Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-11 / 156. szám

Á mult elmaradt, nyomorúságos falvai helyére a dolgozó parasztok boldog otthonai épülnek Megyáltoztatja a falvak képét a* ötéves terv ötéves tervünk ragyogó alko­tásai büszkén hirdetik az ország valamennyi városában, falujá­ban: új élet épül. Uj élet épül városon és falun egyaránt. A Párt, llákosi elvtárs útmutatása nyomán, vezetésével népünk nagy dolgokat alkotott már idáig is. Hidak, utak, új gyárak, a: egyre emelkedő életszínvo­nal jelzik fejlődésünk útját. Alines olyan város, falu az or­szágban, ahol ne volna új al­kotás, ahol ne hirdetnék gép­állomások, új épületek, orvosi rendelő, egészségház, könyvtár, kultúrotthon —- és megannyi más új intézmény az alkotó munka dicsőségét. Az ötéves terv naggszerü alkotásai méltán serkentenek minden becsületes dolgozót még jobb munkára. Hát van-e olyan dolgozó, akit ne töltene el büszkeséggel a ba­jai dunahíd építése, a kiskun­félegyházi új gyár létesítése-? Van-e olyan dolgozó, akit öt­éves tervünk nagyszerű per­spektívái ne löltenének el lelke­sedéssel? Megváltozik a falvak képe Az ötéves terv megváltozatja a falvai ‘képét. A Horthy-r-end- szer nyomorúságos, elhanyagol!’, in n-gköze lí! belel ten porfészkei he- iweljí egészséges, boldog ottbonai- vá lesznek a dolgozó parasztok­nak o falvaik. Mnden faluba be­vezetik a villanyt, a telefont. Min' den falut bekapcsol a jó, járható körű:-, a vasút- va,gv autóbusz hálózatba. Kijut a falvakba a villannyal együtt a kultúra is. Hát nem lelkesíti a dolgozó em­bert ötéves tervünk e ragyogó perspektívája? Ha csak kis összehasonlítást teszünk a mul'1'tal szemben, máéin óriási különbség tűnik ki. A múltban például a buda­pesti iparbárók luxuslakásá­ban anuyi vlttaroosenergiát fogyasztottak, mint egész Somogy megyében. Mert a nagyurak lakásában az elektromos láb-melegitölül kezdve a vasalóig minden villannyal mű­ködött — addig a falvak dolgo­zói sok helyen még azt sem. tud- taik, bogy villany van a viliágon. A reakció, a faszmus tudatosan tartotta sötétségben a falut. Már eddig i.s sotkszáz faluba vezettük be a vtlla.nvl. Tíszakécskéu példán! kiépült a villanyhálózat, de ('mellett betonjárdát i.s építettek a községben. A külterületre is bevezették a te­le torit, apaállat istálló létesült, lá­nyai fürdő, vágóhídi gom dm ok la­kás építése valósult meg már idáig is. Gyors ütemben javul a vízellátás Az alfö.di falvak ivóvízzel való elatásával senki s-enn törődött. A kulák képviselőtestületek azt mondatfák: erre nincsen pénz. Nem kevés betegség származó'!': 31 alföldi falvakban a rossz, egészségtelen és nem ritkáin fér- főzöl! ivóvíztől. Ma kevés olyan faluja van a me-gvé-uek, ahol ne épült volna kút, ahol ne történt volna intéz­kedés az ivóvízellátás megjavítá­sa érdekében. Foktőn például nem is egy, banem öt mélyfúrású .kút lé­tesült már idáig is. Emellett újjáépítették a község egész­ségházát is, megjavították a község) vágóhíd berendezését, sőt artézi! kút is épült a köz­ségben. A községbe tavaly de­cemberben vezették be a villanyt. I De lehetne sorolni sorjában azokat a községeket, ahol leg alább egy kutat építettek az «•- 1 -niúj* esztendő alatt. Amit a régi rendszer urai, a kuláik 'képviselő testületek több murit harminc esz ten-dő óé>a mm való silo! talk meg, — a népi demokrác.a öt eszten­deje megépítette. Jelentős eredmények az egeszségvedelem területén Azelőtt ki 'törődött a falvak d o lg o zóiin ak égé szségvéd elin ével? S-okez?r községben nem ismertek orvost, az egészségvédelem elemi köve'élmény elit sem tudták mes j valósítani. Mg minden község j ben van már egészségügyi intéz­mény és a legtöbb községben egészségház. Egymagán Eajosmizsén két új orvosi rendelő van, La- diínytoene község — ahol az­előtt nem is járt orvos — községi orvost kapott. Izsákon berendezték a.z eg-észsiág- háza't, D Unas zen tbc ne de ke n orvo­si rendelő, zöldit eres »les otthoni létesült, emellett a dolgozók 'egészségének védelmére két új közkutat is ép-ítettek. Miskén az egészségűéz több mint tízezer fo- rta.t értékű új felszerelést ka­pott. Nincs községe, faluja az or­szágnak, amelyben ne hirdetné új ' alkotás előrehaladásunkat, Egyet- ' len község, egyetlen falu s«m maradt ki. (is milyen nagyszerű jövőt mutat ötéves tervünk tn- | vábbi perspektívája. — Valóban | megváltozik a falu képe: a régi I rendszer elmaradott, a kultúrától elzárt, nyomorúságos településéi helyett, boldog dolgozó parasztok derűs otthonává válik a fejlődő magyar falu. Kunhaja Csikériával versenyben az őszi munkálatok október 15-iki teljesítéséért Átadták a forgalomnak a Kanbaja—Bácsalmás között megépült kisvasutat Kunbajául «gyüovas köcsi po­ros ál a Rákóczi-úton. Kocsisa, egykedvűen «uhingatja ostorát. Mint mondja, ma .már harmad­szor fordul, hogy a levágott ku- korioaszáír mielőbb bekerüljön a földiről, hogy az őszi vetőszta­tást semmi sem gátolja. — A Rózsa Ferenc, meg a Béke ter- melőcsoportok már készen van­nak vele, hát mi is azon va­gyunk, hogy egy-két nap alatt a végére járjunk. A község Csikériával van versenyben az őszi vetés-szántási munkálatot október 22-re, a taoácsválasz'tó- sok napjára való teljesítésére. ■— De mi már október 15-re bele­je zz ük, — mondják a községiben * dogozók. így akarjuk méltóan imeigüninepelni, hogy sorainkból a legérdemesebbek, a termelésben, a munkában élenjárók kerülnek a tanácsházba. 'A földmüvesszövetkezet felé bárom ember tart. Beszélgetnék, majd befordulnak a szövetkezet­be, hogy knkcur.ioaszár.itásf szer­ződést kössenek. Egyikük Kőház Ferenc, hárornholdás kisparaszt, 2 mázsáira köt szerződést abból a nyolcból, ami kukoricaföldjén termett.'' Baranyai Mihályi hat- holdas dolgozó paraszt pedig a •maga nevében négy, és fia ne­vében is ugyanannyira köt szer: zödést. Aztán megindulnak a határba, ahol amerre csak tekint az em­ber, serény munka folyik. Egyé- • nileg dolgozó parasztjai a köz­ségnek lelkesen követik a Rózsa Ferenc és a Béke termeilőcsopor- tok példáját az őszi munkák tel­jesítésében. Az egyéni gazdák földjein is kész már a teageri- szedés. a szélvágás 80 százalékét is befejezték. A burgonyát, cu­korrépát mind feliszedték. .1 napraforgó szedése is befejezés! nyert, míg a szárvágásban a 6C százalékos teljesítésnél tartanak, Leimaradás csupán a velöszáu- táisban mutatkozik, ahol a 320C hold vet'őszántásra váró terület 25 százalékán végezték el eddig a munkát. Itt a Párt népnevelőire vár a feladat, hogy tudatosítsák a dolgozó parasztság legszélesebb soraiban a minisztertanács határozatát és megmagyarázzák, hogy ver­seny vállalásuk sikerét', csak az időben végzett műnk átélj eisí lés tudja biztosítani. Ott van a példa is, melyre hivatkozhatunk. Kis Pisti László, párlonkivü 1 i közép- pa.raszt, aki már minden munkát elvégzett. Mint tanácstag-jelölt, így akar! példát mulatni ismétel­ten puraszttársainak a mun­ka teljesítésében. Miinta.hogy a begyűjtésben is az élen haladt 170 szá-zalékos telje­sítésével, s mint népnevelő, a ga­bonaszállítási szerződések meg­kötésében is követendő irányt és utat mutatón. De hivatkozni le­het Tyukois Lénárlra i.s. Mint pár- tonkiívülii középpairaszt, példát mutait mindenkinek a munka jó teljesítésében, a minőségi mun­kában. Mint tanácstia.gjelöü, mun­kájának lendületével serkenti a lemaradók,ait. — Láthatjátok, hogy a Párt és a kormány min­den intézkedése a mi javunkat szolgálja, — mondja, magyarázza ■fa fölvilágosítja papaszttársait. Szabó István középpairaszt, Nagy Antal, Berics Péter 3 hol­das kisparaszt szintén így véle­ikeditek, amikor már ez őszieket is elvetettók. — Berics Péter már tavaly meggyőződött arró’, hogy a Párt útmutatását követve, jobb és nagyobb terméseredményekhez jutott. — A minisztertanács hatá­rozata felemeltkedésünket, élet- színvonalunk emelkedését akar­ja. Mi pedig, ha nem követjük, saját miagunknak válunk ellensé­geivé. Az ellenség nem alszik Azit akarja, hogy zavartkellései- vel megbontsa az egységes soro­kat. Ezek ellen a zavarosban ha­lászni szerető sutlogók ellen bar. col Kezdi Sándor né is, aki mint ,a.z MNDSZ titkára, lelkesen har­col, nevel és agitál. Ott van az é’en min den megmozdulátsámak a községnek és a. Párt útmutatá­sait követve, a szocializmus épí­téséinek éber haircosa. Büszkék is ■ rá, hogy október 22-én őt is meg- I válás zihálják a 'tanácsba. — Oda | való, a tanács tagjai közé, hogy j j eddigi építő munkáját még na-i j gyobb lendülettel folytai!«sasa. j Akárcsak Lo esküi József, akii szervezője volt a Rózsa Ferenc! csoportnak, hogy dolgozó pa-? rasztlársait a boldogulás útjára' vezesse Künn, a községháza clő!ti téren boldog ünnepnapra gyülekeznek.í Most adják áit a községinek a Kunbaja—Bácsalmás kö­zött megépült 12 kilométeres j keskeny nyomtávú kisvasú- \ tat, mely a hétfői naplói az elszórt tanyavilágot is bekapcsolva, meg­indult-. Btkénk, ötéves tervünk így valósítja meg a falu dolgo­zó-; életszínvonalának állandó emelésével a közlekedés meg­könnyítésén keresztül :s a bol­dogabb é* szent életeit. szerdán minden varos:, üzem és községi alapszecvezetben nép nevelőink értekezletre jönnél ös-sze. Az értekezletnek az a cé ja, hogy a népnevelő műnk szempontjából értékelje a béke kötcsönjegvzés kérdését, hog abból felhasználja az értékes, j- tapaszt a latok ml, hogy a jegyzé hatalmas lendületét áitvigye a vá iaszíás.i győzelem érckkébe. A békekölcsönjegyzésbem na-g; eredményeket értünk el. Ezei döntően népnevelőinknek kö szönhei'ök. Míg a tavalyi terv kölcsön jegy zésnél % ezren !t millió forintot jegyeztek, add ez évben 106 ezren több mint 2l millió forintot. Megyénk dolgozó megértették, hogv a békekölcsön jegyzés hazafiasság, becsüst é dicsőség dolga. Az eddig végzett munkát érté kelve, a további feladatunk az hagy -a népnevelőinket átcsopor to sí lsük, hogy a népnevelő mun kába bevonjuk azokat i.s, akilí példamutatóan jegyeztek, tekin­tet nélkül arra, hogy elvégezteti a négynapos ágitációs tamfolva mot, vagv- sem. J A polif'ilk.ai felvilágosító műnké néhány hiányosságot mutatott Az egyik -az, hogy a népnevelők nem voltak kellően kioktatva poktíka.i színvonaluk sok kíván ni valót hagyott maga után. En­nek oka elsősorban itz, hogy nép­nevelőink nem támaszkodtak elég­gé az elért eredményekre és nem mutattak rá arra, hogy a továb­biakban mát akarunk megvalósí- taini. Nem tanulmányozták a Párt közpoh'.ii és megyei sajtóját, de a központi Népnevelőt sem. A leg­fontosabb feladat, hogy a népne­velők felszereljék magúkat a leg­jobb, legiiareosabb érvekkel. Az •a népnevelő, aki nem fegyverezte fel magát poHt'iikai érvekkel, az úgy jár, mint az a kat.ona, aki, mikor a frontira megy, a fegyve­rét ottihonhagyija. Komoly hiá­nyosság még az is, hogy a nép­nevelőink nagyon sok esetben türeimetlonséget mutattak. Ahe­lyett, hogy egy dolgozó családnál egy, keltő, vagy szükség esetén, három órát is eltöltőitek volna, végiiigirohaniták a rájuk 'bízott csa’édokat. így termfazeteseu nem volt idő őket meggyőzni ügyünk igazságáról, helyességé­ről. Mindebből az következik, hogy a fennálló hiányosságokat, ame­lyek többé, Ikevéísbbé minden népnevelő csoport munkájában előfordultak, azonnal küszöböl­jük ki. Akkor lesznek a népne­velők a nép igazi nevelői, ha nemcsak egy kiragadott kérdés­sel foglalkoznak, hanem a dolgo­zóink életében felmerülő miniden kérdésre, amely családjukban, gazdaságúikban megtalálható, fe­leletet adnak. Hotgy népnevelőink á 'tanács- választási' harcba jól felfegyver­kezve induljanak, szükséges, hogy a tanács válasz tás jelentősé­gének főbb kérdéseivel foglal­kozzunk. Mindenekelőtt azt kell leszö­geznünk, hogy egyi olyan őjtipuisú á lamnak, untot a mi Népköztár­saságunk, új igazgatásra van szüksége. A helyi tanácsokra épülő új köz.ig.azga>l'ás alapvetően különbözik a régé, az urak, a gyárosok, a kulálkok, vagy a ínyu- gaili lökés országok közigazgatá­sától. Míg valamikor az urak a választások a!tilalmával csak he­lyei cseréltek, most az fog történ­ni, hogy a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a haladó értel­miség, orvosok, kisiparosok és sok helyen a néphez hű papok legjobbjai kerülnek be a helyi tanácsokba. így fogjuk elérni, hogy a községek, a fa i vak dolgo­zói valóban a falu. a község gaz­dái leszneik. A helyi tanács a zenitül, hogy az államha!ailom szerve, a dolgozók legszélesebb 'iö megszervezel« is egyben. Munkájukban a lakos-, ság na támaszkodnak, biztos ríják .a dolgozók tevékeny részvételét a tanács munkájában. A tanács mindent a dolgozókkal közösen hajt végre és a tanácstagokon •keresztül a dolgozók élni 'tudnak j azzal a jogukkal, hogy, beleszól- jauak a saját ügyeik intézésébe. A tanácsok fel állításával etilt- ! nik a községből a horthysta ál , lamígazgatás maradványa: a köz­ségi képviselőtestület is, felszá­molódik a bürokratizmus, egy- szerűbbé válik az ügykezelés, megkönnyü! a dolgozók ügyes- bajos dolgainak intézése. A tanácsok vezető ereje a Párt, minden győzelmünk tervezője és szervezője. A Párt vezetésével a széles,' pártonkívüli dolgozó tö­megek vonulnak be az államigaz­gatás ügyeibe. A Párt a biztosí­téka annak, hogy a tanácsok e! fogják végezni hatalmas felada­taikat. A tanácstagoknak be keli szá­molni végzett munkájukról, a ta- j nács tagjain sík munkáját a dol- | gőzök közvetlenül ellenőriz hetik. A 'tanácsok nagy iskolái lesznek a dolgozó tömegeknek. Több, •m;nt kétszázezren fogják elsajá­títani az ál Iáim vezetés mestersé­gét. Mindebből az látható, hogy a •tanácsválasztás napja valóban történelmi jelentőségű fordulatot hoz népünk életében. A tanács választás ok jelentősége kérdéseinek 3 tudatosításánál igen fontos az is, hogy kibaiig súlyozzuk a választás Népfront jellegét. Persze, rá kell mutatni arra, hogy ez a Népfront nem ha­sonlítható össze a három évvel előbbi koalícióval. Ma a Nép­front annyit jelent, hogy Pártunk együtt harcol a pártonkívüli becsületes dolgozó tömegekkel az ötéves terv megvalósítása cs né- püuík továbhi jóléte emelése ér­dekében. ■A politikai szem pontok 'érvé­nyesítése -éii helyes végrehajtása érdekében nem .szabad megfeled­kezni egy-két fontos szervezeti intézkedésről. Elsősorban fontos, hogy a tenácstiagjelőifeket Bízóm­mal munkába állítsuk, másrészt az, hogy a ■népnevelők vakameny- nyien ismerjék a üatniácst«a.gje.löl- leket, tudják kát és miért fcell népszerüsíteniók. De nem ke- vésbbé fontos a nők és a fiafalok munkába állítása. A békekölcsön- jegyzés munkájába®, ahoi a nők és a fi.aita.lok jól dolgoztak, nagy eredményeket t üdítünk elérni ezekben 0 nagyon fontos réte­geik! ben. Éppen ezért a feléjük vitt konkrét, nagy eredményekre támaszkodó sgitációnkkal el kell érjük, hogy minden nő, aki sze­reti családiját és minden fiatal, aki jobb, boldogabb jövőt akar s békében akar élni, o Népfrontra szavazzon. Az ágitációs munka nem óéi- k’ülözhetj ez imperializmus eile,ni harc és e.z őszi munkálatok isiiké •ráért folytatott munkáink szern- pomíjait. A megyében nagy a le­maradás és így bizony) veszély­ben van a jövőévi kenyér. H.a mi annak idején jól harcoltunk a tavaszi munkálatok .elvégzéséért, ha begyűjtésinél sem értünk el kevés eredményt, okkor kétsze­resen kell harcolnunk ia jövőévi kenyerünk biztosításáért. Me­gyénk dolgozói Ígéretet lettek ar­ra, hogy a választások napjára befejezik az őszi gabonaféleségek elvetését, A dolgozó pia.naszitip.kon, munkáiéndüöetülkön múlik, hogv miként telje sitiik vállalásukat, hazafias és becsületbeli köteles­ségüké'!. . Mozgósítsuk az ágitációs mun­kában az összes békebizottságo- k.at. Meg kell magyarázni a dol­gozó tömegeknek, hogy ,az impe­rialisták támadásának nemcsak a koreai iriép, hanem mi is Iki va­gyunk téve. Az ámpcriailiizrous háborús förekváseiiinek lel?plezése. a békéért folyta't.o’tt harcunk te­hát igen fontos szempontja mun­káink svak. Minden kőin ni un isi a, párlonkí- vüli népnevelő érezze megtisztelő feladatának, hogy részt vehet a tainá esv ül ászt á s ágitációs munka jähen. A Népfront győzelme az egész dolgozó népünk győzelmét, az ötéves fervünk meggyorsu’á- sát és a Szovjetunió által vezetett béketábor megerősödését jelen!';. Haroo’j.ana'k az elvtácsak ezért úgy, ahogy ezt megkívánja tőlünk dolgozó .népűnk, nagy Pártunk­éi Rákosi elvtiárs. ‘| Harcos : népnevelő értekezletekkel a választás győzelméért

Next

/
Thumbnails
Contents