Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-08 / 154. szám
A Pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhető, hogy KISKUNHALAS, TANYAVILÁGÁVAL EGYÜTT A FEJLŐDÉS ÚTJÁRA LÉPETT A felszabadulás elönti időiben az új Magyarországon, egv város, egy község fej lódlés éltnek, épülésének, kuiltu'ráiódásánai mértékét az szabta meg, hogy az mennyire érdeke az uralkodó osztálynak, mennyire szolgálja é» törvényesíti a kizsálkmányio- lást. Szempont csak egy volt: a gyárosok, a bankárok, a kulá- kok érdeke. A nép ‘beleszólhatott? Nem! Valamikor, minden ebben az országban azoknak épült, akié volt az ország, a tőkéseknek. A népnek csak annyi köze volt mindehhez, hogy meg- szenjvedte, megéhezte és megrom- gyoskodta. Kiskunhalas városa kivélel-e ez alól? Töhb minit 20 ezer ember felel nemet erre a kérdésre. Ha a város belső részét nézed, látsz árnyékos, fasoros utcái. Látsz szép épületeket. Kik laktak, kik dőzsöltek ezekben, kiknek épült a fasor? Nem a dolgozóknak, hanem a kon- zervgvárosokmak, a vastagbu'k- szás ügyvédeknek, meg a fennhéjázó kuláikoknak. Nézz körül a központtól néhányszáz méterre, poros utcák, alacsony házak akkora ablakokkal, hogy a napfény kinn retk ed. A tanya világban nem voll kút, a jószágot messze, Kalocsára és Baja környékére kellett elhajtani, hogy aztán a kalocsai érseki uradalom magas fű- és vízbér fejében, elzsebelje a kis hasznot. A hároméves terv útiját állta K Lsk u uh a las vissz a fej töltésének. A város forgalma felélénkült, a a szocializmus építése ide is lendületet hozott. A város dolgozói látják, hogy a fejlődés számukra sem „tilos“, látják, hogy a három- és ötéves terv nagy ereje éptít, eredményeket eredményekre halmoz. Látják, hogy ennek a nagyiramú munkának, amelynek részese minden dolgozó, élén a Pért és Rákosi elv- társ áll. Bíznak a Pártban és hogy ez mennyire így, van, bizonyítja a békekölcsönjegyzés nagy sikere, X lerv eredménye Fellép ültek a dohánybeváltó NV épületei, megindult a csipke- házi üzem. A közvilágítás kibővült, Halas éjszaka sokkal világosabb mint másíkor, bármikor. Az öreg szőlőből a Népszigetre és a Népszigetről a városba új utat töltöttek. Nyolo kilométer mezei közös dűlöuitat és köt kilóméter gyalogjárót állítottak helyre. Elkészült már a zisama- harkaá bekötőút' első szakasza. Nagy beruházással a városi közkórház háborús kára helyre lett állítva. Az look akis tele ken lévő kastélyt Iskola céljára átalakították s ott egy gyermekjátszóteret készítettek. A piactér ki lett kövezve, a SztáiLin-téren parkot létesítettek. A Ság vári Endre-, a Gőgös Ignác- és a Temető-utcákon, az új villanyi ám,pák tömege szórja a fényt, ha besöóétedjilk. Nemcsak a város szivében lépkedhet az ember nyugodtam, a munkáslakta területekben sem kell az embernek botorkálnia. Évtizedes mulasztást pótolt ezzel a tervünk. A régi virilistáknak, a törvényhatósági bizottság dölvfös urainak, mitsem számított a sötétség, a kulturálatlanság. A városszéli utcák sötétsége az elmúlt egész rendszer sötétségét mutatja. 850 méter hosszú köves út at építettek a Miagyar-utca és a Fazekas-tór között. X tanyavüAg élete megváltozott A halasi tanyavilág elmaradottságának már régein is híre volt. A vízhiány igen sok gondot okozott és a kis- és középparasztok igen sokszor arra kényszerültek, hogy olcsón, áron alul elkótyavetyéljék jószágaikat. Nyomorúságos volt ez az élet. Nem is nevezhető ez életnek: kínlódás volt. A halasi tanyavilá« teljesen elszakadt a város belső életétől. A hetipiacon kivitt, amikor a parasztok bejártak, semmi aeim kötötte őket a város belső éleiéhez. A kultiorá’ódás, az emberi élet lehetősége, olyan messze állt tőlük. mint a kuliktól az emberiesség. Nem volt telefon, nem ismerték azt, hogy a betegséget orvos gyógyítja. Az ötéves terv egészségesvázű, mélyfúrású kútakkal ajándékozta meg Zsanaeresztő és Feliértó- puszták dolgozó népét. Kiemelkedtek a ayomorúaá- goa életiből a halasi tunya- világ és a város életének erejében körös vér kering. Bo'lotán és Zsanaeresztön bevezették a telefont. A technika eljutott a tanyavilágba. A telefon segít a betegen, segít a dolgozók ügyén, baján. Áz ötéves terv eredményei nemcsak ezekben a nagy, jóllátható beruházásokban mutatkoznak meg. Minden dolgozó életében lemérhető a boldogulás ,,hosz- sza". Megmérhető az éléskamra, a szekrény, a lakás gazdagodásán keresztül. A terv, mindenkibe« odajutott. Senkit sem hagyott ki, aki dolgozó ebben az országban, aki lelkesen épít, építi a szocializmust. A terv mindamnyiunk akarata, lét érdeke, a békehairc hatalmas erejű fegyvere, melyet diadalmas Pártunk ömlött formába és vite- lezett ki olyanná, hogy eredmé- nj’ei a város miniden pontján, a tanya vili ágban megtalálhatók. Mi az országunkat, városainkat magunk épitjülk. A magunk érdekednek a megfelelőjévé formáljuk jövőnket, további építkezésünket. Kiskunhalas akkorát ment rövid néhány esztendő alatt előre a fejlődés útján, mint addig évtizedeken keresztül sem. Ezt tudatosítani kell m ndeo dolgozóval. A helyi tanácsválasztásokra a dolgozd tömegek mozgósításában igen nagy szerepe van a népnevelő, tudiatosító munkának, a helyi eredmények népszerűsítésének. Kiskunhalas dolgozói lássák, hogy a helyi! tanácsok megválasztása a további nagy győz elmeikhez, a szocializmus még nagyobb lendületű építéséhez nyitja meg a lehetőséget. Pábi község parasztjai nemcsak a békekölcsönjegyzéssel, hanem a jól végzett őszi munkákkal is a békét erősítik Aiz útonjárót tábla figyelmezteti, hogy már Páihi község határában jár. Az út kétO‘dial>án törő sk ör ül ő sa zeeak o tt k ukorica - szár-kúpok, de ezek la állandóan fogynak. Lovas- és ökrősszekerek hordják haza. hogy a dúslevelű szár jó takarmány legyen té’ire a nagyjószágnak. Frissen szántott földek, eliboronáít, sőt már zöldielni kezdő vetések váltogatják egymást. Pábi dolgozó parasztjai sűrűn néznek a naptárra. A SohszentImrével (kötött párosversenyben ők is vállia’tiák, hogy az őiszi vetőmag október 22-re a földben lesz. A mezőőrök és dűlő felelősök együttes jelentései alapján készült ütemterv a fő helyet foglalja el a községháza falitábláján. Az őszi vélemények letaka- nitása mgim okoz már gondot Pábin. Szépen haliad a számtásvetés is. A gépállomás traktorai éjjel-nappal dolgoznak, hogy elgyőzzék a munkát. A gép munkája, a jó napos esők, meg az idejében végzett vetés aztán majd megteszi a magáéi, az eddiginél tiég gazdagabb termést arainak jövőre a páhi gazdák. De összekaposoíták Páhlo az őszi munkákat a békekölcsön- jegyzés sikerévei is. A hatvan népnevelőpár közölt legjobb •munkát a Párt népnevelői végez. t>ek. Kakó Zsigmondné, 2 holdas dolgozó para.srta.sszony, párt- vezetőségi tag, például egymaga 4000 forintot gyűjtött össze. A páhi dolgozó parasztok tetteikkel álltak ki a béke ügye mellett; a tavallyá tervtőiesöttjegyzés eredményéit máris messze túlszárnyalták, százezer forint körül értek. A falu kommunistái é'emjár- nak a példamutatásban. De felsorakoznak mellettük a páríon- ikívüll tanácstag jelöllek is, akiket a fa'-u dolgozóinak bizalma áléit majd helyükre. Pesznyik Mihály kisparasztót éppen akkor érték a népnevelők, amikor a vetőgéppel az utolsó barázdát húzta. Mindig szorgalmas gazda volt, nem hiába jelölték most is a tanácsba. Példát matatott as őszt munkák elvégzésében és a kö’csönjegyzésben is. Tóth Antal, hölgyemnek es nincstelen paraszt, szintén tanácstag- jelölt, 50 forintot jegyzett. — Sok gyerek-szájra kell keresnem, de a béke mindemnél drágább nekem — mondott«. •— De az sem repüli a szánkba mint a sültgalamb, áldozatot kell érte hozni. Az én forintjaim á többivel együtt erősítik majd országunkat. Megérkezett a szokványárpa vetőmag Kecskéimét város területéhez tartozó egyéni gazdálkodók részére a kecskeméti Fő'dműveis- ■szővetkezetnél az őszi árpa vetésének biztosítására, megérkezett a szokvényárpa-vetómag. A kötelező területi elvetésre a cserét minden egyéni gazdálkodó a már közzétett arányban, azonnal eszközölje, hogy az őszi árpa földbe kerüljön október 9-ig. Ugyancsak nem «átért búza- és rozisvetőmag la, eaere alapján, rendelkezésre áll a fent ütegje- "ölt helyen szokvány gabonáért. Minden gazdálkodó tehát a mezőőrök által tudomására kozott árpa terüli etet, valamint a 24 százalékos nemesített búza és rozs területének, bevet éséről a zooms' gondoskodjon. A szabadságit a jog, az emberi élet 1944 végén kezdődött Kétes pusztán, A térképen nincsen bejelölve, de a jánoshalmi meg a hajósi határban sokezren ismerik úgy, mint a papi volt földesurak egyik gócát. A lombo, fák eléggé magukba zárják a fehérre meszelt épületeket, amelyek ha új életet is foglalnak falaik közé, mégis — mint mély seb, — úgy emlékeztetnek a múltra. Az építkezés formája ugyanaz, mint más dunán-, vagy tiszántúli földbirtokokon. Fene-hosszú épület- A rajta lévő négy ajtó elölről, mind euv-egy lakást jelez. A szabad kéményből felfelé rohanó füst olyan fekete gomolyagokban ömlik, mintha legalább is a nyári viharfelhőkhöz akarna hasonlítani. Nagy karéjban erdő övezi. Ez volt az egyetlen, ami védte a majort. A természet segített — persze keveset — a tőke kegyetlenkedéseivel szemben. Ha fújt * szél. az árrá levelek milliói, mint kínul fai törték meg sebességét és szellővé szelídítették. Ha nagyon zord volt a tél, a megörege. dett gallyak pattogva égtek a tűzön, egy kicsit felmelegítették az agyonfagyott családot. Minél boldogabb a jelen, annál hikdbb elevenedik meg a«, ami volt. A mait annál inkább válik gyülálUé... Alig, hogy az első erősebb tavaszi nap felszippantotta a földeket már csak pettyesen borító havat, felosztották a nagybirtokot. Mindjárt március 15-e után sz 1945-ös esztendőben. Akkor a tavasz nemcsak a rügyekbe fakadó természetnek hozott új életet, de az embereknek it. A szovjet nép nagyszerű katonáinak győzelmeiben fogant meg ez az új élet. Nem ment könnyen. Huszár Iván volt Intéző, meg a többi ingyenélő a fogukat csattogtatták az igazi földtulajdonosokra. De a nép földéhsége megfélemlítette valamennyit. A kalocsai érseki uradalomnak ezen a csücskén leverték végre — a már télen meghegyezett — karókat és ezzel mirategy odaírták : „ez az enyém! ez a miénk örökre". Az élet ezután úgy folyt, hogy ki-ki a sajátján. Volt nehézség? Segítettek a kommunisták. Nem volt ige? A Párt ereje ezt Is előteremtette. Volt földünk. Ez a boldogság évszázadokra jött. De gond is volt vele, nem voltunk e magunk gazdálkodásához szokva. Hogyan Is vessem be, hogy mindenből jusson egy kevés? Mindent — ami kell — vetni nem lehet, meg aztán a módját Is tudni kell annak pontosan, mert különben hiába dugom a földbe, nem lesz belőle semmi sem. Sokszor kellett tervezgetni, hova. ml kerül és mekkora. A négy bold csak négy hold maradt, a tervezgetés megvalósulását, az alkotó kedvet fékezte « föld, a marok föld. Ha nem volt valami, hiányzott ez-az, a kóláknál kopni lehetett. De mennyiért? Sokért és az újbir tokosoknak még többért. Ezen változtatni kell. A. Balog Fülöp telében is de sokszor megfordult a gondolat. A feleségének memnyiszer kellett végighallgatni a duruzsolását. Baloghné pedig nem tudott ezen segíteni. A te- héofejésből, mosogatásból, a gyereknevelésből azt tanulta meg, hogy — ez így volt, így les*, ezen változtatni nekünk semmi közünk. Hol a kiút? Jánoshalmáról, Felsőterézhal- máról és a császártöltési sarokból közben naponta érkezett a hír. Volt abban szó mindenről. Csajkáról, közös feleségről, szabad szerelemről és a gyermekek össze- szedéséről. Sokan hitték még akkor. Az iskolába kevesebb gyerek ment. Egy-egy gaz ríIgalom ojyan gyorsan terjedt el, mint a villám. A reakció dolgozott. A Funtákok, meg a Palalinszkik a nép félrevezetésében sántikáltak. De máshonnan is jött a hír. Igaz szó volt ez, a kommunisták szava. — Jobban szeretnél élni, látod az egyhelyben topogást, keresed a boldogulás útját? Nézz magad köré. A szemed necsak a/ erdők fa;áig lásson. Nézz mesz- szebbre, fl megyébe, az országba. Az az élet már kialakulni készül, amiről to Csak ábrándoztál. A dolgozó parasztság további boldogulásra készül. A szövetségen belül erős harcostársa akar lenni a munkásosztálynak. A falun i* a szocializmus épül. A. Balogh Fülöp, mint az óra- csörgésre, kapta fel fejét. — Lám én is gondoltam rá. Nem hiába beszéltem én neked, feleségem. Ezen változtatni kel] és úgy, ahogy azt a kisszálláslak, a vaskútiak, a bácsalmásiak tették. Nem volt most már nyugta Balogh Fülöpnek. Egyedül kevés erőit érzett magában. Meg kell ezt beszélni mással Is. összedugtál fejüket Vinkó Mihállyal, a párt- titkárral. Nem tudták, hogy hol kezdjék. Annyi volt a gondolatuk, hogy nehéz volt abból kibogozni a kezdő szálat, Kélespuszuü nem látott még termelőcsoportot. Any- nyit tudtak, hogy a parasztok közösen dolgoznak, őe hogyan részesednek, hogyan végzik a munkát? Arról csak tapogatództak. — mondom én nelted Vinkó elvtárs, meg kéne nézni egy ilyen csoportot- Hallottam én a Szabad Föld-téli estéken egyet- mást, de szemmel még nem láttam ilyen íölddarabot. — ügy voltam én is a közös gazdálkodással, mint az egyszeri paraszt. Hogy az hogyan volt? Ha elment földet venni, akkor először elment megnézni a kazalt, hogy milyen vastag a szalma. Tavaly cséplés után elhatároztuk, hogy elmegyünk Kunbajára és megnézzük az ottani csoportot. Nagyon meg voltunk elégedve a látottakkal. Egészen mások voltak azok az emberek, mint mink. Pedig akkor még csak egy éve dolgoztak közösen. Volt nagy várakozás odahaza. Az asszonyok meg a többi major- beliek — még le sem szálltunk a teherautóról — az arcunkat figyelték, Arról akarták leolvasni, jó-e, vagy rossz. Az arcunk Jót mutatott, de még jobbat mondott a szavunk. Mert az aztán be nem állt egészen mostanáig és nem is fog. Annyi volt a kérdés, hogy majd elkeveredtem benne. Jól össze kellett szedni a rövid tudományomat, mert az emberek nem hagytak nyugtomat. így Fülöp bácsi, úgy Fülöp bácsi,.. Nem mentem én egyedül sehova, pain dig akadt átltára, «kinek s csoportról kellett: mesélnem. léhánjai már tavaly összeálltunk, de mivel hrvstatt* elismerő írást nem kaptunk, így csak vadon működtünk. A kulá- kok úgy néztek ránk, mint S 1®P rásra. Az egyszerűbbek kfisött akadt olyan 1st hogy beesők*« a* ajtót, mikor a lakása előtt mentünk. ín csak mosolyogtam magamban. ín akkor már tl—táhan voltam azzal, hogy es a Jövő egyetlen útja. Tudom és azt, hogy a téli nap, ha nehezem ie, de felolvassza a vastag jég kérgét. A kulák meg hiába beszél, a fulánkja páncélt ér. Az, amit az egyéni gazdálkodásról dicsőít, az olyan, mint versenyt futni a gyorsvonattal. A gyorsvonat hatalmas erővel vágtat, a rajta Utazók gyorsan élnek a célhoz. Az, aki ezzel versenyt akar futni, az lemarad, gyorsan elfárad. Mikor aztán a termést letakarítottuk a kis darab földről, megindult a suttogás. — Több termett nekik. Szerencsések ezek a Baloghék. — A te szerencséd la, tarts velünk — mondtam én valamennyinek. És nem is szerencse ez, hanem a közös gazdálkodás nagy fölénye. Hallgattak a szóra negyvenegyen. Nem sok ez, de Kétesen sok. Megalakult az üj Alkotmánytermelőszövetkezeti csoport. Negyvenegy leé/esf paraszt n boldogulás útjára lépett. Azt mondják, hogy 1944 ősz végén a szovjet katonák fegyverei által elősző’', és most a szovjet porasztok életének példája nyomát,. másodszor szabadultak fel. Kéles pusztán megtört a jég
