Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

Ií aszjnos Ií literetek n dolgozó parasztság kezébe» A Szabad Föld Téli Esték előadásai erős fegyver a dolgozók jobb és szebb életéért vívott harcában n* ál számítva. továbbá Í8.000 kombájnt, ezek kö­zött 2,1.000 magan járó-kom­bájnt, továbbá 82.000 teher­gépkocsit és több mint i.700.000 vonatot és egyéb mezőgazdasági gépet, A mezőgazdaság technikai fel. szerelésének növekedése 1950-ben lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesítése színvonalá­nak jelentős emelését. A gép. és traktorállomások 1950-ben tizen, öt százalékkal nagyobb meny- nyiségú mezőgazdasági munkát végeztek cl a kolhozokban, mint 1949-ben. Jelentékenyen megja. vált a traktor- és kombájn-ál­lomány kihasználása, A kolho. zokban 1950-ben a szántásnak és tarlóhántásnak több mint 90 százalékát traktorral végezték. A gabona-vetésterület fejét a kolhozokban kombájnok­kal aratták éti csépelték. 1949-hez viszonyítva nöyoke. dett a mezőgazdaság műtrágyá­val és üzemanyaggal való ellá­tása is. Komoly sikereket értek el a kolhozok és szpvhozok kő- zösségi állattenyésztésének fej. lesztésében. A kolhozok közös­ségi jószágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a követ­kezőképpen növekedett: szarvas, marha tíz százalékkal, ezen pe­lül a tehén húsz százalékkal, a sertés huszonnyolc, a juh és a kecske tizenhárom, a ló tizenöt százalékkal. A baromfiállomány a kolhozokban negyvennégy szá. zalékka.1 emelkedett. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának vezetése alatt álló szovhozokban a jószágállo- mány 1950-ben a következőkép­pen növekedett: szarvasmarha tizenegy százalékkal, ezen belül a tehén tizenkét százalékkal, sertés tizenöt, juh és kecske tiz, ló tizennégy százalékkal. A. gazdaságok valamennyi ka­tegóriájában, a kolhozokban, szovhozokban, a kolhozparasz. tok, a munkások és alkalmazot­tak tulajdonában levő jószágál. lesdí-hen az állami beruházá­sok 23 százalékkal emelkedtek 1949-hez képest. A villany tele­pek építésében az emelkedés 32, a vas- és fémkohászatban 16, a szén. ée olajiparban 15, a gép­gyártásban 9, az építőanyag- iparban 16, a könnyű- és élel­miszeriparban 10, a gép- és traktorállomásokon és szovho. zokban 48, a közlekedésben 22, a lakásépítésben 18 százalék volt. Az építésügyi minisztériumok és az ipari minisztériumoknak alárendelt szervezetek 1950-ben az építési és szerelési munkála­tok mennyiségét az 1949. évihez képest emelték. A nehézipari üzemépítö mi­nisztérium 1950-ben 16 szá­zalékkal, a gépipari üzem. építő minisztérium 9, a vih lainoserőtelepek minisztériu­ma alá rendelt szervezetek 31, a szénipari minisztérium 7, az olajipari minisztérium 19, a közlekedési miniszté­rium .1» százalékkal végzett lomány összlétszáma 1950 végét) így alakult: szarvasmarha 57.2 millió, ebből tehén 21.2 millió, ser. tés 24.1 millió, juh és kecs­ke 99 millió, ló 13.7 millió. Az 1948-ban elfogadott mező- védő erdőültetési terv teljesítése során a Szovjetunió európai sztyeppés és erdössztyeppés ré­szében levő kolhozok, erdőgaz. daságok, erdővédö állomások és szovliozok 1,350.000 hektár terű- létén ültettek védöerdöket, ebből 1950-ben 760.000 hektáron. A mezővédő erdősávok ültetésének 1950 évre vonatkozó tervét túl­teljesítették. 3. A vasúti, vízi és gépkoisilclicrsfáliítás növekedése 1950-ben a vasúti teherszállí­tás évi tervét 105 százalékban teljesítették. Az átlagos napi ra. kodási tervet a vasutak 103 szá. zalékban teljesítették. Az áU»T gos napi teherszállítás 1950-ben az előző évihez képest 13 száza­lékkal növekedett. A tehervago. nők kocsifordulója 1950-ben az 1949 évihez viszonyítva, nyolc százalékkal gyorsult, azonban az állami tervben erre vonatko­zólag 1950-re megállapított nor­mát nem érték el. Az egy tonnakilométerre eső üzemanyag-felhasználás a vas. utaknál 1950-ben öt százalékkal ősökként 1949-hez képest. A folyami teherszállítás 1950- ben az előző évihez képest 16 izázalékkal emelkedett, de nem .eljesítette az évi teherszállítá­si tervet. A tengeri teherszállítás tervét 1950-ben 102 százalékban telje­sítették. A tengeri teherszállítás 1950-ben kilenc százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. A gépkocsikon történő teher, '-zállítás 1950-ben 18 százalékkal növekedett az 1949. évhez ké. pest. több építő és szerelő mun­kát, mint 1949-ben. 1950-ben a minisztériumok és hivatalok építő és tervező szer­vezetei munkálatokat folytattak az építkezési költségek csökken­tése érdekében, úgy, hogy meg. szüntetik a felesleges kiadáso­kat a tervekben és költségveté­sekben, továbbá úgy, hogy a tér. vekben figyelembe veszik a ma­gas termelékenységű gépcsopor­tok alkalmazását, az élenjáró üzemek eredményeit tükröző technológiai normákat és terme, lési módszereket. Ugyancsak figyelembe veszik a gazdaságos tervezési megoldásokat, csök­kentik az építkezések időtarta­mát, javítják az építési és szere­lési munkák megszervezését, je­lentékenyen fokozzák az összes munkanemek gépesítését és szé­lesebb körben vezetik be a nagyüzemi módszereket, (A Szovjetunió miniszterta­nácsa mellett működő Statiszti­kai Hivatal tervjelentésének közlését legközelebbi számunk­ban folytatjuk.) Az őszi dologidő befejezése után ismét megkezdődtek az egész országban a Szabad Föld Télj Esték előadásai. Ennek a leg­nagyobb falusi kulturális tömeg­mozgalomnak döntő szerepe van a műveltebb falu kia,ámításában. A hallgatók száma általában az egész országoan állandóan növe- Kedik. A falu megnövekedett ér­deklődését tükrözi vissza az, hogy ezidőszerint a tervbevett 2000 köz­ség helyett 2300 faluban lartanak rendszeresen előadásokat. A Szabad Fö.d Té.j Esték na­gyon fontos politikai, kulturális és szakmai ismeretek elsajátításához segítik hozzá dolgozó parasztsá guinkat. .Nem csoda tehát, ha a talp, ameiy a fels?abadu.ás élőn a legmesszebb esett a kultúrám., alig várta a Szabad Föld Téli Es­ték nicokezdését. Megyénkben a megyei tanács népmüve.ésj a.osz- á.ya a megszervezessel Kapcso­latban kissé helytelenül tog.a. állási akikor, amikor ragaszkodói, ahhoz, hogy egy-egy nagyobb tanyavjlággai rendelkező község­ben csak egy helyen tartsanak előadást. Ez természetesein az. idézte elő, hogy a dolgozó pa­rasztság 10—16 ki.ométerrö. nem sz.vesen gyalogolt be az elő­adás színhelyére. Sőt, egyáltalán el sem ment. Ez okozta azután a nagyfokú lemorzsolódást. Jellem­ző példa erre Lajosmizse, ahoi bár a jelentkezők száma elég nagy volt, de az előadások alkal­mával 20—25-re morzsolódott le. Ugyanez a helyzet Nyárlőrincen, ahol egy előadáson hatan jelentet meg. Itt szintén 10—12 kilométer­ről kellett bejárnidk a hallgatók­nak. A helyj DEFOSZ-szervezetek, amelyek a Szabad Föld Téli Esték megszervezését intézték, még ide­jében rájöttök erre a hiányosságra és ezekben a nagy tanyavilággal rendelkező községekben töbD he­lyen tartottak és tartanak jelenleg is előadásokat és így sikerült is nagyobb létszámú hallgatóságot biztosítani. Példa erre Tjszakécsike, ahol 250—260 a hallgatók száma, Csátaija, ahol szintén 250—300 hallgató szokott megjelenni az előadásokon. Lajosmizsén. ahol most már több helyen tartják, az előadásokat, szintén jóval maga­sabbra emelkedett az előadásokon részvevőik száma. Ahol jók az eredmények, mii a DEFOSZ jól végezte a szervező munkát. Az elŐDb felsorolt közsé­gekben jó a kapcsolat a Párttal és a többi tömegszervezetekikel. Számos 'községünkben a tanács is ■ jó szervező munkát végez. A csátaija^ DEFOSZ-nál például, ahol özv. Vancsa Péterné az iroda­vezető, kultúrcsoportot szervezlek meg amely a Szabad Föld Té j Estéken állandóan szerepel. Ba­logh Pál 48 éves csata;jaj egyéni­leg dolgozó paraszt, akinek egyéb­ként hét családja van és párton- klvüli, az egyik DEFOSZ taggyű­lésen a következőket jelentette ki: — A Szabad Föld Téli Estékre mindig rendszeresen jártam. Az ott tanultaknak köszönhetem, hogy búzából a tavalyihoz képest 3 mázsával, kukoricából pedig 7 mázsával többet termeltem. Jónéhány falunk példája a me­gyénkben azt bizonyítja azonban, hogy egyes DEFOSZ-szervezetek elhanyago.ják a Szabad Föld Téli Estéket. Kunszenimik.óson alig 30-an jelentek meg egy előadá­son. Szabadszálláson pedig elő­fordult, hogy egy előadást egy szereűn nem tartottak meg. A helyi DEFOSZ egyá.talán nem fog alkozott a Kérdéssel. Izsákon 35—45 hallgató jeleni* csak meg egy-egy előadáson. Kerauegyná- zán szemé yeskedés van a funk­cionáriusok Között, ezért a Szaoad Föld Téli Esték e.ő-dásaj nem ki- Kle.égítőek. Erről beszélnek a DEFOSZ-nál elfekvő je.entések. Előfordult olyan eset is, hogy az előadó nem je.ent meg az elő­adáson. A páron például a követ­kező eset fordult eló. A DEFOSZ- szervezet Kjs-Alpáron megszer­vezte a Szaoad Föld Téli Estéket 30 hallgatóval. A községi népmű­velési ügyvezető, névszerwt Bo­ros elvtárs ,,elfogíaUságára‘’ hi­vatkozva, nem tartotta meg az emádást. Az összejött dolgozó pa- asztpk tehát oktatás néhai. Kény­eiének voltak hazamenni. A he yj JEFÜSZ sürgetésére Boros is­mét, elfoglaltságára hivatkozva, ábizia az előadások meg ariásá Wolf Erzsébet alpári tanítónőre, aki szintén nem jeient meg az e.őadáson. Mikor a helyi DEFOSZ szervezet közeiről megvizsgá'ta az ügyet, kiderült, bogy Woif Erzsébet férje hivatásos horthy- száz/ados volt. Ebből következik az, hogy a Szabad Föld Téli Esté­ket tudatosan igyekeztek lezü.- eszteni. Kecskeméten például a dolgozó parasztság egyenesen követelte a Szabad Főid Téli Estéik megtartá­sát, viszont a népművelési a.osz- tály nem küldte le idejében az anyagot s ezért nem tudták meg­tartani az előadásokat. Az elmaradt községek vegyenek példái az élenjáróktól és küszö­böl jók ki az eddigi mulasztáso­kat. Ne tévesszék szem elől, hogy az előttünk álló feladatok helyes végrehajtásáoan döntő szerepe van annak, hogy dolgozó paraszt­ságunk tanultabban, muvc.tebben végezze tennivalóit. Pártszerve­zeteink, a he.yi tanácsok, a tömeg- szervezeteik s elsősorban a helyi DEFOSZ-szervezetek vezetőinek és lag jajnak mindenütt meg kell értenie hogy a Szabad Föld Telj Esték jó elkészítése és megszer­vezése erős fegyver a dolgozó pa­rasztság jobb és szebo éleiéért vívott harcban. Adjunk minéi tpbb hasznos ismeretet a dolgozó pa­rasztság kezébe, hogy még job­ban végezhesse termelőmunkáját és bátrabban, tanultabban járja a felemelkedés útját. Békenagygyűlés Baján Január 30-án, kedden dé-utám Itartanak. Előadó: Máté János 6 órakor a ÜT- Béla Gimnázium Kecskemét hetényegyházai plé- nagytermében bőkenagygyűlést I bános, a Békebizoítság tagja. Békenagygyűlések a megyében Január 31-én (szerdán) badar as, előadó: iíj. Herczog •enc. felsőszcntiván, előadó: Dr. ndoki Antal. íunavecse, előadó: Bécs, xdor. hunok, előadó: Horváth Jó Február 4-én (vasárnap) Kömpöc, előadó: Tóth Józsei Soltvadkert, előadó: Kapitän, erencné. Kelebia, előadó: Verdon Józsei Kiskőrös, előadó: Kapitän, v erenc. Kunszentmikiős, előadó: Szab Gyula. A SZOT tiltakozó távirata a f rancia kormányhoz Franciaország kormányának, Pl ven miniszterelnöknek, Pária, Magyarország szervezett dolgozói a legnagyobb felháborodás­sal fogadják azt a rendelkezést, amely betiltja a Páriában székelő Szakszervezeti Világszövetség vezetőségének és más nemzetközi demokratikus szervezetek párisi közpan'jaínak működését. A Szakszervezeti Világszövetség több mint hetveumilliő dolgozót egyesít a világ minden országából, s célja a dolgozók jogainak megvédése, létfeltételeinek megjavítása és a béke védelme. ®z&t Magyarország szervezett dolgozói a betiltó rendelkezésben a demo­kratikus szabadságjogok legdurvább megsértését látják és a leg­határozottabban tiltakoznak a dolgozók elemi jogainak — «, szervezkedés jogainak lábbal tiprása ellen. Mély tisztelettel viseltetve a francia dolgozó nép iránt, mely. a szabadságért folytatott hősies küzdelmével örökre beírta nevét az emberiség történelmébe, « amelynek hősies ellenállása a Hitler-fasizmus ellen az egész világ csodálatát váltotta ki, mj az ön vezetése alatt álló kormány eljárását a francia néphez nem indítónak, szégyenletesnek tartjuk. Ebben az eljárásban az ameri­kai imperialisták parancsa nyilatkozik meg, amelyet öb iáé az 0a vezetése ß)att éüó kormány háborús készülődéseivel, a fegyver­kezés fokozásával, vietnami rab.óhadjáratával és mostani ren­delkezésével szolgai módon teljesít­Kgymillióbétszázezer magyar szervezett dolgozó nevében köve­teljük a Szakszervezeti Világszövetség, valamint az egyéb demo­kratikus világszervezetek párisi központjainak betiltására vonat­kozó rendelkezés azonnali visszavonását. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa^ Az JHMDSZ tiltakozó távirata A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a következő szövegűi táviratot intézne Párisba, a francia kormányhoz: ,,Mélységesen felháborodva szereztünk tudomást a francia kor“ mány amerikai parancsra hozott intézkedéséről, amely betiltja a három nagy nemzetközi tömegszervc et franciaországi központ­jának működését, köztük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­séget, amely 01 millió nő békeakaratát képviseli. Minit ennek a szövetségnek tagszervezete, erélyesen tiltakozunk a magyar nők milliói nevében a világbéke erői ellen intézett újabb támadás miatt. Ez az intézkedés még jobban megacélozza akaratunkat, még nagyobb erővel harcolunk a népek nemzetközi harcának győ­zelméért, a világ tartós békéjéért Magyar Nők Demokratikus Szövetsége.“ A DISZ tiltakozó távirata Pleven miniszterelnök úrnak, Páris, A Dolgozó Ifjúság Szövetségébe tömörült dolgozó « tanuló magyar fiatalok és sokszázezer harcostársuk felháborodottan tál" takoznak a francia kormány újabb gyalázatos cselekedete el­len, amellyel a Fámban működő Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség központjának működését betiltotta. Ez a minősíthetetlen intézkedés, amelyet a francia kormány nyilvánvalóan az amerikai kormány utasítására követett el, pro» vokáció az egész világ haladó ifjúsága, közte a magyar ifjúság ellen. A békeszerető magyar ifjúság követeli, hogy « francia kor­mány haladéktalanul vonja vissza e felháborító intézkedését Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége. A SZOT iiltahosó távirata a martinsvilleA hét néger halálraítéiése ellen A Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő táviratot juttatta el Virginia állam (USA) kormányzójának: „Egymillió hétszázezer szerve­zett dolgozó nevében tiltakozunk a marűnsville-i hét fiatal néger halálraítéiése ellen. Ez az ítélet az emberi jogok példátlanul ar­cátlan megsértése és provokáció az egész haladó emberiséggel szombén. Követeljük a hét halálraítélt azonnali és felté.elnélküli szaba- Jonbocsá’ását. Szakszervezetek Országos Ta­nácsa : Apró Antal főtitkár.” e. A beruházások növekedése a népgazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents