Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-24 / 218. szám

Hogyan vigyük színpadra az iránytmutató szovjet műveket

A magyar aainházi élet államod tása óta színházaink müso. rán egyre rendszeresebben találkozunk szovjet darabokkal, elsősorban olyanokkal, amelyek mondanivalóikban rendkívül aktuálisak. Ezek a darabok új képet mutatnak a szocializmus útján még csak első lépéseket megtevő népünknek.

Minden művészet feladata s tgy a szinmüvészeté is, a valóság minél teljesebb megismerése a minél hűségesebb vissza- tükrözés módján. Hogy színmű- vészetünk ezt a célt elérhesse, egyre mélyebben és alaposabban meg kell Ismernie azt a valóságot, Illetve a valóságnak azt a szakaszát, melyet tükröznie, db. rá.zolnia kell.

Azok az új szovjet színdarabok, amelyekkel színházaink, rendezőink és színészeink az elmúlt másfél év folyamán összekerültek, szinte kivétel nélkül űj és új feladat elé állított benntin két. Uj mindenekelőtt a darabok mondanivalója, amely a fejlett szocialista társadalomban élő emberek életét ábrázolja, az ő problémáikat harcoltatja végig a három felvonás során a kommunista jövőért, a béke megvédéséért, vagy a kózmopo- lítizmus ellen folytatott küzdelem legaktuálisabb szakaszait mutatja be. Ilyen volt a Szabad a pálya clmü, amey a magasabb vasútforgalom-teljesít. ményért; Ilyen a Házasság hozománnyal című, mely az északi földek magasabb termelékenységéért vívott, a természet és az emberek ellen erős akarattal eredményt elérő szovjet hősök munkáját hozta nézőink szeme elé.

Ezekre a darabokra való ké szüléskor az előadás minder részvevőjének elsősorban tökéletesen tisztában kell lennie az eljátszandó darab mondanivalójának politikai és társadalmi jelentőségével, amelyet hosszas és komoly előzetes megbeszélések .során, az úgynevezett értelmezőpróbákon tisztázunk. így ezek a darabok számunkra már nemcsak a megszokott szakmai munkát Jelentik, hanem eszközül szolgálnak eszmei képzettségünk fejlesztésére, haladásunkra.

Az új tartalom megjelenítéséhez azonban új eszközök Is kellenek. Nem elegendő a művészetben az értelmi előkészítés, a szakcikkek, kép- és vitaanyagok vagy akár lexikonok előzetes használata, ha a megjelenítés eszközei elavultak, régimódiak. El kell hagyni egy csomó jól bevált „fogást”, sikeres színészi trükköt, a hang, vagy a mozgás öncáú kihasználását, mert ezek a fejlődő élet őszinte, formalizmustól mentes megele- venltésénél hamis képet nyújtanának arról a valóságról, amelyet pedig csak az igazságnak megfelelően szabad ábrázolnunk. Egyszerűen, hittel, s ezáltal hitelesen kell közvetítenünk a mondanivalót és ábrázolni a szovjet élet számunkra egyre ismerősebbé váló alakjait.

Az új eszközök megszerzése

Terménybegyiíjtéssel a békéért

A kunbajai Rózsa Ferenc termelőcsoport tagjai, megértve Pártunk és kormányzatunk felhívását, egyöntetüieg elhatározták, hogy meglévő gabonakészletükből 60 ej bpzát és 30 q rozsot adnak át C vételijegyre, hogy kifejezzék hálájukat az Ipari munkásság iránt, amely mari ka versennyel igyekszik a dolgozó parasztság részére, így a tarmelőcsoport részére is, mezőgazdasági gépeket, valamint közszükségleti cikkeket gyártani. Ezer. felajánlásukká], mint ha- '■áitrvent! község tszcs-dolgorói, erősíteni kívánják a munkás* paraszt-szövetséget és ezen keresztül a béketábor erejét.

azonban nem jár minden harc nélkül. Mint minden ember, aki még erős szálakkal van kötözve a múlthoz; úgy a ml művészeink Is sokszor biztonságosabban érzik magukat (ez az első próbák szinte állandó tapasztalata) régi típusú figurák alakításában, vagy az új figurák sematikus megoldási kísérleteiben. Ilyenkor aztán önmagukkal 18, társaikkal is komoly harcot kell vívniuk az újért, a Jobbért, elsősorban önmaguknak az új emberekkel való teljes azonosulásért.

Mert jól tudjuk, hogy a szocializmust a művészet területén

Is építeni kell. Az alakuló társadalomban nem maradhat elzárt sziget a színház sem. Mi Is eszközei vagyunk az emberiség békés jövőjéért folytatott hatalmas harcnak.

Csak természetes, hogy példaképül azokat a müveket választjuk, melyek a megvalósult szocializmus országában születtek, s amelyekkel ml magunk Is tanítva tanulunk, saját tudatun. kát megváltoztatva, a másokét Is megváltoztatjuk és egyre biztosabb kézzel nyúlunk hozzá a természetet és az életet átalakító szocialista ember ábrázolásának nagy feladatához.

I»r. Székely György

A hídavatás bizonyítja békés építő munkánkat

Kedves Asszonytársaim!

Uj győzelmet arattunk. Hidat avattunk, átadtuk a forgalomnak az új bajai Duna. hidat. A fasiszta hordák féktelen dühükben rombadöntötték. 5 éves tervünk első tervévében azonban a magyar dolgozó nép lelkes akarata, építő lendülete felépítette, hogy szolgálhassa vele az összekötő kapcsot Kelet és Nyugat között. Ilyen lelkes, üyen szívből jövő, üyen 3zívbemarkolőan lenyűgöző ünnepünk még kevés adatott itt, Baján.

Az örömkönnyek ott csillogtak mindnyájunk szemeiben. Szívünk nagyobbakat dobbant, íme, mi, a dolgozó nép, munkánkkal Ismét bebizonyítottuk: ml építünk, alkotunk, teremtünk, mi nem háborúra készülünk. Ml, asszonyok most a hid átadása után azt üzenjük a háborúra uszító fenevadaknak, hogy mi saját életünk árán is meg fogjuk védeni hidjainkat, gyárainkat, földjeinket, mindazokat az eredményeinket, melyek ma már a miénk, dolgozóké. Mi békét akarunk, békés építő munkát, és eddigi j Is zártságunkat továbbfokozva haladunk a legyőzhetetlen oéketábor soraiban azon az úton, melyet számunkra Sztálin és Rákosi elvtársak mutatnak.

Babalty Forencné, Baja, MN'DSz-népnevelő

Az Országos Néprajzi Múzeum

gyarmati kiállítása a kecskeméti múzeum épületében

A gyarmati népek élete ina minden öntudatos dolgozót kö' zelről érdekel. Sztálin elvtár« írja: „... <j forradalom győzelméhez Nyugaton a, gyarmatok ér a függd országok, imperializmusellenes felszabadító mozgalmával való forradalmi szövetségen keresztül vezet az út" A kínai nép óriási tömege hosszú harc után felszabadította hazáját az ide' gén elnyomás alól s ma szabadon munkálkodik a népi demokrácia építésén: Korea népe fegyveresen védi függetlenségét s Dél-Ko reá öntudatos dolgozói is bebizonyítják, hogy nem törik tovább a gyarmati Jármot. Indonéziában, Vietnamban, Malájföldön. Indiában U inognak az imperializmus pillérei. Ázsia évszázados rabságban élt, népei harcra kelnek elnyomóik ellen s az ő harcuk a béke, a baladás táborának erősödését Jelenti.

Szabaddá vált, gzoclalizmust építő népünk szeretettel fordul e távol: küzdő társai felé s számos megnyilatkozásból láthatjuk, hogy nőttön nő az érdeklő- ués a gyarmati népek múltja, élete és harcai iránt.

A kecskeméti múzeum kiállítása ezt az érdeklődést szolgáljaOt nagy teremben, változatos és gazdag anyagon mutatja be a Melanézia, Afrika, Latin-Amerika, Indonézia és India népeinek életét és harcát.

AZ ALKOIO

Irtat L. Korobov

Amikor J94S-bajt egy németek által megszállt területen működd partizáncsoportnál tartózkodtam, véletlenül egg fiatal, vidám harcossal kerültem

össze. .

— ßzemjon Tutucsenko, harcos és térkép- másoló“ — mutatkozott be, kezét nyújtva.

A törzskari szobában ült és hatalmas térképen rajzolgatott, amelyen vastag fekete vonal húzódott végig, kezdve Putivtjától a brjanszkl erdőkig, onnan a Dnyeperig és tovább a bjelorusszial Poleszjáig. Tutucsenko a vonal mentén hitlerista katonákat, ágyúkat és tankokat rajzolt.

— Milyen térkép ez f

— Ez, kérem, Kovpak útja a Dnyeperen keresztül Bjelorussziáig. Most a jobbparti Ukrajna jobbpartja felé tartunk, — válaszolta Tutucsenko.

— És mit ábrázolnak a katonák, tankok, vonatok?

— Ez az egész csoport harci tevékenységének számadása, — válaszolta Tutucsenko — most még beírom a számokat és mindjárt látható lesz, mit végeztek partizánjaink a német vonalak mögött.

'I utuesenko mindig talált magának valami > munkát, de ha jutott néhány szabad perce, akkor téli tájképet rajzolt, — a partizánélet egyes jelenete átörökítette meg.

— Tehetséges rajzolótok van, — mondtam egg alkalommal Szidor Artemjevics Korpáknak.

— A háború után, — jegyezte meg Kovpak, — Tutucsenko a legelfoglaltabb ember lesz.

— Miértf

— Hogy miért? — felelte Kovpak. —* Hát mennyi nagy épületet és kis házacskát romboltak szét a fasiszták nálunk Ukrajnában, mennyit kell majd újból felépltenil

— ö építész?

— Tervezd építész, — válaszolta Kovpak.

... Éjszakánként meleg bundáinkba bújva,

suhanó szántalpaink csikorgása közben gyakran ábrándoztunk háborúutáni munkánkról s felelevenítettük háborúelötti tevékenységünk mozzanatait. Tutucsenko az építészet szerelmese volt — és arról a napról álmodozott, amikor ismét visszatérhet majd rajzasztalához.

— Mond, szereted te Majakovszkijt? — kérdezte tőlem egyszer váratlanul Tutucsenko.

— Szeretem, miért kérded?

jkfajakovszkij nevéhez fűződik tanulmányaim befejezése az építészeti intézetben, — felelte Tutucsenko. Diplomám vizsgamunkája. a Majakovszkij Múzeum tervezete volt.

... Félév múlva találkoztunk újból. Megint németek álfái megszállt területen. — de már más helyen. Katonai ügyekről, szokása szerint, nemigen beszélt és elhalmozott kérdéseivel arról, hogy miket építenek most Moszkvában, nem szenved- tek-e kárt a főváros pompás épületei, és a kiéi t építészek dolgoznak-e már az újjáépítési terveken,

Az egyik ütközetben Számion Tutucsenko Idblövésf kapott. Együtt repültünk a hátországba.

A repülőgép közeledett Kiev fölé. Ttftucsenko,

túltéve magát sebesülésinek fájdalmain, egészen

az ablakhoz simult. A repülőgép szárnyai alatt láthatók voltak as elpusztított épületek füslös romjai. Amikor Krescsatik fölött szállt el a gép, Tutucsenko belerogyott karosszékébe és a párnába fúrta arcát. Vállai megremegtek.

Tutuvsenkót, kórházban helyezték el, ahol hamarosan felgyógyult. A hitleristák elleni harcokban tanúsított hősiességéért a kormány a Szovjetunió Hőse címével tüntette ki,

•

P's ime, most Kievben él, a Zolotovórotszkaja *-é utcában lakik. Dolgozószobájában minden arra mutat, hogy megőrizte szeretedét az építészet irdpt. Az ablaknál hatalmas, rajzeszközökkel felszerelt rajztábla áll. Egy asztalon rajzeszközök, a könyvszekrényekben építészeti $zakkönyvek. A fa lakon lévő képeken »Sz. Tutucsenko“ aláírás olvasható. A lakás gazdájának saját müvei.

— üj tervrajzot fejezek be most, — mondotta Szemjon Pavlovics, szétteregetve ét a tábldra helyezve egy rajzot. Tulajdonképpen már készen is van. Ez a munkás-lakótelep a üonyec-médencé- ben, Makajevben fog állni. Amikor ezt a tervet elgondoltam, mindenekelőtt gondolatban saját magamat képzeltem el a ház jövendő lakójaként Képzeletben szobdról-szobdra jártam, emeletről- emeletre, elmentem az áruházba, a moziba, a vendéglőbe, sétálgattam a hatalmas kiterjedésű udvar terén és ellátogattam a gyermekotthonba. Alaposan megfontoltam a hdes minden részletét, hogy lakói számára a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsam.

És kitűnt még egyéb is. Makajév városa számára — mint általában a Donyec-medence összes városai számára — különös jelentőséggel bír a szénpor-lerakodás elleni küzdelem. Füst és por piszkitja a házakat• A Tutucsenko által tervezett összes házak épületeit különleges festésű anyaggal fedik — amelynek felületét híg űvegoldaftai vonják be. És az üveg — mint ismeretes — könnyen mosható.

C semjon Pavlovics odalép szobája ablakához, ^ Innen fenséges kilátás nyílik Kievre. Tutucsenko elgondolkozva nézi az utcákat, ahol építkezési munkák folynak.

Ezekben nem kis mértékben ez ő, Tutucsenko munkája is benne van• Az ő müve a konzervatórium és a Krescsatikon lévő föpostahivatai épületének terve. Szemjon Pavlovics nagy lakóházat tervezett és épített fel, helyreállította a város központjában fekvő épületeket és parkokat, kidolgozta azt a tervet, mely a Fagy Vaxzilkovszkij- utcát kőrúttá alakítja és vlziparkot létesít Truha- nov szigetén a Dnyeperen — megalkotta azokat a terveket, amelyek alapján a Puskin- és Szverdlov- utcdkban nagy házak épülnek. Tutuosenko tervei alapján tizenöt új fülű épült fel Ukrajnában.

A háború után Tutucsenko veit Romániában és Csehszlovákiában is. Prágát ®z ukrán iffűedgt küldöttség tagjaként látogatta megA kiállítás anyaga valóban megdöbbentő; a vitrinek régi tárgyai megmutatják e héptúi ősi, magasfejlettségű civilizációját, a dokumentációs képanyag pedig érzékelteti azf gz úliati sorsot, amelybe az imperializmus a gyarmati népekei döntötte. A gyarmatosítók irgalmatlanok vol;ak: nem kímélték India bdmulatraméltó régebbi művészetének alkotásait s az indiai kultúrát létrehozó indus népéi, nyomorba, rabságba, mii- velotlensegbe taszították. De az emberélet sem volt drága: egy tizenhatodik századi spanyol rajz bemutatja, amint egy. a keresztro tekintő spanyol nemes agyonver egy indiánt,

a délafrikai busman nép szinte egészében kibalt, Taszmánia bennszülötteit pedig néhány évtized alatt utolsó szálig kiirtották az angol gyarmatosítók. Az elnyomásnak e brutális formák mellett, vannak ,,emberségesebb”, valójában körmönfontabb formái is- Sokfelé a gyarmati kormányzat minden erővel Igyekszik visszaállítani a törzsfők tekintélyéit

s törekvése arra irányul, hogy kineveljen egy bennszülött arisztokráciát, amelyet azután ö tar; a kezében.

Am a gyarmatok dolgozó népe megelégelte az elnyomás és árulás mestereinek szövetkezését: pl Latln-Amerikában

a napról-napra erősödő munkásosztály maga köré tömöríti a dolgozók minden rétegét a egyre nagyobb erővel száll szembe elnyomóival.

A kiállítás anyaga bemutatja 8 délafrikai bányászok, az indiai kulik, az indonéziai kulik, az indonéziai ültetvények munkásainak életét. — a nyomort és erőszakot, amely rájuk nehezedik. De a gyarmati terror vér- lázltó dokumentumai mellett ott látjuk azokat a jelenségeket is. amelyek már a jövő árnyékát vetik előre: arankán Indiánok május elsejei felvonulása, tüu- tető indiai tömegek. Az Igazságért, a béke ügyéért bátran siU- raszálló latinamerikai Írók küldik harcos életűk üzenetét. Bátorítanak a magunk harcában, amely az ő harcuk is,

A kecskeméti múzeumnak * gyarmati népek életét és szabadságharcát bemutató kiállítása néger, indonéz, indián munkások és parasztok múltjával, életével* ismertet meg. Ezeket a népeket a fajgyűlölet gőgjétől fűtött polgári szemlélet „vad”, ,,a!acso- nyabbrendü” fájóként emlegeti, A kiállítás figyelmes szemlélője meggyőződhet e reakciós burzsod tanok hazugságáról és bizongos- íd válhat afféléi, hogy „egyik ember annyi, minf a másik, bár a bőre barna, vagy fehér."

Külön meg kell emlékeznünk annak a fénynek- a Jelentőségéről, hogy ilyen, valóban országos érdeklődésre számot tartő impozáns kiállítás, nem a fővárosban, hanem a magyar vidék egyik városában nyílik meg.

A népi demokrácia kultúrpolitikája ilymódon is elősegíti a főváros éj a vidék között fennálló kulturális különbségek eltüntetését.,

A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás 23-án. szombaton délután 4 órakor nyílik meg a kecskeméti várost múzeumban. A megnyitó beszédet Ortufay Gyula, a Múzeumok és MGom.ékek Országos Bizottságának elnöke ttartja..