Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-05 / 177. szám

Éljen a magyar békemozgalom szervezője, a Magyar Dolgozók Párf-ja! __________Éljen Rákosi Mátyás, a béke első magyar harcosa! P árt« és Pártépités JÓL KÉSZÜLJÜNK FEL PÁRTOKTATÁSI MUNKÁNK BEINDÍTÁSÁHOZ November 6-án —! m «gésTj országiban —■ a má megyióinkbein is beindul a pártokltBldis. Pánt- oik'letlásuiDikinalk ebben az évben fokozott jelentősége van pártlká- doreimik, párttag jaiink ós Itagje- lö-itjeiimk eszmei, polli'tikati szín­vonallá nalk nmeiévé szcimpomi! já- ból. Pánloiktailáisuinlk jdíentóséigélt efc ösonbam az húzza aitó, hogy az elmúl,i év alatt még inkább kiéleződött a nemzetközi helyzet az amcriikal imperialisták ko­reai provokációja következtében, ugyanakkor az 5 éves terv, a falu szocializálása megnagyobbo­dott feladatok elé állítják párt­szervezeteinket, párttagjainkat és egész dolgozó népünket Is. Ilyen körülmények között, amikor országunk és megyénk déli hatá­ránál a litóistft ügynökök acsar­kodónk, valamint a nagykiterje. di'sü tanyavilágban, de városaink­ban Is a minden rendű ég Vamgü osztályellenséig még igen érez­tetni tudja hatását, nem hiába­való, lia idézzük Pártunk Poli­tikai Bizottságának 1949 október 110-1 határozatának bevezető ré­szét: „A Itajk-banda pere meg mutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagy mérték­ben megkönnyítette kádereink alacsony elméleti — politikai — képzettsége, a politikai éberség hiánya. Nem lehel eléggé éber «*, akinek nines meg a kei]6 szocialista elméleti felké- sajüll'sége. (Rákosi.) Tanulni megtisztelő feladat Az 5 éves népgazdasági terv ú.1 hatalmas feladatodnál; állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párthoz hű, s ügyünk győzelmében biztos káderekkel jehet. megoldani, akiknek eszmei, politikai **akmai felkészült­sége a sűt.ocíalázniu® építése min­den akadályán győzedelmeskedik. Pártok hatásúink döntő feladatá­raik kel] lenni, hogy párttagjain­kéi!. és itagjetó'Jtefimiet a haitóiro- xat szellemében nevelje. Fontos ez azért is, mert az elkövetke­zendő időkben, mint ahogy e*t 1 Iákosi elvtáns a legutóbbi Központi Vezetőségi ülésen ki­hangsúlyozta : ..Pártszervezeteink megerősítésének következő fontos lépése a* lesz, hogy járási bizott­ságaink megszilárdítás» mellett az nlapszervi titkárok politikai színvonalának, ég munkájának megjavítását tflzzük ki célul." Alapszervi titkáraink és leg­jobb aktíváink elméleti színvona­lának emelését elsősorban a 3 hetes pártiskolákon keresztül kí­vánjuk biztosítani. De ugyanak­kor fontos területekről a 2 hóna­pos párt iskolára Is fogunk kül­deni alapszervi titkárokat. Ehhez azonban az szükséges, hogy párt­tagjaink egy része változtasson magatartásán, amikor!« vonakod­nak pártiskolára menni, vagy az egyéb oktatásba bekapcsolódni, mintha erre kényszerítenék. — Ha a Párt valakit pártiskolára, vagy egyéb oktatási formába Ja­vasol. az nemcsak a Párt, hanem nz egész népünk bizalmát is Je­lenti, és ha Sztálin elvtár8 Lenin elvtárs temetésén mondott esküjé- l>en azt mondta: „Nem min­denkinek adatott mag, hogy egg oly an Pártnak legyen tagja, mely­nek alapítója, Lenin Volt" —, akkor a pártiskolára, de m összes többi oktatási fonná ha bevont elvtársakntak érez­niük kell, hogy ez számokra, a Párt részéről történő kő lünös mejjheosOlléstlket je- terftt. A pártiskolán kívül pártoktatá­sunk két legszélesebb formája az alapfokú politikai iskolák, és a középfokú politikai iskolák. Küket kel] ide bovonnl? Erre a választ Rákosi elvtárs adta meg a K- v- október 27-1 ülésén: „A szocialista építés folyamán különösen a tanács választásokká 1 kapcsolatban az új agitátorok egész sora tűnt fel. Nem utolsósor­ban ezeknek a lelkes, talpraeset­ten agitáló népnevelőknek és pártmunkásoknak volt köszönhető a tanácsválasztás átütő sikere.““ Különösen a7- alapfokú poli­tikai iskoláinkat, ezekkel az új erőkkel kell betölteni. Pártisko­lát vagy alapfokú Szemináriumot végzett elvtársak nagy részo a középfokú politikai iskolákon és a különböző káder-tanfolyamokon fognak résztvenni. Küszöböljük ki a kezdeti hibákat Ahhoz, hogy párloktartásirn- kiat megfelelően biztosítsuk, mindenek előtt ki kell kü­szöbölni azokat • hibákat, melyek a múlt évben erősen meg m ntad'ko ztak. de maradványai még mindig eléggé fellelhetők, pl.: a tíznapos előadóképző iskoláinkon és a kü. lönbőző prop. «zt,mii aáiri u-ni okán. Melyek erek? A fő hiányosság újból a minőségi munkában mutatkozik meg. Egyes előadók nem készülnek fel eléggé, uem jegyeztetik ki az anyagot, melynek következménye az, hogy a hallgatói silány és tartalmatlan előadást fognak kapni • Ez « veszély különösen fenn­áll « propagandista szeminá­riumot vezető el vitiánsai kinél, «küknek egypésze már moot, »* oktatást évid elején, nagy elfoglaltságukra hivat koznak, márpedig a «mnl- aártom-veoetők feükésrtlié- aén ál vagy bukik as egén •tap- és középfokú pártOkta- tás. Má.v* tiüínyosség, amin gyökér rosem vélibotttaitaó ke£4, au elméiért és gyakorlat össneitAlAének kér­dése. Előad ómkoak komoly hi­bájuk: azt hlazik magukról, hogy akkor fogjják őket okosnak nézni, ha eCiméliettíetskedve tartják ettő- adásallkiait, vagy veiziettk a szenná- náriiiuimoit. P'Oinit áz eHl-emkezője az ágaa és szükséges. Muinkás, dol­gozó paraszt eűrrtáinsaink azokat a polliltiikai iskolákat fogják szl- viasieai láilogoitali, alhoC m egyes kérdéseket a saját életük, közsé­gük, járásuk gyakorlati példájá­nak. tükrében fogják bemutatni. BÉKÉSI ARCOSOK TANÁCSKOZÁSA Tegnap kezdődő bt meg a második Magyar Béke kongresszus, a béke harcosai­nak nagy seregszemléje. Ez a Kongresszus jelentős lé/tés a békéért folytatott harc ma. gyarországi szakaszán. A dol­gozó magyar nép küldöttei ül­tek össze, hogy megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyek újabb győzelemre viszik népünk békéjéért folytatott harcait. A küldöttek megtárgyalják a bé­lke harc eddigi eredményeit és meghatározzák további felada­taikat. A Békékongrosszus or­szág-világ elé tárja: a mi né­pünk egységesen száll harcba a béke nagy ügyéért. A mi né- púnk tetteket védi békéjét, sza­badságát, boldog és biztos jö­vő jét. Nagy tanítónknak, Rákosi elvtársinak a Központi Vezető­ség október 27-i ülésén el hang. zott szavai meghaitározzák a Békekongresszus féladaitáit is. Rákosi eívtárs a Központi Ve­zetőség ülésén mutatott rá ar­ra, hagy az amerikai imperia- ták a hidegháborút mel háborúra akarják változtatni az egész világon. Rákosi elvtárs megmondotta, hogy a háborús gyilkosok nyaltain a népek bé­kéje és szabadsága eilen tör­nek. A Magyar Békekongresz- szus részvevői most ország- világ füüeha'Ma'tára kiáltják oda az imperialista rablóknak: nem engedjük újra felgyújtani a vi­lágot. A béke védelme egész né­” púnk hazafias köteles­sége. Dolgozó népünk minden egyes tagjának, szabad hazánk valamennyi hű fiának van mit védeniI Védjük szabad hazán­kat,- országunk, népünk függet­lenségét I Védjük békés cttlho na inkát, védjük osa'ládumkat, ■védjük gyermekeink boldog éne­két és ragyogó jövőjét! Védjük mindazt, amit a Szovjetunió ál­landó baráti segítségéven, Pár­tunk, Rákosi elvtárs vezetésé­vel eddig építettünk és védjük mindazt, amit ezután, építeni fogunk! ötéves tervünk ragyo­gó perspektívái megnyitották előttünk a boldog élet kapuját Lát ja mér minden dolgozó, hogy az új élethez nem vakarni csoda vezet el, hanem a munkásosz­tály hatalmta, a szabad ország szabad népének alkotó mun­kája, egy olyan ország tapasz­talatai alapján, amely már fel­építette boldog otthonát, amely megvédte szabadságát a beto­lakodó rablóhordák ellen. Emi­nek az országnak, a diadalmas Szovjetuniónak állandó baráti támogatása, segítsége volt ed­dig is alkotásaink fő segítő ere­je. Boldog életünket csak úgy építhetjük tovább, ha követke­zetesen és hűen kitartunk to­vábbra is a nagy Szo-ffcttmió és szeretett Sztálin elvtárs mentett. Ezért igaz hazafinak lenni any- ngit jelent, mint szeretni dol­gozó népünket, harcolni szabad­ságáért, fel emelkedéséért, sze­relni a dicsőséges Szovjetuniót, Szitál in elvtársat. akinek bölcs útmutatása nyomén építjük or­szágunkat is, az új életet. Csért bittétol ez a Béfce­L kongresszus, fogadalom és harcos (kiállás a béke ügye mellett népünk szabadságáért, gyermekeinkért, a durra pép te­lei Vasműért, a kiskunfélegy­házi új gyárért, új hidakért, új "tokért, gépállomásokért H Elmélet és gyakorlat •sység® Egye* eéőadósnk giztinlte mester­ségesen váCasztt-ják el a® elméle­teit a grekorto/titiöi. A dnnajveosei jáináisibon, amikor az ellenőrző elvtárisBikuak a haJilgarök gya- koirlailliitag válaiszoütak az előadó feUteft kérdésieíne, —• azt momdita, —i torjffimk vissz» oiz enedeH táingyr». Arai azánófen mmtaéja egyes «üőtdóánfc heftyibeűen unód- szerwlk Aa Híméiért gyakoziattól való ejTÍkaratása bizonyos fokú mpportnnbmuwt jelent, mert könnyebb elmétotteeko d ni, mint ■ dolgozók konkrét — J..I És itt kell imti«id(járt nwgonilékez- md Bízókról az «'címeikről te, akik aiz egyes síeimimáiniiumokon tál okosnak alkalmiak láiteziami, mesz- S'ze elliklaíamáio’ziiiak és termés zc- itets, hogy Ilyen rpoOittlkaii iskolá­kon a hialLgiaCók-nialk elmegy a háromságuk, mivel ők nem érziilk magukét .óHan okosnak". Per­sze, ezek .fiat. o(kosok‘‘-nak leg- itö.bbsz'ör inem sok közük ram a marxizmushoz és azáltal,' hogy a tárgytól eltérő kérdésekkel /éles- CiegeiS villáikéit nemdiezniek, lucim a Pártnak toaiszaniáönak, hameim akairva-akiairatllainiul, de előfor­dul, bogy itudiailosan is az elQ>en- iségnck segítenék; Éppen ezért a pártoknál ás lenül elén ás érvénye- *üűni kél! az éberségnek és a z ilyen .«Ívtársaikat figyelmeztetni, die «dolt esetiben cl te -távoHlitia- nú a politikai iskolákról, ha cgyéniteSkedésisipl giáilot'.júk a többi hallgatók fejlődését. Az oktatási évad beindításá­nál nyomatékosan fel kell hívni az előadók és az oktatásban részvevők figyelmét, egy olyan körülményre, amelyre eddig nem igen figyeltünk fel s mely a Jó i tanuláshoz a legfontosabb. És 1 itt elsősorban a jegyzetkészítést ! vetjük fel. Kétségtelen, hogy 1 párttagjaink jelentős részének j nehezen megy a* írás-olvasás tu­dománya. De azt minden kom- munistának és dolgozónak, — ■ aki az oktatásban résztvesz, i különösen tudni kell, hogy u sz°- 1 cializmns építésében mindinkább 1 ezeknek az elvtársaknak a kezébe kell hogy kerüljön a saját sor­suk intézése, irányítása * éppen ezért szükségeit, bogy ( « ml pártokitatáisnnkban való , részlvétel necaaik a® előadá- 1 «óik tnalígailásában, hamem I ozok jegyzeteléséiben éa a 'l brosKÚrák ita.milmáiny<MoAsi ban te kldomhorodjon. ’* 1 Végül, de nem utolsósorban fon. ■[ tos, hogy pártszervezete In k { tlsáta, vitágo«, fütött helyiségek- ^ ről gondoskodjanak, hogy a párt­okba fásban részvevők, amikor J összejönnek, kényelméé és nyu- ’ godt körülményeik között tanul. í hassanak. Úgyszintén idetartozik « az oktatás admsnlsrtrácdóJáJOalk I vezetése, a Jelentések pontos a küldése, mely nélkül vlképneffihe- v itvtilm az oktatási munka «lümör- f zióse ós segfitiése. s A most beinvduló okitatétw évad- k ban, t ha pártszervezeteink é lelkiismeretesen készülnek, neki «nmek a roagyje- n lenfőiségű feladatinak, tagjei5.il- S jeiink és párttagjaiink sorából a harcos új káderek százait és ez- ^ reált nevelhetijülk ká, mettyed újabb ■ győzelmek edapjart tenemitjülk j, meg. Mindien pártitagnak, ihagje- e lőiínek, de pártonlkifvüffi-nck te Zl nneg keM sztefleCnnők Szíálím elv- v Iáim szaraiíi: „Báiíram kiilmomd- s: haltjuk: ha kádereinket a munka E minden temülettén ideológiailag n 3d í ndnélk. képezni, és pobitiikalXtag g annyira megedzeni, hogy »zaba- J( dóm ludfflúiáak tájékozódná a belső és uienuwtklJzli helyseiben, _ ■ha itel'jias«n érett marxásta-ken/iinlils- , Iákká tudnánk őket itemmá, akik u' IkomoCiy Wbn néGlkül fiudjik meg- s: oildwmá az ország kezelésének kiérdiéseiit, — «kikor mindva «la­punk meg volna anno, hogy Ikérr- ^ dié'eink — kiiCeneltizcd rés rét már ■mcgoCÖCTWlÖsk lekimitsülk," KOGSA LÁSZLÓ, f­Megyei Páirtblnot1«ág g agM. prop. Wkár ,,i traktoro'kcrt. boldog, virágzó városokért, — mindazért, ami szebbé, boldogabbá teszi éle­tünkéi. De ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk, hogy a már fel­épült gyárak, hidak, utak, kór­házak és üdülök mellé új gyá­raik, új gép álló mások, új laká­sok épüljenek: mindenekelőtt béke kell. Ezért áll csatasorba dolgozó népünk, ezért indul harcba új ilen dü lottói map mint nap a munkás, ezért vág mélyen a földbe az eke, ezért dübörög a traktor földjeinken, ezért harcol öreg és fiatal, mun­kás, paraszt és dolgozó értel­miség egyia.ránl. És ezért áll o-'l « Békieikongreisszus küldöttei mögötit egész dolgozó népünk Ezé ti mondhatják megyénk küldöttei el szavaikat égés: megyénk dolgozó népe nevé­ben. A mi megyénk küldöttei is dolgozó emberek. Olyanok, akik a, -munkapad mellől, a szántóföldről. az irodákból menitek el Budapestre, hogy megitamácákozzék a béke har­cos védelmét. Olyan emberek, akik eddig ás becsülettel kivet­ték részüket a békéért folyta­tott harcból és felelősséggel képviselik a kongresszuson me­gyénk dolgozó népét. A kül­döttek között van Kapitány Fe- renoné dolgozó parasztms-zony, a Megyei Békevédefaxi Iroda tólkára. Ott van a küldötteik soréban Bognár János, a Ma­gasépítő ÁV. dolgozója, ezttó- hámovista munkás, aki így be­szélt: „amíg erő van a kezem­ben, a békéért harcolok!“ De ott van a küldöttek »óráiban Máté János hetén yegyháá katolikus plébános is, aki levélben hívta M a megye össze* dolgoeAi*i „valamennyiünknek be kelt áll­nunk a békéért harcolók dicső sorosba “ Aladics 'Péter * dél- stfiáv doigocókait képviseli a Kongresszuson, (nsránóű jött. hogy elmondja: Nem akarnak jármot a nyakukra és rabláncol a kezükre, mint dolgozó test­véreik a fasiszta Tito hatalmi­ban lévő Jugoszláviában. A Kongresszuson ott v*n a dol­gozó nép mondén rétegének kép­viselője. Kiig nálunk a Békekan- gresszas ülésezik, Ko­reában az imperialista, gyilko­sok árteitfian gyermekeket, ász- szóm yoked kínoznak halálra. Gyilkos bombáikat. Iskoláikra, kórházakra dobják. Csattog a gyíHcos gépfegyvertűz g Korén föld .fát ártatlan embereik kion- totit -vére öntözi. A gyilkosok, a pénzéhez ban­diták -véres sorsot szánnának nekünk is. Ha tehetnék, kor­báccsal: ütnék dolgozó népün­ket, s szeges jármot akasztaná­nak nyakunkba. Ha tehetnék, kiraboHnák gyárainkét, elpusz­títanák értékeinket, áruvá ten­nék asszonyainkat, leányainkat — mint Koreában. A Békeknmgwssrus fi­gyelmeztetés * gyilkos imperialisták félé, Figyeflmez- ietés, amely efcnondja, hogy o mi szabadságunk nem eladó. Mi nem adjuk oda gyárainkat, földjeinket, asszonyainkat, csa­ládunkat az imperialista bitan­gok kerébel Bennünket nem le bei fenyegetésekkel megfélem­líteni! Mi harcolunk szabadsá­gunkért, jövönkért és készek vagyunk békénket áldozatok árán h wugoédenU

Next

/
Thumbnails
Contents