Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-24 / 218. szám
Vád a népek nevében Az amerikai imperializmus háborús politikája, közvetlen és távolabbi term nap miint nap lelepleződnek. Már közvetlenül a második világháború befejezése után nyilvánvalóvá vált, — » jelek erre mulat talk — bogy az iimperialfeték, az IEgyesült Államok vezetéséről, nem igyekeztek olyan tanulságokat levonni « háború borzalmaiból, högy' elég volt az Öldöklésből, béke kölit. Nem, erre mem gondoltak, de annál többet orra, hogy egy újabbat készítsenek dő azzal a céllal, hogy az im pe t iata mw világiha talma egyedülálló legyen, hogy vérbe- fojlvák a gyarmati népek sza- badságmozgalmaá't, egyes kapitalista államokban a munkás- osz’á.y forradalmi harcait, kémeikkel szét akarták robbantani a népi dem ok ráták ns országok rendjét ismét eliten azzal a végső céllal, hogy a szocializmus diadalmas országát a Szovjetuniót elszigeteljék, háborút kezdeményezzenek ellene.' Az imperialisták háborúra készülő dése annak arányában fokozódott, ahogyan saját rendjén béliül az osztáJlyharc éleződőt-, és amilyen mértékben a nemzetközi helyzet alakulása: a béketábor erőinek nagymértékű megnövekedése céljai meg való- sitúsát akadályozta, nem egyezer súlyos vereséget mért rá. (A koreai háború reflektor fénybe helyezte az imperialista politikát. Leleplezte minden szándékát és egyben bizonyítékát adta innak, hogy az imperialistáknál a szó és a tett kettő, egyik nem fedi a másikat, homlokegyenest ellenkeznek. Arról van szó, hogy a békéiről zengett frázisok egy szörnyű, népet irtó öldöklésbe fulladtak. De a koreai gyilkoláson túl megmutatkozott már egy újabb gyilkolás célkitűzése. A dokumentumok tömkelegé bizonyítja, hogy as Egyesült Államok Óikkor, amikor Koreára irányították fegyverüket, Kínát vették célba. Ezt bizonyítja a provokációk százainak sorozata, bizonyítja Taivan szigetének az *4 foglalás a, meily megdönthetetlen ü! Kína szerves része. Az EINS®-ben napirendre keltűit ez a kérdés, illetve csak került volna, ha ebben Vu Siu Csuan t, a kínai kormány képviselőjét az amerikai tömb meg nem akadályozza- Az imperialisták megakadályozták, hogy Vu Siu Csuan elmondhassa beszédét a politikai bizottságban, mely az amerikaiak Kína ellen elkövetett agreszióját leplezte volna le újból, a benyújtott szovjet panasz alátámasztására. Truman és társai: Dulles, Austin talán osak nem félitek az újabb leleplező adatoktól? Nyilvánvalóan ee az ok. Félnek tu igazság erejétől, félnek a tényéktől, melyek pőrére vetkőztetek az imperialista humanizmust.“ Vu Siu Csuan nem mondhatta el beszédét, de azért mindazt, ■mit el akart mondani, nyilvánosságra került. Vád*érmek « beszédnek minden szava és mint a népek békéjének ügyésze olvassa fejére a gyilkos imperialistáknak elvetemüttségü két. Leszögezi határozottan, hogy „Kína és a Szovjetunió nagy egysége törhetetlen/' M5 az imperialisták célja? Az, hogy megbontsák egy hétszázmiiliHós tömb legyőzhetetlen erejét! Sikerülhet ez? Nem! Azért nem mert Kína népe megtanulta, hogy mit jelent a Szovjetunió segítsége, támogatása, léte. Megtanulták azt hosszú, több mint évtizedig tartó nagy forradalmukból, hogy a Bolsevik Pari útmutatásait magáévá tevő kínai Kommunista Tárt az életet, a jogot, a becsületet jelenti a dolgozók számára; az Imperialistákkal szövetséges Kuomin. lang — a nép gonosz ellensége — az éhhalált, a nyomort, a szenvedést. Győzött volna-e, a Szovjetunió léte, Lenin és Sztálin tanításai nélkül a forradalom? Nyilván nem. Ezt a nagy örtéueimi tényt azonban nem kevesen, hanem 470 .milliónyian ‘udják Kínában, azok, akik a maguk bőrén megelégelték a TCuomi n ta n g-csöcselék és a man. darin ok uralmát, véres terrorját. A szovjet és a kínai nép testvéri szövetsége, mely egész Keleten hatalmas történelmi változást hozott, megdönthetetlen és lepergeti magáról a tőrt- döfő cselszövéseket. Vu Siu Csuan — hogy félreértés ne essék —- megmagyarázza — milliók olvasta, de el nem mondott beszédében —, hogy mit jelent a Dulles által emiM- ‘ett Kína és az Egyesült Államok között fennálló barátság. Határozottan leszögezi, hogy „a kínai és az amerikai nép között mindig mély barátság volt'1. Ez a barátság természetes, hiszen két olyan népről van szó, amelyik közül az egyik nemrégen rázta le a belső bitangok és imperialista megbízóik kettősen elnyomó közös uralmát, a másik pedig most vívja nehéz harcát ugyanazok ellen, «kiket a kínai nép legyőzött, kizavart az országból. De a kínai népet és minden népet Kínához ugyanilyen tarialmú baráti, testvéri szálnak fűznek. Ehhez azonban az imperialistáknak, a halál- gyárosoknak semmi közük nincs. Kínában őket baráti szálak Csüng Kai Sekhez fűzték, a kínai nép legnagyobb, leggyű- löllebb ellenségéhez. De vájjon csak Kínában köt szövetséget a® imperializmus a söpredékkel? Nem! Mindenütt, bármerre nézünk a tőkés világban. Angliában Bevin és Attlee hű társai, a lordok hétrét görnyedő kiszolgálói, Franciaországban a »óreskezfl, züllött Mocb, Olaszországban De Gaispert, Koreában Li Szán Man, a népi demokratikus országokban Raijk, Kosztov, Kod, Dodze. Csak a züllött társadalmi osztály és az általa képviseli rend kívánhatja a báiborút, ehhez a tömegeknek nines semmi közük, legfeljebb csak annyi, hogy vagy szenvedik ezt a bűnös politikát, ‘vagy harcolnak ellene. így hát semmi közük a kínai tömegeknek Csaug Kai Sekihez sem. mint ahogy a nyugatnémet dolgozóknak nincs közük Adenauer boz. Az említett barátság nem más, mint a rablók bűnszövetkezete. A vád szigorú szavakkal mondja meg, hogy az Egyesült Államok ma* it minden erejével támogatja « Tárván szigetén trónoló Caang Kai Seket, hogy az amerikai imperialistáik mindent megtesznek annak érdekében, hogy Kínát elüssék a® ENSz-ben való részvétel jogától, hogy Japánt haditámaszponttá akarják kiépíteni Kína ellen, hogy úgy Kínát, mint a Szovjetuniót be akarják keríteni, Ehhez még hozzátartozik Az alpári földmavesszövetkezetnél a népi ellenőrzés már az első napon leleplezett egy kártevőt A feiügyelábizottsigok működé se esaik akkor van hasznára a szövetkezetnek, ha rendszeresen ellenőrzi *z atkaiklniazcllak munkáját. Elengedhetetlenül szükséges, hogy időmként elég sűrűn, — meg- lepolósszerŰBii, --- bolti, pénztári ,:ilenőrzést végezzenek a blokkok alapján. Az ellenőrzésnek termésizcleson ki kell terjedni a bolt tisztaságára 5 az ónjeikkek észszerű csoportosítására is. A felügyelőbizottságaknak természetesen be kell venni az ellenőrzés munkájába a lagbizottságu- kat is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jói megszervezett és a tagság tevékeny közreműködésével támogatott ellenőrzés elengedhetetlen feltétele a szövetkezet jó működésének, további fejlődésé, nek. A szövetkezetek megyej választmányi gyűlése alkalmával ki lettek értékelve a hibák és kiderült, hogy a felügyelőbizottságok nem mindenütt töltötték be feladatukat. A közgyűlések óta az új vezetőségeknek jobb ős tökéletesebb munkát kell végezni, mint elődeiknek. Leleplezett kártevő Az alpári földmű vess? övét kezet december 12-én tartotta közgyűlését.. A közgyűlés kizárta a kukkokat és az osztáiyidegeneket a tagság soraiból. Köztük Bánkút: Sándor 45 holdas kulákot, Németh Gergely feketéző kupecet, Bodor Lajos volt Horthy.őrmestert. A megválasztott új vezetőség 60 százalékban kisparaszt és 4Ö százalékban középparaszt. Az új vezetőiég fokozta a népi ellenőrzést és már az első napokban eredménnyel járt a munkája. 3ékés Péter volt igazgatósági tagról kiderült, hogy megkárosította i szövetkezetét. Vesszővásárlással volt megbirva a szövetkezet részéről, Békés a vesszőt borért és túróit elcserélte. A szövetkezet az idei tervét nem tudja befejezni 100 százalékig. A terménybe gyűjtés terén a lemaradást nem tudják behozni. A gabonabegyűjtésbe« 82 százaléknál, a kukoricabegyüjtésnél csak 4 százaléknál tartanak. A lemaradásnak egyik otloa, hogy nem kellő éberséggel kezelték a knlákok éss a ku- pecek ellenőrzését és ezelk sok terményt kivittek a községből. Személyes példamutatás A tanácsgyülésen a szövetkezeti tagok lelkes hangulatban ajánlották fel felesleges terményeiket, ezekkel a felajánlásokkal azonban nem tudták a lemaradást behoznj- öri István 50 kg csövestengerit, Vajda Is4ván és Nagy József 1 mázsa csöves kukoricát, G. Kis István l mázsa rozsot, Kovács Mihály 1 mázsa búzát ajánlottak fel. Ezek közül őri István 6s Kovács Mihály a szövetkezet vezetőségi tagjai és személyes példamutatással, valamint felvilágosító munkával élen járnak a azövetfcezetj tagok között. Poljesn Margit szövetkezőt) t*g szintén szép eredményeket ért el a jó népnevelő munkával. A termelési szerződés torén sem tudta tervét teljesíteni a szövetkezet, Itt a tanácstagok nem segítették * szövetkezet dolgozóit Jellemző fényt vet egyes szövetkezeti tagok felfogására Ignácz László végreJiajtóbizottságj tag viselkedése, aki csak nagyimhoz cfl akart a 7 hold földjéből 600 négyszögöl területet lekötni, pedig a lóid jón kívül 4 hold szőlője is van. Molnár László körzet] ké- ménySfjprűfelelős, aki népj demokráciánktól megfejelő megélhetést biztosító fizetést kap és amellett 7 hold földje is van, csalt 200 négyszögölre kötött termelési szerződést. Az idei pártoktatási idény szám- baveiúo az elmúlt oktatási évad tapasztalatait, — a jókat, rosszakat egyaránt, — és a jókat továbbfejlesztve, a rosszakat kiküszöbölve, jelentősen felfokozta a párton Del üli politikai nevelő-munkát. A feszült nemzetközi helyzet, dolgozó népünk elért eredményei szükségessé tették, hogy az oktatást az eddiginél lényegesen magasabb Színvonalra emeljük. Az oktatás vonalán fennálló követelményok megszabják és ieltétienűl megkívánják, hogy tudásunkat, elméleti felkészültségünket kiszélesítsük, elmélyítsük. Az idei pártoktatási idény jelentősen kiszélesült a rádiószemináriumok hallgatásával. Baján a Vaskereskedolmi NV kultúrtermében a dolgozók leszült ügyelőmmel hallgatják a rádiósze. minárjum soron kővetkező anyagát: ,,A munkásosztály helyzete a Horthy-rend,szer alatt.’“ A hallgatók jegyzeteket készítenek az előadott anyagból, hogy a vitában azokat felhasználhassák és alkalmazhassák. /I múltról hessélnek A Horthy-korszakban országunkban a tőkések és a földbirtokosok uralkodtak, — natároaza meg Alagi EmiUia a múlt reakció rendszerének keresztmetszetét. — Az ipari dolgozók, * muiwás- osztály a legkönyörtelaiebbül kizsákmányolt osztály* volt az országnak. A munkások napi 10 óránál is többet dolgoztaik, . fiatalkorú tanoneok pedig még ennél is többet. Rubus Jánosf ennek kapcsán felveti a kérdést: — A munkásosztálynak m} állta útját, hogy nem tudta sikeresen felvenni a harcot kegyetlen elnyomatása ellen. — A rádiószeminárium hal’ga- lói adják meg számára a feleletet. — A csendőr- és rendőrterror, a jobboldali Szociáldemokraták árulása. Peyerók megegyezése i feudális Bethlen-kortnánnya], amikor egypár mandátumért elárulták és cserben hagyták a munkásosztályt és maguk váltak árulóivá és besúgóivá a munkásosztály küzdelme« harcainak. Székely Erzsébet még ennél is többet tud. A Hor- thy-rendszer bűnös munkabérezése az örvény és * kétségbeesés szélére taszította az ország többmilliós dolgozó rétegét. Példával is Laza a kapcsolat a pártszervezette! Hiba, hogy a Párttal «• szövetkezet vezetősége nem tartja, a kapcsolatot. A helyi pártszervezettől is helytelen, hogy nem ellenőrzi kellőképpen a szövetkezet munkáját. Az alpári földművévizövetkozct jövőévi tervében szerepel egy ú] fűszerüzlet létesítése, valamin1 egy péküzlel és egy étkezde nyitás». A szövetkezet fejlődését világosan. igazolja, hogy az idei forgalom <i tavalyihoz képest 150 százalék emelkedést mutat. él. 1928-ban a téglaiparban dolgozó munkásnők havj átlagos keresne 30.56 pengő volt. Ugyanakkor az önmagát fenntartó embernek havi életszükségletére 65.68 pengőre volt szüksége. „Föidosxttís“ — grófi módra A dolgozó parasztság helyze'e sem volt különb. Huber Mihá'y aut mondja: — A félrevezető ..földosztás1 nem volt más, mint elkendőzése és álcázása a hatalmon levőknek. Az a párezer hold, ami a „földosztásaik“' csúfolt juttatás révén a dolgozó parasztság kezébe került, szíkOs, terméketlen, hasznavehetetlen föld voh. Ami valóban jó föld volt és ami után a dolgozó parasztság vágyakozó tekintettel nézett, az a vitézeknek jutott, Horthy pöllér-bics- káa hőseinek. Bácskai Hona meg is jegyzi: — De még amit kiosztottak és koncként a dolgozó parasztság számára juttattak, azt ja visszarabolták. Kamattal, tőkehátralékkal, adóval terhelték, hogy mielőbb vissza- lophasisák őket. Rubus János így látja meg a valóságot, hogy a dolgozó parasztság a bank, a tőke rabszolgájává vált Rubus János itt megint felveti * kérdést; Miért nem tudta az elnyomott müljók lángoló gyűlölete kizsákmányoló! dien, a hátaimat az akkorj választások során, a saját soraikból származók kezeibe juttatni. Huber Mihály, Székely Erzsébet, Bácska} Ilona egymá- után adják meg a feleletet erre a kérdésre is. — A választási rendszer komédiája, a Horthy-korszák alatt. A cSendőrszurony, mely .a még joggal rendelkezetteket is jogte jutottá tette, Horthyók a választójogból a lakosság 70 százalékát kirekesztettek. A választójogi rendelet értelmében csak azoknak a férfiaknak volt választójoguk, akik 24-ik életévüket betöltötték, 10 éve voltak magyar állampoigá. rak és igazolni tudták kétévi egy- ■ helyben lakásukat. A nőknél 3U év volt az életkor. A választásokat nem titkosan folytatták le, mert mint Bethlen István dörögte a hazugságot: — A magyar ember nyíltsága nem fér össze * titkossággal. A bajai népnevelők értekezleten vitatták meg munkájuk hiányosságait az is, bogy az eternit néhány hónap alatt több. mint ezer repülőgép felhasználásával csaknem kétszáz esetben bombáztak belső kínai területeket és pusztították a békés kínai lakosok életét. Vu Siu Csuan szagain keresztül az egész haladó világ vádpontjai sorakoznak feL Vád Kordéért, vád Görögországért, vád * jugoszláv hazafiak gyilkolásáért, vád a spanyol fasizmus élesztőséért, vád a nyugatnémet hadsereg és imperializmus felébresztéséért, vád a 18 mi Kló munkanélküliért, a mindig alacsonyodó munkabérekért De ugyanakkor állásfoglalás azért, hogy tovább segítsék a koreai szabadságharc*«©, kát. hogy tovább harcoljanak * világbéke táborának erőaíléséért, *z anperiaiistaelilenes harc fokozódásáért. Vu Siu Csuan mégis csak elmondta beszédét, nzfiSSÖk olvasták és levonták a maguk számára azt a következtetést, hogy a győzelmes jövőnek egy feltétéi« van: szívós, kíméletlen harc a békéért a népek ellen«*, íeáml »vemben. I
