Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

így küzd a félegyházi állami gimnázium a tanulmányi színvona' emeléséért

1 élvégi munkálatok a gyümölcsösben

A szocialista szellemben nevelj iskola csak akkor tud e.t- get lenni kötelességeinek, ha nem vá.asztja el az é.ev.ől, a fej- iődéstő. az iskc.át, hanem azt a .szocia.Jzmustri v'vott harc küzdőterévé teszi. Harc folyik az isko.á- ban js: haic a lemorzsolódás el en, a íanu.manyj sz’nvonal eme.é- séért, a fegyelem megszilárdí á- táért és harc a reakció ellen, mert csak (gy tudjuk megvalóM- ta,ni az 5 éves tervnek, a béztért folyó haténak az iskola teiü.e- tére eső feladatait.

Lko ónkban a lemorzso ódás ellen ha.a m.s küzdelmet ke.lett vívni. Még szép.ember 15-e min is vöt n/c’c o yan tanu.ó, akiknek a szüiei a p.l.anainyj előnyöket tartó,.ák fcntosnai, egyesek közülük luresőpályára ad ák gyermeküket, s nem éltették nt.g az 5 éves terv iskol. politiká árJU a fontosságát. A lemorzsolódás elleti csaiáeiátogiiásck'ka. végzett íe.világositó munkával küzdöttünk, c-Dbo beváltuk a Szülői Mumtakó essége: is. Az eni.ített lomorzso ódáson kívül még nyolc tanuiót fenyegetett komoly veszély. Közülük többnek 12—17 kilométerről kellett volna bejárnia.

A magunk erejéből ezeket az akadá yokat már nem tud uk vo na e hári.ani, de segt.léginkre jött a Pár', a ho'yi tanács és a Szü ői Munka- közösség.

Ereknek a szerveknek a segítségévet lúd unk a számúira biz o- sítanj szállás-:, ebédet e-s réggé.i . IlyttiiOrrráa elénük azt, hogy a lemorzsoódás megsiűnt.

A lemorzso.ódás ellenj kü" delemmel egyidősen és azóta is talán még hatalmasabb fiarcot ke.l vívnunk a tanulmányi színvonal emeléséért, ötéves tervünk, épülő szocisbzmusunk megkívánja, hogy jó érte.m ség! szállt áiereke

neveljünk. Énhez pedig az kell, hogy mintahogy az üzemekben tcbb ermelésse, a normák ifllta.- jesításével küzdenek az ipari munkások az 5 éves terv mielóobi megválóit ásáért, tanuióií júságunk is emelje munkától jesítményét, emelje tanulmányi színvonalát.

November hó elején a Párttal és a DISZ veretőségével megbeszélve tanulmányi versenyt hirdettünk az osztá'yok körött. Nem vett meg azenban a kiértékelés biztos alapja, így a verseny nem is érte el a megkívánt eredményt. Ezért bevezettük a tanulmányi lapokat. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban megvan egy betétlapon a tanulók névsora a tantárgyak feltüntetésével. M'ndrn neve ő oeírja a feleletek érdemjegyeit, erről a DiSZ- tagok osztélygrafirkont és intézeti grafikont készítenek. Jgy az egyéni versenyzők és a lanu ók is mindig látják, hogyan állnak tanulmányi előmenetelükben. A helyes íe'elte'ésnek is megvan a maga módszere.

Ezt ér'ekez'cten beszéltük meg Knfrov pedagógiák» a'apján, mert az élenjáró szovjet pedagógia eredményei hatalmas segítséget tiyuj anak okta ó- és neve ő- munkánkban. A nevelők felel- tetéskor mindig rámu'a nak a tanu'ó hiányosságaim is, és így a tanú ó pon osan tudja, milyen hiányokat kell póto*- nja.

Ügyelnek a nevelőit arra is, hogy az átadott anyagot megértettek e a tanulók, ezért ráneve'jük őket, hogy tnjnden gátlás nélkül mondják meg, mit nem értettek meg.

Megszerveztük a korrepetá ásókat a munkás- és parasztszármazású tanulók számára. Tanuó'ö-' rők, tanu’ópárok. szakkörök mind a tanulmányi színvonal eme ését szolgálják. Az elsőcsztályosok tanulóköreit fe'.sőosztá yosok. a szakköröket nevelők vere'ik. A helyesírási korrepetá'ások.n a nevelők súlypontszerűen a leggyakrabban előforduló he'yesirási problémákul fcgla.koznak ás az elért eredményedet mindjárt kj is értékelik. így a Tanu.óiDan itt is te.ccredt a vcrsenysze..em, s a he yesúásban gy.ngénb la. osz- ály k-hívta az I-b. osztá.yt versenyre.

Az erjsz nyelvből a Ke- resz.ü.-kasui a Szovje.unión c.rr.ű ap egy-egy cikkének .e.crdt.á- sásri panics 5-ösi kap a tanu.ó, s a pont je.en:: számára azt, hagy ■öbj.etmur.kát végzet'. MŰtema- ikácól a feladótt pé dák jó kidolgozása 130 szá.aláios ered ntényi je.ent. Ha valaki e:en leiül is mtgo.d pé.dát, a normá. -últe.jas.ti és megkapja a ju almát. A tanu.ókfca jger. nagy nedvet ön.enek az i yen és ehhez hasonló nevelő eljárások.

A srü.ői há at úgy vonjuk be a tanulmányi snnvonal eme.ésecrt folyó harcba, hogy a Szü.ők Iskoláján az egyik nevelőnk indítványé, a meg.gyez.ünk a szü.őkkel abban, hoy a házi füzetedbe beíratjuk a másnap} feladatain! így a szü 5 is tudja ollenő.izni ’ cl- készült-e a .tanuló a .eck’jével. És;revettük azt a hiányosságot is hogy a tanú ók nem ismerik a’ he.yes tanú ás móds.ereit. Ezért a nevelők szak.árgyajk k.re én bolü. megmagyarázták a tanú óknak a helyes tanulás; m.dszert.

Az eredményekkel a.onoanmég mindig nem vo.tunk mcgJ.gedvá A neve.ő.es.ü.e: értekezleten fog- lalko. ott az okok fe.der.-és.vJ. Az egyéb nibák mol.ett két nagy hibára rr.u a.ott rá a/ értekszlet.

Az egyik, a tudatos fegye |m hiánya, a mánk az, hogy nem minden .árulóban .uoa- toju: e éggé a jó .anu ás fen- fostága és szerepe a. szocializmus épí.ésében.

Ha nem tudjuk a tudatos tőgyeimet k.építeni, ha nem tudjui a anulás íontoóságái megér.e.ni, az 'tlöbj etn.í.ett és még sMm.a. n módszeres e járás sem nozza m g a kellő ereenunyt. Az á .am. munkafegyelem az isko.ára is vo- na.ko..ik. Meg k-llet: tehát inj ani a harcot a másodpercesér. .njnd a nevető.es.ü.e.re, mind a tanu.ókra vona.köztatva.

A tudatos fegyelem megváló, vitása és a tanulás fontosságának megértetése érdekében is. mét a szovjet pedagógiához for dultunk. A nagy szovjet peda. gőgus, Makarenko elgondolásából kiindulva, egyéni beszélgetést folytattunk az öntudaco. cabb DISZ-tagokkal és vezetőségi tagokkal. Ok már megér, tették a fegyelem és tanulás fontosságát és segítségükkel

megszerveztük a Makaren- ko-brigádokat. Ezekbe a brigádokba teljesen önként lépnek be az olyan tanulók, akik megértik a jötanuiás fontosságát a szocializmus építésében és a békéért vívott 1 taréban, teheíségiJihöz mérten becsületesen elkészülnek a leckékből, fegyelmi téren kifogásra nem adnak okot, a DISZ munkájából rájuk háruló feladatokat elvégzik, gyengébb társaikat segítik és egyéni agitáció útján igyekeznek turnéi több tanulói bevonni a mozgalomba.

A negyedik osztályban alakult meg először a mozgalom, ha. marosan megalakultak a brigádok több osztályban is 10—20 taggal. A kezdeti próbálkozások és nehézségek után az elmúlt hetekben már határozott eredmény mutatkozott. Az I/a osztályban, amely egyike volt a legfegyelmezetlenebönek, a brigád tagjai az egész osztályt be tudták vonni a mozgalomba, úgy, hogy minden nevelő azzal jön fel az osztály bői, hogy milyen öröm az la osztályban tanítani, oly fegyel, mezettek és annyira igyekeznek tanulni, A közösségi szellem

annyira kialakult, hogy a Közösség ítéli el a rendbontásnak még a kísérletét is. Az egyéni .'eleiösség elvét is megvalósítót. ,ák, egy-egy tanuló felelős a másikért. Az I/a osztály példa. Ját követte az I/b osztály is, ahol a fegyelem 100 százaléko- ;an helyreállott A tanulás terén s az lett az eredmény, hogy a ,;ét I. osztály áll az élen,' az .'/a osztály 3.4, az I/b osztály 3.6 átlageredménnyel és ezt az ered- nényt állandóan fokozzák is.

Igazi eredményt tehát akkor érünk el, ha minden tanulóval megtudjuk értetni, hogy nem a kényszerítő eszközökkel kie.ö szakok fegyelem az igazi fogj e. lem, hanem az önként vá-lait tudatos fegyelem. Ezért házi feladatokat írattunk a késések és mulasztásoknak a közösség munkájára nézve káros voltáról. A Pártot meghívjuk taggyűléseinkre, iskolai ünnepélye inkre, így közvetlen támogatást és buzdítást kap az ifjúság fel. adatainak elvégzésére. Ifjúságunk közül is többen részt vesz. nek a pártnapokon, hogy politi. kailag és ideológiailag még jobban felvértezzék magukat az Iskolában rájuk eső feladatok elvégzésére.

A Párt Politikai Bizottsága, nak határozatát magunkévá lé. ve, ily módon igyekszünk kiküszöbölni a múlt hiányosságai, s a jobb tanítással s a fegyelem alapo3 megszilárdításával akarjuk kivenni részünket az 5 éves tervért és a békéét vívott harcból az iskola területén.

Honda László igazgató

A kedvező időjárás lehetővé '.eszi, hogy a gyümőicscsö.oen az úgynevezett té.végj munkákat dolgozó paraszlsá0unk megkezdhesse.

Először a törzsápolási munkákat ke.l elvége.ni. Idetartoznak: a törzs és vastagabb ágak lekaparása fakaparással. hogy a fel- repecezett kéregrészeu és a moha a fáról lekerüljenek. Ezek alatt ugyrnis rengeteg kár.evő te.el ái. ott várva a tavaszi me- eget, amikor további puszii ásu- kat megkerdhetjk. A terzskapa rással eza.< a kártevők elpusz ul- nak, kü.öncsen akkor, ha ócska zsák-, pcnyvaaarabot téri unk a fa tövéhez és e,re kanarjuk rá a hám.ó té-eget. Majd pedipr az összegyű.t kéregrészeket e égetjük. Ha azt Iá juK, hogy gyümölcsfák ágain a kaliforniai pajzs.e.ü telcpeaof: míg (rndk- szemnyi szü. ke és fekete pajzsok ala t citromsárga féreg), akkor a törzs, az ágak és ga. yak .eke- léiésa is s. ükséges, mert ezzel millió és mi. ió teld pusztul el és a permetezések is sokkal, ered- ményasebb-k. A keféléshez súroló győkárkefét, v.gy vékony- szá.ú drótkefét kell használni.

A fák koronájából a felesleges, kérész.ezö, rosszul nőit, moűcö ágakat módjává ki kell ri:ki- ani. A be.eg, száraz, szuhos ágakat el kell távoli.ani, mégpedig az iger, oeteg részt ágfűrész- s/el tőbő. vágjuk ki. Ezeket is ki kell nordan. a gyűrne esősből és el kell égetnj, fe.tüzelnj még a tél folyamán. A fán ej alt sebeket fémmen'.es olajies.éakel pgjobb bekenni, meri ezalatt hamar for rad a seb és nem kc'- had be, nem cdvasodik.

A rovarkártevők, petecsomóit

hernyó.észseket, a Ián taj’.a- rothad:, kiszáradt, összezsugorodott tava.yi gyümölcsöt szed üte e, mert mindezek kész ratt árai a betegségeknek és t.a ezeket nem semmisítjük meg, akkor hiába permetezünk, csak fél- nrcaményi érhetünk el.

Az e.mondott munkák olyanok ti gyümölcsösben, mint az évi ..nagy.akarítás".

Most, a legjobban ráérő idejében végezze e. co gozó paraszt- ságuní ezeket a munkákat, amelyeket a több és jobb gyümö cs- ermés érdekében el kell végeznie.

Arra azonban nagyon vigyáz- •uni, hogy a kéregaaparásnál a la e.even részét meg ne sér.sük. nogy a be ső részek ri k. ásánáí te esteges gal'yat .e ne vágjunk, nehogy ezzel a fának ártsunk és a termést csösken.sük, Jgyanezért vigyázzunk arra is, hogy a fával va.ó foglalatoskodá* közben a tetmőrügyeket lo ne dörzsöljük, mert ezzel kisebb .esz a termés, amj önmagunknak, és népünknek kárt okoz.

Akj még nem ásta, vagy szán tóttá fel gyümölcsiá; aijá', úgy termőlárként 15C—203 kg jo érett trágya eltereg-.ése u an» sürgősen ássa lel a faalj.kat^ persze, a törzsápolási munkák elvég ése után.

Ezek a gyümölcsös legfontosabb té végi munkái, ame ysket most végezhetünk el. A később sor rabé rü 5 télvégj permetezésekről logközelcbo Írunk.

Cnávolr délszláv anyanyelvű dulg xói íh (ud’ák, hngy

Tií© Jai3’oszláviájában cipő helyett roiigyoldia csavart lábbal dolgoznak

az emberek

Stipan Mandity még egészen iatai ember. Ingja a csávolyi Uj liftt lenneiCe-oporinak. ivét karján az ingujja magasra vun gyűrve. Izuiai neknesziiluek, amint egy rönköt igyekszik elmozdítani a helyérő.. Mosolygó arcából kékiően csillognak kék szemei. Tudja, hogy rájuk, fla- ta.okra, a szocia-izmus épitésér oO,n nagy feladatok várnak, tizeknek a nagy és büszke fel' adatoknak teljesítésére készül. Ezért harcot a termelőcsoporp ban is pé.damutatóaD,

Stipan Mandity délszláv anyanyelvű. Ua uiég fia.at ember is nagyon jól emlékszik a közelmúltra, amikor a Tito-banda ma" gyarországi ügynökének. Antun Uoonak készséges kiszOlgá.ója, Vidovlty Mária a széthúzást, az egyenetlensc-get szltot>a a községben. Jóp emékszik még a szétszórt röplapokra, oz egyes udvarokban rtggelrc felfedezett meg- tévesz.ő írásokra, melyek mind egyet-en egy célt szo.gáitak. A déisziáv any'anyoivüeket elidege- níteni magyar testvéreiktől.

A ltajk-per világított rá a csávolyi délsz.áv adyanyc'.vü dolgozók előtt, is, mit akart a Tito- banda magvaroszági fizetett kéme és bérence, Antun Köb, valójában elérni. A délszláv anya- njeivfi dolgozók sorai szorosabbra ionódtuk Kéz a kézben, a község magyar do-gozó-va., munkájuk fokozásával ndtak méltó választ az imperialisták láncos kutyáinak.

St pún Mandity

tisztában van és tudatában vau annak, miért szövetkezett Tito és bandája a háborús imperialista atómbombás-gyilkosükkal Azért, hogv elrabolja a dolgozó nép szabadságán, boldog életét s újból a kizsákmányolást, a. kulák- rémuralma-, a rablást és a kiszipolyozást ültesse a dolgozó nép vállaira. Stipan Mandity (gy beszél;

— Itt a községben él G. J.-né. A; asszonynak az ura sok évvel ezelőtt került iJugoszláviába. Illője, ben sóvárogva vágyódik baza. Leveleinek minden sora fd~ lár]a azt a rémuralmat ős azt a sok gazságot, amely a Tito-banda börtönében sínylődő dolgozó nő- népet a kétségbeesés és az örvény szélére taszította- Q- J. egyik levelében azt írta, hogy dolgozik. Csak azt ne kérdezzétek tőlem, — szóltak a levél sorai — hogy mennyit keresek. Annyit sem, hogy rendesen táplálkozhassani belőle. Arra még gondolni sem merek, hogy valamit is vásárolhassak magúmnált.

Stipan Mandity itt elgondolkozik egy pihanatra és csak azután folytatja:

— G. J. egy ízben, — ezt égy másik levelében olvastam —

tíz mé.er cérnát

kért a feleségétől- Meg is irta, mire kell az n ki. Hogy rongyait, melybe c'pő helyett iá „át csomagolta, két helyen összecsavarhassa. Ugyanebben a levelében a dolgozó nép borzalmas helyzetét járta fel. amikor azt írta: — nincs értelme a munkának, ha még egy szelet kenyeret sem lehet venni és éhezünk.

Stipan Mandity a gyűlölettől és haragtól ökölbe szorítja kezeit.

—• Tudjuk mi nagyon jől, miért áruba el a dolgozó népet Tito és bandája A hatalom meg tartásáért- iliUiók és milliók verejtéke, könnye és jaj ja azonban egyszer a viharból orkánná tornyosul és úgy oi jog ja söpörni őket, mint ahogyan a német jo- sisztákat elsöpörte a Szovjetunió felszabadító harca.

Máté Vidovity odakerül Stipan Mándi.y me. lé. Előbb csak ball- gatja, miről is folyik szó. Azután ő ke.’d oeszélni;

— Titóók minden aljasságukkal már eddig is bébizonyuották, hogy az impc-rjaiis.ák készséges kiszolgálói. Azzal, hogy szembe: or dúltak a hatalmas Szovjetunóval és elárulták a dolgozó nép érdekeit, eiediák lelkűket az ördögnek. Tudom én is, mi folyik cda.eno. A Z-.druga, a ierme.őszövetkezeti csoport mindegyike ma már Tj.óéknál

a hulákok kesébe került,

A Zadruga is a do'gozó nép

kizsásmányolását szolga ja, hogy a kulákok zsebe h;dd duzzadjon.

Sdpan Mandity és Má é Vidovity egymásra néznek- Tekintetükké. elárulják, hogy eddigi harcukat tovább fogják iokozni a Ij&ko megvédéséért, terméseredményeik fokozásáért, ’ gond.aian, boldog jövőjükért.

Kinevezte a mini szí ertanáes az OISB elmük helyetteseit és bizottsági tag fait

A minisztertanács Rákosi Má tyás, a minisztertanács elnök- helyettese elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott.

Az Országos Testnevelési és 3port Bizottság elnökénsk, Hegyi Gyulának javaslatára a mlnisztertanács a bizottság elnökhe. lyettéselvé Tápolczai Jenőt és Seb©3 Gusztávot, a bizottság tagjaivá Kutas Istvánt, Kére; Tibort, Czeczey Györgyöt, Várhegyi Györgyöt, Kénén Is'.. ánc, Rózsa Lászlót és Orbán László nevezte ki.