Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-19 / 188. szám

KILENCEN INDULTUNK EL DUNAPENTELÉRE... Kedvea Elvtáxsak! Amikor megkaptuk a DISZ országos felhívását, hogy fiatal, jaink forduljanak a Dunapentelei Vasmű építése felé és vegye­nek részt az ottan folyó munkálatokban, ml, kisszállást fiatalok is összegyűltünk és az ezzel kapcsolatos feladatokat megtár­gyaltuk. Megbeszéltük, hogy az építkezés nagy jelentőséggel bír hazánk, dolgozó népünk további fejlődésében, a béketábor további megszilárdításában. Elhatároztuk, hogy ml Is a hős lenini Komszomol példáját fogjuk követni és résztveszünk a Dunapentelén épülő Vasmű munkálataiban. REGEBBEN az Ifjúság csak ágyútölteléknek volt jő. Az urak nem kérdezték meg soha a fiataloktól, hogy ml az elgon­dolásuk a jövőt illetően. De azt hangoztatták, hogy „büdös pa­raszt” és már egész fiatalon befogtak bennünket az estétől- reggelig tartó mezei munkára. A dicsősége« Vörö« Hadsereg felszabadította hazánkat. Ml, fiatalok is a Párt útmutatása, Rákosi elvtárs vezetésével, szabadon építhetjük országunkat. Az ifjúságnak ma már van szava. Helyet kapunk az egyetemeken, az államapparátusban, a honvédség soraiban. A politikai, gazdasági élet valamennyi fontos helyén ott találjuk a fiatalok legjobbjait. Ma már büszkén tekinthetünk jövőnk elé. Dolgozó népünk megbízik a fiatalokban és olyan feladatot, mint a Dunapentelei Vasmű építését is, a fiatalok aktív részvételével kívánja megvaló­sítani. MI, KISSZADLASI fiatalok is részt kérünk ebből, a szá­munkra dicsőséget jelentő munkából. Egy brigáddal máris Képviseltetni fogjuk magunkat. Megmutatjuk, hogy nemcsak a vidámságban, hanem a munka valamennyi területén meg­álljuk helyünket. Megmutatjuk, hogy nemcsak az otthoni mezei munkában, hanem a Vasmű építésében is aktív harcosként fiiunk a békét védő, szocialista társadalmunkat építő dolgozó népünk soraiban. Mi kilencen indultunk csütörtökön Dunapentelére, hogy ott méltóan képviseljük tanyavilágunk dplgozó fiataljait. Meg­fogadjuk, hogy mindvégig példamutatóan végezzük munkánkat. Utat mutatunk azoknak a fiataloknak is, akik jelenleg még nem jöttek velünk. Mi jó munkával fogjuk számukra is bizto­sítani azt, hogy rövid időn belül ne egy, hanem 'kettő, vagy nárom kisszállási brigád harcoljon a békét építők- élenjáró :sapatában. Maros Vince, Kisszállás, DISz Fokozzuk a szénabegyűjtés ütemét, még a felét sem teljesítettük az előirányzatnak Több Ízben beszámoltunk arról, hogy megyénkben vontatottan megy ia szénabegyűjtés. Bács­id s kan megye eddigi szénabe- gyöjtési terhét 40 százalékban tel­jesítette. A szénabegyüjtési terv teljesítésében a megyében a kecskeméti járás halad az élen 86 százalékkal. Ezt- követi a bácsalmási járás 76 százalékos teljesítménnyel. A vá­rosok közül a legnagyobb ered­ményt Baja város érte el 68 szá­zalékkal. A községek között a izénabegyűjtésl tervet legjobban Kerekegyháza teljesítette 215 Százalékkal. Izsák 179 és Mély­kút 123 százalékkal. A szénabegyűjtési . előirányzat teljesítésében a járások közül o legjobban elmaradt a dunavecsei járás Ili százalékos eredményével. A kiskunhalasi Járás is csak 2p százaléknál tart. A városok kö­zötti versenyben a legutolsó he­lyem kullog Kiskunfélegyháza 21 j százalékával. A községek közül a szénabegyűjtési tervét Dunaegy- háza, Felsószentivdn és Kisszál­lás ezidelg egyáltalán nem telje­sítette. Dolgozó parasztok! Kössetek fűszerpaprika termelési szerződést A nagy jövedelmet biztosító fűszerpaprika-termelés nemrég még a kiváltságos zsíros pa­rasztok monopóliuma volt, s a netán kisparasztok által meg­termelt fűszerpaprikát ugyan­csak a kikészítő kulákok vásá­rolták fel potomáron. Ma a fűszerpaprika-termelés minden előnye a dolgozó pa­rasztok részére van biztosítva s a megtermelt fűszerpaprikát maradéktalanul a paprikafeldol. gozó telepek vásárolják fel, ki­fizetve ezért a becsületes árat. Az idei füszerpapiikaszerző- dés soha nem élvezett előnyöket biztosít a szerződött termelő részére. így 1 mázsa nyers csövesfüsaer- paprika átvételi ára minőségi osztályok szerint 60—166 forint között változik. Ezenkívül, ha a fűszerpaprika- . termés kát. holdanként a 20' mázsát meghaladja, úgy 25 má­zsa átlagtermésig a többletter­més minden mázsája után 10 százalékkal, 30 mázsa átlagter-, mésig a többlcttermés minden mázsája után 15 százalékkal, 30 mázsa felett a többlcttermés minden mázsája után 25 száza­lékkal magasabb árat fizetnek a feldolgozó telepen a termelők­nek prémiumként. Továbbá minden termelő a termeltető vállalattól háziszük­ségletére évenként 300 négy­szögöl vetésterületig 4 kg, 300 négyszögöl vetésterületen felül összesen 6 kg jóminőségü őrölt fűszerpaprikát vásárolhat ter­melői kiszolgáltatási áron. Ezenkívül a szerződött ter­melő termelési előlegként, be­ültetés úté. « azonnal kát. hol­danként 300 forint művelési előleget, ftizőzstaeget, szükség esetén vetőmagot és védekező- szert kap kamatmentes hitelre. A szerződés, mint kedvez­ményt biztosítja a termelők ré­szére az őstermelői kikészítési jogot. A termelés nemcsak a zártkörzetben, hanem azon köz­ségekben is folytatható, ahol ezidelg nem, vagy csak szórvá­nyosan foglalkoztak füszerpap. rikatermeléssel, feltéve, hogy a szerződni óhajtó dolgozó pa­rasztok kellő termelési szak- ^ ismerettel rendelkeznek. Dolgozó parasztok! Kösse- ■ teli minél nagyobb számmal fű­szerpaprika-termelésre szerző­dést a helyi földmüvesszövetke. zetekben. Korea a harc tűsében ÉmBah-Korea egyik városában nemrégiben résztvettem egy gyűlésért. A gyűlést egy filmszínház nagy szürke épületében tartot­ták. A bejárat élőt meg kellett kerülni a frissen ásott óvóhelyet. A fütetlen terem zsúfolásig megtelt. A nézőtéren munkások, ka­tonák, gzürkezubbonyos lányok, a hadilcórházak ápolónői ültek. A színpadot Sztálin ét Kim ír Szén elvtársak képei, és a köztársaság zászlót d.-iiteltfk. A színpadra fiatalasszony ment fel és látszott rajta, hogy nehezen kezd a beszédhez. — talán most beszél életében ilyen nagy nyilvánosság előtt először. De ahogy beszélt, szavai megtöltötték a termet. Az egyik karján gyermekét tartotta. — Ebben a háborúban férjemet és fivéremet vesztettem el. Férjem a Tegu alatti harcokban esett el, fivéremet pedig az ameri­kaiak Szöulban agyonlőtték. Tegnap lépett be az apám a hadseregbe. Koros lett volna ehhez rpár, de kérte, engedjék meg. hogy katona lehessen. Kár, hogy a fiam még kicsi. Neki is fegyvert adnék a kezébe és elmennék vele hurcolni az amerikaiak ellen, mert inkább a halál, mint a rabszolgaélet. Est áss aensanyt JA Ju (Jennek hívják és most 20 éves. Azelőtt szövőnő volt, de a gyárat ninst leszerelték és azóta katona­ruhákat varr. * Sorra mentek fel a színpadra egy vasúti munkás, egy idősebb gimnáziumi tanár, egy füszcrkercskedö és eay halász. Felszólallak a Koreai Munkapárt, a népi bizottság, a városi ifjúság képviselői Kevés szóval sokat mondtak. Ugyanakkor, amikor a dolgozó nép képviselői mcgceküdlcJc a gyűlésen, hogy mindhalálig harcolni fognak az ellenség ellen. a va­ros utcáin porlepte, agyongyötört, fáradt emberelő vonszolták ma­gukat. Jöttek asszonyok , aggastyánok és gyerekek. A háború ide- vetette <* déli körzetek lakóik Az emberek a háború hosszú és fá­radtságos útját járták meg. Útközben eltemették azokat, akiket megöltek az amerikai repülők, vagy meghaltak a kimerültségtől. Na gokon át hideg szél és zuhogó eső verte lesoványodott testüket. V< nem volt más kiút a számukra. Eljöttek onnan, ahol most fékevesz­tett terror uralkodik, A koreai nép körében ssájröl-s'.ájra járnak o szörnyű hírek a megszállt vidékele lakosságának szörnyű megsemmisí­téséről. Henzanban egyetlen éjszuka az amerikaiak és a liszinmgnis Iák kivégezték mindazokat, akiknek nem sikerült elmenekülniük és elsősorban a néphadsereg harcosainak családtagjait. Sokra vágyúj lotldk a házat, miután beszegezték az ajtókat és ablakokat. A menekültek, a sebesültek megérkezése megváltoztatta a város képét. Lázas sürgés-forgást idézett elő, de sehol sem okozott pánikot. Az utóbbi napokban sok emberrel icíálkoztam, de sehol sem láttam nyomát fejvesztettségnek. Korea fiai és lányai összeszori- tott foggal hősiesen járják a háború kemény megpróbáltatásainál útjait. A néphadsereg egy pillanatra sem vesztette el harckészségét. A hátországbeli körzetekből a legelső állásokba jólfelszerelt tartalé­kok kerülnek. és az ellenség hátában dolgoznak a partizánok. Ma hajnalban végigmegyünk a város utcáin és ierein. azt hihet­nénk, hogy katonai táborba kerültünk. Polgáriruhás emberek masíroz­nak puskával a vállukon. E város egész százezernyi felnőtt lakossága katonai kiképzést kap. A fiúk harcászati kiképzésben vesznek részt, a lányok meg arra készülnek, hogy ápolónők, rádió- és telefonkezelők legyenek. A fiúk éjszaka kimennek a fvont felé vezető utakra és megjavítják az amerikai repülők által szétrombolt hidakat, utakat. A lányok is azzal a kéréssel ostromolják az Ifjúsági Szövetség Vá­rosi Bizottságát, hogy küldjék őket a hadsereghez. Csupán az elmúlt napok során több mint 200 lány állt be a hadsereg soraiba. Ab orsxáfz déli részében szélesedik a partizán-mozgalom. A Munkapárt és az Ifjúsági Szövetség tagjaiból alakult népi különít­mények megsemmisítik az ellenség raktárait, felrobbantják a hida- teát, felszakítják a vasúti pályatestet. Az ifjú hősök a lakosság tá­mogatásával már Szöulban is kisiklatják a katonavonatokat, meg­semmisítettek lőszerraktárakat és fényes nappal kivégeztek néhány kegyetlenkedö amerikai tisztet és liszintrumista bérencet. A koreai nép győzelembe vetett hitét még szilárdabbá teszi a világ népmillióinak rokonszenve. A koreai népet nem lehet leigdzntl Aj esték már korán ráborulnak a falvakra A sötétség a külső éle. tét veszi birtokába. A dolgozók házaiban, az új kultúrotthonokban kigyullad a villany, előkerül a könyv. Az estj etetések után ol­vasnak, tanulnak a dolgozók. Sok helyen összejönnek a fiatalok, az énekkar tart próbát, kultúrcsopor- tok készítik elő legközelebbi elő­adásukat- Községeinkben, a tanya- világban megszólalnak a régen el­felejtett népdalok, járják a fiatalok a most felelevenített 6si népi tán­cokat. Uj kultúráiét születik a fal­vakban. Ennek alapjait rakta le a hároméyes terv. Az ötéves terv pedig sorra bővíti az új alkotáso­kat. Uj kultúráiét sarjad a magyar falvakban. Az új kultúrmunkákból jelentős mértékben kiveszi részét megyénkben a Magyar-Szovjet Társaság is­A Magyar-Szovjet Társa'ág munkája nyomán megyénk apró községeiben is megjelent már a szovjet kultúra tanitása. A Ma­gyar-Szovjet Társaság munkája lehetővé teszi, hogy tanuljon be­lőle mindenki. Tanuljon a dolgozó parasztság a maga munkájában, példaképeit megismerje a fiatalság a Komizomol életéből és jusson el «nindenhová a könyvtárak felállítá­sával a szovjet, a klasszikus ma­gyar, a haladó világirodalom min­den alkotása. Az MSzT szervezetej a megyé­A legkisebb faluba is eljuttatja a szovjet kultúra tanítását a Magyar-Szovjet Társaság ben nemcsak a kultúrmunka terű-! létén végeznek munkát, hanem a1 tagság a békekölcsönjegyzés ide­jén a tanácsválasztásikor is' kivette részét 8 munkából. Kiskunfélegyházán a békekölcsönjegyzés idején és a' taajácsválasztás előtt az MSzT-nek j közel 100 népnevelője kapcsolódott be a politikai munkába. A múlt hó­napban Kiskunfélegyházán Kom. szomol-kiállítást rendeztek, amely­nek igen nagy sikere volt- Az iskolák fiatalsága együttesen nézte végig a kiállítást, bogy tanuljanak' a hős szovjet fiatalok életéből.! Ezek a fiatalok hősök voltak a! Nagy Honvédő Háborúban, de hő- I sí esen kiveszik részüket az építő béke munkájából is- De nemcsak i B fiatalok érdeklődnek az MSzT munkája iránt, hanem a felnőttejk is. Bizonyság erre a két film- arftét, amit a város dolgozói és a környékbeli parasztság élénk ér­deklődése mellett rendeztek. A falvak mirrdennapj életében ott látni már az MSzT helyi szer­vezeteinek munkáját. Bácsalmáson a tanácsválasztás előtt az MSzT tagjai 25 kisgyülésea tartottak po- í litikai beszámolót és a kultúrcso- port zenével és gazdag műsorral szórakoztatta a szavazni indulókat. Három MNDSz-kirakatot állítottak fel a község különböző részén, ahol látványos képekben mutatták be a dolgozó parasztságnak a Szovjetunió életét. Bemutatták elsősorban a szovjet mezőgazda­ság napi munkáját, a kolfiozpa- raszfok házatájá1, állatait, a gé­peik segítségével megkönnyíteti paraszti munkát. Megyénk ezen vidékén folyik a nagy küzdelem a népbetegségek ellen. Egészéges házak épülnek, javítják az utakat, rendbehozzájk a kutakat. A felvilágosító előadá­sokban felhasználják a szovjet or­vostudomány tapasztalatait. Kiskunhalason az MSzT nagyszabású előadást, rendezett, melyet a „Szovjet sebé-, szét csodái“ címmel tartottak meg-, Kiskunhalason a tanácsválaeztás- j kor a városdísztítés munkáját1 legnagyobb részben az MSzT he­lyi szervezetei végezték. Az MSzT kezdeményezésére a választás elő­estéjén fényesen kivilágították az összes kirakatokat. i November 7-ének méltó megün­nepléséből is kivették részüket az MSzT-szervezetek és * Magyar Békekongrasszusoo résxtvett kül­döttek között otf voltak az MSzT tagjaj is. Kunbaján, Csikérlán megkezdték működésűket az MSzT szerveze­tek. Kunszálláson a napókban ala­kult újjá az MSzT. It* Németh Er­zsébet szervezi az MSzT-t- Már 15—20 lag jelentette be belépéséi. Sol tvadkerten az MSzT-nek jó énekkara van- Makó Gyula jól vezeti a helyi szervezetet. Az énekeket Sasvári Béla tanítja be. Már Tázláron és Bócsán is vendégszerepeltek. Több Ízben látogatták meg a szomszéd ♦anyákon alakult te,rme!őceoporto- kát. Különösen az Uj Alkotmány-, a Petőfi- és az Uj Elet-termelö- csoportnál szívesen látott vendé­gek. Kiskőrösön most szervezik újjá az MSzT-t. A tavaszig szépen működött ez a szervezet, de Darázs János elhe­lyezése óla egész nyáron át nem volt titkár. Mósf Nagy József látja el a titkári teendőket és szer­vezi újjá • eső por tot. A kiskőrösi MSzT a kárpátaljai magyar kolhoz parasztküldöttség látogatásakor te. vékenyeu ré&rWett annak szerve- | zésj munkájában. Most minden ' csütörtökön vezetőségi ülést tarta­nak, újjáépítik az aktíva hálózatot. I Megyénkben most folyik a kfil- döftek kijelölése, akik résztvesz- j nek az MSzT decemberi első or. szágoa kongresszusán. Közöttük vannak a legjobb dolgozók, akik | nemcsak napi munkájukat teljesí­tik kimagaslóan, hanem tevékeny harcosai a szovjet kultúra terjesz­tésének is. Kiskunfélegyházáról Gál Jánosáé üzemi dolgozó vesz részt a kongresszuson, Kiskunha­lasról Indák Péter dolgozó paraszt az egyik termelőcsoportból, Duna- vecséröl pedig Radossza Józsefné dolgozó parasztasszony. A haladó magyar irodalomnak egyik nagy alkotása »züleietf me. gyénk székvárosában. Itt élt Bánik Bán költője, Kafona József. Most 3 megújult paraszti élet nyomán eljött a kultúra minden alkotása, eljött a múlt hagyományából min­den, ami a haladást szolgálja és eljött a szocialista kultúra sok­féle megnyilvínnjása. Ebben kell, hogy segítséget nyújtson m.v denki számára a Magyar Szovjet Társaság bárskiskunnjegyci szer­vezete.

Next

/
Thumbnails
Contents