Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-28 / 219. szám

Tissakéeskén kemény késsel viszi "Ép v % a DEFOSs as osstályhareot Tiszakécskán, a falu központi ré. fezén az egyik sárgára meszelt ház ínagas homlokzatáról büszkén hir­deti a felírás; —Tiszakécskei DEFOSz-szervezet. Bent az irodahelyiségben a leg­nagyobb rend és tisztaság uralko­dik. örömmel jönnek ide a község dolgozó parasztjai. Tudják hogy nem hiába keresik fel a D^FOSz- frodát ügyes-bajos dolgaik elinté- eésc végeit. halló Lajos irodavezető összeráncolt homlokkal ült az író­asztal mellett. Bajuszában már itt-ott deres szálak csillannak meg. Arcának komolyságát enyhe derű oidja meg. Éppen a népnevelők jelentéseit vizsgálja. Megelége­detten állapítja meg magában, hogy jó volt a politika^ felvilágo­sító munka, hiszen csak a napok­ban számolt el a járásnak a Sza­bad Föld kampánnyal kapcsolato­san, s akkor már 150- előfizetőről tett jelentést. Azóta már ismét van 13 és még néhánya.n d sem szá­moltak. Nemhiába jutalmazta meg a helyi földművesszövetkezet Hor­váth Vincét. Ság; István^ Dömö­tör Károlyt és Nyitrai Imrét, akik mjnd DÉFOSz-népnevelők és a termelési-szerződéskötések terén is szép eredményeket érteli el. A kályhában vígan duruzsol a tűz. Itt állandóan fűtenek, nem úgy mint e nagy teremben, ?hol a gyű­léseket szokták tartani. Minden hónapban rendszeresen tartanak taggyűlést. Ilyenkor megtelik a terem. Tóth Mihály DÉFOSz-tit- kár vezeti a gyűléseket. Megbe­szélik a problémákat és kiértékelik az eddig elvégzett mimikákat. A heti vezetőségi gyűlések, amelyet rendszeresen tartanai, e'ő- segiti a DEFOSz munkáját. A dűlő-biztosokkal mindig megoeszé- lést tartanak egy.egy kotno'yaDb feladat megoldás* előtt. A dülö- bizlosok munkája nagyban elősegí­tette az őszi mélyszántás határidő előtt való elvégzését. Kalló Lajos tovább lapozgat a papírok között. Mcgállapíínató az, hogy a DEFOífe jól vitte az osz­tályharcot. Ebben az évben 40.000 forintot hajtottak be a kulákokon. Nyíkus István és D. Szűrszabó István nevezetű kulákokkal fejen­ként 1100 forintot fizettettek ki, mert nem akarták megadni alkal­mazottaiknak a járandóságot. A községben 154 kulák van. Ezek ellen bizony csak jó népne­velő munkával lehet vinni a>z osz- tályharcot. Szerencsére jó a kap­csolat a Párttal és a többi tömeg­szervezettel. A nap lassan lebukik a decem­beri égen. Jó les* hazamenni és enni valamit — gondolja Kalló István. — Ma sok volt a munka és nem volt idő az evésre. Meg­piszkálta a parazsai, nehogy ha később visszajön, ne aludjon el a tűz, mert ma még szükség lesz a melegre. Ugyanis este népnevelő értekezlet le^z, a DEFOSz-aktívák- ra ismét újabb feladat vár. Nem rég jelent ,meg a minisztertanács ha­tározata az állattenyésztés és a takarmányozásról. Holnapután el­indulnak a DEFOSz-aktíváj, hogy a falu legkisebb zugába is elvigyék és megmagyarázzák ennek jelen­tőségét. 10 kisgyülést fognak tar­tani rövid időn belül. a* ői*cjgc$ci,lői Kiíros Heraei* Idős Herner Mihály öregcser- töi kulák ellopta a Béke-tszcsl tulajdonát képe2ö sertés-ttatót és a hozzátartozó csatornát. De Herner még ezzel sem elégedett meg, betört a góréba is. Ku­koricát akart lopni, de a tszcs, parasztjai leleplezték. A múltban sem volt különb Herner kulák. Csendőr volt és a leg- kegyetlenebbül bánt a dolgozók­kal. Ha valaki szólni mert el­lene, akkor vadászfegyvert fo­gott rá. A fia sem különb az apjánál. Hemer fia 1942-ben apja egyik alkalmazottjának fiát agyonlőtte. Hemer, — azt mondják, — ügy ordított az alkalmazottjai­ra, hogy Oregcsertőröl Kecelre hallatszott. Mivel csendőr volt. kapcso­lata is jó volt a csendörséggel. Ezt soha sem mulasztotta el. Nem volt olyan nap, hogy ne dölyfösködőtt volna ezzel alkalmazottal előtt. Gyűlölettel vetik meg a dol­gozók Hemer Mihály kulákot. Kovács István elvtárs azt mondja: — 1944-ben karácsony előtt szántottunk. Úgy esett “ eső, hogy bőrig áztunk. Féltet­tük a ruhánkat. Olyan kevés volt a kuláknál a „fizetés”, hogy bizony, akkor nem igen tellett ru­hára. Abbahagytuk a szántást és hazamentünk a fogattal. Meglátott a kulák, min­dennek lehordott, „piszkos” kommunistának; anyámat, apá­mat szidta és ráadásul azzal fe­nyegetett, hogy elintemáltat. Azt kiabálta: „Az ilyen piszkos kommunisták még hideg vizet sem érdemelnek.” De Hemer nem tett kivételt egyik dolgozójával sém. Min­denkivel egyformán bánt el. Kovács Sándorné férje is ott dolgozott Hemer kuláknál: •— Aljas gazember ez a Herner. Az uram is nála dolgozott. Ga- bonabehordás ideje alatt tör­tént az, hogy nem egyszer haj­nali három órakor még hordták a kulák gabonáját. Tej járt a dolgozóknak, de először lefölözte és úgy adta ki a „zsíros gazda”. De több jogos követelésnek nem tett eleget. Bakancsot nem adott. A szükséges kenyér- gabonát sem adta ki. Soha nem feküdhettünk le 11-—12 óra előtt — mondja Bállá Mátyás. — Leginkább éj­jel 11 órakor. Ha sáros idő volt, lovakat csutakoltunk. Eljött a kulák az istállóba és ellenőriz­te, hogyan folyik a munka. Pöffeszkedett és mindig köpkö­dött. Gabonát őröltetni nem en­gedett a dolgozóknak. „Hogyne, mikor ilyen sok a munka, akkor elmennének” — mondta a kulák. Majd inkább én. — így történt meg, hogy 1946-ban Kovács Istvánnak el­lopta egy zsák rozsát, „Elvesz­tette.” Még a mai napig sem térítette meg. CsÓti István öregcsertöi ku­lák nem sokkal különb idős Herner Mihály kulák barátjá­nál. Nem egyszer megbüntet­Alpáron a kulákok és a re­akciósok minden eszközt megra­gadnak a begyűjtési terv teljesí­tésének, valamint termelésünk megakadályozására. A község­ben 42 csendőr-család van, akik a kulákokkal összefogva igye­keznek minden olyan intézke­dést szabotálni, amelyet Pár­tunk, vagy kormányzatunk hoz népgazdaságunk megerősödésé­nek érdekében, A kulákok és a volt csendörök nemcsak agitációval, hanem tet­tekkel is igyekeznek károsítani termelésünket. Berkes András 100 holdas kulák pl, szelektoro- zatlan vetőmagot vetett el, vala­mint 6 kát. hold 8 négyszögöllel több őszi magot vetett el a kel­leténél. Cséplési eredménylapján 6 kát. hold búza után 876 kg búzatermés szerepek Meg is kapta méltó büntetését az igaz­ságszolgáltatástól. Hathónapi el­zárásra, 2000 forint pénzbünte­tésre, 5 kát. hold föld elkobzá­sára és 10 évi politikai jogvesz­tésre ítélték, valamint a közsé­géből örökre kitiltották. Bugyi Jánosné 30 kát. holdas kulák nem végezte el idejében az őszi mélyszántást. A községi tanács ki is tette a szégyentáb­lára. Egy napon azután bejött a fia és szidalmazta a mezőgazda- sági csoport vezetőjét, hegy mi­ért Írtak valótlanságokat a szé­gyentáblára, hiszen ök már az őszi mélyszántást régen elvégez­ték. A községi tanács helyszíni ellenőrzéssel igyekezett meggyö­ték, mert feketén vágott ser­tést. De ő nem elégedett meg, hanem igyekezett a dolgozó parasztság között azt a rém­hírt terjeszt)-hi, hogy minél többen vágják le a disznóikat, mert akkor nem kell zsírt be­adni. ö meg szabotál, még most sem fejezte be az őszi mély­szántást. Azzal indokolja meg, hogy nem szánt, mert a tavasz- szal úgyis a kukacok rágják ki a növényeket. Mind a két kulákot leleplezte a dolgozó nép, nincs szüksé­günk ilyen aljas disznókra, akik még azt hiszik, hogy a Horthy-rendszerben élnek, hogy korlátlan urai a falunak. Lesúj­tott a nép ökle és meg is kapják méltó büntetésüket. zödni az igazságról. A helyszíni ellenőrzésen nemcsak az nyert megállapítást, hogy 2 és fél kát. hold föld terület még nincs fel­szántva, hanem az is. hogy a kulák csak 14—15 cm-re szán­totta fel a földjét. Az elszámoltatás során is szá­mos aljasságot derítettek fel a kulákokről. űzv, Varga András- né 26 kát. holdas kulák, 400 kg morzsolt tengerit rejtett el. Bo- lessza Péter 42 holdas kulák elrejtett négy mázsa cukorré­pát azzal a céllal, hogy azt majd állataival takarmányként fel­eteti. Ugyanakkor a cukrot fel­vásárolta és azt híresztelte a faluban, hogy nem lehet cukrot kapni. Fülek István, volt fűszer- és vaskereskedö, többezer forint értékű árut rejtett ei dolgozó­ink" elöl. A házkutatás alkalmá­val nagy mennyiségű fűszert, cukrot és vasárút találtak nála. Az angol niunkásárulók újabb támadása a béke ellen A Daily AVorker közli, hogy a Brit Szakszervezeti Tanács el­utasította az Angol Vasutas Szakszervezet javaslatát, mely an­gol és szovjet szakszervezetek békevédelmi értekezletének ösz- szelűvását kezdeményezte. Alpáron a kulákok elrejtik terményüket, hogy szabotálják a begyűjtést A földművesszövetkezetek megyei választmányának tanulságai Megyénk földművesszövetke- zetei december 20-án tartották meg megyei választmányi ülé­süket, mely méltó befejezése volt a közgyűlési kampánynak és egyúttal előkészítője a II. Országos Küldöttgyűlésnek. A megyei választmányon & szö­vetkezetek küldöttei tanúságot tettek, hogy ismerik és megér­tették Pártunk p3Tasztpolitiká- j'át, látják azt az utat, amely a falu szocialista fejlődéséhez vezet. Ez a választmányi ülés igen bátran és élesen felvetette azokat a hiányosságokat, de az eredményeket is, amelyet egy esztendő lefolyása alatt a föld­mű vessz övét kéz eteknél előlfor­dultak. Elmondották a 'küldöt­tek, hogy munkájukkal hogyan járultak hozzá a szövetkezetek eredményeihez, hogyan kap­csolódtak bele azoknak a gaz­dasági feladatoknak elvégzésé­be, melyeket Pártunk irányítá­sával falun a szövetkezetek­nek végre kellett ‘hajtani. iM'lcatvs Józsefné tszcs-'tag elmondotta, hogy a gabonabe­gy üj ti si hét során népnevelői munkára indult. Megértette a begyűjtésnek a jelentőségét, megyei pártbizottságunk felhí­vását, és maga is egy mázsa tengerit vitt be a szövetkezet raktárába. Példamutatásával agitációja során komoly ered­ményeket ért el- Alig pár óra leforgása alatt 12 mázsa kuko­ricát gyűjtött be. Pécsi Lajos, .a bócsai szövet­kezet ügyvezetője javasolta, hogy építsük ki a népi ellenőr­zést a jövőben sokkal jobban és szélesebben, mert a saját szövetkezeténél is a tagság ébersége leplezte le a boltos 2200 forintos hiányát. Szívók Györgyné tszcs-tag elmondotta, hogy milyen él-ete volt azelőtt, mint cselédnek és ina hogyan élnek családjával. Igen komoly mértékben bírálta az egyes vezetők hibáit és fel­hívta a választmány figyelmét, hogy a vezetők ne szakadjanak eil a tömegektől, a tagsági ól. Schlezók Erzsébet rá’,világi- lőtt a bajait szövetkezet hibái­ra. Elmondotta, hogy a gazda­sági feladatok végrehajtását nem köti össze a politikai fel- világosító munkával, aminek eredménye a szerződések köté­sében való nagy lemaradás. Az oktatás kérdésének a hiányos­ságát is felvetették az elvtár- sak, így Makk András felügye­löbizottsági tag javasolta, hogy az országos küldöttgyűlés ezek­kel a kérdésekkel is foglalkoz­zon, adjon lehetőséget az igaz­gatóságnak és felügyelöbizo'tt- ságnak, hogy a szövetkezet ve­zetését -mindinkább elsajátít­sák. A választmányi ülésen minu- annyian láttuk, hogy megyénk szövetkezeteinek tagsága, mely 100 000 főnyi tagot lesz ki, az utóbbi 'időben Pártunk helyei irányításával komoly fejlődé­sen ment keresztül. De kijö:t az is, ami elsősorban a SzÜ VOSz megyei központiak Is hi­bája, bogy a közgyűléseken mé-g mindig nem tudjuk elég­gé aktivizálni a -paraszti töme­geket és nein tudtuk mi sem összekapcsolni, -nem tudtuk a közgyűlések előkészítését a gazdasági feladatokkal egybe­kötni és így a termelési szer zödések kötésénél is az elő irányzatunknak 81.2 százalé­kát tudtuk csak teljesíteni. iA megyei választmány meg­értette, hogy dolgozó -népünk­nek erősnek kell lennie. Fel­adatainkat 5 éves tervünk ma •radéklalia-n végrehajtása érde­kében 100 százalékig teljesíte­ni kell, mert csakis ezen ke­resztül tudunk földművesszö- vetkezeti vonalon is hozzájá­rulni ahhoz a nagy munkához mély a béke megvédését céloz za, hogy a szövetkezetek mun­kájukkal a jövőben még komo­lyabban hozzájáruljanak a fa'c iszceialist-a építéséhez- Egyben ez a váéaszImányi ülés készülő­dés nemcsak a II- Országos Kongresszusra, hanem munka- felajánlásaival hozzá akar já mini Pártunk V. Kongresszu sának méltó megünnepléséhez. A megyei választmány tanul­ság számunkra, hogy a jövő­ben még fokozottabb mérték­ben foglalkozzunk, földmüves- szöve.kezefeink-kel, a szövetke­zeti aktívákkal. Be kall őket vonni a feladatok végrehajtá­sába és helyes útmutatással, neve!« munkával vegyük arra az irányt, hogy földművé »szö­vetkezeteink, mint a falu egyik legnagyobb tömegszerverete, -rr.éHóképpen képviseljék a dol­gozó parajzlság érdekeit, to­vábbá vegyék ki részüket Pár­tunk, Rákosi elvtán's útmutatá­sa aíapján a falu boldog, szo­cialista építősében. Ferenci Ernő, SzöVOSz megyei titkár. A kalocsai földművesszövetkezet közgyűlése kiutasította a kulákok bérencét Kalocsán is lezajlott a föld- müvesszövetkezet közgyűlése, amelyen megválasztották az üj vezetőséget és megbeszélték a további munkát. A közgyűlésen elhatározták, hogy az eddigi 10 forintos üzletrészeket keresőké­pes szövetkezeti tagok számára 50, a keresőképtelen családtagok részére pedig 20 forintra feleme­lik. Erre mindjárt ott a közgyű­lésen 18 szövetkezeti tag, közöt­tük Miskei István tszcs-tag, Hajdú Ferencné 3 holdas, Vild Bálintné 2 holdas dolgozó pa­rasztasszonyok befizették a fel. emelt üzletrészeket. Lelkes hangulatban történt a szövetkezet új vezetőségének, közöttük Kuti István 3 holdas, Tóth Istvánná 4 holdas, Hadva Ferenc 11 holdas, Csanádi Fe­rencné 7 holdas dolgozó parasz­tok megválasztása. De megnyilvánult a közgyülé. sen a kulákok hangja is Barta- b'cs József személyében, akit a kulákok felbéreltek, hogy a köz­gyűlésen a reakció hangját fújja és a demokráciára rágalmazó kijelentéseket tegyen. A kulá­kok, akiket a tisztogatás során kiseprüztek a szövetkezetekből, ahova befurakodtak, most igy akarnak ártani több helyütt. Bartalics József kulákbérencet a szövetkezet öntudatos tagsága kiutasította a közgyűlésről. A szövetkezet tagjai értékes hozzászólásaikkal a további jc működést nagyban elősegítették

Next

/
Thumbnails
Contents