Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-30 / 197. szám
%* á í’ í - és Pártépltés Bio gvaii érleljenek uégmeveleink a termelési szerződések sikeréért? Három dologról beszélnek a falu dolgozói manapság. A termelési szerződések megkötéséről, a mélyszántás és a begyűjtés feladatairól. Mind a három egy, és elválaszthatatlan a békéért folytatott harctól. Minden dolgozó paraszt ezeknek a feladatoknak becsületes teljesítésével mutatja meg, hogy jól harcol a békéért. Es ki akarná kitenni saját házát, földjét, jószágait, családi boldogságát a háborús pusztításoknak? Senki. Nincsen olyan dolgozó paraszt, aki a béke helyett a háborút akarná, nincs olyan dolgozó paraszt, aki a jó termés helyett rosszat akarna. Ebből következik, hogy a dolgozó parasztot meg lehet és meg is kell győzni arról, hogy saját érdekében teszi, ha gyorsan elvégzi a mélyszántást, teljesíti begyűjtési kötelezettségét és nem utolsó porban megköti a termelési szerződéseket is. ilogyau tfrvp.ljenck népnevelőink a termelési szerződések megkötéséért? A tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozó parasztok szívesen és örömmel kötnek termelési szerződést, mert hiszen a termelési szerződések komoly jövedelmet jelentenek számukra. Persze, ha a dolgozó parasztnak nem mondjuk meg, hogy miért jó, miért előnyös számára a termelési szerződés, nem is várhatjuk tőle, hogy ő maga jelentkezzék. A termelési szerződések sikeréhez tehát az kell, hogy elsősorban elmondjuk a dolgozó parasztok százainak és ezreinek, miért előnyös az ő számukra a sz.~ jdéses termelés, miért előnyös az egész dolgozó nép, áz állam számára is. Mondják el népnevelőink a dolgozó parasztok százainak és ezreinek, hogy a termelési szerződést kötött dolgozó parasztok kamatmentesen, hitelbe kapnak fajtiszta, nemesített vetőmagot, műtrágyát, vé- döszereket, sőt ezen túl még 80 forinttól egészen 400 forintig művelési előleget is. •Rendkívüli nagy előnyt jelent a dolgozó parasztok számára, — hogy az ellenértéket csak az új termés elszámolásánál kell kifizetni. Mondják el népnevelőink a dolgozó parasztok százainak és ezreinek, hogy a leszerződött terményt a mindenkori szabadfor- galml árnál 10—lő szántókkal magasabb, előre megállapított áron veszik át a begyűjtést végző szervek. Népnevelőink ne csak általánosan érveljenek, hanem mondják el, hogy községükben, falujukban ' . milyen jól jártak azok a dolgozó parasztok, akik már tavaly is szerződéses terményeket termeltek. Hozzanak fel példákat és hasonlítsák ösz- sze a szerződésesen termelő dolgozó parasztok jövedelmét azo. kával, akik nem kötöttek termelési szerződést. A falu dolgozói ilyen érvelés kapcsán vilá. gosán látják majd a különbséget a kettő között. Mondják el jóidéul a népnevelők azt, hogy Vukones Antal cslkérlai dolgozó paraszt — aki 800 négyszögölön 115 mázsa cukorrépát termelt, 1004 forint készpénzt ka?* pott a amellett 115 kg cukor is került az éléskamrájába. Ha a 115 kg cukor értékét hoz- ■- átadjuk az 1004 forinthoz, 1004 forint az összeg, amit 1 hold (cukorrépaterméséért kapott. De mondják el azt is népnevelőink, hogy az idén még sokkal többet kapnak a dolgozó parasztok, mint tavaly. Ha Vu- kones Antal 1951-ben ugyaneny- nyi cukorrépát termel szerződésesen, 2070 forintot fog kapni, tehát 376 forinttal többet, mint az 1950-cs évben. A különbség tehát nem csekély, mert ez a 376 forint nem jelent kevesebbet a dolgozó parasztnak, mint egy öltöny ruhát, vagy egy télikabátot. A cukorrépa termelésére szerződött dolgozó parasztok szántási utalványt kapnak. Erre az utal. ványra a gépállomások hitelben, kamatmentesen felszántják a földet, amelybe a cukorrépa kerül. A tapasztalat azt mutatja, ha népnevelőink papírral és ceruzával kimutatják a dolgozó parasztnak, hogy jól jár a szerződéses termeléssel, az örömmel köt szerződést. Mondják el népnevelőink, hogy az 1051-es évben sokkal többet kapnak a dolgozó parasztok a szerződésesen termelt növényekért, mint az 1950-es évben. Ha például valaki 1950-beu 800 négyszögölön 91 mázsa cukorrépát termelt, mázsánként 9.60 forintot kapott érte, — így az egészért 876 forintot. Ehhez jött még 91 kg kristálycukor, ami 547 forintot tesz ki, 275 kg szárazszelet, ami 46 forintot jelent, 45 kg szörplé, ami 10 forint értékű, tehát szerződésesen termelt cukorrépájáért összesen 1480 forint jövedelme volt. Ezzel szemben az 1951-es esztendőben 1644 forint ellenértékét fog kapni ugyanilyen termés után, s ha okosan és jól műveli a földjét és 41 mázsával több tér. méseredményt ér el, még mázsánként 6 forinttal többet kap, ami 246 forint többletet jelent. A különbség annyi, hogy a dolgozó paraszt két pár csizmával, vagy három pár bakanccsal, vagy hét férfi Inggel többet tud venni magának. Azonban nemcsak cukorrépát termelünk szerződésesen, hanem más fontos növényféleségeket Is. Népnevelőink beszéljenek arról, hogy milyen jő Jövedelmet biztosít például a szerződéses napraforgó termése. Mondják el, hógy a napraforgónál holdanként 101) forint művelési előleget kap a dolgozó paraszt. A szerződésesen termelők a napraforgó hivatalos áránál 10 forinttal kapnak többet mázsánként. Hozzanak fel konkrét példákat népnevelőink. Minden faluban nem egy dolgozó paraszt akad, akit példaként lehet megemlíteni. Olyan dolgozó paraszt például, mint a bácsbokodi Bencze Károly, aki 1200 négyszögül területen. 16.46 mázsa napraforgót termelt, amiért több mint másfélezer forintot kapott. Népnevelőink mondják el a dolgozó parasztoknak: ahhoz, hogy tovább fejlődjön iparunk, hogy több ruha és cipő legyen, elsősorban az kell, hogy iparunk megkapja a falutól ezeket a fontos ipari növényeket. Lépjenek fel népnevelőink keményen az ellenség terjesztette siránkozó hangulattal szemben és leplezzék lo a nép ellenségei*, akik így próbálnak a szerződéses termelés ellen hangulatot kelteni. Mondjak el népnevelőink: Ha szerződéses termeléssel termelünk cukorrépát, kendert, lent, dohányt, ha ezekkel a nélkülözhetetlen ipari növényekkel el tudjuk látni fejlődő iparunkat — ez több ruhában, cipőben, bőségesen visszatérül a falu dől. gozól számára is. Mondják cl e mellett azt js népnevelőink, hogy ahhoz, hogy a dolgozó puraszt a szerződött területen jó terméseredményt érjen el, nem elég csak megkötni a szerződést. Nem elég a nemesített vetőmag, nem elég a műtrágya sem. A jó termés- eredmény biztosítéka elsősorban az őszi mélyszántás gyors, időben történő elvégzése. Hogy mit jelent a mélyszántás, minden faluban nem egy példa bizonyítja. Bizonyítják azok az eredmények, amelyek azokon a földeken jöttek létre, ahol időben és jól elvégezték tavaly is a mélyszántást. Mondják el népnevelőink, hogy az őszi mélyszántás által megporhanyítoct talaj magábaszivja és ezáltal tárolja a nedvességet. Akik tavaly elvégezték időben a mélyszántást, még akkor is zöldülő kukoricával büszkélkedhettek, amikor a lustáké már a kisülés felé tartott. Nem elég azonban szajkó módjára hajtogatni, hogy jó dolog a mélyszántás, a szerződéskötés. Minden egyes dolgozó parasztnak meg keli magyarázni, hogy minden felszántott ba- . rázda a béke táborát erősíti. Magyarázzák meg a dolgozó pa. rasztoknak: házukat, földjüket, családi életüket is fenyegeti a háború veszélye és úgy harcolnak legjobban ellene, ha becsülettel elvégzik a mélyszántást, megkötik a termelési szerződéseket, ezáltal erősítik népgazdasá. gunkat, országunkat. Magyarázzák meg népnevelőink a dolgozó parasztoknak, hogy a szerződéses termeléssel segítik 5 éves tervünk sikeres megvalósítását. Mozgósítsák népnevelőink a falvak dolgozóit a begyűjtés feladatának végrehajtására Is. Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a takarmánygabona beadási kötelezettség teljesítése: kiállás a béke ügye mellett, mert ezzel a dolgozó paraszt hozzájárul az egész ország dolgozó népének élelemmel való ellátásához. Ha a dolgozó paraszt becsülettel teljesíti kukoricabeadási kötelezettségét, ezzel Ipari munkásságunk zsírellátását biztosítja. Ha az Ipari dolgozóknak nincs meg a kellő ellátása, nem tudnak a. dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére gépeket gyártani De nem tudnak sem ruhát, sem cipőt előállítani. Népnevelőink beszéljenek arról a harcos állásfoglalásról, amit a Világbékekongreszszus jelentett. Mondják el a dolgozó parasztoknak, hogy személyes ügyük, szívügyük a békéért folyó harc. Olyan ügy, amikor minden embernek kötelessége harcba menni. A falu becsületéről van itt szó. Arról, hogy a faluban csak azoknak jár megbecsülés, akik becsülettel kiveszik részü. két ebből a harcból. Népnevelőink példamutatásukkal járjanak az élen, példamutatásukon keresztül és az azt alátámasztó meggyőző érvekkel mozgósítsál^ a falu dolgozóit a falu három harci feladatának teljesítésére. Rákosi Mátyás elvtárs távirata Enver Hodzsa elvtárshoz Albánia felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából ENVER HODZSA elvtársnak, az Albán Munkapárt főtitkárának. Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmával fogadja a magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártjának forró üdvözletét. Kívánjuk a hősi albán népnek, hogy minden célkitűzését teljes sileer koronázza és hogy az On vezetése alatt újabb és újabb sikereket érjen el a szocializmus építésében, a béke megvédésében és az imperialista háborús gyújtogatok elleni harcában Meleg kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár Rónai Sándor elvtárs távirata Omer jNishanihoz Omer Nisbani dr. az Albán Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnökének. Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró szerencsekívánataimat küldöm Elnök Urnák és az egész albán népnek. Kívánom, hogy az albán nép közös felszabadítónk, a nagy Szovjetunió példája nyomán haladva a szocializmus építésében további sikereket érjen el és eredményesen ve. gye ki részét a béke megvédéséért folyó harcból. Rónai Sándor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dobi István távirata Enver Hodzsához Enver Hodzsa hadsereg tábornok, miniszterelnök úrnak. Kérem, miniszterelnök úr, fogadja a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében őszinte jókívánságaimat Albánia mai nemzeti ünnepén. A magyar dolgozók nagyra értékelik azokat az eredményeket, amelyeket az albán nép, elsősorban a hatalmas Szovjetunió haráti támogatásával hazája felvirágoztatása és függetlenségének megvédése terén elért. Az Albán Népköztársaságnak építő munkájához és közös ellenségünk elleni harcához további nagy sikereket kívánunk. Dobj István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke Kállai Gyula elvtárs távirata Enver Hodzsához Enver Hodzsa miniszterelnök, külügyminiszter úrnakA mai napon, amikor Albánia népe a fasiszta uralom alól való felszabadulásának 6. évfordulóját ünnepli, a Magyar Népköztársaság testvéri szeretetét és harcos együttérzését tolmácsé, lom. Kívánom, hogy az albán nép továbbra is teljes sikerrel folytassa harcát az imperialisták és elvetemült Ügynökeik, a Tito-kUkk provokációi és támadásai ellen a Szovjetunió vezette béketábor győzelméért. Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Elméleti pártnapok a megyében November 30-án; Baja, Posztógyár, d. u. 3 órakor. Előadó: Halanda István. November 30-án: Baja város, összevont, d. u. 6 órakor. Előadó: Sziklai Judit. November 30-án: Kiskunfélegyháza, Gépgyár, d. u. 4 órakor* Előadó: Majláth Mihály. *. December Kén; Kecskemét, összevont üzemi a Katona József Színházban, d. u. fél 5 órakor. Előadó: Weither Dániel* December l-én: Kecskemét, összevont üzemi a Kecskeméti Konzervgyárban, d. u. fél 5 órakor. Előadó: Németi József né. December l én: Kiskunhalas, összevont üzemi a Barneválban, d. u. fél 6 órakor. Előadó: Sarok Anta*. December l-én; Kunszentmiklós, este 7 órakor. Előadó: Évin HonaDecember l-én: Szabadszállás, este 7 órakor. Előadó: Koós Zoltán. December 2-án? Jánoshalma, d. u, 6 órakor. Előadó: Weither Dánjel. December 2-án; Mélykút, d. u. 6 órakor* Előadó: Varjú Sándor. December 2-án: Bácsalmás, d. u. 6 órakor. Előadó: Szabó Károly. December 2-án: Kalocsa, esle 7 órakor. Előadó: Zóka Béla. December 2-án; Vaskút, d. u. 6 órakor. Előadó: Karajkó János. December 2-án: Csátalja, d. u. 6 órakor. Előadó: Borbély Sándor. December 2-án: Kiskőrös, este 7 órakor. Előadó: Cseh László. December 2-án; Kecel, este 7 órakor. Előadó: Fekefc Miklós. December 2-án: Solt, d* u. 6 órakor. Előadó: Gáspár Zoltán. December 2-án: Dunavecsc, d. u. 6 órakor. Előadó: Gombos Aladár, A Daily Herald a jugoszláv nép nyomoráról A Daily Herald cikket ír a jugoszláv nép nyomoráról. Többek között leírja, hogy Belgrúd utcáin a toprongyos emberek tömegeit; látui. A kétségbeejtő ruhahiány miatt az emberek elképzelhetetlen ócska rongyokba burkolóznak. Az éhezés állandóan növekszik. Még a sovány fejadagokat sem kapták meg a jugoszláv dolgozók hetek óta. A legelemibb életszükségleti cikkek sem kaphatók* A jugoszláv nép hungujata „nem jó‘‘, emoli ki a Daily Herald. A közegészségügy szintén aggasztó. Egy | agyoudolgozott orvos írja: „A népét tüdővész pusztítja. A szap. pau- és melegvízhiány mintegy csúcspontra emelte a mindenféle ragályos betegség ’ számát. A nyomor terjed,“
