Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-05 / 177. szám

Vesszenek a népek békéjének ellenségei, az imperialista háborús gyújtogatok! „A valóságot megcáfolni nem lehel* .NÁLUNK MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPE* Kedvet Elvtár sold Mi, csdvolyi dolgozók történelmi jelentőségű eseménynek vol­tunk részesei az ország többi dolgozóival együtt, amikor egy em­berként vonultunk a szavazó urnák elé és leadtuk szavazatunkat a dolgozók legjobbjaira, a tanácstagokra. Mi tudjuk, l;i tette ezt lehetővé, tudjuk, hogy kinek köszönhetjük ezeket a sikereket, me­lyek kézzelfogható bizonyítékai haladásunknak, fejlődésünknek, magasabb életszínvonalunknak. Hiába kiáltanak ellenségeink min­den rosszait rendszerünkre, minket, dolgozó embereket hazugsá­gaikkal Pártukba, dolgozó népünkbe vetett hitünkben nem tud­nak megingatni. Nem tudnak, mert a tényeket, a valóságot meg­cáfolni nem lehet. Ott tévednek a nyugati imperialisták és csatló­saik, amikor elfelejtik hazugságaik közben, hogy náluk a dolgom zók leigázása, a nyomor és szenvedés van, nálunk pedig minden hatalom a dolgozó népé. Itt minden dolgozó tudatában van annak, hogy mit végez és milyen munkát csinál, tudatában van annak, hogy minden egyes elért termelési eredmény az egész társadalom javát szolgálja. Eredményeinket mutatja az is, amit Rákosi elvtárs beszédé­ben is mondott: „Közelebb hoztuk a falut a városhoz.“'. Mi, csdvolyi dolgozók is érezzük Pártunk és Rákosi elvtárs szavának igazságát. Tudjuk és biztosak vagyunk, hogy nemcsak a mi közsé­günk dolgozói örvendhetnek egy olyan szép, minden igényt kielé­gítő szövetkezeti üzletnek, mint mi. Nemcsak minálunk valósult meg a kultúrotthon, a szülőotthon, ami mind a dolgozók kényel­mét, jólétét kívánja biztosítani. Eredményeinket, eddig elért sikereinket azonban nemcsak mi tudjuk értékelni. Értékeli ezt á maga szempontjából az imperia­listák valamennyi háborús uszitója. Minél nagyobb eredményeket érünk el, ök annál inkább fokozzák a háborús készülődéseiket. Épen ezért a mi eredményeink bennünket nem tehetnek elbíza- kodottá. Még erősebb akarattal, még nagyobb egységben kell hozzáfogjunk az újabb, az eddigieknél sokkal nagyobb feladataink elvégzéséhez. Mi, csdvolyi dolgozók tudatában vagyunk annak, hogy feladataink az eddigieknél sokkal nagyobbak, éppen ezért a feladatoknak megfelelően, egységesen, mindvégig becsülettel fo­gunk dolgozni és a mezőgazdasági munkákban az őszi mélyszántás befejezésével, feladataink elvégzésével szilárdan védelmezzük a béke táborát. Szekulity Péter, Csávóig A Kecskeméti Múzeumban ■szeptember 17-én nyílt meg « ,,Magyar Karikatúra művészet“ c. ikiállítás, A Múzeumok és Műemlékek Országos Központ­ja rendezte a kiéinítást, amelyet Szilágyi Jolán, Munikácsy-díjas festőművész nyitott meg. A vidéki városok közül elsőnek Kecskeméten nyílt meg a Ikiál­Tíit'ás, amely 'bemutatja a szo­cialista realista művészetnek egyik ágát. A kiáliítáis rendkívüli nép szerűségét bizonyítja, bogy egy bámap akit 6000 látogatója volt. Ez vidéki viszonylatban igen szép eredménynek köny­velhető el. Új művészi film A Szovjetunió filmszínházaiban bemutatták „A nagy erő“ című szovjet filmet, A filmet a lemjn- grádi filmstúdió készítette Ermler rendezésében. A film főszereplői Babocskin, Horjaikov, Bogojubov, Tolubejev. A film máris nagy kő. zönségsjkert aratott. Növekszik a kolhozfalu kultúrája A moldvai köztársaság tiraez- poli kerületében lévő „Pobeda” botihoz elnöke, Marján Alekszan- der több mint 500 kötetből álló magánkönyvtárat rendezett be ma­gának. A kolhozban általános je­lenség a magánkönyvtár. Százaik­ra menő könyv van a falu legtöbb koihozparasztjának könyvtárában. Általában a kolhozparasztok egyre nagyobb számban gyűjtenek köny­veiket és gyarapítják magánkönyv­tárukat. 390 mázsa cukorrépa hektáronként A vinnyicaj terület „Vörös Má­jus’“ termelőszövetkezetének koí- hozparasztjai az egész mezőgazda- sági év folyamán telkesen dolgoz­tak, hogy bő cukorrépatermést ér. jenek el. Gondosan megművelték a földet, gondozták az ültetvénye­ket, A kolhozban most folyik a répa begyüjtéee. A répaszedő­brigádok naponta másfél-két mutt- kanormát teljesítenék. A kolhoz egyébként kitűnő termést ért d, — átlag 390 mázsát hektáronként. A szovjet élelmiszeripari dolgozók tapasztalatai Az élelmiszeripari minisztérium legutóbbi ülésén összegezték a sztahánovista módszerek alkalma­zásának a különböző üzemekben mutatkozó eredményeit. Az ülé­sen a kievi terület Rizsavszkj cu. bőrgyárának főmérnöke, Jarovij, beszámolt a komplex sztahánovista munka előnyeiről a cukorgyártás valamennyi stádiumában, össze, gezte az óraütemterv alkalmazá­sának jelentőségét és eredményeit és rámulatott arra, hogy ennek alapján a gyár dolgozói lényege­sen túlteljesítették a normájukat, A gyár dolgozói a. szeptemberi cukorgyártási tervet 180 száza­lékra teljesítették a cukorgyártás önköltségét mázsánként 25 rubel, lel csökkentették, az évad elejé tői kezdve veszteglés né'kül, üte­mesen dolgoznak. A gyár értékes tapasztalatait most a Szovjetunió valamennyi cukorgyárában alku! mázni fogják. A minisztérium ülé­se összegezte ezenkívül Kovaljov mérnök kezdeményezése alkalma­zásának eredményeit a moszkva, ,,Bolsevik‘’-dohánygyárban és ki- hangsúlyozta a kiváló mérnök kezdeményezésének je'—-1 -'-»o-ét az élelmiszeriparban. Üresen ásítanak a versenytáblák, — elmaradt a mélyszántásban a félegykázi járás A kiisk unMegyházi járásban az utóbbi napokban nem na­gyon haliad talk előre a mélyszán­tással, mivel naP; minit nap esetit az eső. Az eső úgy,am hát­ráltatja a munka gyoms befeje­zését, de sokkal! nagyobb az előnye az őszi vetéseik fejlődése szempontjából. A mélyszánhas­ira is igém jó hatással vám az eső. Utána könnyebb a munka, mélyebbre Hebet ereszteni az ekevasait. A megye területén ál­talában vontatóiban megy a mélyszánitás. Nem kivétel a fél- egyházi járás sem. Ebben a járásban a termel őcsoporbok elvégeztek nvár az előirányzott területnek egybarmaidát. Az egyénileg dolgozó parasztok azonban aiig hagyták el a 10 százi álé kot. Ezért a járás át­laga 10 százalékon alul mozog. Ha a községieket nézzük, ak­kor azil tapasztaljuk, hogy az élen Kömpöc halad. A község dolgozóinak teljes,ítménye 22 százalék. Utána 21 százalékkal Csolyospálos következik. A következő Tiszaujfalu. Gátér és Jászszentlásziló fej fej mel lett hálád. Jásziszonl.lászlón az eredményt a Lenin-termelőcso- port jó munkája erősen befo­lyásolta. A két község sarkában Pálmonostor halad. A legirosz- sziabb községek Szánk és Kis- kunmajsa. A fél egyházi já rásban azért megy vontatottan az őszi mély­szántás, mert a DÉFOSz nem szervezte meg jól a munka ver­senyt. A községekben a jó mun. ka nyilvánosságát a verseny- táblák. segítségével menj bizto­sítják. Majdnem minden köz­ségben üresen ásít a venseny- tábla. De minősen jól megszer­vezve a dűlőbiztosok versenye sem. A községek csak hosszabb időközönként értékelik ki ez eredményekéi. Mindezek a hiá­nyosságok akadályozzák a, kis­kunfélegyházi járásban az őszi mélyszántás gyors befejezését, V ér,ok ez ű, etmfosnMten horthys­ta idők. Egy*k nap telit a másik után. Vai amennyien éreztek a ana borzalmait. De a holnap sean hozhatott jobbat, ezt .már megta- inu'Wu’k. A horzai'.'mak csak sza­porodtak. M-a nméig von (kínlódó, embeingyőtirő, nehéz munka, jut csupasz kenyérre ás bagyitná-völt, tállá® a gyerekeknek is csál lap o- dáik éhségük. De nem tudni, hogy este nem .mondják-e: állj to­vábbi Igv volt ez edidiijg mindig. PJ'léreket kaptál! azért, araiért pengőket, hatalmas gyáriakat, bérházalkat, a mmliait úíklban és külföldi helyeiken elszórt pénzt kerestek az úriak. Ha heve&ellted a ,hőség kosarából“ hozzád gu­rult garast, akkor csendőrök ra­gadtak karon és már búcsút »is inthettél nyomorult szabadságod­nak. A mumkiamélküóLség úgy ' ismét­lődött, mint az évszakok. A kaipi­tailtiizimius szeszélye Ikegyeit'Leoiebb volt a didergő, fázító, zord tel­nél. Éheztél, fáznál', iron.gyo.skod- tái? egyszerre tőle. A ’wtézkötéses uraik olit dö"y- fos'k'ödtek a városházán. Intéz­ték a maguk ügyeit. Olyan volt ez, mint egy nagy üzlet, ahová csak az mehet he és az kap va­lamit, akinek pénze van. A hasz­non aztán tözösien örültek a vá­rosatyák. A szeglény hiába ■ ment 'oda. Gyorsan magúik után kotlett caultaiiolk. az ajtót.. A tanyát ez­rek., « Mskeiosik'eintelti, a fdliső- ízélklIŐR ©ódogJi Amlntok, meg Tlainmaitii Sándoréit legfeljebb megbánn uHllák: c cifráira festett 'folyosói, meg a dltszbedllözőetelt hajdúkat. iMindien ajTónyiiliástra „kuss paira.szl“ volt a felelet. Jobbnak mutatkozott nem egy­szer, gyors léptekkel, keserű seÄjjiai! «ftniizettettü! 'hagyni igen áenitös úgveÜ£.eí. Bódogh Antal tudja, miért harcol a békéért ínség voClt Kecskemét,en. A dolt- goző «imber elölt ott állít a jeiliző, ifiizulkaii vagy «zellemii inségmu-n- ká.s. Ha vaiiafei nem tudóit fog- ilalilkozáist imondBimi, .akkor Integ­ra unlkásmalk mondta magái!, akár dolgozott, ak'ár nem. A rend ezt a béíyeig.eí ütötte a tömegeikire és minit kiáiiláis.na ösztönző, fájdal­mas seb, tátongott a.z embereken. Olya.nlfélie gyűjtftf o-gulam voilt ez. Jelezte a-zt, iho.gv nyomorogsz, hogy vizes, egészségi.elan a laká­sod, hogy sápadt a feHaséged, a gyeimnek ©d, hogy ennél, d.e nincs unit A fétisflszékil'ó'ak közül egy Bó. dog,h Antall is az imsiégetsek közié tartozott. A Teglöbb kívánsága a.z élettől ez vofit, hogy dolgoz­hasson. Sóik ra unkát, sok portáit meg­járt, hogy tengesse életét, hét gye.nmekét. Erre ás sokszor hi­vatkozott, die a szegénység, a ■nyomor n.eim volt ajánlóié vél. A Kiss Endrék, a Fáyalk, a Sárkö­ziek legkisebb gondja is nagyobb volt annál, 'hogy a munlkaméikü- liséggeC. ^törődjenek, ök a hatail- raon osztozkodtak, úgy, hogy tniiodegyilkTi.ek a legtöbb jusson. Ezért jutott Bódogh Antalnak csak olykor-oüylk or 80 fillérért munka. Árkot ásott, vizet eresz­tett, kűműiveisektn'éí téglát dobált, maliiért kevert, betont cipelt. A .munkát elvégezte, die fizettek-e éijte.? Ahogy kedvük teliéül, Volt «miikor, — imiimt kutyának « csontot — odia v-etettiélk az éhbért. De t ö bh ször voll, hagy halogat­ták a ifizelésél. Többszörös ha­szonért, a munkások bérét több­ször megforgat Iák. Volt úgy is, — em.Létez’ik visz- sza Bódogh Antal, — hogy na­pokig álltaik, a kfe pénzükért. Öt­száz rongyos erabe-r 1'opoigo,l* a széktói víztorony körül. 1912-ben történt, hogy elfogyott a türé1- üiüin.k. Ffelzúgil'UiWk vialara.e.nnyd'en Elkeseredetten követeltük a bé­rünket. Követelésünkben, fenye­getésünkben bemn.e volt a kínló­dás, — gyenmiekeinlk jajgatása,— gyűlöletünk. Nem sokait jutot­tunk élőre. Elbámnak velünk Te­lefonhívásra 'rendőreiéig! vonult ki, felhúzták a gépfegyvert a vízto­rony tetejére. Az irányzékba ben- nünket veitek. A szemei apróbbak leltek éi mélháin.y perc komor hailtgailássaí: fejezi he a vissiza.am3ié!keziés't: — Ei'ódailogüunk pénz né'kül. Ujaiblb vaskos ezreseket vágtak .zsebre a vállalkozók. És a hasz­not megosztották azokkal, akik a gépfegyvert küldi'.ék, Bódogh Antal a város belsejébe nózott utána munká-niak. — Felsőszéktón a szőlőt a ke­reskedők és a tisztviselők nagyon kevésért adták ki. Olyan helyet kerestünk ahol legalább fillérek­kel többet lehetne kapni. Nagy kálváriát jártunk. 14 pengőért kőművesek mellett dolgoztam, mint segédmunkás. Ezf a ,,niagy pénzt“ felváltva hol Szili Jó­zsef, Eusz Ervin, vagy Csapó Sándor építészek fizették rercj- tékos munkánkért. Addig hányódott egyiktől a má­sikig, míg aztán valahogy Fáy főispánhoz is beköszönt. Volt ott munka. A házi cselédség ötször akkora volt, mint nmekkor, a f’5- Ispáni garnitúra.­Kúszik György is ott dolgo­zott náluk. A ház legnagyobb tekintélye egy turpiszorrü vadászkutya »olt. Gazdája benne gyönyörködött. Bódogh igen. meglepődött, ami­kor megtudta, hogy a kutyia is­kolába jár. Méginkább leesett az álla. amikor a kutya tudásáról zengett dicshimnuszokból meg. tudta, hogy ez az okosság kétezer pengőbe került. Kutyaiskola — kétezer pengő. Hirtelen a»t hitte, hogy meg­fordult a világ: A kutya lett az ember és az ember állat. ö maga alig tanult. A na­gyobb betűket ugyan megismer­te, de mivej az írás tudása cstak ákom-bákomokból állt, nem sze­rette a betűvetést. A gyere­kek...!? Hát ki őrizte volna a kuiák libáját, tehenét, ha az is­kolát járják? A főispán kutyájának jobb élete volt, mint az embernek. A tanítása többe került, mint amennyit 5—6 család megkere­sett egy esztendőben­Itt találkozott másodszor az urak „emberszeretetével“. A rá­juk irányozott gépfegyver, mega tanított kutya, emlékezetében a régi rend jelképévé vált. Volt még egy találkozás. Ezrek lézengték munka nélkül. Sok sző esett arról, mit lehetne termi. Az elégedetlenség gyors,u szervezett formát öltött. Az em­berek csoportokba verődtek és küldöttséget menesztettek a fő­ispánhoz. ,,Ilyen ügyben «jem fo. gad‘‘ — volt a válasz. Ez feltü­zelte az embereket. A hangulat tetőfokára lépett. A sovány, fá­radt arcokban elmélyedő szemek feicsülogtak. a szív tüzesebben dobogott, az ököj sziklává ttomé- nyeűett; „Gyérük a laikus* Oda vonultak valamennyien. Azóta van az ablakon ráng. Ez a rács azonba® nem o*o kát zárta börtönbe, akik benne laktak, hanem azokat tartotta rabságban, akik falateyi kenve rét, munkát követeltek. • Bódogh Antallal egy páholyban ültünk. A békén agy gyűlésié jött be Fclsösséktóról, ahonnan vala­mikor filléres napszámért gyalo­golt be az urakat szolgálni. Vele jött Harmati Nándor, Gáli Ja­nómé, Nagy Antal, Rácz Erzsé­bet és Csókás Mihály középpa­raszt. Nagyot változott azóta aí idő. Valamennyien a maguk em­berei leitek. Sót a felsósséktóiak egy része rálépett a boldogabb élet útjára. Megalakították o Győzelem-termelőszövetkezeti cso­portot. Jókedvű-, vidám emberek, akik tudják, miért dolgoznak, tudják azt, hogy legfontosabb feladatuk a békéért való harc. Nem vélet­lenül nevezték el a szövetkezetü­ket ,,Gyözelem“-re. A felsőszék- tóigk egész dolgozó népünkkel nagy győzelmeket arattak, most is a kölcsönjegyzés és a tanács­választások sarán. Az eddigieket azonban csak újabb győzelmek biztosíthatják. Bódogh Antal 46 éves még. Mun­kája nagy segítség népünk békeharcának. A fél Lajotrmissct bitorló Vágok, a munkásokra gépfegyvert, fogó banditák ideje lejárt. Vereséget mértünk rájuk. De hogy az- imperialistúk újra trónra ne ültessék őket, hogy egy újabb háború — nekik tetszőén — ne perzselje végig gz országot, az egész világot, Bódogh Antal és a többi, felsöszéktóiak méginkább, még jobban 6$ még többen har- eotnai a béióérí Egy hónap alatt 6000 látogatója volt a Karikatúra Kiállításnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents