Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-03 / 200. szám
A DISz Megyei Bizottságának felhívása. — Szabadszálláson a gépállomás elmaradt az őszi munkálatokban. — A Kecskeméti Magasépítő sztahánovista mozgalmáról. — Földmíívesszövetkezetein- ken belül megalakulnak a szőlőtermelő-csoportok. — Tudomány fegyverével a babonák ellen. V. évfolyam, 200. szám Ara SO fillér 1950 december 3, vasárnap e „... r.e feledjétek el, hogy a békehíre a ti küzdelmetek. Gondolhatok arra, hogy az emberek százmilliói egyesültek és ezek kezüket nyújtják .felétek. Ezek az emberek arra kérnek benneteket, vegyelek részt a legszebb küzdelemben, amelyet a jövőjében bizakodó emberiség vív“ — mondja a Béke Hívei II. Világkongresszusának kiáltványa, amelyet a Béke Hívei a világ népeihez intézitek. Ezek a szavak maidén becsült: le* emberhez szólnak. Szólnak Harcihoz, öreghez, nőhöz, fórf.hez egyi-an'. Szóinak mindenkihez, aki szereti családja'. gyermekét, szeret: életét, szereti hazája'. Szóinak mindenki h:z: munkáshoz, aki a gyárak műhelyeiben több acé'úa épi-'i szilárdabbá a béke frontján, •szórnak a dogozó paraszthoz, «ki naponta új barázdákkal mutatja meg hűségét a béke ügye iránit, aki termelési szerződés, •köt,: hogy erősebbé, gazda gab tó tegye az országot, aki teljesíti begyűjtési k ö belessé gél. oki beadott gabonájával b:zo- uyítja be: én a béke híve vagyok. Harcba hív a béke indulója. Diadalmas,’ nagyszerű és győzelmes harcba. Olyan harcba, amelynek élén a nagy Sztálin áW, olyan harcba, amelynek első katonái a harcedzett szovjet emberek, akik szilárdan és ■biztosan á.lnak a béke őrhelyein'. Ebben a harcban részt venni: megtiszteltetés. Megtisztelő és hazafias köteleseiig. És alig hangzott el a felhívás Varsóból, alig hozta a rádió és az újság a harcrahívö ezót, máris új győzelmek kivíváséra lendült munkások Ivarja, új békegyőzefmek kivi- tvásáért indult harcba a paraszt, és nap minit nap erősödik az ország, amely a béke bástyája. Kell-© magyarázni, mit jeleni az, hogy az ország jövőévi költségvetésében az 1950-ik «' rät 9.5 inilüárddal meghaladó összeg szerepel. KelC-e m agva - rázná, miit jelent a-Z, h-ogy csaknem 30 milliárdos kölliségveté- hlinkből 11.7 inilliárdot fordí- íumk beruházásokra, Kel-e magyarázni, mit jelent az, hogy az 1950-es költségvetés több mént 100 millió forint felesil-eggel zárul. Ezek a számadatok a béke védelméért folytatott győzeü- nies harcot bizonyítják. Tükrözik azt a harcot, amelyet dolgozó népünk, az üzemek, a szántóföldek, az irodák dolgozói vívnak a béke nagy ügyéért. Mindenki — barát és ellenség egyaránt —* világosain ol- vaisha- ezekből a szám-ad-aitok- Dól. Büszkék tehetünk arra, hogy ötéves tervünk eiső évének beruházásai meghaladták a hároméves terv alatt eszközöl" összes beruházásokat. Büszkék lehetünk arra, bo.gy gyáriparunk már ez év harmadik neALLAMI ES NEPi FEGYELEM gyedében 36.1 ' százalékkal! termelt többet, mint egy esztendővel ezelőtt. Büszkék tehetünk arra, hogy ipari termelésünk most már több mint a kétszerese annak, minit ami a háború elölt volt. Büszkék leli étiünk arra, hogy olyan hatalmas 'alkotások építését kezdtük meg, mint a Dunai Vasmű, a Má>tra- vidéki Erőmű és a földalatti gyorsvasút. De büszkék tehetünk arra' is, hogy a termelőszövetkezeti mozgat műnk egyre szélesedik országunkban. Egyre több pia - ra-szí keresd és találja meg a boldoguliáis útjait abban, hogy a régi, elavul'1: gazdálkodás iié- yett az új, olcsóbb és h as ónéit- hata-iilanul nagyobb eredményekkel járó tiársasguzdálko- dásra tér át. Uj köbs-ágveíésünik 29.623 m.iKiő forint bevételt és 2!).516 millió forint kiadóst irányoz elő. Ezen belül csaknem 30 százailéKkal többet fogunk fordítani népgazdaságunk fejlődését, népünk szociális és kulturális jólétét szolgáló' beruházásokra, min1 amennyit ebben az esztendőben. Keü-e bővebben magyarázni, mit jelent az, hogy százmillió form1«! fordítunk az ipari szakiskolák, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására? KeK-e magyarázni, miit jelent, hogy a tanulóottbonó-k számét 40-rői 133-ra, az otthonokban elhelyezett tenu’ók számát pedig 4000-ről 16.000-re emeljük. Nem kevesebb, mint 62 millió forintot irányoz elő a költiség- vetés az ipari tanulók ruha- e’lliátáisára és az idei 6000 helyett több mint a kétisiérese, 15.000 tanuló számára biztosítja az üdültetést. Mezőgazdaságunk is hatalmas lépésekkel fejlődik. Csak a mezőgazdasági tudományois kutatás céljaira 34 millió, a mezőgazda, sági szakoktatásra pedig 112.5 millió az előirányzott összeg. Közel 400 millió forinttal többet (fordítunk a jövő esztendőben kulturális célokra, mint az idén, ami világosan mutatja, hogy népünk a kulturális területen is nagy lépésekkel hatod előre. A szociális kiadások is megp 5vekednek. Az 1950. évi 2784 millióról 3465 millióra nő a szociális kiadások összege, ami világosan mutatja azt a messzemenő gondoskodást, ahogyan a nép állama szivén viseli a dolgozók szociális érdekeit. A mi költségvetésiimik számai — a béke számai. Ezek a számok mutatják, hogy a mi népünk nagyszerű alkotásokkal védi a békét, védi az új életét, ami ezekből a számokból tükröződik. Mikor fordítottak Magyarországon 1511 millió forintot kulturális célra? Mikor fordítottak pénzt arra, hogy tanuljon, művelődjék a munkás, a paraszt, a dolgozó értelmiség? Mikor fordítottak gondot ebben az országban arra, hogy üdülni vigyék a tanulókat? Most pedig nem kevesebb, mint 15 ezer ipari .tanuló részesül benne! De vájjon a költségvetés számai csak úgy maguktól valósulnak meg, csak úgy maguktól vaíósuliiiak'-e .meg mindazon az intézmények, célok, amelyekéit ötéves- tervünk, és így ez a költség vetés is kitűz? Nem, ötéves tervünk cél-ki, űz ősei, költség vetésünk előirányzatai, nem az égből hulilia-naik. Ötéves tervünk félia-dajtiaiiinak, nagyszerű alkotása,: n-a-k rnegoád á síért k e- mi-iiy és következetes h-a-rco: keli vívni. Ahhoz, hogy ötéves tervünk célkitűzése« teljesítsük, hogy a tervből valóság legyen, az kell. hogy betartsuk és betartassuk az állami ég népi fegyelme!, be- tartsuk a magunk-zabba törvényeket. Régen, a kapitalista or * szagban, amikor az állam arra volt jó, ho-gy el-nyom-orítsa, ■sakkban tartsa a clolgpzóku.t, a törvények betartása nem volt a dolgozók érdeke. A fasiszta ország törvényei. csakúgy népei- lenesek voltak, mint azok a bitangok, akik ezeket a törvényeket hozták. De a nép országában már nem a bitangok hozzák a törvényeket, hanem maya a nép. A u»p országában a törvényeket a munkás, a paraszt, a dolgozó értelmiség hozza. Olv-ati emberek hozzák n törvényeiket, akik saját bőrükön érezték a k i zsák-máin yoiók korbácsütésieiit, akik ’ tudják, miit jelenteit s zmógának, ki zsák- m á n y oCt-nok, m u nk anél-k ülinek, éhesnek és lealázoitnak tenni. Ezek az -emberek sohasem hoznak olyan törvényeket, amelyek a nép elten szólnak, mert önmaguk ellen hoznék. Világos, hogy a dolgozó nép fiaioajan törvényeket hoznak, amelyek az első betűtől az utolsóig a nép érdekeit szolgálják. 1 Világos, hogy a dolgozó nép. bi-z,almát élvező, a nép érdekeit szolgáló kormányzat''olyan haöá-ro- zatokat hoz, amely az eőső betűtől -az utolsóig a nép feleme- liésiét, boldogságát szolgálja. — Olyan -törvényt például, mint amilyen a béke védelmiéről szóló törvény, amely betiltja ebben az országban a háborús propagandát. A nép áltai hozott -törvények betartása és szigorú betartatása mindéin becsülje les ember elemi érdeke. Minden becsületes dolgozónak kötelesség-e híven őrködni azon, hogy a nép •általi hozott, a dolgozó n-é-p által szentesített törvények az első betűtől - az utolsóig megvalósuljanak. Ilyen határozat, törvény a Pártnak és a mini-sz- terta-nácsimak a széntermelés fej ■ .ie-sz-k'&éröl szóló határozata. Nyilvánvaló, hogy ennek a határozatnak betartása és betartatása csakúgy népünk érdekeit szolgálja, mint a minisztertanácsinak a mezőgazdasági munkálatokról szóló határozata. Dolgozó .népünk már nem egyszer példáját adta annak, hogy megérti ezeknek -a ha táró* zaitok-nak jelentőségét. ■ Kelbe jobb bizonyíték erre, mint az, hogy megyénk üzemei sorra csatlakoznak. a széntiakaeé- kosisáigj mozgalomhoz, kelí-e jobb bizonyítók, mint az, hogy községei,nk dolgozó parasztsága egymásután jelenti: végzett a mélyszántással!. Nemcsak dolgozóink ismerik !fel e határozatok célját és je- lentőségét. Nemcsak a munkA- s-ok és parasztok tudják, hogy ezek a határozatok a nép. érdekében valók, hanem tudj,a ezt az ellenség is. Tudja — és éppen ezért igyekszik szabotálni, akadályozni e határozatok' végrehajtását, megvalósítását. Csák néhány nappal ezelőtt leplezték 1-e a Bajai Magasépítő NV-mól a pénzügyi osztály volt vezetőjét, a fasiszta Lonkiay Lászlót, aki a vállalattól 80 mázsa fűtőanyagot lopott el. Csak néhány nappá! ezelőtt leplezték le a lladámy- ! vei lei kulá-kot, aki ■terményeit elásta. letagadta, feketére tt, hogy szabotálja az ország begyűjtési tervét, vagyis: hogy kilopja a kenyeret a dolgozók szájából. Csak néhány nappal ezel-ott lepleztek te a Kecskeméti Épületszerelő Vállalatinál egy jobboldali szociáldemokratát, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bát-rá-ltasisia a munkáitok építő lendületét. Ezek a példáik nyomatékosan felhívják figyelmünket az ellenség elleni harcra. Világosan megmondják ezek a példák: az ellenség arra törekszik, hogy szabotálja az ország tervének teljesítését, szabotálja a népszabta törvényeket. De azt is ■megtanulhatjuk ezekből a példákból, hogy nekünk minden erővel harcolni kell a-z állami és népi fegyelemért, törvényeink betartásáért és betartatásáért, azért, ■ hogy elérjük, »mit magunk elé oelu-1 kitűztünk. Minden ember munkája: része a terv teljesítésének. Minden ember, minden dogozó e#y részét végzi ; el a urnáik, amit egész országutak, egész dolgozó népünk magia elé célul kitűzött. Ha valaki rendetlen, hanyag a munkában, ha nem teljesíti azokat a terveket, amelyek saját érdekét szolgálják, máris akadályozza egész népünk fel-emelkedését jelentő terveink megvalósulását. Ha v-ailia.kl későn jár be a ,munkahelyére, megbízija- iiatlan a munkájában, nem teljesíti százszázalékosain, amivel az ország, a nép megb'zta, akarva, nem akarva az eiten«-■égnek segtt. Ha valaki nem teljesíti határidőre a miniszte - t-anács határozatát a mély szántás ban, a szerződéskötésben, vagy a begyűjtésben, lényegében megcsalja önmagát, becsapja családját és akarva, nem akarva, segédkezet nyújt az ellenségnek, amiig állandóan ott leskelődik, hogy megsüsse a maga pecsenyéjét. Mit jelent az átlőni és népi fegyelem? Jeten ti elsősorban azoknak a törvényeknek betartását és szigorú beta-rtatáisiát, amelyet dolgozó népünk szentesit. Jeleníti a kemény és következetes harcot . azok eliten, akik szabotálják a nép érdekeit védő törvényeink betartását. Jelenti azt, hogy minden erővel le kiél leplezni azokat a bitangokat, akik semmibe* veszik, áthágják népünk érdekeiért. hozott törvényeinket. Laza és rossz az állami és népi fegyelem ott, ahol ,-nem lépnek fel a nép ellenségeivel szemben. Laizia és rossz az állami és népi fegyelem a megyei bíróságon, ahol a dolgozó nép érdekei ellen törő k uláikök tavalyi ügyeit csa-k az idén kerítették sorra. La®a és gyönge az állami és népi fegyelem nem egy gépállomásunkon. ahol nem (alkaré- ' kosán gazdálkodnak az iizem- I anyaggal, ahol (fete'ötleoül ke- j zeíik a -dolgozó nép vagyonát, j Laza ős gyenge tí z állami és ' népi fegyelem az or-gová nyi tanácselnöknél, -akii n-eini tartja első k öté!ességéniek, hogy megmagyarázza és betartassa a minisztertanács határozatán és nem -sokat tesz a begyűjtési terv végrehajtása érdek útón. Minden dolgozónak világosain kell látni: most, a békéért folytaiéit harc történelmi jelentőségű napjaiban még szilárdabb átlüimi és népi fagyetemre van szükség, ötéves tervünk teljesítését, szocialista építésünket nem lehet kettévá-lasztiani -a békéért folytatott harctól. És ostoba kispolgári -fecsegés azt hinni, hogy a szocializmus építése lehetséges feggelem nélkül. Ostoba és kispolgári fecsegés azt hinni, hogy a szocializmus építés-e minden fegyelem nélkül csak úgy, „ön,m-ag-ától megvalósul“. Ahhoz, hogy győzelemre vigyük a béke ügyét, ahhoz, hogy felépíthessük boldog szocialista országunkat, szilárd áüCiamá és népi f-egyetem-rc van szükség. De ez a fegyelem nem születik, meg önmagától. Ez a- fegyelem csak úgy szilárdulhatr erősödhet tovább, lia mindenekelőtt a dolgozó nép tanítói, nevelői, a kommunisták mutatnak példát és megmagyarázzák minden dolgozónak: az állami és népi fegyelem betartása minden dolgozónak saját érdeke. Ha minden dolgozónak megmagyarázzák: az állami és népi. fegyelem totói,hí szilárdítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy • győzelemre vigyük m béke zászlaját.
