Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-28 / 219. szám

lijiiocsa a fejlődés úíjáa A Tarost tárnics ered menyei és tér vei Az ötéves terv első éve szép eredménnyel zárult Kalocsán. Megjátszik a városon, hogy a tanács vette kezébe a dolgozó nép ügyének az intézését. Kő- burkolatos kocsiút készült a Dózsa Qyörgy-utcában, Ezzel az utcaburkolattal megkezdd- dödött a sártengerben fekvő dol­gozó parasztok főutcájának be­kötése a vasútállomásra és a város belsejébe vezető müutak- ra. Betongyalogjárda épült a Széchenyi-utcában és az Ady Endre-utcában. A piac elkerült a főutcáról a Marx-térre. Könnyebbé vált a forgalom. A piactéren feleslegessé vált járdaszélek felszedett tégla­anyagából a város legsárosabb utcáin 2 kilométeres járda épült. Szebbé lett a város. A felszedett járdaszélek helyén bokorsorral ■ védett parksáv épült. Figyelmes gondoskodás Fény hatolt he a Szőlők vá­rosnegyedébe is. Villanyt kap­tak. 1910 óta mindig ígérget­ték neki!», hogy kapnak villanyvilágítást, most a l’árt segítségével a tanács megoldotta. A paprikafeldoigozó üzemről sem feledkeztek meg. Uj csó­rna golócsarnokot és nnmkásfür- döt kaptak. Termelhetnek most má,r nyugodtan és munka után napi fáradalmaikat pihenhetik ki az új fürdőben. Uj tűzoltólaktanya épült. Eddig pinceodúban voltak a tűzoltók, most végre modern, szép laktanyájukban új felsze­relésükkel állandóan készenáll- nak, hogy megvédjék a dolgo­zók életét és vagyonát a tűz­vésztől. A város ivóvíz ellátá­sán is sokat segítettek. Már a múlt évben medéncesítették az artézi kutakat. Ebben az évben kaptak már mélyfúrású kutat Szénáskert dolgozói is. De a jövőévi tervek sokkal nagyobbak lesznek, még többet kapnak a dolgozók. A kalocsai tanács mindent megtesz, hogy Kalocsa dolgozó népe ne nélkü­lözzön semmit. A tanács: minden hatalom a dolgozó népé. Ez azt jelenti, hogy a tanács mindent megtesz, ami a dolgozó nép életét szolgálja. A városi tanács a jövő évben megkezdi a kocsiút kőburkola­tának megépítését és az eddig gondozatlan makadám-utak ja­vítását is elvégzik. Jövő évben a tanács tovább építi a közvi­lágítás hálózatát is. Telefont kap a drágszélpusztai Béke-termelö- csoport. így a termelöcsoport összeköttetésbe kerül a I kilo­méter távolságra lévő várossal. Az ötéves terv keretében bekö­tőutat is kapnak. A mélyfúrású kutak építését is folytatják, a jövő év­ben kutat kap a Rokkant-telep, Negyvennyolcas-házak, a Hősök útja és a Negyvenszállás. Ezel ken a részeken nagyon kevés egészséges ivóvíz van még ma. Nagyon várják az üzemekben dolgozó anyák a bölcsödé és a napközi otthon megépítését. Ez lehetővé teszi, hogy a szoptatós anya kereseti lehetőséghez jus­son, vagy, hogy a dolgozó anyá­nak egy-kétéves gyermekét ne kelljen idegenekre bízni és „szívesség”-nevelésben részest teni. Kalocsa népe -várja a köz­temetői ravatalozó megépítését is. Tervbe van véve és előrelát­hatólag a második tervévben kerül kivitelezésre egy kórházi gyermekosztály létesítése. Ezzel nemcsak Kalocsa, de az egész járás dolgozói kapnak segítsd get. A kultúrház felújítására is a jövő évben kerül sor. Ebben az évben megszabadították a Rokkanttelep lakóit a • Tejgyár szennyvíz csatornájának bűzé­től. Zárt szennyvíz-csatornát kapott a Tejgyár. A jövő évben folytatják a csatornának építését, amely a „Gödrök” városnegyed belsőségében felevő mocsa­rak vizelt vezeti le az „Ar- I>ás”-csatornába. Itt fel sem sorolható mindaz, amit városunk kapott és kap majd az 5 éves tervber népi demokráciánktól. Kalocsa népe tudja, hogy békénk, függetlensé­günk és építő munkánk védelmé­ben nem vagyunk egyedül. Együtt haladunk a nagy Szovjetunióval, a 800 milliós béketáborral és a világ valamennyi békeszeretö népé­vel. A mi városunk is benne van az egész magyar nép acélos egységében és harcra készen állunk bármikor, a Magyar Dolgozók Pártja és forrón sze­retett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével.' Bozsó Ferenc v. mérnök A SzOT felhívása az országos kultúrversenyben való részvételre A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja az üzemek, hivatalok dolgozóit, a kultúrmunkásokat az országos kultúrverseny második szaka­szában való részvételre. A fel­hívás többek között a követke­zőket mondja: Az Országos Népművelési Bi­zottság az országos kultúrver­seny keretében versenyre hívta fel üzemeink és ipari városaink dolgozóit, liultúrmunkásait, mű­vészi kultúrcsopörtjait. Az üze­mi kultúregyüttesek versenyé újabb jelentős lépés kültúrimin- kánk terén, megszilárdítja ered­ményeinket, segíti' kulturális no- velöKiunkánk továbbfejlesztését. A kultúrverseny hozzájárul mii. vészi csoportjaink politikai szín­vonalának, művészi munkájának emeléséhez, szervezetileg meg­erősíti csoportjainkat, alkalmat ad új művészi csoportok meg­alakulására. Üzemi kultúregyütteseink emeljék munkájuk művészi szín­vonalát, fejlesszék népnevelő- munkájuk művészi eszközeit. Állandósítsák a hivatásos mű­vészek és az üzerhi művészi cso­portok közötti kapcsolatot. Hoz­zák felszínre a munkásosztály soraiból az új munkásmüvész- tehetségeket. Erősítse és fejlessze tovább a verseny a kulturális nevelömun- ka új szervezeti kereteit, kibon­takozó kultúrotthon-mozgalmun- kat, segítse elő az egységes üzemi kultúrcsoportok kialakí­tását. Felhívjuk az üzemek, hivata­lok dolgozóit, a szervezett mun­kásokat, kultúrmunkásainkat, a színjátszó csoportok, énekkarok, népi táncegyüttesek tagjait: segítsék elő a kultúrverseny sikerét, csatlakozzanak a versenyhez és lejkes, öntu­datos, példamutató politikai és művészi munkával járul­janak hozzá a verseny cél­kitűzéseinek végrehajtásá­hoz. A szakszervezetek, üzemi bizott­ságok, bizalmiak szervezzék és támogassák a versenyt. Rögzít­sék le eredményeit, teljesítsék a szakszervezetek egyik legfonto­sabb feladatát, a dolgozók poli­tikai-kulturális színvonalának emelését. Az általános művelt­ségi színvonal emelésével, a szó. cialista' kultúrverseny sikeréve! is segítsük elő népünk új gyö- zelmcit^ erősítsük a béke legyőz­hetetlen táborát. Villamosítják a kárpát ukrajnai kniiio/falviikiit Kárpátukrajna hegyi falvainak kolhovparasztjai december 21-érb, Szlálm elvtárs születésnapjának tiszteletére vállalták, hogy társa­dalmi munkával járulnak hozzá több villjnyarőműtelep építésének befejezéséhez. A közelmúltban már szárnes viüanytelcpct aduk át rendeltető: ének. Ezek. közé tartoz­nak Bolgoje) Dragova, Vcrfnye, Vodjanoje, Veljkiji és Vilki falvak. Az elmúlt 3 év alatt Kárpátük- rajnában 100 kolhozfalut viilamo- síioUak. Boldog világ küszöbén Nagy a sürgés-forgás a kecs­keméti városházán. Valamikor ebbo a zeg-zugos épüleibe sze­gényember csak levetett kalappal, félve merte betenni a lábát. Ha­talmas közgyűlési termében a „városatyák“ igazgatták a nép ügyét. Ma a bankárok, szőlőbirtoko­sok, grű’ok, bárók és kulákok helyeit a nép egyszerű fial jöt­tek össze, hogy a szövetkezetek választmányi ülésén megtárgyal­ják az elmúlt év eredményeit, hiányosságait,, • meghatározzák azt az utat, amelyen tovább kell haladni. A küldöttek okosan szóltak a kérdésekhez. Egy-egy felszólalás­ban felizzott az engesztelhetet­len gyűlölet a dolgozót szolgává alakító múlt iránt, amikor a fal­vak népe magáramaradotlan töprengett sorsának a jobbrafor- dulűsán­Ritkán került kenyér mellé ka­lács, pedig erről ábrándozotl n nép: Hej karácsony, karácsony, van-e kalács a rácson! Ha nincs kalács a rácson, mit ér az a karácsony. Máskép ünnepelték akkor és máskép ma- Akinek akkor ke­vés jutott, ma már bőséges a kosara. Már moziba mennek, szórakoznak. A múltban kínlód­tak a nebéz kalászokkal hajla­dozó földesári gabona mezőkön. Ma csodálják' az ember szolgái­ként dolgozó torony-nagy gépe­ket, a teli áruházakat. Az em­berek arcára ült a felszabadult vidámság és a fénylő értelem. Ezt hozta a tervgazdálkodás. * A választmányi ülés szüneté­ben Szivák Uyörgyné így emléke­zik vissza gz akkori időkre, a szegényemberek karácsonyára. — 10-13 karácsony. Akkorára édesanyám egészen meggyógyult. Nem volt nekünk földünk, sem ■tehenünk, így a tavasznak azzal mentünk elébe, hogy nincsen sem­mink- Csak éppen egy disznónk volt. amit karácsoy előtt egy héttel vágtunk le, mert addig volt kukoricánk. Ez még a ma­gunk földjén termett. Nem tud­tuk, mi lejz jövőre- Nem lesz főid. .Elvitte a kulák uzsora­kamatja. Karácsony estéjén szólt elő­ször meggyógyult édesanyám ne* kein, hogy kár volt a nagygazdá- nak nem köszönni­— Ebből tanulhatsz, — mond­ta, mikor a bibliát olvasás utáu becsukta. — A jó fiú a lóval i» csíny'ján bánik, ha rágós is, mert összetöri a szekeret. Hát még az urakkal és a nagygazdákknl, mert ezek kezében van a hatalom. A bíró, a jegyző, a csendőr min­dent tehet velünk- Azt mondom neked lányom, hogy mihelyt úr, mindjárt vigyázni keli rá. Hall­gatni kell előttük, mert az az úr úr, lm még olyan kicsi is, mint egy cső tengeri- Akkor is hata­lommal bír a szegény felelt. — Könnyen tud bosszút álla­tó és te egy ilyen nagy úrral, a falu legnagyobb gazdájával húz­tál ujjat, azzal hogy nem fizet­Gyors ütemben folyik az újjáépítés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Az amerikai beavatkozók Phenjan ideiglenes megszállása során elpusztították a koreai nemzed kultúra minden ősi emlé­két, szétrombollak az iskolákat és « város kulturális intézmé­nyeit. Az amerikai fosztogatók elrabolták a phenjani múzeumok, ban összegyűjtött műkincseket, lerombolták az építészet régi em­lékeit, az ősi és modern könyvek tízezreit égették el, köztük a phenjani állami könyvtár gyűjte­ményeit. Az amerikai beavatkozók fel­robbantották a Kim ír Szénről elnevezett egyetemet, felgyújtot­ták a phenjani gyáripari intéze­tet, elpusztították a demokratikus szervezetek épületeit. Az amerikai agresszorok és a liszinmani bandák Észnk-Korea ideiglenes megszállása alatt ször­nyű bűncselekményeket követtek el. Tömegesen gyilkolták a koreai hazafiakat és haladó vezetőket. Egész városokat döntöttek rom­ba, hatalmas értékeket raboltak el. amelyeket a koreai nép véres verejtékkel szerzett. Minden kul­turális intézményt, könyvtárat, nyomdát és templomot elpusztí­tottak. A megszállás alatt teljesen ha­tálytalanították a földreformról, a vállalatok államosításáról,' n munkáról és a nők egyenjogúsá­gáról szóló törvényeket- A pa­rasztoktól elrabolták a földet, amelyet a földreform során kap­tak és törvényt hoztak a földbir­tokosok magántulajdonáról. A munkások jogait védő és a vál­lalótok demokratikus vezetési rendszeréről szóló törvényt ha­tálytalanították. Az üdülőháza­kat és kórházakat a megszállók a reakciós elemek tulajdonának nyilvánították. Most a dolgozók, az újból fel­szabadított Észak-Koreában visz. szaállftotlák demokratikus jogai­kat és a teljes győzelemig har­colnak az amerikai agresszorok s a liszinmani banditák ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa il napokban hozta nyilvánosságra a háborús károkat szenvedett la­kosság segélyezéséről és u meg­szállás alól felszabadított körze­tekben végzendő újjáépítési mun­kákról szóló határozatát. A határozat előírja, hogy a la­kosságot élelemmel és ruházattal kell segíteni, fejleszteni kell a lakásépítést, el kell látni a lakos­ságot tüzelőanyaggal stb. A kereskedelemügyi minisz-é- rium megbízást kapott, hogy pót­lólag ezerötszáz tonna élelmiszert és ötszázezer méter textilanyagot juttasson a háborús károkat szen­vedettek megsegítésére. A ruhá­zati cikkeket és egyéb ipari áru­kat ingyenesen, az élelmiszert pe­dig kedvezményes állami áron fogják kiosztani. Az ipariigyl minisztériumot megbízták, hogy szervezze meg a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek széleskörű építését s újjá építését. A lakásépítés meggyorsí­tására minden egyes tartományi népi bizottság mellet! lakásépítési hivatal létesül- Ezeknek a hiva­taloknak nagy összegeket bocsá­tanak rendelkezésükre. A hajlék­talanok számára máris megkezd ték fütött szállások építését. Az egészségügyi minisztérium megbízást kapott, bogy december hónap folyamán ötven egészség- ügyi kirendeltséget nyisson a tar­tományi és kerületi központokban a lakosság rendes egészségügyi ellátásának megszervezésére. Az amerikai csapatok menekülése közben halálos baleset érte Walker tábornokot A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek csapásai elől dél felé fuió amerikai csapa­tok menekülése küzben^ßzöul- ló! északra halálos gépkocsisze- rencsétlcnség érte Walion Wal kér USA-lábornokot, a Koreá­ban működő 8. amerikai had­sereg parancsnokát. A tábornok gépkocsijának hirtelen meg kellett állnia egy nagy sebes­séggel dél felé menekülő gép- kocsdoszlop mialt- A hirtelen fékezés következtében Walter tábornok kirepült az ülésről és saját autója halálra gázolta. ted a részlürlesztést, halasztást mertél kérni. Amikor kirúgott — nem köszöntél el. Annyi ez, mint perbeszáliani az utca közepén egy gyermeknek. A nagy gazda, ha már arra méltat, hogy meg­szólít az úton, le kell venni a süveget, akár mit mond is, arra nem szabad egy szóval sem felel­ni csak a*t, hogy igenis, tekin­tetes úr... Aztán meg így szólt: — Itánkuszltoltad a nagygaz­dát. Kirántottad a lábunk alól a kicsj földet- Elvitték a tehenei- Sétám; sem maradt, csak a kis ház. Hová mégy mostmár jó- gyermek? Mi lesz belőled? Ki­megy a világból, ha nem akarsz a zsíros gazdákkal verekedni. Bárhová mégy is, akkor is az urak kezében vagy. Ur minde­nütt van. A szegényember csak az urakból élhet. A férjed bár­hová megy, az urak hálójában marad- Ha iparra mégy, akkor is feleded van a mester, alfe­leit pedig az adószedő urak. Meg akiktől munkát kap a mester, azok is mind csak urak. Gyárba mégy, apnak is úr a gazdája. Ha az urahkal nem jössz ki békes­ségben, akkor csak az lesz a vége, hogy a járókelőktől kell kenyeret kérni, meg 8zállást a mezei boglyától, de annak is úr a gazdája. — Fel van a föld osztva, de Csuk az urak között- Falunkban Is sok-sok hold vau az urak ke­zében. Sok meg a nagygazdákén Hogy jutót! a földhöz a migy- gazda? Úgy. hogy nagyon tudott mindig az uraknak hízelegni, meg tőlük csalni, lopni, meg a szegényeket nyúzni. Tudta azt mondani, hogy „alázatos szol­gája, méltóságos urain“, meg, hogy „csókolom kegyes kezeit“. Ezi kell megtanulni. Nem olyan nehéz azt mondani, szó az egész, az ember szája mondhatja a szót, akár így, akár úgy. Miért ne mondja azt, ami neki javára válik. így boszélgelett velem édes­anyám- Mikor másnap templom­ba kellett vele mennem és meg­láttam a karból az urakat, meg­ijedtem tőlük, mintha harapós kutyák ülnének ott­Megfogadtam: szívósan és ke­ményen harcolok ellenük, ütünk még a hájas hasára a basa pa­rasztnak. • Megváltozott a világ. Régen, a felszabadulás élőit, ilyenkor, karácsonykor a falusi elhagya­tott ságban csak úgy rajzottak elő a hiedelmek, szokások- Az éjjeli mise harangszavát való­sággal kürüldongia a sok különös hagyomány. Mint lámpát az es|l bogarak, lepkék, — hol bájos, hol meghökkentő módon, asze- rint, hogy mi több bennük: a vergődő tudatlanság-e, vagy az elnyomatás aló! is előtörő jálé- kos képzelet. Ma máskép ünnepelnek a fialnlok. Elmennek u kultúrbúz- ba. az öregek otthon a rádió mellé ülnek. Meghallgatják éj­félkor, hogyan kendőinek a Kreml rubincsillagos tornyában a szépszavú harangok és szavuk végigniu7siká! a végtelen vilá­gon. Hallgatják és arra gondol­nak, hogy küszöbön árnak: aj igazi béke boldog jövendő vilá­gának küszöbén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents