Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-25 / 193. szám

A varsói Békekongresszus szellemében harcolnak a békéért a Ki^kiinfélegf^házi Tolliizem asszonyai Az egész világon a bókáért harcoló népek Varsó leié fordí­tották tekintetüket. Vagy figye­lemmel kísértek a VUügbékekon- gresssug lefolyását. Nincs olyan erő, amely megfé­kezhetné az emberek millióinak békeakaratát. Hiába kapálódznak Trumáhák. Aehesonék ás a lobbi imperialista, bérencek, akik egy újabb harmadik világháborúval akarják kiirtani a dolgozó millió­kit, éppenúgy, mint Koreában teszik: legyilkolni a védtelen anyákat, csecsemőket, a gyerme­keket, az idős embereket. A világ dolgozói egg emberként kiáltják: békát akarunkI Le i háborús uszi- tókkal, Szüntessék be a koreai háborút a gyilkos agresszorokl A kongresszus küldöttei egymás- illán szólalnak fel a Világkon­gresszuson. Felszólalásukban meg- bélyegzilc az imperialista lakájo­kat, a béke ellenségeit. A háborús uszítók azt híresz- telik, hogy: „a háború elkerül­hetetlen, a harmadik világhábo­rúnak be kell következnie”. Mi az ellenkezőjét állítjuk: a há­ború elkerülhető. A béketábor­ban 800 millió ember tömörül. A békemozgalmat nem lehet megállítani. A béketábor a hatalmas Szovjetunió vezetésé­vel harcol a háborús gyujto- gatók ellen. A népi demokrá­ciák, a nagy Szovjetunió veze­tésével erősítik és védelmezik a békét. Az imperialista és a marshalllzált országokban pe­dig sztrájkokkal, Franciaország­ban a hadianyag kirakásának megtagadásával harcolnak a béke megvédéséért. Minden magyar dolgozóban él és lángol a hazaszeretet. — Mi, magyar dolgozók sem akarjuk, hogy elpusztítsák azt, amit öt év alatt felépítettünk. Az új hi­dakat, a gyárakat, a most épülő Dunapcntelcl' Vasmüvet. A mi népi demokráciánkban az üzemi dolgozók normák túl­teljesítésével, falun a dolgozó parasztok a mélyszántás időben való elvégzésével harcolnak a békéért. * — A háborút csak azok akarják, akiknek nincsenek Ínyükre viv- raányaink, akik gyűlölködve lát­ják, hogy a kicsiny magyar nép, amely a múltban rabszolga és koldus volt, mo3t szabad és független, az anyagi és szellemi felemelkedés útján halad to­vább — mondotta felszólalásá­ban Andics Erzsébet elvtársnö, a magyar békeküldöttség veze­tője. * Amig a VUágbékekongresszu. son küldötteink felszólalásaik­ban bélyegzik meg a Uáborüs uszttókat, addig a Kiskuníélegy. házi Toliüzem.ben a dolgozók újabb felajánlásaikkal erősítik a békét. Munkájukkal bizonyít­ják be, hogy a magyar nép áldozatot nem kímélve, a mun­kájával, tettével erősíti a béke­front rá eső szakaszát. A ma­gyar népi demokrácia bebizo­nyítja. hogy Magyarország nem rés, hanem erős bástya a békefrontján. A toliüzemi dolgozók lelkesen tettek felajánlást a béke megvé­dése érdekében. Az elmaradt dolgozók kihívták a jobban dől. gozó munkásokat. Buzdítják egymást és az erősebbek segít­ségével akarják megvédeni a békét. Például Szabó Istvánná 89 százalékra teljesítette tervét, kihívta Szabó Jőzsefnét, aki 115 százalékra teljesítette túl a normáját. Pázsit Józsefné 63 százalékos teljesítményével ki­hívta párosversenyre Ónodi Fe- rencnét. akinek átlaga 110 szá­zalék. Hevér Imréné 69 százaié, kot ért el. Most versenyben van Horváth Rozália, akinek telje­sítménye 143 százalék. — Talál, kozunk az üzemben számos ha­sonló felajánlással. WS I Versenyben vannak a brigá' dók is. A 11 brigád küzd azért, hogy elnyerje „A j6 munkáik­kal és több termelésünkkel har- I colunk a békéért” feliratú van ! dorzászlót. Az elmúlt napokban a Zója-brigád kapta meg 104 százalékos teljesítményéért. — A magyar nép nevében fo­gadjuk, hogy hazánkban, a Ma­gyar Népköztársaságban, egy pillanatra sem szűnik meg a békekiizdelem — mondotta An­dics elvtársnő további felszóla­lásában. • — Otvenhatévcs vagyok — mondja Ficsor Mihályné. — En is a békéért harcolok. En va­gyok a legidősebb a Béke­brigádban és mégis nekem van a legnagyobb teljesítményem, 107 százalék. Minden százalék­kal egy hatalmas csapást mé­rek a háborús gyujtogatók fe­jére. Fiatalnak érzem magam, különösen most, amikor új fo­gat kapok. Csak jöjjenek az imperialista kutyák, majd átha­rapom a torkukat. A békebizottslg tagjai sem akarnak lemaradni a termelés­ből, a békéért vívott. harcból. Munkahelyükön állandóan fog. lalkoznak a béke megvédésének kérdéseivel. Szabó Józsefné békebizottsági tag, pártonkívüli dolgozó, kö­vetkezőket mondja: „Munkámon keresztül harcolok és harcolni is akarok a békéért.” Nekem, mint békebizottsági tagnak, elsőrendű kötelességem, hogy kivegyem a termelésből a része, met. Igyekszem munkámat mi­nél jobban megszervezni, mert minél jobban dolgozunk, minél többet termelünk, annál na­gyobb csapást mérünk a háborús gyujtogatókra, a béke ellensé­geire. 114 százalékra teljesítet­tem most is a normámat. özv. Feri Istvánná is tagja a békebizottságnak. — Ml úgy tu. dunk harcolni a békéért, ha észszerűen dolgozunk. Nem aka­rom, hogy háború'legyen. Elég volt nekem az első és a máso­dik világháborúból. Az első vi­lágháborúban a férjem megse­besült, idegen érdekekért küzd­ve. Egész életében nyomorult maradt. Erre jött még a máso­dik világháború, ahol a fiam tűnt el. Nem kívánom és azt hiszem, hogy egyik dolgozó tár­sam sem kívánja a háborút. Az ifik sem akarnak lema­radni a termelésben, a békéért vívott harcban. — Ma, amikor minden lehetőség nyitva áll a fiatalság előtt, akkor Ifjúsá­gunk nem a harckocsikon, a repülőkön álmodozik, hanem, hogy hogyan teljesítse túl a normáját, hogyan mutassa meg a többi fiatalnak, hogy ebben az országban öröm fiatalnak lenni. Ilyen Réczi Rozália is. A Komszomol-brigád tagja. Kicsit félénk, de a termelésben példá­val jár elől. 117 százalékos tel­jesítménnyel dolgozik..— Igyek. szem fiatalos lendülettel kivenni a részemet a termelésből, pél­dát akarok mutatni a fiatalok­nak. Minél nagyobb százalékot akarok elérni. Brigádunk egy­ségbe kovácsolódva, minden egyes százalékkal hatalmas csa­pást mér a béke ellenségeire. A kiskunfélegyházi toliüzemi dolgozókat gyűlölet fogja el, amikor a háborús uszítókra gon­dolnak. Nincs olyan erő, amely a ml munkásaink nyakára ül­hetne újból. Egységesen, szilár. dán mennek harcba az új nor­mák túlszárnyalásáért. Majd­nem mindegyiknek van csa­ládja. Fájó szívvel gondolnak a koreai anyákra, akik elvesztik gyermekeiket. Ezért mindegyi­kük szive azt dobogja, hogy: Megvédjük a békét! A szerződéses zöldségtermelés j ö vedelmezősége Vüjamsz szovjet tudós bebi­zonyította, hogy a paradicsom fattyazásával és megfelelő nö­vény. és sortávolság bevezetésé­vel soha el nem képzelt termé­seket lehet elérni. Természete, sen a növény egyéb tenyészfel- tételeit és ápolását is biztosíta­ni kell. A szerződéses zöldségterme­lőknek a Szovjetunió legfejlet­tebb agrőtechnikal módszerei állanak rendelkezésükre, mert a Gyümölcs, és Zöldségtermeltetö Vállalat termelési felügyelői tan­folyamokon, a területek bejá­rásával és a termelők állandó oktatásával adják át a legma­gasabb termelékenységet bizto­sító termelési módszereket dol­gozó parasztságunknak. Ha a dolgozó parasztságunk ezekkel a' módszerekkel termel, úgy nemcsak a közellátás és ki­vitel számára teremti meg az alapot, de saját jövedelmét is jelen­tősen emeli. Nézzük pl. a legfejlettebb ag- rótechnlkai módszerekkel ter­mesztett paradicsomot: 70x30 cm. sor- és tötávolság mellett 1 holdra kell 28,000 pa­lánta. Ez közepes termés (tö­venként 70 dkg.) mellett is 196 mázsa termést jelent, aminek szerződéses ára mázsánként 26 forint, tehát egy hold föld ho­zama 4096 forint. A szükséges mag ára 15 forint, az előkészítő talajmunka 140 forint, a trágya 260 forint, palántanevelés 150 forint, kipalántálás 160 forint, a nyári talajmunka 160 Ft, a sze­dés költsége 420 forint, mind­össze tehát a kiadás 1305 forint A szerződéses paradicsomterme­lés holdanként 2700 forint körü­li tiszta jövedelmet jelent dol­gozó parasztságunknak. De a zöldbab és zöldborsó is, amelyeket elő- vagy utótermény­ként vetünk, tehát földjét egy évben kétszer hasznosítjuk, — holdanként 2160 forint körüli nyershozamot adhat. Itt elmarad a palántanevelés aprólékos munkája, sokkal ke­vesebb a munkaszükséglet és az elő- vagy utóterményként vetett, hüvelyes egymagában 1000 fo­rint körüli tiszta jövedelmet hoz. A termelési keretekben sze­replő valamennyi termény szé­pen jövedelmez és jelentős mér­tékben járul hozzá dolgozó pa­rasztságunk életszínvonalának, termelési kultúrájának, jólétének emelkedéséhez. Id. Rádi Imre, kiskunfélegy­házi 12 holdas dolgozó paraszt juttatott földjén négy kh zöld­ségfélére szerződött. Nem várta a népnevelőket, maga jelentke­zett a földmüvesszövetkezetnél a szerződés megkötésére. Császártöltésen a tszcs, tag­jai 110 százalékban, Kecelen, Soltvadkerten 300 százalékban költötték le a keretet. Ezzel szemben a kiskőrösi földmüvesszövetkezet tagjai a reakcióra hallgatva még nem I kötöttek szerződést. Ugyanígy! lemaradt és hátul kullog Orgo- j vány és Akasztó is. Még 10 nap áll rendelkezésre dolgozó parasztságunknak, hogy j kormányzatunk nagyjelentőségű határozatát teljesíthesse és ez­zel saját maga számára is igénybevegye a szerződéses zöldségtermelés jobb életet biz­tosító előnyeit. { A háborúra spekuláló ellen­ség ügynökei, a kuúákok, spe­kulánsok minden rést igyekez­nek kibaiszuiáinH, hogy ártsanak dolgozó népünknek. A gaborna- s p ek u tó dóval, a termény be­gyűjtés késleltetésével kísérlik most meg, a begyűjtés ütemé­nek a lefékezését. A kulakok mesterkedésének is tudható be, hogy a terménybeadás üteme megyénkben visszaesett. Me­gyénk lemaradása néhány ter­ményben eléggé súlyos. A gyen­ge eredmény annak is tudható be, hogy a fa Huj .pártszerveze­tek eil hanyagolták, másodrendű föladatnak tartották a begyűj­tési feladat mielőbbi végrehaj­tását. Az elmaradás oka, hogy a begyűjtést augusztus húsza­dika után bizonyos mértékig fa­lusi pártszervezeteink mellékes ■kérdési! dk tekintették. Ennek az tolt a következménye, hogy u falusi munkát a kampány- szerűség jellemezte. De hasonló volt a helyzet a járásoknál is. Augusztus 20-ig fairt ott a „be­gyűjtési kampány“, azután a lormelöosoporlok fejlesztése, az őszi szántás-vetés, a Békeköl­csön és a tanácsivá las z tás fel­adatai kerülitek előtérbe. Falusi értekezlet ekem csak hangoztat­tuk, hogy össze kelj kapcsoltai a ikivlönbözö feladtatok megol­dását, de ezt senki sem tette meg. Hiányos volt az agitáció fs. Ennek a* a 'bizonyítéka, hogy Tabdi, Ladánybene, Pi.rtó, Csen­gőd, PáAmonos'tor, Szánk, Mar­ikák ötön y, Hanta, Kisszállás községekbeu állítólagos rossz termés miatt panaszkodnak. Hotgy mennyire a felvilágosító munkán múlik a begyűjtés si­kere, vagy sikertelensége, azt több község eredménye igazol­ja. így Baján Maros János 582 százalékot teljesttett, Kalocsán Tóth Mihály 400 százalékot, Fülöpbázán B. Kiss Ferenc 220 százalékot kukoricáiból. Burgo­nyából Jánosi Máté, Dávod, 184 százalékot, Bulcodi Mihály Szailfcsizentmárlon 160 százalé­kot, id. Flórián József Csávóiy 116 százalékot és Szabó Pál Izsákon 108 százalékot. De hibáit követett el a Megyei Tanács is. A kereskedelmi osz­tály egymaga akarta összefogni a megye összes községeit. Ez nem sikerűi’, t, mert az ellenőr­zés nem volt mindig kifogásba, tan. De itöbb községben a terv ®em volt reális. Utólag kellebt javításokat eszközölni. Az utóbbi beleikben megyénk­ben felszámolták ezeket a hiá­nyosságokat. Ennek tudható be, hogy a begyűjtés üteme va­lamivel megjavult. A november 18-i állapotnak megfelelően ke­nyérgabonából a Ikunszentmiik- lósi járás már 125 százalékot teljesített. Kecskemét város 112 és Kalocsa város 107 százalé­kot. Elmaradtak a kecskeméti és kiskőrösi járás ok 71, illetve 76 százalékos tervteljesítéssel. Erősen elmaradt még Kisikun. halas váiros. Ez alig teljesíteti« előirányzatának a felét. Azok­ban a községekben, ahol jó népnevelő munka folyik és ahol mieim tekintik a 'begyűjtést kam­pánynak. ott már unta den ült túlteljesít' .ték a tervet. így többet közölt Tataházán, Kun- szentmiklóson és Dunaegyhá- zán. Kenyéngaibonabeadiásból Baja város toljesíi'elt legtöbbet. Már közel 150% máil tant. A kalocsai járás eddig 85 százalékot ért el. Kiskunfélegyháza ma-holnap elérj a 100 százalékot. | Kukorioaibeadáisiban a járások közül a bajai, a bácsalmási és a kecskeméti járások haladnak ßx élen. 75—80 százaléknál tar­tanak. Erősen eltnairadtak a kiskunfélegyházi és kunszenl- miklósi járások. Megyénkben különösen nagy a lemaradáis a burgonyánál. Vaunak községek, mint Harta ős Kelébia, ahol még csak 1 százalékúét tartanak. Igen gyenge a dunavecsei és kiskun­félegyházi járás is. Átlagosain 5 százalék a teljesítés. A helyi tanácsok fontos fel­adata a begyűjtés maradéktj- i,m teljesítésének a biztosítósa. ■K özségi pá rtszer vez eleink n ok, ü öm egiszer ver eleink nek minden támogatást meg kell adniuk a helyi tanácsok résziére, hogy a feladatokat mielőbb sikeresen ■megoldják. Példamutatóan dolgoznak főbb községben a, tan ácsok tag­jai. így Dunovecsén Tóth Gyu­la kommunista tanácstag kél hold után 120 százalékot adott be. Hájas József 10 holdas gaz­da 400 százalék ót. Kara Lajos 8 holdas 100 százalékot é. Fü­leld István 5 holdon aluli 1000 százalékot. Dunaipaitaj község­ben Szankai Pál 10 holdas pa­raszt kenyérgabonából 128 és •takarmánygaibanából 132 szá­zalékot taljesítttt. Csaba József Akasztó 1500 százalékot, Sza­lon tai István Császártöltés 315 százalékot, Tóth János Kiskőrös 404 százalékot, Hencz Lajoisné Csengőd 1089 százalékot és Kónya Autói Bócsa 424 száza­lékot. Ezieket a példákat követve megyénk dolgozó pauaisz'bságá- ook új lendületet kei! adnia a begyűjtési mozgalomnak. Nép­nevelőink lelkesítsék a község dolgozó paraszfisiágát az élen­járó falvak és dolgozó parasz­tok példájának követésére, akik megértve a 'termény-beadás je­lentőségét, nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik az előirány­zatot. Népnevelőink magyaráz­zák meg a dolgozó parasztok­nak, hogy őík nem azzal segítik a békét, ha egy mázsa gabonát visszatartanak, .mert ez olyan, mintha a saját ellenségüket se­gítenék, — hanem azzal -védik a békét, ba nemcsak kötelező gabonabeadásukat teljesítik, hanem azon felül is adnak be, mert efl'ját -maguknak adják be, országukat segítik. A begyűjtés maradéktalan tel­jesítése tehát a falu miniden dolgozójának elsőrendű haza­fias köteles® ege. A 'begyűjtés győzelmes végrehajtásával elő- siegítjük az ötéves terv megvaló­sításét, erősítjük hazánkat és vele a Szovjetunió vezette bé­li etá bort. Halason is nagy sikert aratott a „Berlin clcstc“ című film Nagy sikerrel játszották Kis­kunhalason a „Berlin eleste” c. fűmet. A díszbemutatót kultúr­műsorral egybekötve tartották meg. Közreműködött az Állam­védelmi Határőrség énekkara és a SzOT szimfónikus zenekar* Az ünneipi beszédet Sütő Józsei tanár tartotta. A fűmet zsúfo­lásig megtelt nézőtér előtt ját­szották végig. A mozi látoga­tottsága Kiskunhalason még ilyen sikert nem ért él, mint en­nél a fűmnél. Amikor a vász­non a szeretett Sztálin elvtárs megjelent, az egész nézőtér ériá. si tapsviharba tört ki. A terménybegyűjtés teljesítése: HARC A BÉKÉÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents