Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-11 / 156. szám

A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁS FOKOZZA|A tanácsok: a béke AZ ŐSZI MUNKÁLATOK ÜTEMÉT rr • őrei Folyik a békeharc Megyénk , városai, falvai, üzemek, irodák’ dolgozói versenyre keinek egy­mással. A kiskunfélegyházi járás valamennyi hazafias dolgozója egy emberként áll a béke megvédésé­nek ügye mellett. Forintjaikkal, a Békekölcsön jegyzésével vívták szívós harcukat a háborút kirob­banjam akaró amerikai haíálgyá. rorok ellen. A békéért való harc másik döntő szakaszára, az őszi mezőgazdasági munkálataik időben való elvégzésére azonban a kis­kunfélegyházi járásban nem for­dítottak elég gondot. Az a lendü­let, amely a félegybázi járás és a bácsalmási járás dolgozói között fennálló versenyszerződések meg. kötésénél mutatkozott, az utóbbi időben megtört. A dolgozó parasz­tik egyrésze az időjárásra való hi­vatkozással hanyagolta eQ, a szán­tást, másrésze pedig azért nem vé. gezte el, vagy végeztette el a gép­állomás igénybevételével az őszi munkálatokat, mert nem kapta meg idejében a vetőmagot. A dolgozó parasztok ha/lgattak a kulákok hangjára. Elterjedt az a hangulat: hogy; — nem lehet szántani, még nincs eeő. Ne szántsatok addig, amíg nincs vetőmagotok, mert hi­szen mi jó tudjuk —• mondták a kulákok — hogy sokkal könnyebb lesz eső után vetni. A Járási Pártbizottság a Járási Tanias az ellenség hang­jára n«m figyelt fel idejében. A napi feladatok között a jövőévi kenyerünk biztosítását, az őszi munkálatok elvégzését nem ke. zeUe központi kérdésként. A nép­nevelőket a kulákok mesterkedése} visszaverésére, az őszi mezőgazda, sági munkáitok időben való el­végzésének mozgósítására nem elég gondosan készítették el. Nem kapcsolták össze meg­felelő módon a miniszterta­nács határozatának tudatosí­tását a Békekölcsön jegyzé­séért folytatott népnevelő munkával. Ennek a hiányosságnak követ­kezménye lett aztán az, hogy amíg az egyik oldalion a dolgozók lelke­sen védelmezik a békét a Béke­kölcsön jegyzésén keresztül, addig a másik oldalon az őszi mezőgaz­dasági munkálatok elvégzésénél komoly lemaradás mutatikozott meg és nyílt támadási felületet hagytunk ezen keresztül a Má­koknak, az ellenségeinknek, akik ezeket a hiányosságokat is’hábo­ríts terveik szolgálatába kívánták áUitanj. E hiányosságokat most, amikor az őszi árpa még csak 18 száza­lékban, a rozs 41 százalékban, a bú­za még csak 12 százalékban van el­vetve, a Járási Pártbizottság is észrevette. Rájött arra. hogy a le. •maradás oka nem egészen abban van, hogy (amivel álltattáik magu­kat az elvtársak) a gépállomás nem teljesítette a vállait feladato­kat, hogy nem volt idejében vető­mag hanem főleg abban gyöke­reztek a hibák, hogy a Járási Párt­bizottság lebecsülle az éberség, a kúrátok elleni harcot. Igen, a Já­rást Pártbizottságnak is rá kellett jönnie arra, hogy a népnevelői mun­ka nem volt elég színvonalai. Rá kefjeft jönnie arra, hogy a fcéke- k ölesön jegyzés érdekében folyó ncpncye.lö munka sokszor,felületes és • egyoldalú volt. A népnevelő elvtársaknak nagy része nem mozgósított az őszi munkák időbeni elvégzéséért. A OEFOSz, a SZÖVOSz, az MNDSz és DtSz munkája el­lenőrzés' nélkül maradt és e tömegiszervezeteknek népne­velői nem Voltaik kellőképpen fel­készítve arra, hogy a Békekölcsön jegyzésekor kellőképpen, harcosan vigyék a, felvilágosító munkát az ötéves tervünk mezőgazdasági ré- szenek sikeres megvalósításának érdekében. A legnagyobb hibák egyike természetesen az volt. hogy a Járási Bizottság, a Járás} Ta­nács mezőgazdasági osztálya is ezt a kérdést egy bizonyos mérté­kig liberálisan kezelte Megnyugodott abban, hogy a bács- almási járással folytatott verse­nyében az első időszakban erőként vitte a mezőgazdasági munkálato­kat. Megelégedett az elért ered­ménnyel és arra hivatkozott, hogy a kender, a napraforgó, a tengeri leszedését 100 száza­lékban elvégezték, hogy elő­készítették a talajt a vetésre. Nem fordítottak gondot arra hogy a minisztertanács határozatának a szántás-vetéisi munkálatokra vo­natkozó részét tudatosítsák és a megvalósítás felé vigyék. Ezek lettek azután okozó} annak, hogy most, az eddigiektől eltérően, sok, kai nagyobb erőkifejtéssel kell az őszi munkák időoen való elvég­zéséért folytataiok a harcot. Ezek voltak az okozói annak, hogy most, amikor beállott a jóidő, ami­kor már maguk a dolgozó parasz­tok }s minden erejükkel a szántás és vetést munkálatok elvégzésére feküsznek rá, a Járási Pártbizott­ság- is kapkodva ugyan, de min­den rendelkezésre álló erőt bevet­ve mozgósít a lemaradás behozása érdekében. A Járási Tanács a Já­rási Pártbizottság irányításává! és az alapszervezeteik segí’eégével most egy utolsó, de erős „hajrába" kezdett. A népnevelőket nap-nap után mozgósítják a felvilágosító munkára és a békekölcsönjegy­zésben részvevő népnevelők állan­dó felvilágosító munkát folytatnak az őszi munkák időoen való befe­jezése érdekében is. A lömegszer- vezetek, mint az MNDSz, a DISz. a DÉFOSz vezetői és a népnevelők a lemaradt területeken kisgyűlése- ket tartanak, és a mezőőrökkel együtt mozgósítják a dolgozó pa­rasztokat. A földművesszövetkezet is an­nak eslenére, hogy eddig elhanya­golta a termelés kérdéseit, részt fog venni e munkában és igazga­tósági, majd tagsági gyűléseiken keresztül mozgósítja a lemaradta kát. A gépállomás dolgozói is be­látva az eddigi hiányosságai­kat, átszervezték munkájukat és éjjel-nappal viszik az Őszi munkálatok Idejében való be­fejezéséért folytatott harcu­kat. A Járási Pártbizottság is változ­tatott eddigi politikáján. Anélkül, hogy a bókeharc egyetlen egy sza­kaszát is háttérbe szorította volna döntően ment rá a mezőgazdaság} munkálatok időben való elvégzé­sére. Értekezleteken, kisgyűlése- keo, de főleg a népnevelőkön ké­résziül folytatott egyéni felvilá- gosiíto munkával az eddiginél job­ban, nagyobb súlyt fektetve a szántási és vetési munkálatokra, viszi a harcot a minisztertanács határozatának végrehajtásában mu. tatkozó lemaradás behozásáért. Megígérték, hogy — most amikor már nagyobbrészt meg­érkezett a vetőmag — időben befejezik a vetést is. Annak ellenére, hogy a Járási Pártbizotiság felismerte ezeket a hiányosságokat és most helyesen minden erőt megmozgat az őszi’ munkák időben való elvégzéséért nem szabad elhízni magukat Feltétlent): szemük előli kel! hogy lebegjen az eddigi munkájukban elkövetett bizonyos fokú liberaliz­mus, nehogy a lanácsválasztáso- kért folyó harcban az ellenség újra hátráltassa, Vagy akadályozni próbálja a pártbizotiság munkáját. Ugyan olyan lendülettel és erővel kell vinnie a békeharc jelenlegi szakaszának három fontos döntő feladatát a pártbizottságnak mint ahogy ezt tette a nyári munkála­tok első időszakában. Szerveznie irányítania és ellenőriznie .kell ál­landóan a munkákat, hogy valóban sikeres legyen a békéért foyiatolt harc a kiskunfélegyházi járásban is, hogy ne kullogjanak mindenben hátul a járás dolgozói. A Szórj etiuiiólíól 2000, Csehszlovákiából 860 vagon Yetőlmpgouyát hozunk he Burgonyatermelésünk meöy- nyiségi és minőségi feljavítására a közeljövőben a Szovjetunióból 2000, Cseh­szlovák iából 860 vagon leg­jobb minőségű, fajtiszta ve- lóburgonyát kapunk, amely kiválóan aíikalmias tovább- sza-porílásra. A szállítmányban n más fajták mellett jelentős mennyiségű ko­ránérő étkezési, valamint ipari ,.svolfratn‘‘ fajtájú vetőburgonyát is kapunk, hogy vetöburgonya- á'.loraányunkat tovább javítsuk. A szállítmányban olyan vidékek­ről is kapunk vetőburgonyát, állói az évi átlagos csapadék nem ha­ladja meg az 500 millimétert és így az Bt lerme.szlett kiváló fajták eredményesebbé leszik a szárazság ellen való véde­kezésit. A vetőburgonya Szállítása rövi­desen megindul és a teljes meny- nyiség még a légy ok beállta előtt megérkezik. A nagymennyiségű vetőbur- zonya behozatala értékes gazda­sági támogatás felszabadítónk és támaszunk : a Szovjetunió és a baráti csehszlovák köztársaság részéről burgonya termesztésünk, közéilátásunk és ipari nyersanyag, ellátásunk további fejlesztéséhez. Jacques Dudo.s ellen elköve­tett auch-j merénylet miatt til­takozásul a Párisikörnyéki Bil- lancourt-i Renault-gyár munká­sai röpgyűlésen követelik a guftüe- ista fe'.fegjverzett robnmesapa- tűk- lefegyverezését. A Ce Soir é;es szavakkal bélyegez} meg a merényletet. Ezek a módszerek Városainkban, falvainkban egyaránt a helyi tanácsok meg­választásának kérdése foglal­koztatja a dolgozókat. Munkás­osztályunk a békekölcsönjegy­zés forró, lelkes óráinak lendü­letével folytatja harcát az új normák, a selejt legyőzéséért a tanácsválasztás 'tiszteletére. Dol­gozó parasztságunk a mezőgaz­dasági munkaverseny új lendü­letével indul harcba. Ott, ahol lemaradás tapasztalható, — mint például Borotán — a dol­gozó parasztok megfogadják, hogy a választás nagy ünnepét úgy teszik emlékezetessé, hogg erre a napra behozzák a téma- radást, elvégzik az őszi mező- gazdasági munkálatokat. Ezernyi kérdés merül fel fa­lun, városban egyaránt. A dol­gozók meg akarják ismerni a tanácsok szervezetét, munkáját. Dolgozó parasztok tömegesen fordulnak népnevelőin kbea kérdésekkel. Népnevelőink feladata, hogy tá­jékoztassák a dolgozókat a ta­nácsválasztás jelentőségéről, a •tanácsokról. Hogyan tudják leg­jobban megmagyarázni népne­velőink a tanácsok szerepét, je­lentőségét a falu életében? Úgy, hogg összehasonlítják a tanács- rendszer miig, demokratikus voltak a Horthg-rendszer nép- ngúzú közigazgatásával. Példákért nem kell a szom­szédba menni. Minden faluban, községben van bőven példa ar­ra, hogyau nyúzta a népet a kulák képviselőtestület, a nép­nyúzó jegyző. A falu jövőjével, fejlődésével senki sem törődött, hiszen nem a dolgozók érdeke volt a fontos. A régi, úri rend­szer a dolgozókban csak adó­alanyt látott. Szívta a vérét a dolgozó parasztnak a kulák képviselőtestület. Dolgozó em­bernek nem volt szava a falu vezetésében. Dunavecsén még mindig jól emlékeznek a szoiga- biróra, aki lóháton iáit és ha valaki nem elég alázatosan sü­vegeit neki — hát kéznél volt a 'ovaglóosior. Mod ácsi Mihályné solti dolgozó parasztasszony beszélte el, hogy a jegyző szobájába csak mezítláb mehettek be. Le keltett vetni s cipőt az ajtó előtt a dolgozó parasz­toknak és aki nem volt elég alázatos — há't Volt elég mód­szer, kéznél volt a blanketta, csak ki kellett tölteni a bün­tetésiről. A Horthy-rendszer népelnyomó, népnyúzó közigazgatása az urak fegyvere volt a dolgozók sakk- bantartására. •A helyi tanácsok megválasz­tásával végleg felszámoljuk a reakció örökségét. Saját sorsát intézi a dolgozó — maga a nép veszi a kezébe dolgának intézé­sét. Ezért hatalmas, történelmi jelentőségű választás ez, ezért jelent új, nagg és győzelmes ál­lomást életünkben. A 'tanácsok ni e.g választása nagymértékben viszi előre a falvak fejlődését is. A Horthy-rendszer nyomo­rúságos, sáros, megközelít- b(-‘ellen falvai helyére a dol­gozó parasztok egészséges, boldog otthonai épülnek. Hogy mit jelent a tanács mun­kája a falvak életében, legjob­ban mulatja a szovjet falu útja, a szovjet falu fejlődése. Egy Zaszoszna nevű falu pél­dául teljesen romokban hevert, amikor a Vörös Hadsereg hős katonái kiverték onnan a né­meteket. 'Azóta hét esztendő telt el, és újra szépen rendezett nagy- falu épült a romokon. Az épü­letek még csinosabbak, mim! a régiek voltak, üzembehelyezték az új áramfejlesztő állomást és a faluban nincs egyetlen olyan ház sem, ahol ne égne a vil­lany és ne szólna a rádió. A faluban egy közép- és négy elemi iskola, két klub és egy olvasókör működik. Ujbó! és még jobban teremnek a gyü­mölcsösök, amelyeket a fasisz­ták teljesén elpusztítottak. Ta­valy a Sztálini-kolhoznak két­millió rubel jövedelme volt. Eb­ből 1 millió 200 ezer rubelt ki­osztottak a 'kolhozparasztoknak a munkaegységek után. A falu és a kolhozok felvirá­goztatásáért sokat tett a falusi tanács, amelynek tagjai rend­szeresen beszámolnák válasz­tóiknak az elért eredményekről és a jövő feladatairól. A vá­lasztók mindig tudják, hogy küldötteik hogyan és mit dol­goznak. A tanácsnak nagy ter­vei vannak a jövőre vonatko­zóan: Zaszoszna falu gyönyörű mezőgazdasági várossá alakul át. Ilyen eredmények születnek ott, ahol a dolgozók veszik ke­zükbe ügyeik intézését. A mi elmaradott falva ink jövője is ilyen: hatalmas lépéseikkel vi­szi előre a fejlődés. Ennek a fejlődésnek döntő kérdése a fa­lusi tanács megválasztása. Milyen emberek tesznek a fa­lusi tanács tagjai? Minden bi­zonnyal olyanok, akiket szeret és becsül a dolgozó nép, akik­be méltán helyezi bizalmát. Olyan emberek lesznek a falusi tanács tagjai, akik példát mu­lattak eddig is munkában, harc­ban egyaránt, akik szivükön viselik a dolgozó nép ügyét. Az említett Zaszoszna nevű falu ta­nácsának elnöke: Srtcpan Szem- jonovics Cscrmengev. Megvá­lasztása után kissé zavarban volt. Nem voltak tapasztalatai a tanács munkájában. De így gondolkodott: t a tanácsok tümegízervezclek, ennélfogva a tömegeket a le­hető legnagyobb mértékben be kelt vonni munkájába. A dolog ment is, és a tanács jó munkája nyomán hatalmas lé­pésekkel megy élőre a fejlődés. Mi is jelentős eredményekéi értünk el. Máris megváltozóban van falva ink képe. Nincs olyan faluja az országnak, amelyben ne hirdetné új alkotás, a mun­kásosztály ajándéka a szabad ország munkásainak alkotó ere­jét. Ha esiák egy falut veszünk a sokezer közűi, akkor is szem­betűnő a fejlődés. Hajós köz­ségben például három mélyfú­rású kút létesült, téglajárda épült több mint ötezer forint költséggel. Felszerelték az egész­ségházat is. Piacteret létesítet­tek, tizennyolc tantermet láttái­éi villanyvilágítással. Gyermek­játszótér létesült, megépült a tűzollószértár is. Ezt a gyors- ütemű fejlődést gyorsítja meg még jobban a helyi tanácsok megválasztása, mert a tanács fog dönteni árról is. hogyan használják fel a községre eső pénzt. Fejlődésünk ’feltétele: a béke. Ezért a 'tanácsoknak a béke Őreivé kell lenniök. A tanácsok­nak állandó figyelemmel kell kísérni azt, hogy népi demo­kráciánk vívmányai el ue sik­kadjanak. Vigyázniuk kellarn, bogy a háborús agresszopok és ügynökeik ne veseétyenM- liessék azt, amiért a világ száTmffiiői otv mérhetetlen elszántsággal és meg nem al- fcirvánsal harcainak — a be­kéért. Minden egyes falu tanácsá­nak a béke védelme hatásos őr­zőjévé és oszlopává kell lennie. A béke nélkül nem működhet­nek » nép képviseletei, és á nép- képviseletek új típusának éber és céltudatos működése szilárd alapot fog nyújtani a békének. A «1ILKOSOKAT ártalmatlanná kell tenni a gyengeséget mutatják — írja a lap, —■ akik képtelenek felelni a békeharcosok érveire és a há­borús politika mostani nehézsé­geit terrorral és vad megtorlással szeretnék megoldani. A gyilkoso. kát ártalmatlanná kell tenni. Ezt egységes összefogással, követke­zetes békeharccal érhetjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents