Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-12 / 182. szám

]!Ic|gbonos'o«loíi az aiiiya^takiii'ékQisság; és a solejtesökbf ntésí a kiskunhalasi íakásépltkexéieken Nagy területen folyik Kinkunha- Isjon a lakásépítkezés, de ezem a többholdnyi területen akármilyen éles szem sem tud. felfedezni egy eldobott téglát, vagy deszkadara. bet. A látogató figyelmét elsőnek ez ragadja meg, együtt azzal a renddel, ami az egész építkezésen látszik. Jakab elv*árs építésvezető el­mondja, hogy nem mindig volt ilyen képe az építkezésnek. A munka megkezdésekor nemcsak a teljesítmények körül vadaik hí. bák. de ismeretlen volt az anyag- takarékos>ság is. Sok volt az el­pazarolt anyag, a még felihatzná'- haiő darabtéglák és deszkák törne, gc hevert szétszórva, minden lé. pesnél beléjük botlott az ember. Ahogyan folyt a munjqi, úgy ju­tott tassan kerékvágásba minden az építkezésen. 1 termelési értekezleten rendszeres pontként tárgyalták újra és újra az anyhgtakarókósság, a selejtcsökkentés kérdését. Szívós, felvilágosító munkával magyarázták meg a dolgo­zóknak hogyha az eldobott Icgladarabokut az egész or­szág területen összegyűjtenék, abból nem egy ház, de egész sor építkezés kikerülné, A pártszervezet eredményesen kezdte meg a dolgozók nevelését, a növekvő politikai öntudat «gyre több eredményt hozott a munkához való viszonyban, a termelés nőve- kedésében és ezzel párhuzamosan fellendült az anyagtakarékossági mozgalom. Az építkezésen küön felelőse van az anyagnak és a hulladéknak. A törött téglákat, használt desz­kákat kupacokba rakják többszöri kiválogatás után és mind egy da­rabig felhasználják. De a törése- ket gondos rakodással meg is elő­zik. A rakodóbrigádok vállalták, hogy a téglatörési százalékot a megengedett 5 százaléknál alább szorítják. Ma már a 4 százaiknál tartanak, azaz egy százalékkal sikerült csök­kenteni. Szélesedik a munkaver­seny is, egyre több dolgozó köt versenyszerződést. Es ezekben a szerződésekben külön pontként vál- :M]ü a solejtcsökkecitéfct minden munkás. Komoly eredményei vannak a ha­lasi építkezésen az anyaglakaré- kosságaak. Legtöbbje észszerűsf- tésből ered. Az építkezés megkezdésié ót* megtakarított önköltségi ösz- 'szeg 39.000 forintot tesz ki. Legjelentősebb az az észszerűsí- tett eljárás» amit az épületek fala­zásánál, betonozásánál és a vas- szerelésnél bevezettek. Az épületei nem ái'lásolják teljesen körül, har nem mozgó állványszakaszt sze­reinek kisvasúti sínekre és azt a munka folyamánn körülviszik az épületen. A létra állványokat is csillére szerelik. Ezen az újításon megtakarított összeg 411 forint. Jelentős megtakarítótt érnek el azáltal is, hogy a hi­deg padlózat alatti feltöltésre a ho­zatott salak helyett helyszínen ki­termelt, szerves anyagoktól men­tes homokot használnak, ugyanígy saját kitermelésű homokot hasz­nálnak a vakoláshoz is. A Il-cs é= j 11 l-.-us épületen ilyen módon 27Gt) forint megtakarítást értek cl. A lovasfuvar psökj.khlfésére fel­használják a meglévő kisvasúit síneket és csilléket, saljuk- és hc- mokszállításra. , Minthogy daru nincs, az előre gyártott vasbeton­gerendákat csiga helyeit liften szállítják a magasba. Legjelentősebb megtakarítást ér­nek el a szellőzőiéinél. G34 darab kovácsoltvas szellőző helyett 204 darab horganyzott vasbádog tető: felsőszellőzőt építettek be, amivel 38.590 forintot takarítottak meg. Ezeken a leglényegesebb újí­tásokon és cszszrrűsitcsekcn kívül egész sereg aprósággal igyekeznek minél olcsóbban és jobban építeni. Ide larlozik az is, hogy a törött mozaikokból burkó'a|ot készítenek, minden deszkadarubot 5—6 alka­lommal felhasználnak. A fizikai munka meglkönnyítését szolgálják a kiépített kisvasutak. A ni unka verseny a november 7-i felajánlások telje­sítésével új lendületet kapott. A dolgozók összefogása igyekszik pótolni a szakmunkás, főként a kőműves hiányt. A pártszervezet komoly igyekezettel készül az oktatásra, amely a héten meg is induüt. Azok a hibák azonban, amelyek- j re Rákosi elvtárs legutóobi beszé­dében utalt, megtalálhatók a kis- kunha/lasi építkezésen, elsősorban a kétlakiság. Emiatt az utóbbi idő­ben komoly hiányosságok mutat­koznak a munkafegyelem kérdésé­ben. A dolgozók az őszi betakarí­tás a szántás cs egyéb okok miatt nem egyszer bejelentés nélkiij elhagyják munkahelyü­ket egy-ket napra. A termelésben ez komoly kiesést jelent. 4 pártszervezet fokozott íe'lvilágosíió munkává; küzd az ilyen jelenségekkel szem­ben, hogy az egyéni felelősség fontosságát minden dolgozóval megértesse. November 7-e kezdeti ered­ményt mulatott ezen a térén is; az Októberi Forradalom évfordulójának napján a dol­gozóknak 80 százaléka mun­kával ünnepelt. Ahhoz, hogy a meglévő eredmé­nyeket fokozni tudják, szükséges, hogy a hibáknak gátat vessenek. Felhívás a gépállomások dolgozóihoz! Elvtársak! Traktorosok! Brigádvezetők! Gévállomásvezetok ! Rákosi élvtárs a Központi Vezetőség ülésén rámutatott eredményeinkre, hiányosságain kra és megszabta az előttünk álló feladatokat. Rámutatott arra, hogy egyes termelési terü­leteken nem tudunk kellőképpen lépést tartani a fejlődésünk­kel. Munkásosztályunk megfog adta Rákosi elvtárs szavait és mindent elkövet a munka termelékenységének fokozásáért, a tervek túlteljesítéséért. A gépállomások dolgozói küzdenek az őszi mélyszántás sikeréért. Ez a munka azt követeli tőlünk, hogy teljes erőn­ket kövessük, hogy feladatainkat maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Traktorosaink, brigádvezetőink, gépállomásaink meg­mutatták a nyári munkánál, hogy a feladatokat. — legyenek azok bármily nagyok, — meg tudjuk oldani. A feladatok meg­oldására meg vannak a képességek és az adottságok. jönőéoi termésünk bő biztosítása érdekében el kell végeznünk az őszi mélyszántást. Kern lehet és nem szabad, hogy a gépállomások egyetlen dolgozójának is közömbös legyen az őszi mélyszán­tás fontos kérdése. Ennek a döntő kérdésnek elhanyagolása azt jelentené, hogy megrövidítenénk a dolgozó népet kényé rend; biztosítósában. Minden gépállomás dolgoz ójának lebegjen a szeme előtt, hogy az őszi ' mélyszántás terven felüli befejezése és minőségi elvégzése olyan feladat, amivel Pártunkat és a dolgozó nép hatalmát erősítjük, ti munkából vegye ki a részét minden becsületesen gondolkodó Irukto ristu, ■ valamint a hozzá beosz­tott munkagépkezelő, Gynrupílsiti; és biztosítsuk jó munkánk­kal a magyar nép kenyerét, erősítsük és biztosítsuk Pálunk sikereit az oszlályharc falusi .frontszakaszán. .4? őszi mélyszántás maradéktalan befejezésével és mi­nőségileg jó elvégzésével tanúbizonyságot teszünk Pártunk­hoz, valamint szeretett vezérünkhöz, Rákosi Mátyás elylárs- hoz való ragaszkodásunkról. Előre, Pártunk vezetésével az őszi mélyszántások sikeres elvégzéséért! ÄMG MEGYEKÖZPONT VEZETŐSÉG Ladányhene jelenti: IVIjcsíleKc ««‘rzmiév kötdoirsíirvxsiíúí Örs/Hg1 szerte foftyűk a ‘lenm'e’ési szerződésiek kenése. Korrnámv/a. fűnk ez gól is h.ittuii'.-ós ‘.ú-moga­Megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy méltók leszünk arra a kitüntetésre, amely Pártunk s az egész nép bizalmát fejezi ki A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának alkalmából Pártunk és népköztár­saságunk kormánya nálunk is, a Bajai Magasépítési NV dolgozói közül nem égy dolgozót talált méltónak arra, hogy munkájáért kitüntető jutalmazásban része­sítse. -Tó munkánkért sokan kap­tunk 200 forinttól 800 forintig terjedő jutalmat. ín magam is 300 forint jutalmat kaptam ered­ményes munkámért. Amikor nevemet hallottam, könnycsepp gördült ki szemeim­ből, az örömtől. Arra kellett gon­dolnom, hogyis volt a múltban, li i évi légyhú &ra í< £ 14 ek Ital s*zs i’gel y iínirejtegelu fiajai kiilsiliot A megyei bíróság most tár­gyalta Balázs Gergely hajai, 20 holdas, többszörös háztulajdonos kulák árurojtegetcsi ügyét. A kuláknál a házkutatás során közel 49.000 forint értékű különböző textilárui és nagy- mennyiségű élelmiszert talál­tak elrejtve. A textiláruk jelentős nagy részét a kulák 29 éves eladósegédi mű­ködése alatt, különböző alkalmaz- látási helyeiről lopta. így kerül­tek elő a flanell és selyemárnk egész tömege, melyeket zsebében és kabátjában elrejtve csempé­szett ki az üzletekből. De bebizo­nyosodott az is. bogy a kulák mérhetetlen kapzsiságában ősz- szejátszott vásárlő kulákbarátai- val és a nagyobb darabokat azok csomagjába csúsztatva csempészte ki alkalmaztatást helyeiről. A tárgyaláson minden árpn azt akarta magáról elhitetni, hogy elmebeteg. Árra a kérdésre, hány személyt tart ellátásában, kono­kul kitartott amellett, hogy öt személy ellátásáról kell gondos­kodnia. Mikor a bíróság közelebb­ről akarta tudui. ki az az öt sze­mély, szőlőjének vincellérjél és ín­nak családját igyekezett úgy feltüntetni. mintha azok csa­ládtagjai lennének. Arra a kérdésre pedig, hogy bű nősnek érzi-e magát, a kulák ed­digi szerény hangja egyszerre pimasszá vált. amikor odahar­sogta a tanácsnak: — nem. Kihallgatásának, további során alja* szemtelensége odáig terjedt, hogy a Hercegszántón gaz bará- csolásávai összeszedett és bezse­belt 2S.000 forinton csak leg­utóbb vásárolt házára vonatkozó­lag a tanács közbenjárását kérte, hogy az mielőbb nevére keriilhes. sen, mert miut mondotta: — ,,28.000 forintja, veszélyben fo­rog Balázs Gergely a kóláitok szem. leien arcátlanságával pündfint ta­gadni próbált. Bár a tanúk sze­mébe mondták, hogy az áruk ja­varésze lopás útján került birto­kába, mindvégig kitartott amel­lett, hogy ő azokat vásárolta. El is mondta a hazugságot, amit ki. agyait: — Unoka húgának vásá­rolta nászajándékul. Igaz • Ugyan, hogy uiiokahúga hat évvel ez­előtt már férjhezment. de mint a kulák szélesretárt karjaival mon­dotta : — ,.Mit tehetek róla, ha nem jött érte'“. A megyei bíróság a bizonyítási eljárási lefolytatása után meg­hozta ítéletét. Balázs Gergely kóláikéit 2 évi fegyházira, 504K) forint pénz- büntetésre, 5900 forint va­gyoni ekéglélel megfizetésére, az áruk elkobzásaira, hivatali ás politikai jogainak 5 évi felfüggesztésére Cs Baja területé­ről S hónapra való kitiltásra ítélte. lóislt nyújt a dolgozó pajnasztsáig- •n*ak. Leveszi az értőkesíitós gond­ját a dolgozó parasztok vátoi- rúi és ugyanakkor a termelési eredmények növelése érdekében vetőmaggal, műtrágyával és egyéb ikjedvezjorényefl taiajműveáű sze­rekkel segíti őket, Meigyénlklbe® ás jemdlülrtesewi Ibalad a szerződéseik kötése. Úgy a íaiivBikbain, mén:t a tanyáikon, a 'ttópne nelök vansenvtbeffi végzók ezt a munkát. A községek közsé- eellcteá, a járások járásokkal ál­cának vensenybeo. Egye« helyeken, nuixvt például Kiskun hallá® on és a járásban, KunszeanLmiklósoo i.eműiradá.s mu- >!«artlkpOizüJt. Érvnek oka temmészete- s«n az, hogy a népnevelőmön ka ellanyfaoH. Vámnak azonban Olyan közsé­geik. is, mitral py-dá mi La dán ytbeine, ahol az előirányzott tervüket már eddig .srázjszázülékha-n tel jc?ítctWlk és máris újabb ered­ményeik eléréséért küzdenek. Lailá nyb énén rniindvégiig » né*p- ne vydöm unkáira fekíettéik a dóra o súlyt. A páiriszorvozcit nönneve- lőiineik vezoíiéséyel, a falu pala-, ímemnyn lő meg szervezete bekap- csőröd olt a fielvil.áigosí'',ö munká- ,ba. Tóth László, Fekete Lús/.ó, Gondos Anlaá népnevo-ők péld - im uilia ló m unkáit végezlek és a IkÖZ'S'ég e rodnnéniyelt up unkájuk­lkai nagyibam edösegil'e'liléllí. L:i- dá-nvlbene dolgozói a szerződősek megkötéséit november 3-a beivel*: mára befejezték. Ezzel leCjesílel- tick diVirányzóit tervüket és meg­előzték a megye valamennyi köz­ségéit. Kövesse minden község Ladámybene példáját cs a né li­ne vetőm unka meftíaTÍtá.vávaf hoz­zák be lemaradásukat Amerikai „módszer“ Egy heilbronni békegyűlé«re belhatolt két amerikai katona, hogy zavart okozzon. Amikor egy hadi­rokkant, a gyűlés egyik részvevő­je az incidensről a rendőrséget értesítene akarta, az amerikai ka­tonák földreteperték és súlyosan bántalmazták. A hadirokkant béke­harcost súlyos sérüléseikkel kór­házba kellett szállítani. amikor a tőkések vágták zsebre a hasznot, a jövedelmet, ők is adtak jutalmat, de kinek? Hajcsárjainknak, akik a talpukat nyalták. A jó és eredményes munka náluk nem számított sem­mit. A jó munkást. — ha érde­kéik úgy kívánták, — éppen úgy kidobták az id­eára, miirat a termelésben le- maradotitakwt. A felszabadulással azonban meg­változott a helyzet. A dicsősé­ges Szovjetunió felszabadította hazá.nkat az évszázados elnyomás alól és kezünkbe, — a dolgozók kezébe — adta a hatalmat. Azóta j tudjuk, hogy amit építünk, ma­gúnknak építjük, ha vigyázunk rá, a magunkéra vigyázunk. De azt Is tudjuk, hogy felírnabadotásunk*.» «un­nak a iN’ragy Októbert Szo- riwiMia Forradalomnak tuö- SB&nlit-fjiik, amely I /eni>n és Sztálin c&vtáraak vezeié*sével győnelemire vitte a* elnyo­móin, ki zsákmányon és rab­láncaiban sínylődő orosz m unk ásosztá'l y f orra dalun á 1 és megalapozta a világ egyhiatod részén oz első szo- ekíüista államot. Mi, a Bajai Magasépítési NV gépkezelői megfogadjuk Rákosi j elvtársnak, méltóak akarunk lenni; ahhoz a kitüntetéshez, amely Tártunk és a magyar dolgozó nép : bizalmát fejezi let. Megfogadjuk, hogy a kezelé­sünkre bízott munkagépeket min­denkor a legtisztább állapotban J tartjuk, a gépeket 109 százalékig; kihasználjuk. A munkánál és a gépek kezelésénél szerzett tapasz* talatainkat átadjuk munkástár- saintnak. Állandóan tanulni fo­gunk és képezzük magunkat, hogy gépeink élettartamának meghosz- szabbítdsával is hozzájárulhassunk 5 éves tervünk időn belüli teljesí­tésének sikeréhez, a szocializmus építéséhez, békénk megvédéséhez. A Bajai Magasépítési NV gép­kezelőinek nevében: Csötönyl Benő, ] helyközi gépjeidéi 1

Next

/
Thumbnails
Contents