Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-17 / 212. szám
Könyvismertetés H. Haywood: Az amerikai négerkérdés Nemrég Jelent meg a Szikra kiadásában Haywood könyve, uz első alapvető marxista tanulmány, mely az amerikai néger- kérdéssel és eredetével foglalkozik. A 13 milliós néger nemzet elnyomásának gyökere az ültetvényrendszer. Ebből a megállapításból kiindulva a szerző behatóan tárgyalja a »fekete övezetiben uralkodó viszonyokat: a Dél ültetvényrendszerének történetét és struktúráját: a Wall Street és a déli oligarchia közötti viszonyt: a déli ültetvényrendszer fertel- mes árnyékát: az északi gettókat, az iparban uralkodó demarkációs vonalat. A szerzi részletesen taglalja a néger nép harcát a földért, az egyenlőségért és a szabadságért. Tudományos érvekkel bizonyítja a négerek nemzeti felszabad Hó küzdelmének jogosultságát. A szerző szabatos, logikus, marxista érvoléséről ad fogalmai az alábbi szemelvény: A bonyolult amerikai négerkérdést akkor oldhatjuk meg, ha úgy tekintjük, mint egy elnyomott nemzet problémáját. A* Egyesült Államok határain belül és egyetlen központi kormány hatáskörében nem egy, hanem két nemzet él: egy uralkodó fehér nemzet angolszász oligarchiával és egy alárendelt fekete nemzetEllentétben a bevándorolt feliér kisebbségekkel, a négerek, akiknek alacsonyabbrendü helyzetét megpecsételi színük, a mai gazdasági és társadalmi viszo. nyok mellebt nem olvadhatnak be az amerikai közösségbe, mint egyenrangú állampolgárok. A beolvadás a gyakorlatban még fehér kisebbségek nagyrésze szá. mára Is korlátozva van. Mindaddig, míg a déli helyzet változatlan marad, nincs remény, hogy a néger felszabaduljon. De azzal, hogy a négert, „kisebbséginek sorolják be, nem adnak választ George W. Gabiének, a néger jogok kiváló harcosának rég feltett kérdésére: miért nincs a lakosság egytizedének, amely az Egyesült Államokban született, és jog szerint a nemzet elválaszthatatlan részét képezi, ugyanolyan teljes állampolgári joga, mint amilyen akkor volna, ha nem Afrikából, hanem Európából származna. Mert valóban, mint ahogy Cable mondja, a néger Amerikában ,,örök ide- gen‘‘ maradAz amerikai fekete lakosság üldözésének politikája az évek folyamán azt eredményezte, hogy a néger gazdaságilag, történelmileg, kulturálisan és Délen földrajzilag is elkülönített lett. A néger amerikai. Teremtménye mindazoknak a társadalmi és gazdasági harcoknak, amelyek Amerikát kialakították. De a néger különös fajta amerikai, mert elnyomatása különválasztotta az uralkodó fehér nemzettől. A körülmények nyomása alatt a néger nép kifejlesztette a nemzet minden jellemző vonását. Az Egyesült Államok ne. ger népének története kétségtelenül egybefüződik az amerikai nép történeiével. De ha nem mondanánk többet, meghamisítanánk a néger nép különös történetéi és el ködösítenénk az amerikai kapitalizmus történetét, átért -egyrészt ott voltak az uralmon lévő fehérek és ők kezdetiül fogva különböző osztályokba tartoztak. A négereket azonban különleges módon kény- szerítetiék bele az amerikai történelem folyamába: mint elnyomott rabszolgákat, akiknek jelen helyzetén még mindig látszanak a rabszolgaság nyomai. A rabszolgaság kérdése — mondotta Marx — egy fél évszázadon keresztül az amerikai történelem hajtóereje volt. A kérdést csak a második amerikai forradalom, a polgárháború és az újjáépítés oldotta meg. Most másodszor merült fel- a remény, hogy a négert teljesen befogadják az amerikai életbe, mint szabad és egyenrangú állampolgárt és minden amerikai — fehér és néger — egy nemzetben egyesül- I>e a forradalom megint sikertelen volt, a néger most sem nyerte el a teljesjogú állampolgárságotA négerektől ismét megtagadlak a győzelem gyümölcseit, amelynek kivívásához ők is hozzájárultak. Mint az 1776-os forradalomban, úgy most ismét a néger teljes szabadságának csak a küszöbéig jutott el. A nem kívánatos betolakodó előtt Becsapták az ajtót. Ez a második uagy j vereség meghiúsította reményei», hogy demokratikusan beolvadhat az amerikai nemzeti életbe. A* importálta tuns kifejlődése, a trösztök és monopóliumok korszaka a századforduló idején, a fehér uralkodó osztály zsarnokságát még jobban fokozta. Az eredmény az lett, hogy a négert még jobban kitaszították az amerikai demokratikus vív- mányokból, még mélyebb elszigeteltségbe süllyesztették. A fi- náncoligarcbia uralomrajutása az amerikai gazdasági és politikai életben, kizárta a lehetőséget, hogy a négerek ég fehérek békésen, demokratikusan összeolvadva, egységes amerikai nemzetet alkossanak. Ezért a néger egyenjogúság kérdését csak a négerek teljes nemzeti kifejlődésének útján lehet megokiaui, A négerkéi- dés most már határozottan egy elnyomott pomzet problémája, amely nemzeti szabadságra törekszik a fő' ellenséggel, az imperializmussal szemben. .Jelentés a hercegszántói vezctffségválasztásról A délszláv fiatalok is ott vaunak a DISz újonnan választott vezetőségében Kérjük a hirdetőinket, hogy az újságba szánt h i r etetéseik et mmdig a megjelenés e ott való nap !^9-ig szíveskedjenek fe'adni. Hercegszántón a DISz fiataljai nagy érdeklődés «mellett bart-otbáik meg új vezetőség- választási gyűlésüket. A vezetőség válasz tó gyűlésen a magyar anyanyelvű IfáaitaiIioKíkai együtt o t t v o llta k teüjes számmá it a DISz délszláv anyanyelvű fiiia- •tallijaii iíis. Mali-Z János titkári beszámol! ója isorain számolt adott a DISz eddigi ununkájáróll, kifejezést adva annak a telkese- désnek, amelyél a fialtatok a ku'Mrmunlkiálbói ikiivtették a részűiket. A DISz .mindenkor érezte a Párt itámogaitásáti, de hogy a jövőben munkájúikat még eredményesebben tudja kifejteni, a Párt fokozottabb ilá mogul ásút kérte a ímegivólaisziásra kerülő új vezetőség számára. Ez titán sor kerüld az új vezetőség megváltasztáisára. A ifea- laiiok, de különösen a délszláv ifjúság ébersége résen volt, amikor a j'eilöiőbirotoág az új vezetőcég megválLasiz'tiására lető- terjesztését megtette. Az éberség felfedezte, bogy olyan Ss .be akarja magát csempészni soraikba, aki eddig rosisz és kártevő munkájával!' mindenkor azon volt, hogy a hercegszántói DISz szervezeti életét megbontsa és eredményei elé, azok további ok ozásának. gátat emeljen. A délfizCáiv és a magyar fiatalok leleplezitek Bránk.a Koivacsd- csot. Bránka Kovaosicsot törölték is a jelöltek névsorából, majd megváü&sz'.oiltáfc az új vezetőségeit, melynek ilagjai 'teil1 tek: Nagy István, Matiz János, Malta Blazsev, Molnár Rózm, fíeisz Teréz, Bodó Anal, Témák Sándor, Milivoj Mándítg, Milivoj Bunzsity. Az új vezetőség 'titkárnak Nagy Isitvánit választotta. A 'megválasztott új DISz- vezetőségeit kis úttörők .köszöntötték délszláv és magyar nyelven- Milivoj Mándity pedig az új vezetőség nevében ígéretet tett, hogy a magyar-délszláv testvéri barátság további «elmélyítésével követik ia Párt útmutatásait és Rákosi elvtárs tanításait, bogy munkájukkal mindenkor k'iérderme'l'jék a beléjük helyezett bizalmat. Népellenes törvényjavasiatokat hagyott jóvá a norvég parlament alsóháza A norvég parlament alsóházi jóváhagyta a kormány úgynevezett rendkívüli tör vény javasltait, amelyek a lakosság demokratikus jogainak eltörlésére irányulnak. A törvényjavaslatok ' megvitatásának kezdete előtt a nrrvég nép számtalan tiltakozó táviratban és tevéiben követelte a törvényjavaslatok betiltását. Ideológiai, szépirodalmi, tudományos, ifjúsági, ismeretterjesztő és szakkönyveket vásároljon a KÖNYVESBOLT Kiskereskedelmi Vállalat, Baja, Eötvös-u. 2. Kalocsa, Szent István.út 31. Kecskemét, Nagykörösi-utca 7. Kiskörös, Fó'-tér 6. Kiskunfélegyháza, Petöfi-tér Kiskunhalas, Lenin-tér 6. szám alatti könyvesboltjaiban A Balkán háboríts gyújtogató ja A provokátor Tito, a ^»éke, á szabadság és a demokrácia leg- gonoszabb ellensége, azzal hízelegte be magát az imperialista ragadozóknál, hogy a háború fel- gyujtására a Balkánon, engedelmesen készenlétben áll. Brewster amerikai szenátor, aki nemrég járt Belgrádban, leplezetlen el rngadtatással jelentette ki; hogy egyes nyugateurópai csatlósok, „melyeknek az Egyesült Államok fegyvereket szállít, falán kevésb- bé lesznek hajlandók a Szovjetunió ellen harcolni, mint Tito.*' Az ' angol-amerikai háborús gyújtogatok most a belgrádi fasiszta banda főnöke köré tömörítik Délkelet-Európa összes reakciós erőit, s új agresszív ,,tengelyeket" és „blokkokat'* kalapálnak össze! Tito még tavaly egyik Washing tonhoz és Londonhoz intézett jegyzékében, könyörgött gazdáinak, hogy „tekintsék Jugoszláviát egyenlő jogúnak az Egyesült Államok és Anglia nyugati szövetségesei közt.*' Ez egyenes utalás volt arra, hogy a belgrádi urak, ha még nem is hivatalosan, de csatlakoznak az Északatlanti Paktumhoz. A z amerikai ugresszorok be-**■ vették Jugoszláviát katonai-stratégiai támaszpontjaik láncolatába, amely Ausztrián Olaszországon, Görögországon és Törökországon keresztül vonul. Ezt követőleg 1950 elején az Egyesült Államok uralkodó körei úgynevezett „keleteurópai stratégiai tervet" fogadtak el, mely ben külön foglalkoztak a belgrádi klikknek szánt hadianyagszállítások kiszélesítésével. Sőt, mi több, az amerikai imperialisták belgrádi összekötőjük, George Állen személyén keresztül, mint a „Neues Wiener Tageszeitung“* jelentette, biztosították Titót, hogy „katonai vonatkozásban a Truman-elvet ugyanúgy kiterjesztik Jugoszláviára, mint Görögországra és Törökországra." Ettől kezdve a belgrádi gyújtogató nyíltabb kezdett lenni be^ szédeiben. Abban a beszélgetés' ben, amelyet a londoni „Times*“ tudósítójával folytatott kevéssel az amerikaiak fegyveres beavatkozása előtt, Tito kijelentette, hogy ha új háború kezdődik, akkor „a nyugati oldalt fogja támogatni", vagyis az imperialisták táborát. Tito ezt a nyilatkozatát tettekkel is megerősítette, mert tengerentúli gazdáinak parancsára aktívan közreműködött az agresszív Athén—Belgrád „tengely'* megalapításában és a földközi tengeri blokknak, az Északatlanfi Szövelség fiókinté' zetének összetákolásában. Azoknak a tárgyalásoknak az eredményeképpen, amelyeket Tito az elmúlt njáron Brioni-szige- tén amerikai katonai és politikai tanácsadókkal folytatott, új, piszkos üzlet jött létre: a belgrádi führer teljesen a Pentagon, a háborús gyujtogatók vezérkara szolgálatába állította hadseregét. Imperialista gazdáinak első követelésére Tito a Briouiban kötött egyezmény alapján kötelezte magát, hogy Jugoszlávia haderejét az Atlanti Blnkk úgynevezett katonai bizottságának közvetlen rendelkezés« alá bocsátja. 'T'ito Jugoszláviája a Wall- Street expanzionistáit nem- csupán gazdag természeti erőforrásai miatt érdekli, hanem különösen stratégiai helyzeténél fogva, lévén a legelőnyösebb hídfő a népi demokratikus országok, Albánia, Bulgária, Románia és Magyarország határain. Ebben a vonatkozásban roppant jellemző Truman nemrég nyilvánosságra hozott üzenete, amelyben felhívja az Egyesült AUam0k kongresszusának vezetőit, hogy nyújtsanak támogatást a Tito- klikknek „az amerikaiak stratégiai és politikai érdekeinek" védelme érdekében a Balkánon- — Trurnau ebben az üzenetében nem titkolja, hogy „Tito rendelkezik a legnagyobb haderővel Európában a Szovjetunió határain kívül**, Mindebből kiviláglik, begy a belgrádi gyújtogató most nemcsak az ország természeti kincseit, hadseregét, hanem Jugoszlávia területét is még mohóbb sietséggel adja el amerikai dollárokért katonai hídfőnek, — mindössze annyi a különbség, hogy régebben mindezt burkoltan tette, must pedig .nyíltan teszi. A jugoszláv nép növekvő bé- kemozgahna a belgrádi fasiszta banda főnökét, aki az imperialisták kalandos' terveit óhajtja megvalósítani a Balkánon, kizökkenti lelki egyensúlyából. ,,A háború és a béke kérdéséről dönteni — hangoztatja demagóg 'beszédeiben Tito, — a kormányok, nem pedig a nép dolga.“ Ms parancsot adott, hogy zárjanak mindenkit koncentrációs táborba, aki agitálni mer a békéért, vagy alá meri írni a stockholmi felhívást. Tito nem 'titkolja ellenséges viszonyát azokkal a jugoszláv hazafiakkal szemben, kik a kegyetlen rémuralom ellenére napról-napra erősebben harcolnak a békéért és a demokráciáért. A jugoszláviai nők októberi kongresszusán fenyegetően jelentette ki: „Itt-ott egy- egy embert letartóztattunk, de tudja meg mindenki, aki hallgat propagandájukra, bárki legyen is, önmagát semmisíti meg, függetlenül attól, kicsoda: magasállású vezető-e, vagy közönséges polgár. Mindegy.“* Tito ugyanakkor, amikor dühöngve ált bosszút a jugoszláv hazafiakon, kiengedj a börtönökből a hitleri háborús bűnösöké;. Azokat a gyilkosokat, akiknek a kezét a jugoszláv nép vére festette pirosra, szabadon bocsát* ják, Nyugat-Németországba és Ausztriába küldik, ugyanazoknak a háborúsbűnös tábornokoknak a rendelkezésére, akik még nem Is olyan régen fasiszta hadseregeket vezettek és Európa számos országát dúlták fel. Tito minden beszédében igyekszik igazolni azt a bűnös tevékenységet, amely Jugoszlávia lázas militarizálásával kapcsolatos egy balkáni háborús agresszió végrehajtása céljából. Az, hogy a jugoszláv nép tönkremegy a gyarmati kizsákmányolástól, hogy hihetetlen szenvedéseket és nélkülözéseket él át a mindenütt urán kodé éhségtől,' egyáltalán néni izgatja a fasiszta diktátort. Beszédei sokban emlékeztetnek Hitler hisztériás beszédeire. „Nekünk mindene"kelőtt erős hadsereget kell teremtenünk..„Nekünk fegyverkeznünk kell, néni pedig egy jobb élet lehetőségeiről fecsegni.. .*“ — íme, mirei buzdítja most Tito a vele egy- húron per.dülöket. • És nem csupán buzdít! A Tito lwdsereg létszám te- kintetében már háborús hadsereg. A terrorista rendőr- osztagokkal együtt több, mint) egymillió emberből áll- Jugoszlávia adriai tengerpartján amerikai szakemberek felügyelete al'r,|tj erőltetett ütemben épülnek új kikötők, a régieket pedig az Egyesült Államok ég Anglia hadihajói részére építik át- A népi demokráciák határai mentén sietve, nagy számban épülnek a repülőterek és a különleges leszálló terek amerikai „repülő erődök“ és iéglökéses repülőgépek számára. Tito óriási katonai láborrá alakította át Jugoszláviát. Jugoszlávia népi tömegei tisztában Vaunak azzal a veszéllyel amely hazájukat fenyegeti. Ezért az országban napról-napra erősödik a harc a fasiszta zsarnokok és az idegen rabszolgatartók ellen. Ez az oka, hogy a jugoszláv dolgozók, megszilárdítva egységüket, egyre határozotteb- bau szembeszállnak a Balkán Tito-féle háborús gyuj fogatéival, s meghiúsítják Tltóék imperialista gazdáinak bűnös terveit- (V. Eirsranov. cikke.)
