Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-06 / 202. szám

A Félegyliázi Gépgyár hat dolgozója már jövő évi tervét teljesíti Eredményes munkát végez a versenybrigád , KÉPEK A BÉKEVILÁGKONGRESSZUSRÓL •I versonyni'OZjgaíom kis zéTesí- ♦ése és a termelés emelése ér­dekében a Kiskunfélegyházi Gépgyár vezetősége a verseny­ügyek egykéiben tartását meg­süti ntelito és helyette a verseny­ügyek intézését a rúegatekí tótit v : "snybrigádra bízta. A versenybrigád célja, hogy a xnűs&i'ki értelmiség bekapcso­lásával, azok segítő útmutatása. v il a dolgozókat segítsék fal­ta já n !á s a ik teljesítésében. A Itrigádot úgy szervezték meg, hogy a beind Hmtit verse­nyeket mind műszaki, mind pe­dig politikai vonalon irányítja. Az egyes felmerült problémákat átbeszélik a dolgozókkal, szük­ség szeműt azokat azonnal meg­oldják és így a verseny folya- imaiossága biztosítva van. A műhelyekben a művezetők, mű­szaki vonalon a műszaki veze­tők, valamint a szerkesztési iro­da segíti a dolgozókat válilaM- suk eredményes teljesítésében. A versen y mozga lomnak ilyón Iránjai megszervezésével a Kecs­Í kéméii Gépgyárral kötött páros- verseny első havi kiértckelésé- mél már ósiziiolhiető a brigád te­vékenysége. Az ájltílsok és é&ztszierilsí- tések értéke október és novem­ber hónapban 101.120 Ft volt, szemben a Kecskeméti Gépgyár 60.171 Ft eredményével. Ez 168 százalékos emelkedést je­lent. A .százalékok emelkedése mind egyénenként, mind pedig az iizemáttag szemijxiintjáből 1.5 százalék a Kecskeméti Gépgyár­hoz viszonyítva. A hosszaik1járatú versienyvál­lalások száma az összes dolgo­zókhoz viszonyítva 43 százalé­kos emelkedést mutat, a terme­lési terv teljesítése pedig 6 szá­zalékos. / A versenybrigád eredményes munkája alapján Kelemen Béla vililanybegesztő, ólakény Sándor és Kovács Sándor hegesztők, valamint Balta Ferenc, Mallár Sándor és Horváth József ?a- kaitos'Ok bcfejezitéik ezévi tervü­ket ós jelenleg már az 1951. évi tervükön dolgoznak. Hogy a yersenybrigád munkáját eredményesen végez­hesse, az üzemi háromszög a 1 ogmesisz ebbm ©nő segítséget nyújtja. így biztosítva van a verseny mozgalom állandó fel­színem taintáts«, annák ikiiazélesí- té&e és a dolgozókkal való ixi- datoisítása. A vőrseinjmek ilyen megszer­vezésével a dolgozóik nemcsak teljesíteni, de túlteljesíteni is ltudják vá'Máaaikiat, így ötéves ‘tervünket idő elölt befejezzük, fizikai dolgozóink a szellemi dolgozókkal karöltve építik szocialista hazánkat. Nyitrai József párttitkár Beírta József ÜB-titkár Radics Mihály igazgató. Borisz Folevoj és Pudovkin, a világhírű szovjet filmrendezi Angliában Crowthcr, az angol békebizottság elnökének társasá­gában. Mint ismeretes, az angol kormány lehetetlenné tétté i Béke Hivci II. Világkongresszusának Staefficldben való megtar tását. Fudovldn és Polevoj is Varsóba utaztak, ahol az emberek százmillióinak feszült érdeklődése közepette, nagy sikerrel til­tották meg a Béke Hívei II. Világkongresszusát. A Bajai Gyapjúszövetgyárban mester-partinként tartották meg a dolgozók nagy érdeklő­dése mellett, a termelési, illet­ve a műszaki értekezleteket. Az osztályvezetők és csoportveze­tők beszámolói az üzemrészle­gek fokozódó és egyre lendüle. tesebb munkateljesítéseiről szól­tak. A beszámolókon azonban felvetették a még megmutatko. zó hibákat, melyeknek kiküszö. bölése nagyban elősegítené az elért eredmények továbbnövelé- sét. A fonodában például a dolgozók rámutattak arra, hogy a gépek generálozá. sát ne munkaközben eszközöl­jék, mert ez a munkamenetet nagyban hátráltatja. Viszont mások arra mutattak rá, hogy a generálozás munkálatait az •üzemi lakatosokkal végeztessék és ne a dolgozók maguk végez­zék, mert a szakember a hiba feltárásával, annak kijavítását is egészében ki tudja küszöböl, ni. A festődében Kulcsár István annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy a festődéi dolgozók körében meg kell szervezni a kollektív mun­kát. Maros József ennek a kol. lektiv szellemnek a hiányát lát. ja abban, hogy a termelés ered­ményei nem tudnak erőtelje­sebben fokozódni. A szárító dolgozói sürgették, hogy az új szárítónál fordítsák meg a lég. kör-mérőt. A kártolóban Köller Istvánná a valctartókat kéri egyformára igazítani. Az egyenlőtlenség sok nehézséget okoz, — mondja — Jaszenovits Ilona és az értekezleten arra hívja fel a figyelmet, gondosko. dás történjen arról, hogy az elöfonal-szálak no legyenek olyan nyitottak. Többen a dol­gozók soraiból annak adtak hnngot. hogy a szálak egyenet­lenek és grízesek. A partie-ke- verés is rossz. Szőrös, négy-öt szál is összekapaszkodik és el­szakad. • Nincs elegendő part­vis, olajos kanna, a szedő-ko­sarakat más Uzemrészlegekbe viszik. Sok a rossz orsó, nincs elég zsinór, a kártszalagok rosszak. A dolgozók a hibák kiküszöbölésére azt javasolták, .indessen a vállalatvezetöség pályázatot újításra, hogy mi­képpen volna megoldható, hogy j a valc szélső szeletei ugyan­olyan jól legyenek feltekercsel­ve, mint a középső. A szövődében a dolgozók egész sor olyan hiá­nyosságra mutattak rá, me­lyeknek kiküszöbölése a szövő­dé munkáját megjavítaná és a minőségi árutermelést növelne. A hibák nagy részét abban je­lölték meg, hogy kevés a hen. ger, rosszak a vetülékek. A gé­pekhez védő-rácsokat kell al­kalmazni, hurkatartó láda ellá­tására is szükség van. A füté3 redukálását kérik, mert a túl- ságos meleg a szövődében erő­sen befolyásolja a munkamene­tet. A tökéletes és jó munka csak kellő világítás mellett ér­hető el, ezért a szövődé üzem­termeinek neonvilágítását kér. ték. Az apretúrában Varga Lajos a termelt áru há­romszori mosásának okát a spikolajban látja. Ha a vállalat- vezetőség ezen a téren változ­tat, akkor a ványolók is több kikészített anyagot tudnának a mosodának juttatni, amivel a mosoda termelési eredményeit növelni lehetne. A tanácsválosztás után fokozódott a fejlődés üteme m annyi ségnek több mint egy harmadát szerződtették le, jó fel. világosító munkával, A végrre- hajtóblzottság és a tanács tag­jai sem maradtak ki a mun­kából, maga a tanács elnöke ifi személyesen Járt kinn a dol­gozó parasztok között felvilá­gosító munkát végezni. A község Budapestre munká­ba járó dolgozóinak eddig kilo­métereket kellett gyalogolnia esöben-sárban a vasútállomásig. Fáradtan és kimerültén érkez­tek meg reggel a munkahe­lyükre. A községi végrehajtó- bizottság ezt a kérdést is meg­oldotta és ma már, szombaton délután kényelmes autóbusz hozza őket haza és hétfőn reg­gel szintén autóbusszal, pihen­ten térnek vissza munkahelyük, re. A községi tanács azonban nem áll meg a munkában. 1951-ben egy kultúrházat akar építeni, hogy a kultúrszin. vonalat emelje. Orvosi lakást és zöldkeresztes házat is fog­nak építeni, hogy a község dol­gozóinak egészségügyi helyze­tét megjavítsák. A villanyháló­zatot is ki fogják bővíteni. A: iskolához is építenek két tan termet még, hogy a dolgozók gyermekei megfelelő tantermek, ben tanuljanak. Mindezek bizonyítják, hogy a községi tanács igyekszik be­bizonyítani, hogy érdemes a dolgozó nép bizalmára. Azon­ban a tanács csak akkor tudja az elé tűzött feladatokat meg­valósítani, ha továbbra is a Párt irányítása mellett a leg­szorosabban együttműködik a dolgozó néppel. Orosz Zoltán Ladánybene község a ho­mokbuckás földön fekszik. A lakosságnak mindig kemény harcot kellett vívnia az évi tér. illésért, A felszabadulás óta ez a harc könnyebbé vált. La­dánybene dolgozó parasztsága is érezte, hogy a hatalom most már a munkásosztály vezetése mellett a dolgozó nép kezében van. Milyen boldog is volt a község dolgozó népe, amikor 1949. december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján, kigyul­ladt a villany. Újjáépítették az iskolát és mélyfúratú kúttal biztosították a lakosság ivóvíz, ellátását. A tanácsválasztások után a fejlődés üteme még jobban fo­kozódott. A község dolgozóinak azelőtt 11 km-re kellett elmen- nlök, hogy kenyérgabonájukat meg tudják őrletni, ületve hogy lisztjüket be tudják szerezni, mert a legközelebbi malom La- josmizsén volt. Ezt az állapotot a községi végrehajtóbizottság úgy szüntette meg, hogy a község területén egy lisztcsere- telepet állított fel. A községi végrehajtóbizott- ság a termelési szerződések megkötését november 10-re be­fejezte a pártszervezet irányí­tása és segítsége mellett, a ta­nácstagokkal és a földműves- szövetkezet dolgozóival karölt­ve. A község dolgozó paraszt­sága 105 százalékban teljesí­tette az előirányzatot. Ebből a munkából különösen kivette a részét Tóth László termelési felelős, tanácstag, aki jól irá­nyította a népnevelők munká­ját. Jó munkát végzett Fekete László és Gondos András me­zőőr is, akik az előirányzott Jolíot-Curle professzor nagyhatású megnyitó beszédét mondja i Béke Hívei H. Világkongresszusán, Varsóban, Dezsérl László evangélikus püspök, a magyar küldöttség tag.ji nyilatkozik a varsói rádió munkatársának a magyar nép ogysl ges, elszánt bókeakaratáról. A Bajai Gyapfússövetgyárban a megtartott termelési és üzemi értekezletek feltárták a termelést még gátló körülményeket

Next

/
Thumbnails
Contents