Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-24 / 218. szám

Vád a népek nevében Az amerikai imperializmus háborús politikája, közvetlen és távolabbi term nap miint nap lelepleződnek. Már köz­vetlenül a második világháború befejezése után nyilvánvalóvá vált, — » jelek erre mulat talk — bogy az iimperialfeték, az IEgyesült Államok vezetéséről, nem igyekeztek olyan tanulsá­gokat levonni « háború borzal­maiból, högy' elég volt az Öl­döklésből, béke kölit. Nem, erre mem gondoltak, de annál többet orra, hogy egy újabbat készít­senek dő azzal a céllal, hogy az im pe t iata mw világiha talma egyedülálló legyen, hogy vérbe- fojlvák a gyarmati népek sza- badságmozgalmaá't, egyes kapi­talista államokban a munkás- osz’á.y forradalmi harcait, ké­meikkel szét akarták robbanta­ni a népi dem ok ráták ns orszá­gok rendjét ismét eliten azzal a végső céllal, hogy a szocializ­mus diadalmas országát a Szov­jetuniót elszigeteljék, háborút kezdeményezzenek ellene.' Az imperialisták háborúra készülő dése annak arányában fokozó­dott, ahogyan saját rendjén béliül az osztáJlyharc éleződőt-, és amilyen mértékben a nem­zetközi helyzet alakulása: a bé­ketábor erőinek nagymértékű megnövekedése céljai meg való- sitúsát akadályozta, nem egy­ezer súlyos vereséget mért rá. (A koreai háború reflektor fénybe helyezte az imperialista politikát. Leleplezte minden szándékát és egyben bizonyíté­kát adta innak, hogy az impe­rialistáknál a szó és a tett ket­tő, egyik nem fedi a másikat, homlokegyenest ellenkeznek. Arról van szó, hogy a békéiről zengett frázisok egy szörnyű, népet irtó öldöklésbe fulladtak. De a koreai gyilkoláson túl megmutatkozott már egy újabb gyilkolás célkitűzése. A doku­mentumok tömkelegé bizonyít­ja, hogy as Egyesült Államok Óikkor, amikor Koreára irányí­tották fegyverüket, Kínát vették célba. Ezt bizonyítja a provo­kációk százainak sorozata, bi­zonyítja Taivan szigetének az *4 foglalás a, meily megdönthe­tetlen ü! Kína szerves része. Az EINS®-ben napirendre ke­ltűit ez a kérdés, illetve csak került volna, ha ebben Vu Siu Csuan t, a kínai kormány kép­viselőjét az amerikai tömb meg nem akadályozza- Az imperia­listák megakadályozták, hogy Vu Siu Csuan elmondhassa be­szédét a politikai bizottságban, mely az amerikaiak Kína ellen elkövetett agreszióját leplezte volna le újból, a benyújtott szovjet panasz alátámasztására. Truman és társai: Dulles, Aus­tin talán osak nem félitek az újabb leleplező adatoktól? Nyil­vánvalóan ee az ok. Félnek tu igazság erejétől, félnek a té­nyéktől, melyek pőrére vetkőz­tetek az imperialista humaniz­must.“ Vu Siu Csuan nem mondhat­ta el beszédét, de azért mindazt, ■mit el akart mondani, nyilvá­nosságra került. Vád*érmek « beszédnek minden szava és mint a népek békéjének ügyé­sze olvassa fejére a gyilkos im­perialistáknak elvetemüttségü két. Leszögezi határozottan, hogy „Kína és a Szovjetunió nagy egysége törhetetlen/' M5 az imperialisták célja? Az, hogy megbontsák egy hétszázmiiliHós tömb legyőzhetetlen erejét! Si­kerülhet ez? Nem! Azért nem mert Kína népe megtanulta, hogy mit jelent a Szovjetunió segítsége, támogatása, léte. Meg­tanulták azt hosszú, több mint évtizedig tartó nagy forradal­mukból, hogy a Bolsevik Pari útmutatásait magáévá tevő kí­nai Kommunista Tárt az életet, a jogot, a becsületet jelenti a dolgozók számára; az Imperia­listákkal szövetséges Kuomin. lang — a nép gonosz ellensége — az éhhalált, a nyomort, a szenvedést. Győzött volna-e, a Szovjetunió léte, Lenin és Sztá­lin tanításai nélkül a forrada­lom? Nyilván nem. Ezt a nagy örtéueimi tényt azonban nem kevesen, hanem 470 .milliónyian ‘udják Kínában, azok, akik a maguk bőrén megelégelték a TCuomi n ta n g-csöcselék és a man. darin ok uralmát, véres terror­ját. A szovjet és a kínai nép testvéri szövetsége, mely egész Keleten hatalmas történelmi változást hozott, megdönthetet­len és lepergeti magáról a tőrt- döfő cselszövéseket. Vu Siu Csuan — hogy félre­értés ne essék —- megmagyaráz­za — milliók olvasta, de el nem mondott beszédében —, hogy mit jelent a Dulles által emiM- ‘ett Kína és az Egyesült Álla­mok között fennálló barátság. Határozottan leszögezi, hogy „a kínai és az amerikai nép között mindig mély barátság volt'1. Ez a barátság természetes, hiszen két olyan népről van szó, ame­lyik közül az egyik nemrégen rázta le a belső bitangok és imperialista megbízóik kettősen elnyomó közös uralmát, a má­sik pedig most vívja nehéz har­cát ugyanazok ellen, «kiket a kínai nép legyőzött, kizavart az országból. De a kínai népet és minden népet Kínához ugyan­ilyen tarialmú baráti, testvéri szálnak fűznek. Ehhez azonban az imperialistáknak, a halál- gyárosoknak semmi közük nincs. Kínában őket baráti szá­lak Csüng Kai Sekhez fűzték, a kínai nép legnagyobb, leggyű- löllebb ellenségéhez. De vájjon csak Kínában köt szövetséget a® imperializmus a söpredék­kel? Nem! Mindenütt, bármer­re nézünk a tőkés világban. Angliában Bevin és Attlee hű társai, a lordok hétrét görnyedő kiszolgálói, Franciaországban a »óreskezfl, züllött Mocb, Olasz­országban De Gaispert, Koreá­ban Li Szán Man, a népi demo­kratikus országokban Raijk, Kosztov, Kod, Dodze. Csak a züllött társadalmi osztály és az általa képviseli rend kívánhat­ja a báiborút, ehhez a tömegek­nek nines semmi közük, legfel­jebb csak annyi, hogy vagy szenvedik ezt a bűnös politi­kát, ‘vagy harcolnak ellene. így hát semmi közük a kínai töme­geknek Csaug Kai Sekihez sem. mint ahogy a nyugatnémet dol­gozóknak nincs közük Adenau­er boz. Az említett barátság nem más, mint a rablók bűnszövet­kezete. A vád szigorú szavakkal mondja meg, hogy az Egyesült Államok ma* it minden erejé­vel támogatja « Tárván szigetén trónoló Caang Kai Seket, hogy az amerikai imperialistáik min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy Kínát elüssék a® ENSz-ben való részvétel jogá­tól, hogy Japánt haditámasz­ponttá akarják kiépíteni Kína ellen, hogy úgy Kínát, mint a Szovjetuniót be akarják kerí­teni, Ehhez még hozzátartozik Az alpári földmavesszövetkezetnél a népi ellenőrzés már az első napon leleplezett egy kártevőt A feiügyelábizottsigok működé se esaik akkor van hasznára a szö­vetkezetnek, ha rendszeresen el­lenőrzi *z atkaiklniazcllak munká­ját. Elengedhetetlenül szükséges, hogy időmként elég sűrűn, — meg- lepolósszerŰBii, --- bolti, pénztári ,:ilenőrzést végezzenek a blokkok alapján. Az ellenőrzésnek termésizcleson ki kell terjedni a bolt tisztaságára 5 az ónjeikkek észszerű csoporto­sítására is. A felügyelőbizottságaknak ter­mészetesen be kell venni az ellen­őrzés munkájába a lagbizottságu- kat is. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy jói megszervezett és a tagság tevékeny közreműködésé­vel támogatott ellenőrzés elenged­hetetlen feltétele a szövetkezet jó működésének, további fejlődésé, nek. A szövetkezetek megyej választ­mányi gyűlése alkalmával ki lettek értékelve a hibák és kiderült, hogy a felügyelőbizottságok nem mindenütt töltötték be feladatukat. A közgyűlések óta az új vezető­ségeknek jobb ős tökéletesebb munkát kell végezni, mint előde­iknek. Leleplezett kártevő Az alpári földmű vess? övét kezet december 12-én tartotta közgyűlé­sét.. A közgyűlés kizárta a kuk­kokat és az osztáiyidegeneket a tagság soraiból. Köztük Bánkút: Sándor 45 holdas kulákot, Németh Gergely feketéző kupecet, Bodor Lajos volt Horthy.őrmestert. A megválasztott új vezetőség 60 százalékban kisparaszt és 4Ö szá­zalékban középparaszt. Az új vezetőiég fokozta a népi ellenőrzést és már az első napok­ban eredménnyel járt a munkája. 3ékés Péter volt igazgatósági tag­ról kiderült, hogy megkárosította i szövetkezetét. Vesszővásárlással volt megbirva a szövetkezet ré­széről, Békés a vesszőt borért és túróit elcserélte. A szövetkezet az idei tervét nem tudja befejezni 100 százalékig. A terménybe gyűjtés terén a lemara­dást nem tudják behozni. A gabo­nabegyűjtésbe« 82 százaléknál, a kukoricabegyüjtésnél csak 4 szá­zaléknál tartanak. A lemaradásnak egyik otloa, hogy nem kellő éber­séggel kezelték a knlákok éss a ku- pecek ellenőrzését és ezelk sok ter­ményt kivittek a községből. Személyes példamutatás A tanácsgyülésen a szövetke­zeti tagok lelkes hangulatban aján­lották fel felesleges terményeiket, ezekkel a felajánlásokkal azonban nem tudták a lemaradást behoznj- öri István 50 kg csövestengerit, Vajda Is4ván és Nagy József 1 mázsa csöves kukoricát, G. Kis István l mázsa rozsot, Kovács Mi­hály 1 mázsa búzát ajánlottak fel. Ezek közül őri István 6s Kovács Mihály a szövetkezet vezetőségi tagjai és személyes példamutatás­sal, valamint felvilágosító munká­val élen járnak a azövetfcezetj ta­gok között. Poljesn Margit szö­vetkezőt) t*g szintén szép ered­ményeket ért el a jó népnevelő munkával. A termelési szerződés torén sem tudta tervét teljesíteni a szövetke­zet, Itt a tanácstagok nem segí­tették * szövetkezet dolgozóit Jellemző fényt vet egyes szövet­kezeti tagok felfogására Ignácz László végreJiajtóbizottságj tag viselkedése, aki csak nagyimhoz cfl akart a 7 hold földjéből 600 négy­szögöl területet lekötni, pedig a lóid jón kívül 4 hold szőlője is van. Molnár László körzet] ké- ménySfjprűfelelős, aki népj demo­kráciánktól megfejelő megélhe­tést biztosító fizetést kap és amel­lett 7 hold földje is van, csalt 200 négyszögölre kötött termelési szerződést. Az idei pártoktatási idény szám- baveiúo az elmúlt oktatási évad tapasztalatait, — a jókat, rossza­kat egyaránt, — és a jókat to­vábbfejlesztve, a rosszakat kikü­szöbölve, jelentősen felfokozta a párton Del üli politikai nevelő-mun­kát. A feszült nemzetközi helyzet, dolgozó népünk elért eredményei szükségessé tették, hogy az okta­tást az eddiginél lényegesen ma­gasabb Színvonalra emeljük. Az oktatás vonalán fennálló követel­ményok megszabják és ieltétienűl megkívánják, hogy tudásunkat, el­méleti felkészültségünket kiszéle­sítsük, elmélyítsük. Az idei pártoktatási idény jelen­tősen kiszélesült a rádiószeminá­riumok hallgatásával. Baján a Vaskereskedolmi NV kultúrtermében a dolgozók leszült ügyelőmmel hallgatják a rádiósze. minárjum soron kővetkező anya­gát: ,,A munkásosztály helyzete a Horthy-rend,szer alatt.’“ A hallgatók jegyzeteket készítenek az előadott anyagból, hogy a vitában azokat felhasználhassák és alkalmazhas­sák. /I múltról hessélnek A Horthy-korszakban orszá­gunkban a tőkések és a földbirto­kosok uralkodtak, — natároaza meg Alagi EmiUia a múlt reak­ció rendszerének keresztmetszetét. — Az ipari dolgozók, * muiwás- osztály a legkönyörtelaiebbül ki­zsákmányolt osztály* volt az or­szágnak. A munkások napi 10 óránál is többet dolgoztaik, . fia­talkorú tanoneok pedig még ennél is többet. Rubus Jánosf ennek kap­csán felveti a kérdést: — A mun­kásosztálynak m} állta útját, hogy nem tudta sikeresen felvenni a harcot kegyetlen elnyomatása el­len. — A rádiószeminárium hal’ga- lói adják meg számára a feleletet. — A csendőr- és rendőrterror, a jobboldali Szociáldemokraták áru­lása. Peyerók megegyezése i feu­dális Bethlen-kortnánnya], amikor egypár mandátumért elárulták és cserben hagyták a munkásosztályt és maguk váltak árulóivá és be­súgóivá a munkásosztály küzdel­me« harcainak. Székely Erzsébet még ennél is többet tud. A Hor- thy-rendszer bűnös munkabérezése az örvény és * kétségbeesés szé­lére taszította az ország többmil­liós dolgozó rétegét. Példával is Laza a kapcsolat a pártszervezette! Hiba, hogy a Párttal «• szövet­kezet vezetősége nem tartja, a kap­csolatot. A helyi pártszervezettől is helytelen, hogy nem ellenőrzi kellőképpen a szövetkezet mun­káját. Az alpári földművévizövetkozct jövőévi tervében szerepel egy ú] fűszerüzlet létesítése, valamin1 egy péküzlel és egy étkezde nyi­tás». A szövetkezet fejlődését világo­san. igazolja, hogy az idei forga­lom <i tavalyihoz képest 150 szá­zalék emelkedést mutat. él. 1928-ban a téglaiparban dolgozó munkásnők havj átlagos keresne 30.56 pengő volt. Ugyanakkor az önmagát fenntartó embernek havi életszükségletére 65.68 pengőre volt szüksége. „Föidosxttís“ — grófi módra A dolgozó parasztság helyze'e sem volt különb. Huber Mihá'y aut mondja: — A félrevezető ..földosztás1 nem volt más, mint elkendőzése és álcázása a hatal­mon levőknek. Az a párezer hold, ami a „földosztásaik“' csúfolt jut­tatás révén a dolgozó parasztság kezébe került, szíkOs, terméket­len, hasznavehetetlen föld voh. Ami valóban jó föld volt és ami után a dolgozó parasztság vágya­kozó tekintettel nézett, az a vité­zeknek jutott, Horthy pöllér-bics- káa hőseinek. Bácskai Hona meg is jegyzi: — De még amit kiosztottak és konc­ként a dolgozó parasztság számá­ra juttattak, azt ja visszarabolták. Kamattal, tőkehátralékkal, adóval terhelték, hogy mielőbb vissza- lophasisák őket. Rubus János így látja meg a valóságot, hogy a dol­gozó parasztság a bank, a tőke rabszolgájává vált Rubus János itt megint felveti * kérdést; Miért nem tudta az el­nyomott müljók lángoló gyűlölete kizsákmányoló! dien, a hátaimat az akkorj választások során, a saját soraikból származók kezeibe juttatni. Huber Mihály, Székely Erzsébet, Bácska} Ilona egymá- után adják meg a feleletet erre a kérdésre is. — A választási rendszer komédiája, a Horthy-korszák alatt. A cSendőrszurony, mely .a még joggal rendelkezetteket is jogte ju­tottá tette, Horthyók a választó­jogból a lakosság 70 százalékát kirekesztettek. A választójogi ren­delet értelmében csak azoknak a férfiaknak volt választójoguk, akik 24-ik életévüket betöltötték, 10 éve voltak magyar állampoigá. rak és igazolni tudták kétévi egy- ■ helyben lakásukat. A nőknél 3U év volt az életkor. A választásokat nem titkosan folytatták le, mert mint Bethlen István dörögte a ha­zugságot: — A magyar ember nyíltsága nem fér össze * titkos­sággal. A bajai népnevelők értekezleten vitatták meg munkájuk hiányosságait az is, bogy az eternit néhány hónap alatt több. mint ezer re­pülőgép felhasználásával csak­nem kétszáz esetben bombáztak belső kínai területeket és pusz­tították a békés kínai lakosok életét. Vu Siu Csuan szagain keresz­tül az egész haladó világ vád­pontjai sorakoznak feL Vád Kordéért, vád Görögországért, vád * jugoszláv hazafiak gyil­kolásáért, vád a spanyol fasiz­mus élesztőséért, vád a nyugat­német hadsereg és imperializ­mus felébresztéséért, vád a 18 mi Kló munkanélküliért, a min­dig alacsonyodó munkabére­kért De ugyanakkor állásfog­lalás azért, hogy tovább segít­sék a koreai szabadságharc*«©, kát. hogy tovább harcoljanak * világbéke táborának erőaílésé­ért, *z anperiaiistaelilenes harc fokozódásáért. Vu Siu Csuan mégis csak el­mondta beszédét, nzfiSSÖk olvas­ták és levonták a maguk szá­mára azt a következtetést, hogy a győzelmes jövőnek egy felté­téi« van: szívós, kíméletlen harc a békéért a népek ellen«*, íeáml »vemben. I

Next

/
Thumbnails
Contents