Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-25 / 193. szám
A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG kiskunhalasi szervezete ünnepélyes küldöfTválosztó taggyűlést tartott 'A Magyar-Szovjet Társaság kiskunhalasi szervezete a napokban a városi tanács közgyűlési itermében 'k üldöttválasátó taggyűlést tartott. Az üzemiek, hivatalok, állami gazdaiségok, tszcs-ik dolgozói, vaésim in t a Magyar-Szovjet Társaság tagjai nagy számban • jelentek .meg. A magyar és a szovjet himnusz- eléneki'ésévél kezdődött meg az ümnepélyes taggyűlés. Az úttörők, a KlOSz-ének'kiar és a vasutas fúvószenekar mozgalmi dalokat adtak elő. A tilfcari beszámolót Pallér István elvtárs tartotta. Ismertette a taggyűlés jelentőségét, mjd kiemcMe névszerinit a b’kék öles ön jegyzésiben kitünt •kagitáraatoat. A be- s 'd után Simon Józ.sef és Sleszooszki Ida Majakovszki- verseket szavaltak. A taggyűlés egyhangúlag a következő küldötteket váltasz tóttá meg. Simon Jolán (Barnevált dolgozó), Király Jánosiié (átjárni gazdaság), dr. Nagy Mihály (jáirásblrói .ir), Kakas Erzsébet (Lakásépítő NV), dr. Donács Istvánná (varrá nő), Malkó Imre (téglagyár), Tallér István (MSzT városi titkár), Jubák Péter (járási MSzT titkár). A taggyűlés üdvözlő táviratot küldött Varsóba, Rákosi elvtársiak és a Magyar- Szovjet Társaság budapesti központijának. A Magyair-Svjvjet TónSB'Ság vezetősége a fehértói áthn.mi giazdaiságbain a honvédség u’.tá.rgiárd'ájiánulk közreműködésével imagBisisztnvonalai kultúrműsort adtaik. A kultúrműsor hatiáséra közei 50 dolgozó paraszt lépett be a Magyar- Szovjet Társaságba. JOYORE konyhakertészettel és gyapottermeléssel is foglalkozni fog a sükösdi állami gazdaság A sükösdi állami gazdaság jövőévi ütemtervében ez a pont is ott szerepel: 50 holdon kertészet létesítése. Mit jelent ez? Jelenti, azt az országos intzgatimat, mely az övejfeti- konyhakeotéisz-etii termelés bevezetésiével fogja biztosítani a város dolgozóinak a jobb és olcsóbb időszerű konyhakerti véleményeket iés zöldségféléket. Az állami gazdaság már elő is készítette a takajt kertészetiének létesítésére, ami mellebt a növénytermesztés egyik más ágára, a hagyma- termesztésire is áttér. A haigy- niiatermesz'tésit a gazdaság 100 holdján fogják folytatni. Amint a dolgozók -mondják, az 50 holdon létesítendő kertészetet a modern agrotechnika gépeivel fogják megművelni, a talaj- munkálatoktól egészen a termés betakarításáig, melyhez a gépeket a Szovjetuniótól fogják ajándékba leapni. A gazdaságban az őszi mélyszántás határidőre való teljesítéséért folyik a harc. A dolgozók megfogadták, s egyöntetű lelkesedéssel vállalták, hogy a mélyszántás munk álata imák tel jesítését négy nappali a (kitűzött határidő előtt elvégzik. A mélyszántás munkálatait két Sztáünyec-traktor végzi és a traktorosok, Boromissza Ferenc és Cselik Sándor egymással versenyben harcolnak a minél gyorsabb minőségi munka teljesítéséért. Cselik Sándor vezet a Sztálingec-traktorok versenyében láO százalékos heti teljesítésével, de szorosan nyomába tör BorómiiSiszia Ferenc átlagos 120 százalékos munka- eredményeivel. A két Sztálimyec a bácsborsodi állami gazdaság nyújtotta segítség a sükösdi állami gazdaságnak, hogy az őszi mélyszántást itt is mielőbb befejezzék. Az állami gazdaságban a jól megszervezett munka eredményét hirdeti, hogy a szVŐtertnelö-brigád a gazdaság 15 hold szőlőterületén a betaik-arás munkálatait már befejezte, hogy annak időben való teljesítésével segítse az idén elért eredmények jövőévi továbbiak ozását. A gazdaság dolgozói nemcsak a m unkában, da a község kultúrájának ápolásában és fejlesztésében is jelentősen kiveszik részüket. Kultúio-oportjuk, színjátszó-, ének- és tánc- együttesei nemcsak a;z ünnepségek fényét emelik, de előadásaik sorozatai mégis mentetik a község dolgozó népével a szovjet és a haladó népi irodalom Sieigremiékebb alkotásait és zenekultúráját. A sükösdi községi tanács tagjai' sorában is ott vonnak a gazdaság dolgozói, hogy munkájuk eredményeivel szolgál hassák a dó'gozó nép érdekeit, felemelkedését. Vécsei Tibor, Csertei Ijajosné, Vincze János, Kiss József, Boromissza Peren-, dolgozók a tanácsban is azoknak az ered mén j’-eknek fokozásáért harcolnak, melyeiket a gazda- sáigibain eddig elértek. Büszkén mondják a gazdaság dolgozói, hogy a jövő gazdasági évben az ő munkájuk is gazdagítani, gyarapítani fogja v xllli porunk evapote! látású t. 400 holdon térnek át a gyapot- termesztésre. Máris tanulmányozzák a gy.ipottermesz- tésir.nk a Szovjetunióban eVrt gyakorlati tapasztalatait és azokat az c.: dinén y eket, ni el vekéi a gyapot-termesztés terén állami gazdaságaink az idén elérlek. — Már az elfő évben azon akarunk lenni — mondják nw- gabízóun, — hogy eredményeinkkel 'túlszárnyaljuk az idén élért eredményeket, hogy lelkiismeretes s jó ni unkánkkal továbbnöveljük iparunk nyersanyagellátását. 140 fa»« fővárosi kiiltúrcsoport vendégszerepel Halason Nagy érdeklődéssel várják Kiskunhalas dolgozói a budapesti közlekedést és pénzügyminisztérium 150 tagú kultúrcso- portjának vendégszereplését. A kultúrcsoport november 25-én és 26-án egésznapos kultúr- és sportműsorral szórakoztatja Kiskunhalas dolgozóit. Szülői üluukaközüsségi értekezleten n liékckongrcsstzus küldöttei beszámolnak a II. Hékckon gresszus üléséről Szilágyi Sándomé, a halasi i alsóvárosi iskolából a napokban' a Szülői Munkaközösség érte- j kezletén beszámolt a Békekon- gresszus budapesti üléséről. A részvevők lelkesedéssel csatlakoztak a Béke Híveinek tábora.: hoz és kifejezték azt az óhajukat, hogy készek mindent elkö-( vetni a béke megvédése érdeké. | ben. Szerződéses termeléssel harcolok a békéért! A szere miéi határban 15 holdon gazdálkodom. Termelési szerződésem már megkötöttem. Célom a szerződés megkötésével az volt, hogy magam is hozzájáruljak a dolgozó nép államának, népi demokráciánknak megerősítéséhez. Jól tudom, hogy akkor, amikor szerződéses kötelezettséget vállaltam, vállalásom nem egyoldalú. Én is kapok segítséget az államtól, műtrágyát, melyet majd a termésbetakarításkor kell kifizetnem, azonkívül napraforgótermésem után olajpogácsát, míg Cukorrépatermésem után olcsó áron az áUdthislalághoz annyira nélkülözhetetlen répaszeletet. Termelési szerződést más okból is kötöttem. Népi demolcsáciánk megerősítésén kívül azért is, hogy a magam munkájával is hózzú- -járuljak a béke megvédéshez, mert néni elég az, hogy mint magam is\tettem, a Békekölcsönből 350 forintot jegyeztem, — dg a békéért dolgozni is kell. Mindenkor lelkesen követtem a Párt útmutatását, a minisztertanács határozatait, mert azok minden szavából kilendült „ dolgozó nép iránti szeretet és megsegítés. Tüdőm azt, hogy azzal a szabadsággal, melyet a Szovjetunió felszabadító harca hozott mrg számunkra, azzal élni is kell tudni. Fokozott munkával, a termelés eredményeinek növelésével, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságúnak tapasztalataival nekünk is odáig kell fejlődnünk, hogy megközelíthessük a szovjet kolhozok terméseredményeit. A Szovjetunióban járt parasztküldöttség útját feszült figyelemmel kísértem. El is halározam, hogy magam i,s a termelőszövetkezeti csoport tagjai sorába lépek. Mindnyájunknak, dolgozó parasztoknak fel kell ismernünk jövőnket, melyet csak a nagyüzemi gazdálkodás tud. számunkra biztosítani. A felszabadulást kővető új világ a magam helyzetét is lényegesen jobbra és örömtelibbé változtatta. Mig a múltban igával nem rendelkeztem, ma már gyarapodva két lovat Vehettem„ amivel megmunkálhatom a földemet. Azelőtt a kulákok kiszolgáltoltja voltam. Nagy vol a bér, amit ezért fizetnem kellett. Itt °sak egyre akarok rámutatni, folytonos silány termésemre. Miérti Mert az olyan dolgozó paraszt földje, mint az enyém is, soha időben meg nem lett munkálva, soha időben el nem lett vetve, mert először a kulik földjein kelteit a munkát elvegezni. Ez is egyik oka volt annak, hogy míg a kutak folyton gazdagodott, a dolgozó paraszt sorvadt, tönkrement és végül azt vette észre, hogy földje is a kálók földjévé vált. Milyen más ma már a világ. Lovaim vannak, cl tudom időben végezni a munkálatokat, de ha nem tudnám, akkor olt van a tfépr állomás, mely mindenkor segítene rajtam. A dolgozó parasztság népi demokráciánk számtalan különböző segítségét élvezi a felszabadulás óla. Itt vagyok én is, aki kaptam olcsó úron egy sílót, amivel a takarmányozást biztosabbá és olcsóbbá tehetem, amire a múltban nmn is gondolhattam és ha meg akartam volna valásitani, 1000 pengőt is fizetnem kellett volna érle. Munkámmal, munkám eredményeinek fokozásával igyekszem meghálálni mindazt, amit államunk számunkra, dolgozó parasztok számára juttatott. Apám, akit a kulákok kizsákmányolása megtört, most mintha újra éledt volna és munkalendiiletévci nemcsak földjén veszi ki újból részét a munkából, hanem a t.anéics munkájából is, melybe a dolgozó nép bizalma őt is beválasztotta. Mi, dolgozó parasztok tudjuk azt, hogy szabadságunkat, függetlenségünket, a Szovjetuniónak köszönhetjük. Elért eredményeink, folyton növekvő életszínvonalunk, a falu és a város közötti válaszfal fokozatos leomlása pedig azoknak a harcoknak az eredményei, melyeket a Párt és Rákosi Mátyás, dolgozó népünk bölcs vezére vezetnek a dolgozók jobblétéért, további felemelkedéséért, boldogulásáért. Ezért követjük mi is, pártonkivüli dolgozó parasztok törhetetlen ragaszkodással és hűséggel a Pártot és a dolgozó parasztság nagy barátját, Rákosi Mátyást azon az úton, mely a szocializmus építésén, a béke megvédésén keresztül a boldogabb és szebb jövőt építi. Felső iUés középparaszt, Szeremle Az előirányzott terület felénél sem tartanak Kisszálláson a termelési szerződések kötésével Kisszálláson meg kell erősíteni a népnevelő munkát, hogy a szerződéskötés terén az eredményeket megjavítsák. Az előírt 692 kataszteri holdból 253 kataszteri holdra szerződtek. A munka megjavítása érdekében összevont népnevelői értekezletet hívtak össze. 54 népnevelő kapcsolódott be a munkába, az értekezlet hatására. A legjobb munkát a Kendergyár népnevelői és a szövetkezet dolgozói végezték. Balázs András egymaga 28 holdat kötött le. Jól dolgoztak még Csemák Ferenc, Tamásik Sándor, Bövíz Gusztáv és Tóbiás Dezső népnevelők. A kisszállási földmtivesszövet- kezet versenyben áll a kiskun- halasi járás összes földműves- szövetkezeteivel, egymást pontosan tájékoztatják a verseny Jancsi bácsi disznaja A Kisszállás és Mélykút közti műút mentén, közelebb Kisszálláshoz, az egyik hepe-hupa tetején púposodik Itadvánszki János háza. Radvánszki évekkel ezelőtt a'szegedi tanyavilágban tengődte életét. Éjjel tejet szállított, nappal pedig fuvarozott. Szeretett volna a tejszakmában elhelyezkedni. 1930-ban a csermajori tejipari szakiskola egyik kiadványa került á kézébe. Tanfolyamot hirdetett. Égett henne a vágy, hogy ezen a tanfolyamom íésztvegyen. De még arra sem volt pénze, hogy odautazzon. Merészet gondolt. Rend- bebozta a kerékpárját és azon. ment Januárban, szélben-hóban Csermajorba, hogy hallgathassa a tanfolyamot. Csermajor Soprontól 30 kilométernyire fekszik a Cserben. Radvánszki János az ország egyik, végéből a másikba kerékpározott, hogy gazdasági .ismereteit bővíthesse.. Ilyen Volt HortKyék kultúrpolitikája. Iskola ugyan volt, de azon csak az vehetett részt, akinek pénze volt. Amikor Kisszállás környékén a hercegi birtokból eladásra került egynéhány parcella, akkor Radvánszki is vásárolt. Négy holdat hozott a felesége ötöt, pedig itt vett. Éveken át túrta a leidet, míg a részleteket le tudta törleszteni. Pénze nem volt. kulák-kölcsönből vásárolt. — Jó vagy te nekünk — mondták a kövérre hízott zsírosok. — Adunk pénzt. Mennyi kell? És nagylelkűen adtak — 25 százalék kamatra. Minden 100 pengő után 25 pengő vándorolt a kulák zsebébe. Nyögte is ezt a ; 'indulatot“ éveken át. Nagy volt a család — felesége IS gyerekkel ajándékozta meg. Sok aprő lábra kellett cipő, sok száj kívánt konyeret. — Már akkor láttam — meséli otthonában Radvánszki János, -— hogy a gépi munka felszabadítja, az embert. Kilenc holdon gazdálkodom, egy pár hold kell a takarmányra, a ló megeszi még a nadrágját is a szegény embernek. .®s Radvánszki Ján&s nem egy éjszakán, amikor a gondok terhe alatt nem jött álom a szemére, fejében Számvetést készített —- 11 a a tehénnel szántok, napi j)—5 literrel kevesebbet kapok, mert a fejőstehén ahány órát dolgozik, annyiszor li dl-rcl kevesebb tejet ad. A kettős lófogai napi költsége pedig több mint 50 forint. Csak úgy jövök 1J, ha sokat fuvarozok. — Nagyon örültem — meséli tovább, — mikor a gépállomás telepedett le Kisszálláson. Már két év óta szerződést kötök a gépállomással. Rájöttem arra, hogy ha ősszel a gépállomással végeztetem el a mélyszántást, e* a kukoricánál 20 mázsa többletet jelent. —Látja ezt a disznót — és a konyhába vezet, ahol éppen feldolgozzák az aznap vágotf, sertést, —- ezt a mélyszántás hozta. — A mélyszántás9 — csodálkozom. — A mélyszántás — ismétli büszkén Radvánszki János és Radvánszki János elmondja a „titkot“. — Két hold kukoricám Volt. A földem már az ősszel a gépállomás gépjével já mélyszántást kapott. 25 centiméterré forgatta az eke a barázdát. Ennek aztán meg is lett az eredménye. Míg a szomszédok, akik tehenekkel csak 10—12 centiméterre karcolták a földet, csak 12—15 mázsa kukoricát vittek haza holdanként. Én egy holdon 25 mázsát szedtem, két holdon ez kitett 50 mázsát. Ebből aztán már lehetett egy süldőt felhizlalnál És hamiskásan nevetve, kínált jó vörös borából. Radvánszki Jánosnak igaza van. Azzal, hogy ősszel elvégezte a mélyszántást, 21 mázsa kukoricával többet kapott. Ez a disznó, mondhatnánk, ingyen van neki, mert azzal kapta, hogy megfogadta a kormány tanácsát. — Saját bőrömön tanultam, hogy bölcsre hallgat az okos. Radvánszki János ezt tette, kövessük példáját.
