Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-03 / 200. szám
Párt» és PártínHís A Baja Járási Pártbizottság határozatot hozott munkájuk hiányosságainak kijavítására A Népújság vasárnapi számá. ban megjelent kritikát, amely a bajai járást és a Járási Párt- bizottságot illette, a Járási Bizottság ülésén kiértékeltük. Azok a hibák és hiányosságon, amelyekre a cikk rámutatott, valóban megtalálhatók. A hibák zcme elsősorban a Járási Pártbizottság nem helyes munka, módszereiből adódott. Ezt a megállapítást alátámasztja a bajai járás nagyfokú lemaradása az őszi munkálatokban. Amíg az őszi fejlesztés során jó eredményeket értünk el, a Járási Bizottság nem tett meg mindent annak érdekében, hogy azt politikailag is megszilárdítsa, hogy a további jó eredményeket biztosítsa. A termelő, csoportokban nem erősítettük, nem segítettük az üzemi alapszervezetet. A Járási Bizottság rossz munkamódszereit, kapkodását legjobban mutatja a vaskúti Dózsa- csoport nagyfokú lemaradása az őszi munkákban. Nem vettünk irányt arra, hogy az üzemi pártszervezet komoly szervezeti életet éljen. Nem ellenőriztük a pártszervezeteket és nem adtunk politikai segítséget. Nem tartottunk taggyűléseket, A titkári értekezleteken határozatokat hoztunk a munkák elvégzésére és arra, hogy a vezetőségi gyűlésen és taggyűlésen mozgósítjuk a párttagokat a feladatok elvégzésére. De nem történt meg az ellenőr, zés, a támogatás a Járási Part. bizottság részéröl. így hiányos volt az üzemi pártszervezet munkája és nem tudta betölteni szerepét. Mindezekből a hibákból adódott, hógy egyes termelő, csoportokban a jő politikai felvilágosító munka hiányában rossz a munkához való viszony. Ebből adódik, hogy súlyosan megsértették az állami fegyelmet, hogy az ellenségnek, a kukkoknak tágterük nyílt a bomlasztó munkára. így nem tudtuk továbbvinni mezőgazda, ságunk szocialista átszervezését es az elért eredmények, további kiszélesítését. A Járási Bizottság munkáját re kapkodás jellemezte és ez átragadt a Járási Tanács mezőgazdasági osztályára is. Elsősorban úgy, hogy a mezőgazdasági osztály vezetője nem töltött annyi időt a -ermelö- csoportoknál, mint amennyi elegendő lett volna ahhoz, hogy a hibákat felfedje, megismerje a problémákat és konkrét támogatást adjon a csoport vezetőségi tagjainak. A Járási Pártbizottság nem eLenőrizte kellőképpen a mezőgazdasági osztály*-, amiből azután súlyos hibák születtek. Sok csoportban nem vezették rendesen a munkaegységet, am: arra vezetett, hogy az elszámolásnál elégedetlenség és zavar keletkezett. A Járási Pártbizott. ság egyetlen egyszer számoltatta. le Schneider elvtársat, a járási mezőgazdasági osztály vezetőjét munkájáról, de nem el. lonórizte soha. Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy „niegj a munka”. Amikor a vaskúti termolöcso-^ port pártszervezetének titkára megbetegedett, nem állítottunk olyan elvtársat a helyébe, aki képes lett volna Irányítani a munkát és mozgósítani a tagságot. a feladatok elvégzésére. Ezért és egyéb hibák miatt más termelöcsoportok is, .mint a ga- ral Fürst Sándor, vagy a csát- aíjsá Budai Nagy Antal --söpört sem tudtak példát mutatni' az egyénileg dolgozó parasztoknak az őszi munkák elvégzésében. Nem figyeltünk fel arra, csak tudomásul vettük, hogy a tagság ülést nem tartott. Nem tudatosítottuk a párttagság körében, hogy az elért eredményeket szívós, kommunista felvilágosító munkán keresztül kell megszilárdítani. Nem láttunk túl eddigi eredményeinken. Csak akkor figyeltünk fel arra, hogy üzemi pártszervezeteink a szétszóródás veszélyébe kerültek, amikor az őszi munkák elvégzésénél már fejetlenség, kapkodás volt. A Járási Pártbizottság a következő határozatot hozta a munka jobb megszervezésére: 1. Megerősítjük lizemi párt. Dobi István országgyűlési beszámolója a minisztertanács munkájáról szervezeteinket és ahol még nincs, ott haladéktalanul megalakítjuk. 3. Minden segítséget megadunk arra, hogy a pártszervezet a termelőcsoportokban betölthesse vezető szerepét. 3. A pártépítés terén gyökeres fordulatot hajtunk végre a tag- és tagjelöltek felvéte ében. 4, Fokozottabban támogatjuk és előbbrevisszük a Járási Ta- í nács munkáját. | Mindezt szükségesnek látjuk arra, hogy munkánkat megjár vítva, Irányt vegyünk a lemaradás behozatalára és a bajai járás dolgozó parasztságát a sereghajtók köréből az élenjárók soraiba emeljük. Radecki Imre, a bajai Járási Pártbizottság titkára. A prágai rádió beszámolt Rákosi Mátyás elvtársitok a bányászok értekezletén tartott beszédéről A prágai rádió pénteki adásában beszámolt Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók fártja főtitkárának beszédéről, mely a Magyar Dolgozók Párja Központi Vezi) őségé ég u magyar kormány értekezletére összehívott bányászért,ekealeteű hangzott el. Aj országgyűlés pénteki ülésén Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Mjniszter.anácsának elnöke számolt be a minisztertanács munkájáról. A Magyar Népköztársaság al. kotmánya kimondja: „A miniszter- tanács működéséért az országgyűlésnek felelős. Köelcs munkájáról aiz országgyűlésnek rendszeresen oeszámolni.11 Ennett, az alkotmányban is lefektetett kötelezettségünknek teszünk eleget mos’., amikor a minisztertanács számot ad a nép képviselőinek 1950. évi munkájáról, s egyben programot ad 1351-re tervbivett teendőiről. Ö.éves tervünk első évének teljesítményei már eddig is úgyszólván majd minden területen meghaladják az előirányzatot- Az idei évben végzett munkám?, az ötéves terv első évében elért sikereink reáljs alapja, adják annak a hatalmas munkatervnek, amely az 1951-es év költségvetésének jelentősen megnövekedőit számaiban jut kifejezésre. — Hadd szóljak itt néhány szót legnagyobb épí'kezesünkről, ötéves tervünk büszkeségéről, a Dunai Vasműről. A Dunai Vasmű és a hozzátartozó új, szocialista város Máté János plébános : Visszaemlékezés a varsói ll.Világbékekongresszusra Repülőgépünk, mely a magyar delegáció második csoportját szállította, november 15-én este fél 7 órakor szállott le a varsói repülőtérre. A háromórás, viha. ros időben történő légi utazás nagy élmény volt azok számára, akik életükben először szálltak .a szelek szárnyán. Az ünneplőbe öltözött Varsó fényes lámpái már messziről hivogatc-lag világítottak felénk, jóleső bizalom töltött el bennünket: egy baráti ország fővárosába érkeztünk, ahol szeretettel várnak mindenkit, bárhonnan, — a Föld bármely részéről jött légyen is, akit a jóakarat és a béke őszinte sze- retete hozott ide. Már az is a megbecsülés, és a vendégszeretet jele volt, hogy minden érkező csoportot, — ha kicsi volt, ha nagy — ünnepélyesen fogadták a pályaudvarokon vagy a repü. lőtéren. Természetesen minket, magyarokat is. Nyoma se volt vámvizsgálatnak és egyéb hivatalos vexaturáknak, nem úgy bántak velünk Varsóban, mint a magyar delegáció angliai csoportjával Londonban, ahol hajnali három óráig faggatták, vallatták, vizsgálták őket és csomagjaikat. A megérkezés után pár perccel, hatalmas autóbuszban máris ro. bőgtünk végig a zászlódíszbe öltözött főváros utcáin szállásunk felé. Sötét este volt, ezernyi villanyfény csillogott, mindenütt kivilágított ablakok bákegalam. jókkal, hatalmas árb.ocokon kü- lönbözöszínü lobogók lengtek, .ászlócsokrok, fényoetükböi ösz_ jzeállított jelszavak ragyogjak: ?okoj! Pokoj! Béke! Béke! — .múló- csodálkozással néztük, hogy a hős lengyel nép, a sokat szenvedett Varsó dolgozói pár nap alatt milyen tündérien széppé varázsolták fővárosukat a világkongresszus tiszteletére Azon az estén Varsóból csak az elragadóan szépet láttuk és az volt az érzésünk, hogy lám, nincs itt semmi baj — minden gyönyörű! — Hanem másnap, amikor az ólomszürke reggelben az autóbusz ismét végigszaladt velünk a varsói utcákon, akkor láttuk csak meg a város igazi képét. Könny csillogóit a szemünkben a mérhetetlen pusztulás láttán! Egész városnegyedek a töM- de! egyenlővé téve! Nem is romok, csak vígkathatatlan kőhalom, — mintha valami pokoli eke szántotta volna föl a földet, ó, hát ez a Háború! Ilyenek lehetnek valahol Koreában most a szerencsétlen városoic Is. Ahogy megy velünk tovább a gépkocsi, egész utcán végig, ki. égett romházak, füstös falak meredeznek előttünk, meggörbült vasgerendák, szétmerzsolt betonosz-opok fekszenek egymás hegyén-hátán, mint valami gigantikus csontvázak. Es Így van ez amerre csak nézünk. Tc-lmá. esünk elmondotta, hogy 5 évvel ezelőtt ilyen volt az‘egész város: rom, rom és rom: 90 szá- : Zalákban. Es mennyi halott a romok alatt! A háború előtti Varsónak egymiüió 400 ezer lakosa volt, most 600 ezren laknak benne. 800 ezer ember pusztult el csak Varsóban a második világháború alatt, egész Lengyelországban pedig 6 millió!! Szörnyű számok, még kimonda, ni is! Az ország vezetői akkor azon gondolkoztak, hogy érdemes-e a rombadölt Varsóval ve. szödnl, — vagy inkább itthagyni az egészet és egy teljesen új várost építeni!? Mégis az előbbi mellett döntöttek és bámula. tos optimizmussal nekiláttak poraiból, a halálból fölépíteni, életrekelteni egykori szép Varsójukat, amelyet már 5 év óta építenek és amely 5 év múlva szebb lesz a réginél. Roppant arányú építkezések folynak a lengyel fővárosban! A legmodernebb építési eljárással, gépesítéssel a romokból kikerülő anyagot megőrlik és ott, a helyszínen, kötőanyagot vegyítve hozzá, préselik belőle a1 téglatömböket és máris építik a a romok helyén a hatalmas házakat. i Egész városrészek épültek már fel 5 év alatt, 2—3 emeletes házakból: lakóházak, középületek, templomok. Es ez a szédületes építési tempó látható a város minden részén, mintha a világ minden kőművese itt dolgozna! Állványok egész erdeje mindenfelé! Ss nap-nap után új épületek születnek. Varsóban farkasszemet néz az Elet a Halállal! Az Elet naprc-Lnap- ra új győzelmeket arai a Halál fölött. A szocialista állam életereje gyors ütemben gyógyítja be a fasiszta háború undorító sebeit. Varsóban, az 5 év előtti halott városban, ma már pezsgd élet lüktet és minden jel arra mutat, hogy hamarosan a világnak egyik legszebb nagyvárosa lesz. Nagyon érthető. bogy a lengyel nép velünk együtt békét akar, öt év alatt nagyon sokat épített és ezentúl még többet akar építeni, ennek pedig első feltétele: a béke! A II. Világbékekongtesszus a Lengyel Szó Házában, november 16-án ült össze, óriási új épület ez is, melyet a lengyel dolgozók versenymunkával ké. szítettek el a kongresszus meg. nyitására és olyan pompásan díszítették föl, hogy nehéz volna szavakkal leírni. A fénybe- tükkel dekorált homlokzat előtt hatalmas kandeláberek egész sora égett éjjel-nappal, a magas fenyőárbocokon a világ népeinek sokszínű zászlait lobogtatta az élénk novemberi szél. Bent a teremben, végtelennek tűnő asz. tál. és széksorok, minden delegátus részére rádiókészülék, amelyen nyolc nyelv közül vá. laszthatott és olyan nyelven hallgathatta az előadók beszédét, amelyet a legjobban értett: lengyel, francia, angol, orosz, olasz, spanyol, kínai és német nyelven történt a beszédek rádióközvetítése. A szövettel be. vont falakat ízlésesen rendezett zászlócsokrok színesítették, a menyezeten a Picassó-galam. bök repülőraját láthattuk. Itt, ebben a roppant nagy teremben, amelyet nagysága miatt nem is tudok nálunk mihez hasonlítani, — itt gyülekeztek a világ minden népének küldöttei: csodálatos látvány volt ez a nagy testvéri találkozó! Emberek a világ minden tájáról! Színárnyalatok a legsötétebb feketétől a legvilágosabb szőkéig! Es hányféle nyelv és hányféle vallás, világnézet és politikai felfogás! Érdekes papi öltözetek és a legkülönbözőbb népviseletek színes foltjai! Itt van — képviselőiben — az egész dolgozó világ! Külsőségben, gon. dolkodásban is, sok köztük a különbség, de egyben miad megegyeznek: valamennyien békét akarnak! Különböző nyelven, de ugyanazt: békét kiáltanak! Különböző módon, de egyért: a békéért harcolnak. <\ beszámoló folytatását Kedden közöljük.) építésére 1954-ig népköztársaságunk közel négymilliárdot fordít. Ennek a hatalmas beru- házá-nafe az lesz az eredménye, hogy 1954-ben csak ezen a helyen Cgyharntaddal több nyersvasat termelünk, mint amennyi égés* országunk nyersvas-termeiése voll a hároméves terv végén. Emellett acélmű, hengermű, új villamo.-erőmü is létesül Dunópen- <elén. Uj dunai kikötőt épí.ünk, s megépítjük a Dunai Vasműhöz vezo.ő utakat, vasutakat. Az üzem mellett új város épül fel, mely 1954-ig négyezer család számára biztosai lakást. Ilyen hatalmas arányú építkezést nem ismer országunk tör.énelme. Ezért tekinti ifjúságunk különös kitűn'etésnek a Duna} Vasmű építkezésében való részvételt. Majd ezután niczőgazJj-sji- gu'iiik kérdéseit kmerte'ito. — Csak a legnagyobb hála és köszönet hangján lehet arról megemlékezni — mondotta —, hogy Ismét 200 dolgozó parasztunk tebie lehetővé a Szovjetunió, hogy Személyes tapasztalatok alapján többhetes tanulmányát sörán győződjenek meg a közös gazdú kodás előnyeiről- Kárpát-Ukruj- uából pedig magyar kolhozpnraszt küldöb.ség jött hozzánk. Az állami gazdaságok fejlődéséről elmondotta Dobi Istváu, hogy összterületünk ma 43 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának eredményeiről elmondotta, hogy dolgozó parasztságunk versenyezve végezte el a kalászosok betakarítását, a gabona- beadást pedig vállalása szerint, augusztus 20-ra becsülettel teljesítette. Versenyezve fejezték be a tanácsválasztások napjára az őszi vetést js. — Nem mehe iink el azoubau szótlanul a tapasztalható hiányosságok mellett sem. Az állommal kötött termelési szerződéseknek nem mindenütt tetyek hiány1 talanul eleget. Minden becsületes ! dolgozó paraszt egyetért velünk ! abban, hogy az ilyen essetek felett | ue hunyjunk szemet, s ha kell, büntetéssel Is sújtsuk azokat, akik nem tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek. Dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége önként és szívesen tesz eleget az állam iránti kötelezettségének, s az ő helyeslésükkel találkozik, ha nem engedünk kibúvót azoknak, akik nem tartják be az állam- polgári fegyelmei. — Népköztársaságunk kormánya rendkívüli gondot lordit mezőgazdaságunk fejlesztésére, dolgozó parasztságunk jólétének növelésére. A virágzóbb mezőgazdaság érdekében az állattenyésziiéá fejlesztésére 65 millió forint,fc fordít a költségvetés. Az eddiginél sokkal jobban kell gondoskodni a takarmány termesztésről, amely legfontosabb záloga állat- állományunk t-ovábbi növelésének. Itt különös jelentősége van a rét- gazdálkodás és az elhanyagolt legelők megjavításának. Rámutatott ezután Dobi Isi* I vau. hogy tovább kell fejlesztenünk a rendőrséget is, hogy maradéktalanul tudja biz;osítani a dolgozó nép államának, közbiztonságának, vagyonának és rendjének védelmét. — Meg vagyok győződve arról, hogy a Tisztelt Országgyűlés, .» Magyar Népköztársaság 1951. évi költs égvoiését, miután megtér- gyaita annak minden rész,eV;, örömmel és lelkesedéssel elfogadja. A dolgozó nép orezággvü- lése ezzel kifejezésre ju ti .ia, hogy helyesli népköztársaságunk kormányának politikáját, hely síi azokat a nagy eélfkat. am?'yek<’t a Magyar Dolgozók Pártja népünk bölcs vezetője, Rákosi .Má *í'ás tűzött ki a nemzet elé.
