami ellátás} tervnek meg­felelően jelentékenyen több nyers­anyagot, segédanyagot, fűtő.nya- got) vjUamosenergiát és felsze­relést kapott, mint 1949-ben. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vas­kohászati minisztérium üzemei­ben a Martin-kemencék aiapterüle- ténök négyzetmétere után számí­tott acéltermelés megnövekedett. A kőolajipar} minisztérium üze­meiben növekedett a kőolajfeldol- gozás során "nyert könnyűolajols. termelésének százalékaránya Az elmúlt évben bányakombájnöka nagyobb arányban használtak a szénipari minisztérium üzemeiben és a bányakombájnok termelékeny­sége növekedett. A villamoserő­művek minisztériumának üzemei­ben csökkent az egységnyi villa- moseneigia előállítására fordított fűtőanyag. A vegyipari minisz­térium üzemejben jobb hatásfokkal használták ki a marószódát és a lcénsavat gyártó felszereléseket. Ugyancsak jobb hatásfokkal hasz­nálták ki a Szovjetunió építő- anyagipari minisztériumának üze­meiben a cement- és téglagyárt ás felszereléseit is. 1950-ben az ipar gazdasá­gosabban használta fel a nyers­anyagot, fűtőanyagot és vil- lamosenérgiát, csökkent az anyagveszteség és a hulladék, növekedett a munka termelékeny­sége, a forgóalap forgási sebes­sége gyoisuit. Az önköltségcsök­kentés 1950, évj tgrvét a.% ipari 1850-ben a megállapított terv­nek. megfelelően a népgazdaság valamennyi ágazatában nagy munka folyt az új lecnuika. fo­kozott alkalmazása teréa. En- uek eredményeképen a nép­gazdaság további technikai fel­szerelése, a sok munkával járó és nehéz munkálatok gépesítése és a termelési folyamatok inten­zívebbé t^iele terén komoly si­kereket értek el. A hazai ipar a népgazdaság legfontosabb ágazatai szükség­leteinek kielégítésére 1950-ben több mint négyszáz újtípusú és márkájú nagytermeié kény ség ü gépet és berendezést gyártott. A hatalmas vízerőteiepek és nagy csatornák építésének cél juira, a szén és egyéb bányaipar további gépesítésének céljára hatalmas, nagyf-ermelékönységü, egy- és lóbbmerítőkanalas exka­vátort és ta.ajgyalut, újtípusú szénkombájuokat, új szén- és kőzetrakodó gépeket gyártottak, a ezerszámgyártó ipar megkezd­te több mint 400 új nagy termelé­kenységű l'émvágó szerszámgép és kovácsoló sajtológép gyár.fi­sát. Uj szerszámokat és csiszoló­anyagokat gyártottak. Ezek biz­tosítják a termelékenység növe­lését és a megmunkálás minősé­gének javítását. Az automobiliparban megkezd­ték az új, kényelmes, hat üléses „7jIU‘‘ személyautók és az új ,,Z1SZ-155“ autóbuszok gyártá­sát. Megkezdték jelentékeny mennyiségű új márkájú viUamos- gépfajták, drótnélküli és veza.é- kes híradókészülékek és vákuum­csövek gyártását- üj mezőgazdasági gépeket ké­szítettek. Ezek lehetővé teszik a gabonafé­lék, ipari és kerti növények vetésének és aratásának még fokozottabb gépesíté­sét. Az új gépek között vannak nagytermelékenységü gabona- kombájnok és háromsoros répa­szedőkombájnok. Tökélai.esítet- ték a napraforgó, tengeri, rizs és szója betakarítására szolgáló gépeket. Gyártanak vontatott mezőgazdasági gépeket és szer­számokat,, lentiloló- és összetett l»nfeldolgozógépe.ket, valamint lecsapolási munkálatok céljai/ Szolgáló gépeket- Fokozták a gyapotszedőgépek termelését és javítót.ák a traktorekök minő- nőségét. Újfajta berendezéseket gyár­tottak a kőolaj-, vegyi-, sokszo­rosító- és nyomda-, könnyű-, élelmiszer- és egyéb iparok, az építkezések és a közlekedés szá­mára. Uj berendezéseket gyárta­nak a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályo­zásának automatizálására, tudományos kutatómunkák végzésére. 1950-ben jelentékeny tnunká- végeztek a sok és nehéz testi munkát igénylő munkálatok gé­pesítése terén. A széniparban befejeződött a réselésnek, a fejtésnek, rakodás­termetesben teljesítették. Az ipari termelés önköltsé­gének csökkentése összeha­sonlítható árakban kifejez­ve körülbelül 6 százalék. nak és a szén földalatti szállítá­sának gépesítése. A szén rakodásának gépesí­tése 1949 hez viszonyítva 2 és félszeresére fokozódott. V szénrakodás azonban még min­iig nincs eléggé gépesítve, A Szovjetunió erdő- és papíripari minisztériumához tartozó faki" :ermelő iparban a gépesítés szín­vonala az 1949. évihez viszo- lyítva a fakitermelés terén több uint másfélszeresére, az elszállí­tás terén 2.3-szeresére emeike- lett. Bár a munkálatok gépesí­tse fokozódott, a fa- és papír pari minisztérium a fakitenne- esi munkálatok főmunkaíolya- matatnak gépesítése terén nem ;eljesítetre a kitűzött tervfel- idatokat. Fokozódott a föld- és beton­riunkák gépesítésé az építkezé­seknél, a be- és kirakodó mán­iák terén, a vasúi! és vízi slál- ításuál; 1950 folyamin folyta­tódott az új, nafytermelékeny- iégü technológiai folyamatok he- rezetése és fejlesztése, A vaskohászaidban tovább tö- íéletesítették a ,nyersvas és acél emelését, fejlesztették a gépek Vs eszközök elkészítéséhez szük­séges különleges profim és már- íájú hengereit fémáruk termelő­iét. Ezeknek a különleges pro- lilu hengerelt fémáruknak alkal­mazása lehetővé teszi, hogy a ;épgyártásban és az építkezés­ien csökkentsék a fémfelhaszná- ást. A színesfémkohászaiban tö­kéletesített felszerelést és új emelési technológiát vezettek >e, hogy a színes- és ritkaféme- ret fokozottabb mértékben tud- ák kivonni. A bánya- és széniparban no- lern géptípusok alkalmazásával laladóbb módszereket vezettek >o az érc és a szén kitermelósé- ■e és dúsítására, A szénipariján munkálatok történtek a földalatti gépe­1. Slező^azdaság A cukorrépa összterniéseréd- ménye 1950-ben 1,200.000 tbntiá. val volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági lei menyek vetésterülete 1950-ben az 1949. évűhez képest G.6 miüió hektárral növekedett. A búza vetésterülete l.t millió, a gyapoté több mint fc md'iiú hektárral. Je.eüíúsen nregnove- kedett a takarmánynövényei; vetésterülete. Sikeresen befejezték az őszi vettít, amellyel az 19ÖI. évi tét- mést készítették eló. Az őszi nö­vényfajták állami vetéstervét teljesítették. .1950 ószén az erezd évihez képest nagyobb arányok, ban és sokkal rövidénb iüó alatt folyt le a tart libán Iá« az 19bl. évi tavaszi vélemények -.Iá. Múlt évben még jóiban növe­kedett és erősödött ?, mezőgaz­daság technikai bázisa. A mezőgazdaság 1950 ben több mint 180.000 traktort kapott, 1§ lóGEds fctaktorok­1950-ben új sikerek születtek a szocialista földművelés továb­bi fellendítése, a kolhozok és szovhozok társadaJmasitott ál lattenyésztésének fejlesztése é3 a kolhozok szervezeti és gazda­sági megszilárdítása terén. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami termés. föíelügyelöség adatai szerint 1950-ben a gabonafélékből, gya­potból és cukorrépából jó ter­més, egyéb ipari növényekből, zöldségfélékből és burgonyából jó, vagy kielégítő termés volt. A gabonafélék össztermés, eredménye 1950-ben 7 milliárd 600 millió púd volt (1245 millió mázsa). A feladatot, amelyet az öt­éves terv a gabonafélék tér. melése terén 1950 re előirt, túlteljesítették. A gyapot össztermésaredíná- nye ?. millió 750.000 tonna volt, 650.000 tonnával haladta túl az ötéves terv 1950. évi előirány. aatát

Next

/
Thumbnails
Contents