Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

Ötéves a Társadalmi Szemle*

Irtás Rákosi Mátyás

Amikor alig háromnegyed év. vei hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudó- Hiányos folyóiratot indít, a cél. kitűzések és megoldandó feladatok szorosan összefüggő ttek a magyar kommunista mozgatón, sajátos viszonyaival, 25 esztendős kíméletlen és véres fasisz. ta elnyomá után nemcsak legá lis lett Pártunk, de a szó szoio. értelmében egyik napról a másikra vállaira zuhant a hatóra romjai közt vergődő ország talp- raállításának és vezetésének minden gondja. Ha a Magya, Kommunista Fárt ebben a ne. héz történelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfelelósebb munkát végző vezetőt alkalmazni tudták a mar . xi-lenini tanításokat, aikaimazni tudták abban a formájáoan, ahogy a bölcs Sztálin e tanoka. továbbfejlesztette, elmélyítette cs külön a második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy SztáliD elvtárs e felbecsülhetetlen jelentőségű munkáján s gyakorlati útmutatásain a.a- puitak sikereink. S kiK.nrca.cak, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, ieg- töooször abból fakadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszonyokra alkalmazni Lenin-Bata lin tanítását. *

A Magyar Kommunista Pár. funkcionáriusainak és tagjainak zcme azonban öt esztendővel ez.

' előtt nem ismerte a mana-.cnini elmélet alapjait, sőt az elmeiet jelentőségével sem volt tisztában. Egy negyedszázadon át légmentesen elzárták Hortüye.í a magyar munkásosztály szeies tömegeit a szocialista elmélettől Egy egész új munkásgeneiacxo állott előttünk, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely, A feladat nem. csak az volt. hogy azonnal íca- vegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegezzük velük a kommunista elméle. tét, de még külön meg kellett . értetnünk az elmélet jelentőségét, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az is. hét, melyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a korszakalkotó munkára, mellyel tanítónk, a nagy Sztá. lin a marxizmus-leniuizmusí minden téren gazdagította, mélyítette, s az eseményekkel kapcsolatban a szó szoros érteimében napról napra továbbfejlesz. tette. S végül fel kellett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan Keli sokat szenvedett dolgozó né piink talpraállítására és felemelésére sikerrel alkalmazni a ma gyár viszonyok közt a leninisztálini tanokat, hanem magún is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfejlesztésé, hez.

A „Társadalmi Szemlé”-nek, mint Pártunk tudományos folyóiratának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt esztendőre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő része megérti a lenini sztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz- és száz. ezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elméletet is. A magyar kommunisták, de az egész magyar dolgozó nép a nagy Sztálin munkájának gyakorlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is értették, hogy e világra, szóló tetteket nemkevésbbé hatalmas, szilárd elmélet füti és vezeti. A felszabadító Szovjetunió ennek a gigászi lenini-sztálini elméletnek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tudós tulajdonképpen az utó só esztendőben, mondhatni az utol só hónapokban kezdi felfedezni, hogy számára milyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a Szovjetunió gyakorlatában meg valósult lenini-sztálini elmélet. Ezen a téren elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó nép tu lajdonképpen most fedezi fe. újra a Szovjetuniót, most gylir- közik neki, hogy minden térer megismerje és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Sza munkra világos, hogy e tapasz -alatok gyakorlati átültetéséi- js hasznosításával együtt jár an sak az elméletnek és módszer aek az eisajäinasa, aikáuiiaz- -a és továbbterjedése, mely lei -íet és életet lehel a gyakorlatba, mely füti és vezeti a gyakor .atot.

A mi dolgozó népünk, élén £ magyar kommunistákkal, a Ma. gyár Dolgozók Pártjával, eduig .cnyegéöen sikeresen meg tudt- oldani azokat a felaaatoKac, melyek elő a fejlődés állította, —oben az erechntoyoen megmutatkozik a „Társadalmi Szemle” őtesztendös munkája is. Megállapíthatjuk, hogy nagyban és egészben megfelelt a várakozásoknak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyöke, rét tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini sztálini címé- ,et és gyakorlat terjesztéséhez .lazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini elmélet továbbvitele a magyar ta pasztalatok alapján, eredeti munkákkal. Az elmúlt esztendők részben kinevelték azt a gárdát, melynek továbbfejlődése reményt nyújt arra, hogy a közéj- években ezt a nehéz, de fon.oc ős szükséges munkát is megkezdhetjük, Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen eíérnetó célkitűzés volt, ma már nem egy -éren kevés. Tovább kell men. :űnk, mert a fejlődés új felada okát állít a gyakorla-t és az elmélet elé egyaránt. Az elmúlt 5 esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorosa ta volt. Létrejöttek Európában a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság. Ázsiában a hatalmas kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésé, vei szétzúzta ,az t&merikai impe .'ialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabadságát. Hogy ez a vüágtörténelmi esemény mi- .yen lendületet adott a gyarmati ás félgyarmati népek szabad .ágharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az amerikai agresszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító imperialisták, akik ázás fegyverkezéssel, a harma. dik világháború kirobbantásávai .karják megállítani és vissza- 'ordítani a fejlődést. A béke negvédésének problémái, a ka. zafiság s a proletárnemzetközi ág elválaszthatatlan összefüggései és kölcsönhatásai, az imperialista ideológiának leleple zése, az imperialisták terveinek, londorlatainak helyes megvilágí tása, a legközelebbi idők fonto: feladata marad s a „Társadalmi Szemlére” ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyel met és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv lánco.- kutyáinak, a „szocialista” álarcban garázdálkodó Tito-banda „teóriáinak” és aljas gyakorlata eak felfedése és kipellengérez$- se.

S végül, de nem utolsó sorban, erőteljesen meg kell növel, ni azoknak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterme tán, a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvendetesen nő s az ő működésük eredménye mutatkozik meg népi demokráciánk, szocialista építésünk sikereiben. A növekvő* feladatok, a nemzetközi helyzet és ez osztályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb iramot követelnek Parancsolóan megkövetelik, hogy e téren is jobban

közelítsük meg példaképünket, a -íagy Bolsevik Pártot.

A Bolsevik Párt kisebb funk cionáriusai, a járási, falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini el. -aéletet a mindennapi aprómun -.ában. Nem engedi meg, hogy -z agitációban vagy propagan- .ában ez az elmélet elvájjon a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy ..kalmazzák az eiméletec, hooJ _z természetesen elválasZthaca.. anui össze van nőve és együtt .eientkezik a mindennapi gya .oriati munkával. Az egyszerű ..úrttag vagy pártonkívud dolgozó naponta a saját tapasztala. -uból győződik meg arról, hogy -z elmélet a helyes gyakorlat Kivonata, általánosítása és továbbvitele, hogy a gyakorlat szaka- katlanul megerősíti, igazoi.a a- ■hál életet s hogy minden új tapasztalatot az elmélet azcnnai magába szív, feldolgoz és ViSz- szairányít a gyakorlatba. Ennek a lenini-szcáiini munkamóu szernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezogaz. .iaság szédületes eredményeit. A háború pusztításainak gyors likvidálása, a győzelmek a munka frontján, melyek úgy meg- döbbentették az imperialistákat és halomra döntötték viíágurai- mi spekulációikat, eivá.ají-hatatlanul összefüggnek a bolsevik elméleti aprómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának.

A Magyar Dolgozók Pártjának fej.ouase mos- ért cda, hoby rátérhetünk járási és falusi kádereink megerősítésére s neve. lésükre végre annyi energiát és figyelmet fordíthatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyorsan sajátítják el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt - a Bolsevik Párt hasonló Vártmunkásai olyan mesterien alkalmazzák. Meg kell tanulni- ok a mi elvtársaínknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jóságát szinte azon nyomban, számszerűleg le lehet olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántás vetés adataiból. S megfordítva: minden eredmény a termelés frontján igazolja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempon. tokát és érveket, szélesebb perspektívát ad az elméletnek és az agitációnak. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munkaterület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé”-re.

Befejezésül még egy kérdést szeretnél^ újra felvetni. Ot esztendővel ezelőtt a „Társadalmi 3zemle” egyik legfontosabb feladatául a kommunisták fegye .erűre nevelését jelöltük meg. .’ártunk akkor még fiatal volt, a kommunista fegyelem elsajátí lása, a hozzánk áramló százez. rés új tömegek fegyelmezése alyan problémát jelentett, amely- lyel Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett. A kommu- ústa fegyelem, magatartás, jellem, páldamutatás és egyéni oátorság ma újra előtérbe ke rült Pártunkban. Ráirányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlődésünk, viszony, ag könnyű gazdasági é3 politikai sikereink negatív, karót ádalai kezdtek mutatkozni. Je- entkezett az a hangulat, hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állampolgári fegyelem. Helyenként lazaság, hanyagság, megengedhetetlen anyagiasság, sőt korrupció ütötte fel a fejét. Az ellenség erre rákapcsolt, Ugyanak. kor élesedik a nemzetközi helyzet, az imperialisták mozgósít, ják hazánkon belül megmaradt erőiket. A szocializmus építése n falun élezi az osztályharcot, a kulák, a spekuláns minden követ megmozgat ellenünk.

Világos, hogy az élesedő hely. zet fokozott követelményeket ál„Magunkévá tettük falun a szocializmus építését“

A dunavccsci járás íermelccsoportjai felkészülnek a pártkongresszusra

Lelkes csoportgyülések papír, rávetett elhatározásai azok a ie velek, amelyekben a dunavecse. ’árás termelőcsoportjai számol, nak be kongresszusi készülődé sükröl. Valamennyi vállalásban, -nunkafelajánlásban ott van a tagság szeretete, hálája az iránt a Párt iránt, mely megmutatta nekik is a jövő, a felemelkedő- útját a nagyüzemi gazdálkodá son keresztül, S a hála, a párt- kongresszusra való készítődé- nindegyiküknél egy formába r jut kifejezésre: még jobb munkával erősíteni tovább a csoportot, még vonzóbb példává tenni magukat a még kívülálló egyénileg dolgozó parasztság számára.

, A dunavecssi A-kotm viy-1

csoport Rákosi elv társhoz intézett levelében ezeket írta:

— Tudatában vagyunk a hárt kongresszus jelentőségének. An nak minden egyes határozata jtés lesz a háborús uszicókra, erősíti a béketábort. Mi ezért a pártkongresszus tiszteletére vál aljuk a következőket:

A rendelkezésünkre álló rom- .pület anyagából 2 ló befogadására alkalmas istállót helyreállítjuk.

Kertészetünkben az öntözőcsatornákat február 22-re elkészít, jük. A most induló munkaszer. vezési és munkaegységszámolási tanfolyamon résztveszünk.

Vállajuk, hogy a kívülálló dolgozó parasztokoó-l 10 családot a csoportunk tagjai közé szerve- zünk.

| A sold Szikra-csoport

80 hold szántóföldi öntözéses területhez szükséges vízszolgáltató berendezését a pártkongresz- szus napjára üzemképes állapotba hozza. Vállalják még, hogy a tervezett 30 hold diny. nyeföldre szükséges 100 kocsi kertészeti trágyát beszerzik és a helyszínre szállítják.

— Munkavállalásunkkal öt. éves tervünk második évének sikerét akarjuk biztosítani — ír.

ják a csoport tagjai — és ezen keresztül népünk, családunk még boldogabb, virágzóbb életét.

Az apcstaai Dczcaosoport az ipari munkásságot akarja követni, amikor munka, .elajánlást tesz.

— Meg akarjuk mutatni ra. gaszkodásunkat, hűségünket -’értünkhöz. De ezt nemcsak s:.a. lakkal, hanem tettekkel bizo- jyítjuk, mint a munkásosztály.

Pártunk kongresszusára v álaljuk, hogy rendbehozunk két JO férőhelyes istállót, elkészítjük a kertészethez szükséges aelegágyakat. A központi épü ,et előtt lévő hidat és a kerítést Kijavítjuk, a csoport, új irodája, használható állapotba hozzuk Kivesszük részünket a Szabad Nép-előfizetésgyüjtésben. Megtanuljuk a munkaegységszamo. lást, a most induló gazdasági tanfolyamon pontosan résztve. 3zünk.

Vállalásainkat kommunista öc. csülettel, ígéretünkhöz híven teljesítjük!

A szalliszentmaitani I Békéérttermelöcsoport is felsorai»

_.k a

pá

rtkongresszusra jó munkával készülők soraiba. Egy 300 hízó befogadására alkalmas hizlaldát február 22-re helyreállítanak. A még kívülálló dolgozó parasztok, lói 10 családot beszerveznek. A csoportszemináriumon megaka dályozzák a lemorzsolódást. A gazdasági udvart, különös te. kintettel to, takarmánykazlakra, egész éven keresztül példás rendben tartják.

A felsorolt munkafelajánlások elvégzésére versenyre hívják • szomszédos dunavecsei Alkot, mány-csoportot.

— Mi a szocializmus építését falun magunkévá tettük- Tudjuk, hogy Pártunk kongresszu. sának eredménye csak akkor le. hét teljes, ha a szocializmus építését az egész dolgozó nép támogatja falun és városon egy. aránt.

A jakabszállási gépállomás gép javítási versenyre hívta a megye összes gépállomásait

A jakabszáüásí gépállomás januári termelési értekezletén a gépállomás összes dolgozói téli gépjavítási versenyre hívta ki a megye összes gépállomásait.

Felajánljuk, hogy 1951 február 24-re, Pártunk kongresszusára a gépállomás összes erőgé- peit, munkagépeit, valamint a avaszi kampányhoz szükséges összes segédeszközöket 100 százalékig kijavítjuk. Az erő- gépek kijavítását lelkiismeretesen, szakszerűen végezzük, hogy tavaszi szántásban, a téli tavítá3 hibájából gépkiesés ne forduljon elő. Vállaljuk továbbá, hogy javítás közben az erőgépek, a munkagépek helyes Kezelését úgy elsajátítjuk, hogy a jövőben szaktudás hiánya miatt gépkiesés ne fordulhasson elő.

Gépállomásunkon a most megújított tárcsaösszeállítási módszert február 24-ig az összes tárcsánkra felszereljük, az újítás rajzát pedig eljuttatjuk a többi gépállomásoknak, mert az újítással jelentős időmegtakarítás érhető el.

Vállaljuk, hogy a gépjavításokhoz csak a legszükségesebb alkatrészeket használjuk fel, s a legnagyobb takarékosságo. alkalmazzuk a géptisztításho szükséges tisztítóanyagoknál.

Gépállomásunk dolgozói í többi gépállomás dolgozóit követve, felajánlásukat a kitü zott időre maradéktalanul végrehajtják, hogy jó munkánkkal mi is előbbre vigyük a párt- kongresszus sikerét és a szó cializmus építését.

B. Molnár Sándor, Fodoi János, Kovács Károly

'lt párttagjaink, a népi demokrácia minden hive elé. Most újra több fegyelemre, pél-damuta tásra, áldozatkészségre, bátor kiállásra, éberségre és elszánt, ságra van szükség. A „Tál salaim! Számié” nejt célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb, mint öt evvel ezelőtt. Jó megoldásától függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s csatlósaik minden aknamunkája da cára szilárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketábor hü tagjaként az eddigi úton, 3 szocializmus építésének útján újabb sikerek, újabb győzelmek felé.

* Bakos! elvtárs cikke megjelent a

Társadalmi Szemle jubiléris számában.

Á