Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-08 / 154. szám

Andrea Cárity9 Stipán Dujmov, Aladics Istvánná és Mató Gatti valamennyien a garai tanács jelöltjei Gartan három Voosd kanyarodd. be • Múddkro rezető me-lék utcá kba. Az agviik k 009 in Mai A Pekamor twptíwrt iH. — Megunduh a vetés « bet árban, — fetali a kiér- dósre. Azon vagyunk, hogy a minioztertaataos ha­tározatát beosölaiasen v'égreh.aij'tisnk, teljesítaüfc. — Na, meg, hogy Tálalásunk*! október 22-ére, a ianáosráüasztáiok napjára tekje-jiíUüik, egészíti ki a szaraikat a más k kocaunülö. Most azuránil érdeklédnek, hogyaa AH «X áirt munkák teljesít épében V».skót. — Mert versenyben állunk V<uUdal, aztán jó rolna tudni, hogyan éJlunk, mart az «bő­séget magánknak szeretnénk biztosi tani. Igv é' a verseny lóza, a muntk* lendülete Gora dolgozóiban. A határban au őszi szán tás ra-veté*re váró 3325 hódiból több, miűt ezer holdon már berégeziék a retbszámtást és közel 850 holdon mar et is Teleltek. A kukorica törést már teljes egészében befejezték, a «zárletakardtásban pedig GO szézaékos telj est t évnél tanának. A napraforgó- szedés és letakarltas már napokkal ezelőtt befe­jezést nyert. Gara dolgozói délszláv és magyar anyanyelvűek. Együttesen tudatéban vannak annak, hogy jó és eredményes munkájuk nemcsak jöv&évi jobb ter­mésüket 'biztosi;ja, hanem fontos fegyver ez a választási harcban. A jó népnevelő munkának egy­be kell kapcsolni az ötéves terv sikeres végrehaj­tásáért fo-yó hacoot a tanácsok megvájavításának harcával. — Nem kél különálló feladat ez, — mondja Autun Goj'án, — hanem a szocializmus építésé­nek meggyo-sítása. I községben nagy várafeazíssal tekin­tenek a tanácsvalasztások napja elé. Érzik: a dol­gozó nép újabb győzelmes osatanyerése, győzelme lesz ez a nap. A község dolgozóinak legjobbjai, a termelésben élenjáróik vornu nak majd be a kőz- ségtanácsba, hogy a dolgozó nép érdekeit, a dol­gozó nép felemelkedését szolgálják. Szélesre tá­rulnak a hivatalok ajtajai a dogozók előtt, mert soraikból kerülnek ki ügyeik intézői, további eredményeik kovácsolni. A közelgő ta.nácsválasztás jelöltjeinek nevei általános metgeégedést váltottak ki. A reakció újabb veresége, hogy amit heteken ét szajkózott, k— pártonklvüHek és délszláv anvanveivűek nem lesznek a tanácsokban, — ismételten bebizonyo­sodott, nem voát más, mint • dolgozd nép egy­segei «órait megbontaná igyekvő hazugság. Hiszen ott van « jelé tek között Outrogomáe Józsefeié pártnakivüii dolgozó, aki • geraa állami gazda­ságban a termelésbe« elért kivétő eredményeiért dolgozó tárán megbecsülését érdemelte ki. Vagy Andrea Gártay, péirtonkivüli közép paraszt, aki ieiikeam követi a Párt úunutatását, a minisztor­unk cs na k az őszi munkákra vonatkozó határo­zatáét, Munkájával, elért eredményeivel, pé.dá! mulatott dolgozó panasz ttáru tnak a mánk a zneny- nyuségi és m oőségi fokozásában. Örfiloek, hnzy blipáa Unjznov neve is a jelöltek közölt szerepel. — Mindig a dolgozó nép érdekeiért küzdött, — mondják. Azon volt, hogy eredményeink növelésével biz tolit hassa boldogu­lásunkat, Ott a helye neki a bankosban, ahol még sikeiresebbeo folytaiba ja munkáját. Alád-Oá Ist­vánná nevének emtólésekoir a tekintetek felcsil­lannak. Köveik ez ebes harcosa a Párt célkitűzé­seinek. Fáradhatatlanul küzd. szervez és agitál, miikor a dolgozók érdekeiről van azó. — Aze.őtt az ilyen asszonynak a szavát sem hallgatták meg, — mondják a községben. Pedig már eddig is többet alkotott, többet csinált, mint az elmúlt rendszer kulákkupaikiaaécsamák tapnya.lói évti­zedeken keresztül. Haté Gatti jelölése Is osztatlan öröm­mel találkozott. — Az állami gazdaságban, ahol dogozik, egyike az éenjáiró dolgozóknak. Páron- kívüli ő is, de a termelésben, a termelés eredmé­nyeinek fokozásában, a lelkiismeretes munka tel­jesítésben, a versetiyszeiilem kiszélesítésében nem­csak példát mulatott, de magéval vitt* társad is. A község délszláv és magyar anyanyelvű dol­gozói ezért is készülnek örömmel, munkateljesíté­seik fokozásával a t'amácsválasztások napjára. Egyetértésben, a diélszáv és magyar anyanyel­vű dolgozok legjobbjai kapnak majd helyet a tanácsban, melyre máris feneketlen düh vei néznek a község kulákjai, mert tudják, hogy gazságuk, aljasságuk minden rossz emlékét kiseprik október 22-én a nép fiai, a.k k a község egész dolgozó né­pének, — délszláv és magyar anyainyelvűeknek — bizalmából kerülnek, mint az áHaimhalalom helyi szervei, a község írányitására, hogy oltalmazzák a dolgozóik jogait, elősegítsék az állaim! rend és közvagyon védelmét és ellenőrizzék végrehajtásét a helyi gazdasági tervnek és költségvetésnek. Akasztó és Csengőd párosversenyben áll egymással — de csak papíron, mert a dolgozók nem tudnak az eredményekről A DÉFOSz rosszul szervezte a párosversenyt a kiskőrösi járásban Akasztó Csengőd községet hív­ta ki párosversenyre. A verseny mtndezidelg csak papíron van még. A rosszul szervezett ver­seny következtében a csengőditek es?k most vasárnap, bét héttel a lanáesviiliasztások előtt jön­nek át Akaratéira, hogy nytt- tínon gyűlésein elfogadják ■ a versenyt és végleges foc­in áh* öntsék a versenyfelté­teleket. Mindkét községiben a kibontako­zó, de rosszul szervezett verseay- mozgalomnak az a legnagyobb hiányossága, hogy nem gondoskodtak • verseny nyilvánosságiról. Akasztón is, Csengődön i* van­nak ugyan egynéhányan, akik tudják, hogy vonsenvben állnak, de egyrészt a maá napig neim is­merik a versenyfe'tételekei, más­részt nem tudják, hogyan áll az ellenfél. Seim Akasztón, seim Csengődöm a dolgozó parasztság nem tudja, milyen mértékben hajtották végire a mimwzteirtaináos határozatéit. De « községi elöl­járóság i* eléggé tájék ozat.am. Akasztóm azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a 200 hold eíő- .íffányíott árpa.vetésből „már" 22 holdat elvetettek.. Rozsnál az elő­irányzott 1400 bőidből 861-et, W rámái * 400 holdból 37-et. Akasz­tón nagyié* Iával verték a menü­iket, hogy az őszt munkák verse, nyékem ők haladnak az élen. Azt ártották, hogy a ozemgödiak ív­ni and leik. Csengőd őc azt a fel viiágoat ást kaptok, hogy «4 árpa és * bdzavetéet 50—60, a rozs­vetést pedig 66 százalékban vé- gezték *1. Kinek vao igaz*? Milyen verseny folyik a kiskőrösi járásban ? így áll a párosversemy Akasztó és Csengőd között. De hasonló a helvzet a kiskőrösi járta* többi községeiben is. Ezek pár hétté1 ezelőtt csatlakoztak ugyan Bú- hartorda versen rf eh!vá.sához, de azóta semmi sem történt. A leg­több községben a DÉFOSz-szer­vezet neun tudta megszervezni a versenyt. Ezekben) a községekben minden „magától megy". Neun biztosította a DÉFOSz a ve rs en yi nyilvánosságát, de azzal sem tö­rődtek, hogy a versenyvállalást felbontsák minden egyes növény­re, mert csak így tudják betar­tani a legfőbb őszi növények ve­tési határidejét. Kampányszerű a munka Sem Akasztón, sem Csengődön nem tudták a soronlevö feladato­kat egyszerre egymásul isue- kapcsolni. Akasztó «morden erőt a Békekölcsön jegyzésére össz­pontosított- A Népfromtb zottság és a többi tömegszervezetek mind a békék ölesén jegy zéssel foglal­koztak, eredményit is értek el, mert már a második napon túl­jegyezték a tavalyi Tervkölcsönt, de a többi munkában lemarad­tak. Akasztó pároisversenyiársát, Gsengödöt, számszerűleg túszán- oyállta. Csengőd ellenben egy fő­re eső állagéval ért el jobb ered naényt. Éa hol a békebizottság ? Akasztóm a békebúottság tel­jesen elaludt. Leöota József, Martmkov tcs József, Dóesi Pᣠéa Csorba Mária a békeb sottiság vezetősége. Ezek « tőkjjőnjegy- zéa «lőtt még «gyaéházsyaizcr őas- az«jőttek, de a jegyűén Idője Matt tatjxaea 'Még * járási békebizottsági tit­kári értekezletre sem tudtak kép­viselőt küldeni. A békebizottság elszunnyadtjának az lelt a kö­vetkezménye, hogy Akasztón nem kapcsoltáé össze a sorom lévő me­zőgazdasági őszi feli adatokat és Igr m&m tudták totteaítoad * ver­sen yfelhíviáislban váDalt kötele­zettségüket A DÉFOSz is kétiülre feküdt De Akasztóa elaludt a DÉ­FOSz is. A DÉFOSz nem viszi következetesen és kem-énven az ősz 1 á J yfawr eot, így fordulhatott elő az, hogy a „Bíbic bácsi“, va­gyis B. Szabó József, M holdas kutak az első napon letépte a Békekölcsön plakátját. Korán, hájnalbam osont k<i az otcár* és letépte a plakátot. Amikor fül ön csépi ék, azt hasadta, azárt tépte it. hogy családjának megun u las- •a- A gyerekeknek pedig azt mondta, hogy ilyen plakáttal nem éktelentftii kerítését. Akasztón kb. 25 kutak van. Ezek mag a tartá­sukkal még ma is döntően befo­lyásolják a község dolgozóit. A DÉFOSz nem őrzi ellen a kukko­kat, kevés gondot fo-rdát, hogv azok az OTI-ba bejelentsék aí- kalmazotitailkat. .Akasztón s DE­DÓS z-t cwlk akkoir keres k fel, ha munkaközvetítésire van szűk sé*. Akasztó dolgozó népe a bé- kekölcsönjegyzés**' szavazott bi­zalmat nagy Pártunknak és népi demokrácia oknak. Pár hét múlva szavazatával szentesik népünk és államunk még nagyobb, még teljesebb őnszeforrásáá. De mind­két szavazás akikor válik népünk szilárd egységének, békéinket vé­delmező szabad országunk továb" hí «rögyoirapodásáonk forvé sává, ha a dogozó parasztság as ősri azáotáis-vetés tenmelömazskájábaaz vakó derekaa helytállássá, is sza­vas békéje, bodognága, izoibad, szép hazája mellett. Nagyméretű, használt, jó állapotban levő kályhát vaaaünk. Cím a kecskeméti kiad ban SZEMLE (mtttfmmvttitiiittfHiiiiiiiHiiiiiiiiifiiimitiiiiiiitiiiiiiMniiíiiiimiiiiifniinniiiiiiirDmiriiiiiiiiiinvnminimnm Harminc kiló krumpli — a jugoszláv munkás egyhavi bére Jugoszlávia dolgozóinak élet- és munkafeltételei olyan mélyre süllyedtek, mint még sohasem. Számtalan tény bizonyítja, hogy milyen borzalmas méreteket ölt a jugoszláv muntóso.ztály kizsák­mányolása a gyarmati fasiszta Tito-rendszerben. Tito klikkje azért, hogy az imperialista orszá­gokat kielégíthess«, a munkásokat arra kényszeríti, hogy naponta 12—15 órát dolgozzanak. Az ilyen kimerítő munkáért a titóisták olyan hihetetlenül kevés bért fizet­nek, ami még a létfenntartáshoz sem elég. A munkások havi jöve­delme általában három—három és fél ezer dinár. Hogy a jugoszláv munkás élet- színvonala mennyire alacsony, az legjobban az élelmiszerek áraiból látszik, amelyeket a munkásoknak csekély fizetésükből kell megven­niük. Ma Jugoszláviában hivata­los titóista adatok szerint egy kiló liszt 180 dinárba, egy kiló krumpli pedig több mint 100 dinárba kerül, így egy munkás naponta 12—15 órát dolgozik — havi 30 kiló krumpliért. A kegye*len kizsákmányolásnak borzalmasak a következményei. A munkások tíz- és tízezrei tüdővész- ben és más súlyos betegségben szenvednek. A munkások egyre szélesebb tömegcj látják, hogy a Tito-klikk véres rendszere alatt teljesen tönkremennek és ezt csak úgy tudják megakadályozni, ha ellenségüket minél előbb megsem­misítik, A jugoszláv munkásosz­tály harca a titóista fasiszta-rend­szer ellen egyre szélesebb tömege­ket ölel fel. Ebben a harcban a jugoszláv munkásosztályé a győze­lem. Eisenhower és Clay „korszakalkotó találmányau Elsenhower tábornok és Clay tábornok a bankárok és álomlova­gok hőslelkü vitézei korszakalkotó cselekedetre határozták el magú- kát. Nagy bronzharangot ön'enek, amit aztán elküldenek szerte a vi­lágon. hogy mindenkié zúgjon és zengjen, harci riadóként — a stock­holmi békefelhívás ellen. Az ember azt gondolná, hogy álmodik, amikor Ilyesmit olvas. Mert ugyan ki gondolja józan ész­szel azt, hogy az emberiség leg­hatalmasabb megmozdulását ha- rangkongatással meg lehet állítani. De vájjon Elsenhower és Clay tábornokok, akár csak egy percig is gondolják, hogy ezzel a haran­goz ássál ellent tudnak állni a né­pek békeharcának? Szó sincs róla. Arról van csupán szó, hogy • két úr fonkw megbízatást kapott, hogy bármit találjanak ki, amit a világ népeinek békemozgaiinával szembe állíthatnak. Sokáig töprenghetett a két ki­tűnő hadfi, amíg erre a nagy­szerű gondolatra jutott: harangoz­ni fognak, amíg a világ népei ten­gerek viharié morajával zúgják szerte a világba békeakaratukat. De túl az egyszerű harangozá­son, van a dolognak egy másik oldala Is. Nevezetesen az, hogy mindazok, akik csatlakoznak a ha- rang-kongató mozgalomhoz, együttérzésüknek leginkább azzal adhatnak kifejezést-, hogy hozzá­járulnak a harangkon gátashoz né­minemű összeggel. Persze, ebből az üzletből Elsen­hower és Clay urak fcs megkapják a szokásos üzleti jutalékukat. így aztán érthető, hogy két marokra fogják majd a harang nyelvét és jó hangosan cstUngelnek, kongat» nak az új üzlet örömére- Egészen addig, amíg a végén majd nekik harangoznak. „Civilizált? barbárok Nap mint nap olvashatja az em­ber a koreai néphadsereg főpa­rancsnokságának hadljeterítéseit az amerikai repülőerők állati kegye*- lenségü támadásairól. Észak- és Délkor«« békés faival éa városai ellen. Az amerikaiak különleges mód­szert dolgoztak ki a levegőből tör­ténő embervadászatra. Végigfcom- bázzák a lakott helyiséget, a re­pülőgépek végül b eltűnnek. A falu lakót, akik a környező bar­langokban rejtőzködnek, elindulnak a lángokban álló lakóházaik felé. Siehiek megmenteni a sebesülte­ket. vagy próbálják kiragadni a tűzvészből apró-cseprő holmijaikat. A környező dombok mögül ekkor hirtelen felbukkannak az amerikai repülők és pillanatok múlva már Ismét zuhannak a bombák, kere­pelnek a golyószórók. A támadások célja távolról s«m a hadifotitosságú pontok megtáma­dása. Vájjon a polgári lakosságot ellátó kórház Genszan városban katonai célpont? A tetőn világo­san látszott a vöröskereszt. Mégis leboriibáz'-ák. Nem a repülő hibá­zott, mert az újabb hullám után a későbbiek egészen addig dobálták bombáikat, míg a kórház földig le nem égett Amikor az orvosok és ápolónők a betegeket hordták az óvóhelyekre, gépfegyvertűzzel árasztották d a védtelen embere­ket Az amerikai gyilkosok nem egy­szerű barbárok, hanem „civilizált" barbárok. Vérben vájkáló kezeik­ben a gyükoló-eszközők. Gyilkos­ságaikat pontos számítások alap­ján, következetesen hajtják végre. Az amerikai repülőgépek száza1! vetik be a békés koreai lakosság ellen. A rettenthetetlen koreai nép azonban bátran dacot a tonnánként lehulló bombákkal. Elszántságát, bátorságát nem töri meg az ame­rikai vér« hóhérok vsdállati ke- gyetjensége. Munkában Hitler utódai Bradley tábornok, az amerikai ve­zérkari főnökök egyeziteH csoport­jának elnöke, nemrégiben — az Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság efien Intézett támadása iriánnapján _ kijelentett*: „Külpolitikánk ka­tonai támogatása legnagyobb mér­tékben Járulhat hozzá a mindenki által tisztelt vezetőszerepűnk meg­valósításához a szabad világ fe­lett« — jelentette ki. Miért kell tisztelnlök a népeknek az amerikai imperialistákat, akik fegyveres erőszakkal akarnak uralkodni mis országok falett? Tulajdonképpen miféle jogosultsá­guk van ezeknek az imperialisták­nak ahhoz, hogy a világra rákény­szeríti ék „vezető szerepüket"? Ugyanolyan jogosultságuk, ami­lyenre annakidején a német fa­siszták hivatkoztak. A különbség csak az. hogy Göbbet* a némete­ket mlníbított» magasabbrendfl fajnak, az Egyesült Államok pedig azt állítják, hogy a „Herrenvolk’’ az amerikai. Maga az isten ren­delte el — mondják az amerikai fajvédők, hogy „az Egyesült Álla­mok kormányozzon, a többi «»ép pedig cngcdeiaiaakedjék".

Next

/
Thumbnails
Contents