Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-11 / 156. szám

Hogyan lett a sereghajtóból élenjáró a Kisszállási Gépállomás ? Ismeretes, hogy gépállomásunk az országáén elsőnek felállí­tott gépállomás. 101)1-ben, amikor megalakult, hasonló volt egy bérautós vállalathoz. Kulákoktól kezdve, aki csak jött, mindenki­nek dolgozott. 19.jS-ban, amikor az osztályharc fokozódása és a fejlődés több új gépállomást kívánt a falura, szükségessé vált nálunk is az átszervezés a jövő persepkttvájá alapján. A gépállo­más akkori vezetősége azonban, amikor a kaják „lehetőség" meg­szűnt, nem■ tudta megtalálni az útat a dolgozó parasztság köze­lebb hozásához. A fejlődés folyamán a nehézségek éppen ezért fokozódtak és az újabb tennivalókhoz az előző megoldatlan problémák csak halmozódtak. Ez a janyhasúg kisérte gépállomá­sunkat az őszi kampány kezdetéig. Ennek egyik fő oka a politikai nevelés nagyfokú hiánya. A politikai munkát nem ültettük át a gyakorlatba. Maga a gépállomás vezetője, aki 191)8 óta dolgozik nálunk, sokszor kényelmességből elnézte azokat a nehézségeket és hibákat, amelyek fönnállottak. 'Természetes, hogy maguk a dolgo­zók is egyetértettek ezzel a kényelemmel, és úgy látták, hogy minden rendben van. Igg volt a tavaszi kampány idején, amit a teljesítmény mutat. Állomásunk a tavaszi tervet nem tudta teljesíteni. Ekkor is a ne­hézségekre hivatkoztunk, hogy sok a ló, erős a kulák-befojyás, de ennek kiküszöbölésére nem nagy súlyt fektettünk. A nép­nevelő munka szervezetlenül és hiányosan folyt. Nem volt különb nyári tervünk teljesítése sem, bár Pártunk és a Megyei Köz­pont többször rámutatott hiányosságainkra. Mi gyakoroltunk ön­kritikát, de ez éppen csak elhangzott és így a hibák megma­radtak. Az őszi kampány megindulása előtt hathatós támogatást kap­tunk Megye Központunk politikai és mezőgazdasági osztályától, (jépállomásynk vezetősége mostmár nem a nehézségeket nézte, hanem azok legyőzésére fektette a súlyt. Az eredmény meg is mutatkozott. Szerződéskötésünket 113 százalékban biztosítottuk és ütemtervünket 220—255 százalékban végeztük el az ejmult hetek­ben. Most jöttünk rá arra, hogy a nehézségekkel számolnunk kell. de a népnevelő munkának olyannak kell lenni, ami határozottan fölötte áll minden akadálynak. Tereskei Sándor politikai vezető Fokozatuk a begyűjtés ütemét Erősen lemaradtak a kecskeméti és kiskőrösi járások PáirtszeTvezeiei'nkmeik fontos feladata, hogy -az őszi .munkák sikeréért folyó felvilágosító munkát állandóan, szervesen összekapcsolják a terménvbe- űdáss-al kapcsolatos ellenséges híresztelések leleplezésével, a gyors beadás, a szállítási szer- zöcjiskötés előnyei ismertetésé­vel. A .Megyei Tanács kereske­delmi osztályának legutóbbi összeállítása szerint megyénk a kenyérgabona begyűjtésben az egész évi ütemtervhez vi­szonyítva 80—00 százalé­kos teljesítést ért el. Ä legjobb eredményt érte el a 1,'íjnszentmiklóxi járás 116.25, a hajai járás 100.34, a bácsal­mási 94.72, a kiskunfélegyházi 93.80 .százalékos teljesít mány­it ve!. A városok között Kalocsa ve­zet 100.55. .százalékos teljesíté­sével. A községek között a leg­jobb eredméyt Dunaegyháza ér­te el, amely egész évi tevét AH.7 száza­lékba hajlottá végre. Utána következik Tataháza 183 százalék, majd Hajós 178.54 százalékos teljesítésével. A legrosszalt eredményt mu­tat« kecskeméti járás 72.45 szá­zalékos 'teljesítménye. A váro­sok között Kiskunhalas marad! le legjobban. Csak 48.62 száza­lékos eredményt ért el. A köz­ségek között utolsó Tabdi, 20 százalékos eredménnyel. Táblát 40 százaléknál, Pirtó pedig 30 százaléknál tart. A községeknél a lemaradást az ja okozza, hogy a Járási Ta­nácsok végrehajtó bizottságai nem folytatnak kellő ellenőr­zést. A községeket magukra hagyják és munkájukban nem támogatják. HARCBAN A GARAI IFIK Babity eivtárs nincs itthon, künn dolgozik a határban, — szólal meg egy bang, amikor be­nyitunk Garin a Délszláv Szö­vetség kultúrtermének ajtaján. A kedvező időjárás, a bősége­sen lehullott csapadék .meggyor­sította a munkát. Az á.ltami gaz­daság földjeim a gyapotot sze­dik. A délszláv anyanyelvű iskola felsőbb tagozatának növendékei menték fci a mai napra segíteni. Víg nóíiázásuk csengését idáig hozza a szél. A délszláv anyainvelvfi iskola új igazgatója, Antun Crnkovics, éppen azop dolgozik, hogy össze, állítsa a DTSz-be tömörült dél­szláv ifúság kultúrműsorát, mely- 1 yel a tanácsválasztiások napját, október 22-ét fogják ünnepelni a község délszláv anyanye’vű dol­gozói. Kultúrműsorral ünnepük a tanácsválasztási — Újjászerveztük a kultűreso- poriot, — mondja Crnkovics, — hogy az őszi •kulíúrmunkát még eredményesebbé lehessük. Uj erőket vonlunk be, hogy az eddi­gi kereteket kiszélesítve, nagyobb feladatok megoldására is alkal­massá tegyük a csoportot. '.Az idei tanévre a délszláv anyanyelvű iskola első osztályá­ba több növendék iratkozott be, mint az elmúlt évbe®. Az iskola létszáma elérte a 62 főt. A tanter­meket Sztáilin és Rákosi elvtár- sak képei díszítik és délszláv •nyelven a tantermekben a felírás: — jobb tanulással a szocializmus építéséért. Jobb tanulással a békéért — Fokozni is fogjuk tanulási eredményeinket — mondják a IV. osztályban. — Rákosi pajtás új könyveket küldőit nekünk, melyhez mindannyian ingyen ju­tottunk. Éppen 'énekóra vám. A békéről szól az ének, melyet a háborús uszlt'ök és bérenceik a rombolás, a pusztulás viharává.', szereéné- •neik felcserélni. — De nem lesz háború, mert a világ dolgozóinak milliós tömegei a békéi védik, az épülést, az alkotást, mindnyájunk boldog jövőjét, — írja az iskola faliújságján .a kis Manda « «.mint az éneikben felcsendül a béike. sza­va, arca a béke megvédésének el- haitiározotitiságától lángra gvúl. — Ha nem is állunk őri fegy­verrel a kezünkben, de Itt az is­kolába® tanulmányi eredmé­nyeink fokozásával Is a békéért harcolunk, a bélkét védjük. A csátaljai állami gazdaság its befejezte a* ©s*i vetést Szeptember elején az ösri mezőgazdasági munkák sikeres, még a tavalyinál is jobb, ko­rábbi befejezése érdekében az állami g ::iaságok egymásközt versenyt indítottak. Az elmúlt napokban a bácsalmási, majd a tejói állami gazdaság jelen te'- te, hogy a gazdaság dolgozói beváltották ígéretüket: október 7-é.p végeztek a vetéssel A csátaljai állami gazdaság dol­gozói a következő táviratot in­tézték a Megyei .Bizottsághoz: MDP Megyebizottság, Kecskemét. Pártunk segítségével búza oetósse! bezárólag október 7-én 7Ő0 holdngi összes őszi vetéseinket befejeztük,. Éljen a Párt, éljen Rákosi elvtársi Csátaljai állami gazdaság dolgozói. * Újabb árurejtegető hörcsögök kerültek horogra A dolgozók az almúlt napok­ban ismét több áruirejtegetőt csíptek fülön. Leleplezték Ficsor László 62 holdas bócsai kulá- ko't, aki padlásán 90 kilogramm sót és nagyobb mennyiségű kristálycukrot rejtegetett. A kulák a nyomozásit lefolytató rendőrjárőrt 800 forinttal akar­ta megvesztegetni. így akart az eljárás alól megmenekülni. Árurejtegetés, engedély nél­küli sertésvágás és megveszte­getés címén eljárás indul B. Kovács István so'lvadkerti ku­lák ellen is. A kulák a fekete­vágásból ergdő húst és szalon­nát elrejtette, de '(tárolt még na­gyobb mennyiségben cukrot, sót, háziszappant és babot. A nyomozást lefolytató járőrt 5000 forinttal próbálta megveszte­getni. Kiskunfélegyházán Tapodi János 40 holdas kulák sertései­vel etette meg a rozsot. Balog Piri Béla, 47 holdas csikéria: kutak cukorrépáját etette meg az állatokkal, azt nem adta át a cukorgyár megbízottjának. Tanuló ifjúságunk a hatalmas Szovjet­unió példáját követi a szocializmus építésében Az elmúlt napok kiemelkedő eseménye volt Kiskunfélegyházán a kárpátukrajnai koöhozparaszt- küldöttség látogatása. A város tanulóifjúsága lelkesen készült a küldöttség fogadására. Megértet­ték, hogy milyen hatalmas jelen­tősége van a küldöttség látogatá­sának mezőgazdaságunk továbbj fejlesztésének időszakában. Külön brigádokat alakítottak, melyeknek a fogadtatására való készülődés volt a feladatuk. A brigádok fel­díszítették az iskolát, segédkeztek a díszkapuk díszítésében, a szerep­lők készültek a műsorra, a többi brigádok pedig felvilágosító mun­kával készítenék elő a kolhozkül­döttség fogadtatását. A délutáni órákban szavalatokkal, mozgalmi dalokkal, orosz és magyar népda­lokkal, népj táncok bemutatásával szerepefiit a kiskunfélegyházi áll. gimnázium tanulóifjúsága. A kol­be ^küldöttség beszámolója után a gimnáziumban tanuló parasztfiata­lok megfogadták, hogy mezőgazda, ságunk szocialista fejlődésének érdekében hasznosítják a hal lottakat. íme, ez az esemény is bi­zonyítja, hogy tanulóifjúságunk a Szovjetunió nagy példáját (követve, minden alkalom kihasználásával tanul, hogy méltó harcosa, építője tegyen a szocializmusnak. Borda László, Kiskunfélegyháza Kukoricával leketésclck A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya az elmúlt héten sorozatos ellenőrzést hajlott végre. Az éjszakai ellenőrzések sorén ^'került leleplezni Tápai Sándor'kisteleki és Mintái Jenő tompái kupeceket, akik énge- délynélküli szállítással akarták felvásárolt kukoricájukat bor­sos áron értékesíteni. Tápai Sándor 2>8, Mintái Jenő pedig 19 mázsa csöveskukoricát pró­bált feketézői. Leleplezték még Pálft Dénesné (Páhi), 5, Tóth Imre (Orgovány), Gyuriéra Pál (Kiskőrös) és Faragó Gábor (Solt) feketézőket. Az ember, aki hosszú évek­kel ezelőtt járt Páhi község­ben, elcsodálkozva nézhet kö­rül. Rá sem ismerne az öt-hat esztendővel látott falura. Az ut­cák a rér/iek ugyan, de mégis van valami, ami egészen újsze­rűvé teszi a falu képét. Embe­rek álldogálnak a kiskapuk elölt és beszédjükben vidámság cseng. Általában vidámak, mo­solygósak az emberek. Mesz­esebbről vidám nóta hangjait hozza a gyenge őszi szél. Kis gyermekek énekelnek a napkö­ziotthonos óvodában. És itt meg kell állni az embernek egy csep­pet. Ezen gondolkodni kell, mert Páhin azelőtt ilyesmi nem volt. A földeken dolgozó pa­rasztok vihették magukkal a kicsinyeiket, vagy otthon hagy­ták a gyerekeket, teljesen ma­gukra. Hány anya nyugtalan­kodott naphosszat, hogy kiesik a bölcsőből, vagy magukra gyújtják a házat a játszadozó gyerekek. Mennyi szerencsét­lenség, mennyi tragédia történt már ebből. Egy egész élet ve­rejtékének nehezen szerzett gyümölcse vált semmivé, csak ban. Sok szegény, földnélküli j>araszt nyomorúságban, mun- kanélkül tengette éleiét. Most bezzeg van dolog elég. Itt van a gépállomás. A községből jó- néhány parasztfiú elment traklo- ■ristának. Tcjidt van munkájuk. De a gépállomás nemcsak erre jó, hanem jó arra is. hogy a dolgozó parasztok földjeit trak­torral szántják fel, ez pedig használ a földnek, jobb lesz a termés is. — Aztán milyen sokan kap­tak munkát az állami gazda­ságban is, — mondja Kakóné. Hát ez is. A hároméves terv­ben létesült az állami gazdaság Páhin és annyi ott a dolog, hogy tán soha sem fogynak ki belőle. Ez megint csak jó a fa­lusiaknak. Amikor azután elsoroltak mindent a hároméves tervről, szóba jön az ötéves terv dolga is. Erről persze még többet le­het beszélni. — A falu végen már javában folyik az építkezés. Az új gépál­lomást építik. Nagyobb lesz, mint a régi. Nagyobb gépállomás több traktor, több traktorista, — mondja Tóth Antal. De itt van a kultúrház építése is. Ez is lesz már az ötéves tervben, az orvoslakásról és a villany be­vezetéséről nem is szólva. — Hej, micsoda élet lesz itt az öléves terv végére, — véle­kedik Pesznyik Mihály. Páhi község nem a régi már. Sok minden megváltozott, megszé­pült, megjavult a hároméves tervben. Szebb lett az étet, vidá­mabbak az emberek. És meny­nyi minden épül a dolgozó pa­rasztok élete megjavításának érdekében. —- Nem kell sokáig várnunk arra, hogy villany világítson a házamban, rádió szóljon a szo­bámban. Ha betegek vagyunk, itt az orvos helyben, — mondja Kakóné elgondolkozva. Sok mindenről beszélnek itt az emberek. Olyan dolgokról, ami régente alig is jutott eszük­be. Kinyíltak a szemek, kitá­gult a láthatár és előre néz a magyar paraszt. Tervei van­nak és tudják, hogy q ter­vekből valóság lesz. Erre biz­tosíték a Párt. De nemcsak a tervekről folyik itt a szó, ha­nem háborúról, békéről egy­aránt. Újságol olvasnak, rádiói hallgatnak, párlnaprn járnak az emberek. Mindenkit érdekel, hogy mi történik a világban. Mindenki tudja, kik a béke el­lenségei és mindenki tudja, hogy kinek az oldalán kell har­colni a békéért. Azt is tudják, hogy a békekölcsönjegyzésükkel újabb hatalmas csapást mérlek azokra, akik a világot szeretnék újra lángbaboritoni. Tudják, hogy minden újabb csapás egy hatalmas lépés a győzelem felé. Páhi községben úgy vélik, hogy a tanácsválasztás is újabb, ha­talmasabb fegyver a népek bé­kéjének ellenségei ellen. Bágyadt fénnyel süt az, őszi nap Páhi felett, A földeken szántják a barázdát, vetik a magot, építik a napsugaras, boldog jövőt Az ember, aki hosszú évekkel ezelőtt fárt eb­ben a községben, mas{ egy új élet megszületését, az öntuda­tos, a szocializmust építő és a békéért harcoló dolgozó paraszt arcát láthatja maga előtt. Uj arca Wn a falunak. Merőben megváltozott a falu élete, de megmltozott a régente, nyomo­rúsággá:l küzdő dolgozó parqsz-' tok élete is. Kakóné. Pesznyik Mihály és Tóth Antal, de velük együtt a község egész dolgozó parasztsága úgy véti. hogy ez az, amiért érdemes élni. azért, men a jaiu uramoK nem volt szívügye a dolgozó parasz­tok gyermekeinek elhelyezése a nagy dologidőben. Most napkö­ziotthonban, óvodában vigyáz­nak a kicsinyekre.-— Jobban vigyáznak ott a gyerekekre, mint otthon, — mondja Kctkó Zsigmomlnc a szomszédjának. Mert éppen er­ről folyik most közöttük a szó, no meg sok minden másról is. Szó esik például az újonnan felszerelt iskoláról, a tanyai is­koláról, a hét újonnan épített kútról és a kisvasútről.-— Hát az egészségház sem­mi? — kérdi Tóh Antal. — No, meg az autóbusz, — teszi hozzá Pesznyik Mihály. — Azám, hogy is feledkez­hettünk erről meg, — mondja Kakóné. Egyszóval arról van ilt szó, hogy mi mindent kapott a köz­ség a hároméves tervben. Er­ről sokat lehet beszélni. Ilogy miért? Azért, mert pál\i köz­ség is az cici minden szépségé­től, a haladástól, a kultúrától elzárt életét élte a régi világ­Páhin valóság lett a tervekből

Next

/
Thumbnails
Contents