Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-30 / 197. szám

A meglevő hibák gátolják az elért eredmények fokozá áí a Bajai magasépítési H¥ vertikális cementára üzemeiben A népnevelő— a szocialista verseny megszervezője A Hajai M-j-A.ítési KV ce­mentáru üzemében termelési ér­tekezletre gyülekeznek a dolgo­zók- Nagy az érdeklődés a dol­gozók soraiban, hiszen arról van, szó, hogy maguk vitassák meg elért eredményeiket, hibáikat, bogy azok kiértékelésével és ki­küszöbölésével továbbfolytassák termelési eredményeik növelését, melyek- elválaszthatatlanok a bé­kéért. folyó harctól. Oknélküli munkáscserélgetés Köllor István elvtárs, a Ma­gasépítési KV vállalatvezetője tart beszámolót, melynek során rámutat arra, hogy sztahánovis- táluk, élmunkásaink, akik a mun­ka művészei, milyen eredménye­ket értek el A dolgozók soraiban szélesül azonak a száma, akik megértik az Idők szavát, a szocia­lista termelés fokozásának mély értek iét, hogy az elavult és gá­tat emelő munkamódszerek ki­küszöbölésével, mind tágabb és tágabb teret biztosítsanak a szo­cialista termelésnek. Az eredmé­ny ‘k, amelyek ennek folytán a '.»mentáru üzemben is megmu­tatkoznak, mégsem tudnak ki­fejlődni, mert vannak még hi­bák nemcsak magánál a vállalat­nál, de az építkezéseken is, va­lamint az anyagtárolá&ndi és a helytelen szállításoknál. Pél­dául Puskás Mihály, az egyik építés vezetője, a munkások tö­megeit minden ok nélkül állan­dóan cserélgeti, a dolgozóknak így nem nyílik alkalma munka­területeik megismerésére, ami jelentősen hátráltatja a munka­menet folyamatosságát. Ugyan­ennél az építkezésnél hiányzik a kellő előrelátás, az anyag elő­készítését elmulasztják, ami az­tán magával voDja, hogy. sokszor a munka órákig tartó kényszerű szünetre szorul. Az anyagtárolásnűl Is nagy­fokú gondatlanság észlelhető. A gondatlanság és lazaság követ­keztében. az időjárás befolyása veszélyezteti a termelési anya­got. így például a mész elhelye­zése a párás és nedves időjárás miatt nagy veszteségeket szen­ved, ái T&llalatvezctöslg maga is hibás. Mert körültekin­tése nem olyan fokozott, bogy a lübák idő előtti megelőzésével azokat kiküszöbölje. Az eredmé­nyek, amelyek mégis megmutat­koznak, nem maguktól adódlak, és a rossz szervezés ellenére mégis jelentősek. Nagy szerepet játszanak ebben az alkalmazott újítások. így az űj sorvezető­léc alkalmazása, amely lényege- 1 sen megkönnyíti a munkát a fa­lazásnál. Vagy az alkalmazott sa- rokpánt-vágő szerkezet, amely egyetlen nyomásra kivágja az ablakrámákat. Ezzel kiküszöböl­ték a régi munkarendszert, mely a hosszabb időtartamú sarokvé­séssel oldotta meg ezt a munka- menetet. A Magasépítési KV cementáru vertikális üzemében az október hónapi, termelés alakulása azt mutatja, hogy míg a megdolgo­zol termelési órák száma i roe- sen 2863 óra volt és a kifizetett munkabér 8353 forint, a terme­lési érték forintösszegben meg­haladta a 40.000 forintot. Magá- j rál a Magasépítési NV-nél az átlagteljesítmény az nfóntr hó. nap folyamán elérte a 106 szá- -..ntékf t. Az egy órára eső terme­lési érték 13-70 forint volt, míg a szakmunkások egyhónapos egyesített órabére meghaladta a 370 forintot­Ha a Mnensépítési KV és an-' nat< vertikális eerpentáru üzeme: mutat is az elért eredményekben | pnie'kedé'st. azokat tovább kell } fékoéni, új munkamódszerek to­vábbi alkalmazásával ás B gépe­sítés erőteljesebb fekezásávaL A. termelési értekezlet el is határozta, hogy a cementáru üzemből és az ácsüzpmből 2—2 dolgozó, a vasszerelőktől pedig 1 dolgo.6 tapasztalatcserére olyan vállalatokhoz menjen, ahol • már bevezetett új munkamód­szerek és korszerű gépek alkal­mazása fokozta a a eredményeset, hogy ezeket elsajátítva é$ meg­ismerve, hazatérve hasznosíthas­sák. Jelentő* eredménynövelést fognak biztosítani a Bajai Ma­gasépítő NV azon dolgozói is, akik ez idő szerint, falazó Sztahá- mov-tanfolyamon vannak és akik tmuan hazatérve, az ott tanulta­kat áf. fogják adni dolgozótár­saiknak. A termelési értekezleten a dol­gozók «óraiból nem egy felszólalás hangzott el olyan irányban, mely azt bizonyította, hogy a dolgo­zók eredményeik iokozá iával, U'urka’tndületük ki3re'.es'téséwí és tovfibbnÜTelésérű azon v*<n uafc, begy a békéért folyó harc ezen szakaszán is méltóan kive­gyék a részüket, GalántM Ká­roly vasbetonszerelő például fel­hozta, hogy a vasbetonszerelői­nél alkalmazott vágó már elavult munkamódszer és vele nehézkes a termelés. A vállalatnak hajlító gépe sincs, aminek beszerzése pe dig nagyban elősegíteni a terme­ld* növelését. Déri Sándor, vertikális cementáru üzem dol­gozója viszont rámutatott • ce- ruerifáru Üzem szűk kérészi met szetére, umely erősen gátolja a termelés növelését, A termelés! értekezlet megvt tattá azokat a lehetőségek -t, me lyek a termelés fokozását jelen tósen elősegíthetnék ég megfő- gadták, hogy a felmerült hibák és hiányosságok kik'i.szöböláslvei folytatják tovább szocianzmust építő munkájukat, noíy sz ötéves terv hatalmas célkitttzéseinvk mielőbbi sikeres megvalósításával gyarap'tsák ég növeljék a béke táim- erejét­A Lakásépítő Vállalat • kiskunhalasi dolgozói szívesen szakítanak a kétlaki élettel Ax építkezés vezetősége felszámolja a hiányosságokat szervezc't brigád, Korda Antal brigádja a munkaidő jó kibaszna lásával, a feie sieges mozdulatok elhagyásával a vállalatnál régebben dolgozó L/etovics Jóasef sztaháno- vista-kőműves tapasztalatait vette át. A brigád átlagteljesítménye márts 150 százalék.' Az építkezésnél igen sok a kétlaki munkás. A segédmunkások zöme kisebb- nagyobb földdel rendelkezik. Ezért fordult elő, hogy amikor a legna­gyobb szükség volt iaz építkezés­nél a muakáslétszám egyensúly­ban tartására, az időszaki mező­gazdasági munkák idején állandó vándorlás volt. A dolgozók maguk is érzik en nek a kétlaki életnek hátrányait. Qárgyán Benő alsóöregszőlőkbeli munkás ezt mondja; — „4 hold és 800 négyszögöl földem van. Örömmel hallottam Rákosi elvtárs beszédét, hogy módot nyújtanak nekünk, törpebirto­kosoknak, hogy rendezzük a helyzetünket- örömmel adom át a földemet, mert ezen a kis homokon még a fejadagom sem termett meg. Sem a munkahelyemen nem tud­tam helytállni, sem pedig a földe­met rendesen művelni. Csendes Antal segédmunkás ugyanígy látja: „Két hold földem van. Hattagú családommal ebből megélni nem 'tudok. Szívesebben dolgozok az épí­tőiparban. A munkámat min­dig hátráltatta, hogy aratás­kor, szántáskor kis földemmel is bajlódni kellett. Mikor más pihent, akkor én neki- kezdlem az otthoni munkákhoz, ami &iz erőmet nagyon igénybe vette- Hálás vagyok Rákosi elv­társnak, « kormányzatunknak, hogy végre ez a kérdés is ren­dezve lcisz. A földemet már fel­ajánlottam, szakmunkás akarok lenni. Kérem magam átképzős- nek.“ A Lakásépítő Vállalat kiskunba te*! munkahelyének vezetőségi Rákosi elvtárs beszéde után hozzá fogott üzeme területén a hibák fel számolásához. Kiértékelnék a hiá nyoseágoikat ez üzemi háromszög munkájában, különös gonddal ; pártszervezetre­A pártszervezet vezetősége í párttagokkal és népnevelőkkel át. beszél.©, meghatározta a feladató kát. Fontos kérdések vetődtek fel mint a párttagok politikai és szak­mai továbbképzése, a szak szerve zetiiel való együttműködés, a tö­rne géz er vezetek létrehívása, me. lyek eddig nem működtek az épít­kezés területén. A politikai felvilágosító munka megjavítására a pártszervezet 8 rádiószemináriumot szerve­zet*, ahol 270 hallgató része­sül oktatásban. A műszaki hibák kiküszöbölése ér­dekében hetenként műszaki érte. keztaet tartanak, ahol o pártszer­vezet, az üzemi bizottság és ai építésvezető közösen oldják meg a menetközben felmerülő hibáikat. Rákosi elvtárs beszéde után ráébredtünk — mondja Ja­kab Lóránt épí.ésveizető — hogy a műszaknak jobban össze kell dolgozni a pártszervezettel olyan­formán, hogy amire a pártszerve­zet felhívja a műszak figyelmét, azt végre is haj sa. Célunk, hogy a pártszerve­zettel közösen felvegyük a harcot a fegyelem és a rend helyreállítására. Felszámoltuk az anyaggal való pa­zarlást, az anyagot deszkával ke­rítjük körül és gondoskodunk gaz­daságos behasználásáról. Jelentős újítást is vezettünk be. A felvonó lifthez eddig új zsaiúdeszkákat használtunk. Most a régi deszká­kéit táblákba szögei jük.. Ezzel 6000 forint megtakarítást értünk el. De ezen a téren még mindig sok a l ennivalónk­A szakmunkás hiányon úgy igyekeznek segíteni, hogy azokat a segédmuníkásokat, akik a szak­munkára kedveit és tehetséget éreznek, beállítják. Ma már 32 segédmunkás, mint kőműves szak­munkás dolgozik. Uj brigádokat szerveztek az építkezésen- Egy ilyen ujorman Kerjuk a hirdetőinké!, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés e ott valc nap ló£-is szíveskedjenek le »dni. kell magytrázej • Pirt és a szovjet h»tal»m uta­sításait, türelmesen és figye­lemmel keli megmagyarázni, hogy megértsék az emberek, mit akar a Párt és hova ve­teti a* országot. Ha nem ér­tették meg ma, — igyekezze­tek megmagyarázni holnap, ba nem értették meg holnap — igyekezzetek megmagyarázni holnapután. Éneikül nem lesz és nem is lehet most semmi­féle vezetés.” (Sztálin Művei, IX. kötet, 161. oldal.) A szocialista Verseny megerő­sítése éis fejlesztés© szempontjából haialmas jelentősége van a nép. nevelőmurikának. A népnevelők e pártszervezetek legközvetlenebb segítőtársai a politikai munka ki- szélesítésében. Beszámolókkal, be­szélgetésekkel, újságolvasással lelkesítik a dolgozókat új termelésj sikerek elérésére. A szocialista verseny kiszélesí­téséért folyó harc egyik igen haté­kony formája az élenjárók munka- módszereinek • népszerűsítése. Azerbajdzsánban, a „Vorosjlov“- kolhozban Bagirova kolhozparaszt- aisszony rendkívüli magas gyapot­termést ért el. Megkapta a Szó. cialista Munka Hőse címet. A nép­nevelők Bagirova tapasatolatainak széleskörű elterjesztésére meg­szervezték, hogy a kclhozparaszt- »siszonyok felváltva meglátogas­sák. Bagirova részlegét munka közben- Ezek a látogaiiások, — Bagirova munkamódszereivel, ag­rotechnikájával való szemléltető megismertetés, nagyszerű jf(kólája lett a gyapot földeken folyó sztaha­novista munkának. A moszkvai „Kaliba-gyárban, ahol Rosszijszkjj művezető dolgo­zik, különösen jól szervezték meg a népnevelők a sztahánovisták ta­pasztalatainak népszerűsítését. A Sztáün-díjas Rosszijszkij gyűlése­ken számolt be arról, hogyan szer­vezte meg részlegében a kollektív feztáhánovis'a munkát. Ezenkívül fényképfelvételeket késizítettdk a kiváló művezető munkájának egyes mozzanatairól és ezt is ki­állították. Az agitációs munka másik faj- iája a népnevelő személyes példar mutatása. Borisz Nyikolajevics Vizsleoko, a volkovszkj fűtőház mozdonyvezetője, aki egyben nép­nevelő is, olvasta, hogy egyes vasútvonalak mozdonyvezetői mun­kájukat a gazdaságos számvetésre építették át. Vizsleoko az újsággal a kezében felkereste a pántvezető- ség titkárát. — Olvasta Jegorev elvtárs? Vé­leményem szerint nagyszerű kéz. deményezés. ön is úgy gondolja? — Meg kell beszélni a moz­donyvezetőkkel, — vcft a válasz, — de előbb saját magunknak át kell gondolnunk, mit jelent áttérni a gazdaságos számvetésre, A pártvezetőség minden vonat­kozásban megtárgyalta ezt az űj- donságot és a népnevelő Vlzslen- ko már a. legközelebbi beszélgetés során beszámolt a mozdonyVézc. tőknek az élenjárók kezdeménye­zéséről. Kijeletílette, hogy ameny- nyíben • fűtőház valamennyi moz- donybrigádja áttér a. gazdaságos számvetésre, a mozdonypark leg­alább százezer rubel terv felüli megtakarítást biztosit. Egyes moz­donyvezetők ennek ellenére is ha. bozta/k még, hogy bevezessék-e áz újítást. Vizslenko ekkor elhatároz­ta, hogy példát mutat. Brigádjával áttért a gazdaságos számvetésre és mindjárt az első hónapban 900 rubelt takarított meg. A kísérlet a többieket is meggyőzte és miden mozdonybrigád áttért a gazdasá­gos számvetésre. A bolsevik népnevelő' egyik leg­értékesebb tulajdonsága a*, hogy ossz© tudja kapcsolni a* agitációs és <a szervező munkát. Huszonöt éve tanít egy iskolában Zoja BÜ- nova tanítónő. Tavaly a Tugulim körzeti pártbizottság af.Trud'-kol- hozba állította be népnevelő mun­kára. Itt segített a kolhozparasz- töknak összeállit.atij a tavaszi munkálatok tervét, előadások»; tartott a brigádok előtt, a magas terméseredmények mestereiről és megismertette a kolhozparasztokát az irodalmi újdonságokkal is. Egy. ízben a kolhoz jövedelmének eme­lése céljából Kabikina kolhozpa- raisziiasszony azt a javaslatot ter­jesztette a kolhoz vezetősége elé, íiogy az egyéb zöldségfélék mellett termeljenek egy hektáron paradij csontot is. A vezetőség ugyan tá­mogatta a javaslatot, de a kol­hozban már nem volt szabad rne- Icgágy és ahhoz, hogy a javaslatot meg lehessem valósítani, paradi­csom-palántákra lett volna szük­ség. — Javaslatunkat nem szabad visszavonnunk — mondta Blinova népnevelő, —■ én azt ajánlom, hogy neveljük a palántákat otthon. En a magam részéről 2 ezer pa­lánta nevelését vállalom. Példáját sokan követték és ta­vaszra az ural; kolhoz a rideg ég­hajlat ellenére is jó paradicsom- termést étit el A népnevelők a szocialista ver­seny szervezői, a kommunista tár­sadalom építőinek első soraiban haladnak, akik szavakkal és tetteik­kel egyaránt Lenin—Sztálin nagy ügyét hirdetik. A kiskunfélegyházi MSzT versenyfelhívása Kedves Elvtárs! Itt küldöm versenykihíváso­mat az MSzT I. Országos Kon­gresszus tiszteletére, Bácsalmás és bácsalmási járás, Kecskemét és kecskeméti járás területére. Versenypontjaim a követke. zők: 1. Minden tagunk vállalja, hogy két új tagot beszervez a kongresszus tiszteletére. 2. A tagdíjfizetést 50 száza­lékkal megjavítjuk. 3. Az Uj VUág előfizetését továbbfejlesszük, 60-ról 100-ra. 4. Az üzemi aktivaháj ózatun. kát klbővitjük területi aktívák­kal. 5. Egy rendezvényt tartunk a kongresszus tiszteletére de­cember 10-én. 6. Az orosz nyelvoktatást három helyen beindítjuk decent, bér első hetében. 7. Esti tanfolyamot indítunk december 15-én. (Előadó: dr. Bátonyi László.) 8. A megyei tanács 3-as csa­patát asztalitenisz versenyre hívjuk ki saját helyiségünkben. Elvtársi tisztelettel: Túrái Géza, Baranyai Sándor Bátya is rákapcsolt .. . Kedves Népújság! Hivatkozva a lapban folyó hó 19-én megjelent cikkre, mely rámutatott arra, hogy Bátya község az őszi mélyszántásban lemaradt, a községi tanács arra vette az irányt, hogy ezt a le­maradást behozza. Nem aka­runk mi sem sereghajtók lenni, ígérjük, hogy fokozott népae- velömunkával odahatunk, hogy a hét elejére a mélyszántást és a termelési szerződések Köté. sét befejezzük, mert ezzel tarto­zunk a Pártnak és dolgozó né­pünknek. Barna Antal, Bátya

Next

/
Thumbnails
Contents