Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-31 / 173. szám

ígéretet, hogy a termelés növelé­sével, tettekkel állanak ki a béke melleit. Ferenci Imre elvtárs a Dohánybeváltó dolgozóinak harcos üdvözletét hozta a bókcgyűlésre, akik egy emberként togad.iák, hogy fokozott jó munkával erősí­tik népünk hatalmát. Sütő' József tanár a pejagéga- sok nevében szólalt fel. — Mi, ne­vetők második szülei vagyunk a gyermekeknek. És mi nem ágyú töltelékeket akarunk nevelni a gondjainkra bízóit fiataloübói, ha nem 'szorgalmas, áj munkásnem. zcdékct épülő szép hazánknak. Zúgó taps fogadta Rém község küldöttének felszólal'ását, aki a rémi béknbizoUság nevében ver­senyre hívta a járás vahmcrmyi békebizotlságát, hogy a békeniozgalom harco­sainak sorába minden dolgozói beállítsanak. A küldöttek Hatalmas lelkesedéssel üdvö­zölte, azután a gyűlés a megvá­lasztott küldötteket. Az egész város bizalma és szeretető veszi körül azokat, akik majd Halas népének békeakanatát viszik el a I Peking, október 29. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége közleményt adott ki Jco Pi Sí halála alkalmá­ból: A Központi Vezetőség közlemé­nye megállapítja, hogy Jen Pi-Si, u Párt Központi Vezetőségének és Politikai ltizotlsáigának tagja, a Kínjai Kommunista Párt Központi Vezetősége titkárságának titkára, November 7-e állami ünnep A hivatalos lap vasárnapi száma közli az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletéi november 7-nek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról. Az Elnöki Tanács törvényére jif rendeleté hangsúly ózza: — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója a magyar nép ünnepe is. November 7-c a magyar nép számára is a győzelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a felszabad tű Szovjetunió cs a nagy Sztálin iránt érzett háta ünnepe. Meghalt Ye®* a Kínai Kommunista l*;í rí Központi Veiectősé^énck titkára A földművesszövetkezeteken belül megalakulnak a szőlőtermelők csoportjai Kommá-n-vz-alumlk íme-gszün-tett-e a rossz emlékű fa egyk öz-ségekeit, a-m.elv.e'kfa-en »a kulák volt az úr és ,a -dolgozó pair-a szítnak cstafk any- nvi joga volt, -hogy fizesse ia lag s-áig-i díjat, aim-elyiek-et -azután m-e- -g.i-n-t csak a ikulálk vágott zisebr«. A d-o-ígo zó -par-a-s zl-n-ak Ikailaszilrál-is faoldamikén-b évi 1750 forint taigsá igi dijait IkeHeilt fiziétniie. A hegy- köz-ségelk küllőik 'Ve-ietd-i a védos-ze »retket, az otlsliványoikatt és a -sz»a.po- rításhoz szüksége-s gyök-e-re-s ve-sz- s-zöke-t is -a m aguk szá.máira fog lat Iáik le. -É-z úgy vált lehetővé, fao»g.y nem az emberek szavazala, hanem a holdak száma dön­tölte el, milyen jogot élvez a hegyközségben. •A hegyközségeik ni egs zürnt etés-é rőt szóló ko-nmján'yiuit'éztk-edéis nagy í-e-gíl-ségst jel e-nliet’t »a sziőilő- termelő d-ol-g-o-z ó par-a-s z-l-sá-gm-ak, de ez ö-nmagáiban ík-evés leiiit volnia. Szüksége-s-siá vált a „Sziőlőíeirm-eCők Csoportjának“ imegai'.»alMtés-a a |Főldiműv-eiS®z»ö veí!lk ez.et'elken bel ül. -A osoipóirílba való belépés -a-z ön- k’ónilieisisiég -elvén alapszik és a gazdálkodást .mindem tag tovább­ra ás egyénileg f-oHy-taiija. A föld­mű vessz öveik ez et oélui'i tűzte kii a szőlőik védelmének, érték-e-síltés-é- ne»k, s>z»apo»nTásiá'n>aík és szakszerű kezelésének a szőlőiem élők cső partján kérésziül vaió elősagí'.ié- ■S'é'h A szükséges -anyagólba'!, nmal például; a permetezőszert, szaporító- vagy pótlóa nyagot, kötöző- szert, műtrágyát cs egyéb vé­dőanyagot jelentős árenged­ménnyel topnak meg az egyé­nileg gazdálkodó szőlőterme­lők csoportjának tagjai. Munkájuk megkönnyíilésére .mo­dora szőlészeit!' gépeiket is igény­be vehetnek. ­November 1-én és 7-én zárva lesznek az üzletek ,A 'záróra-kódex előír ásta! ér-tel- nvé'bem. mbveimher 1-én, szerdán, az ország egész területén va-l-am cmn y i üzletet egész napon át zárva keit tartani. Ez aló! a. irend'cvi'c-zes álló'. ■kjI‘Viéi‘.«lefk a Uasámap és ny.ílsva- tair'bO'tt Közié r,Hí zleiek, a cukcwikia- üzleleik és a teim.ei'őtk ibeijámaita fc&r- •npékén lévő virágárus iizki'.ieik. Noveimiber 7-étt, a Nagy Okéó- bieirii Sz-o-otalisita Forra-diailoim 33. é-yiforduf1útján, áOIaimi üinmepümlkön az iízOelek ugyao'osaik zárva, lesz­nek. ©övéiben Vancsura István, a 4 őzeimogység vezetője, hogy a szer- kaik i,hozatalt 70 százalékra emelik •és vákalják 40 vagonnak uszály, ra való rakodói kibord&sát, vail-a- .ment 12 mázsa maikknok a be-- gyűjtésiét. Az üzamiegviS'égelken -kívüli az erdészeik és a,z egyes Jőrigádok váliiafitálk, hogy munkájúikkal ma­gúik is kiveszik részüké'1, a nagy map ünnepiből. Szabó Antal er­dész például vállfáiba, hogy no- vemiber 7-ne a vágásokhoz hriigá- dcít szierve-z. V ra il a Károly és Vi- dákovics István brigád veze-lők pe. •dig feliaijánlokl'álk, hogy brigádjuk 10, ők magúik eg vénáié,g pedig 50 —50 száziailiéklkail emelik paipírtfa- gylatilúz'ásii Heinm'eilós ülk-et. Gelencsér Róbert brtigád'jia -váiKella 400 űr- méter 3-ais pa.piirifa lenyúz ását, Cztrok Istvánt foeo'Sizhoitit eirdiész pe. dig ímeigifogadrta, hogy a dec. 31- ne teljiesóóeinidtő tásiziftáisi 'munkák 70 százalékán már oovemiber 7-ne ■teljesíti. A Raja-—.Ajisó Árjlaimii Eirdóglaiz- dia.ság dolgozói is (mumlkiaversenv- tniyieí -ümn apáik a N-agy Októberi Sz-oda-Usta Fonradiatan évforduló­ját. Iíaisz György, az erdiőgaizda- ■ság ezen 'részlegén diolgózók ne­vében vállalta. 36 h-oOdinak oseme- ■'lefoeirtá teliaiiei'.'őtkiászít-ósé't, és aj. egész erdőgazdaság iterülteHién az 195-0. évi e-rdőslítésme szükséges 713.000 dairab csetmictónek kiszedié- séb és ebiből 280.000 dfajaímak ádöbeili etezálMláisáit. VáKia-Ma ©zem- f-etl'Bl 350 mázsa eirdeti -miag bagyűj. 'bését és 251 má-zisán-ak elvellését. ■A íkaraipűn-asiaá és painiduirsziig-elii ü zemegyisiégelk pedig fdl&jíi tul-oil'lálk 5000 iköbméleír fának a kilteiraneé- sói- és -a főihaiszn-áilait iteirén ed-dig v-áJilaJt 70 százalékos szarf a-ntak 80 isz'áza'ltékina valló «miete ét. EGY SEBHELY EMLÉKEZTET Hérics Sándorné, a hajósi Maxim Gorkij-lcrmlőcsopori tagja, békegyülésre indul. — A II. Ma­nnar Békekongresszusra készül az egész ország — szól Héricznéhez Barancsi Lajos. a csoport lóápolúja. Vgij hallom. a köz­ségben több helyen tartanak békegyfdéseket. Veled megyek. — Még ezeket a, zsákokat ősz- szekötöm és kész vagyok — szól csendesen Hériozné. összehajtogatja' a zsákokat, csomagba köti és odatolja Ba­rancsi elé. — Vidd fel őket a padlásra. Barancsi Lajos eltűnik a zsá­kokkal . Pár perc múlva vissza­jön. Hinduinak g VékegyütCsre. Közel a földiaiircsszijrclkeret­hez gyereksirás tépi a csendet. Pirospozsgás leányka szalad sírva az Vicára. — öcsike elégette a ke-, itt i— fordul Hériczékhes. — Gyufával játszott, Meggyulladt. .1" ujja régét, porzsolté. Héricz Lászlóné agyában emlé­kek tolakodnak. Ujjúra nézett. Égési sebek nyo­mai látszanak a köröm körül. — Látod, ezeket a nyomokat — mutatja az ujját Lajos bácsi­nak. — Az elmúlt rendszernek köszönhetem. — Az elmúlt rendszernek? — csodálkozik Lajos bácsi. — Mi köze az elmúlt rendszernek a te elpörzsölt ujjaidhoz? — Idehallgass — jegyezte meg Hériczné. — Gyermekkoromban Módéra László nagykőrösi kulik­hoz kerültem. 50 pulykára., 56‘ li­bára és 21 disznajára kellett őr­ködnöm. Egy alkalommal a má­sik ka nászgyerek rossz fát telt a, tűsre, ezért engem is félig agyon­vert a. Mák. Az emberek össze­futottak az utcán, de a csend­őrök csak nézték, hogyan rúgott, vert n kutak... — Tízéves voltam —- emlékezik vissza Hériczné. —.* Sziilicm sze­génységükben étgy segítettek ‘hú­gukon, hogy nagykörösre adtuk kanász gyereknek, —• Tanyára kerültem. Kagy ló­iák-tanya volt a végtelen tanya- világban. Reggelenként ott áll­tam a roppant ég alatt. Alig tud- tani kis kezecskéimmel az álmot a szememből kidörzsölni, máris ordított a kutak, összetereltem a pályákat, libákat, distnólcat és sietve hajtottam ki őket, — Egy alkalommal a kulál: disznót ölt. A hurkák egy részéi a kamra ablakába teile. Másnap a kulák felesége, egy pókoslábii, lompos asszony, nagy lármát csa­pott, mert hiányzott a hurkáiból, Pista, a másik kanászyyerck, azt állította, hogy a macska lopta el — Majd adok én neked macs­kát — ordított a kulák. — Baju­sza vészjóslóan szétdllt, mint va­lami tüske. Pista megijedt. Elrohant. A kulák bement a közséházáfa, va­lamit duruzsolt a jegyző fülébe és pár óra múlva a csendőrök visz- szakozták Pislát. .4 kátéik addig ülötlc-verie Pis­tát, míg az mozdulatlanul elte­rült az udvar poros légióin. A. mosciUan kalákasszony alig tudta, ilt'trnnosni A kulák azt gondolta, hogy én is ludas vagyok a lopásban. Behívott a konyhába. Ránk­zárta az ajtót. — Loptáll L-o-o-o-ptál, te dögszem. So, gyere, nem fogsz te többet lopni. .4 tűzhelyhez ment. Két fada­rabkával parazsat vett. ki. Majd hirtelen belcmarkolt a lm janiba. Jobb kezemet a hóna alá fogta. Ósszcssoritotta az ujjaimat. És réitette a parazsat. Csak úgy bűz- lőtt az égett hús. — Jaj — ordítottam. Majd kí­nomban visítottam. visítottam. — Fogsz te még lopni, fogsz te még hurkát lopni — ordított a. kulák, — N-e-m! Nem én voltam! — Még hazudsz! Szőrös mancsával pofon ütött... —- Ne merj bőgni, mert agyon­taposlak! ltodra. László kinyitotta az nj- lót, Kiment. Le a pincébe, Elrohantam, bőgve az udvarra, majd az utcára, összecsődült a- nép. A kulák utánam rohant: Na­gyot bódult, majd rugóit, ütött, ahol 'ért. Csak úgy záporozott a pofon, az ütés, a rúgás. Jöttek a csendőrök. Szétoszlat­ták a tömeget. Engem pedig be­zavartak a kajákhoz. Nézték, hogyan rúg belém még egyszer- kétszer a potrohos kulák, aki ve­rés közben már úgy lihegett, mint a, kovácsjujt-ató... — Ezt a világot akarják vissza­hozni a . háborús uszítok. Ezért kell tettekkel harcolnunk a bé­kéért, hogy ez a világ soha, többé vissza ne jöhessen. A békéért,. a: új világért küzdők, amíg csak le­helet, van berniem. Orromban még most is érzem az égett hús bű­zét. A ,.békés" világ nyomait pe­dig körmöm mellett hordom. A hajósiak, a Magyar Béke- kongresszusra készülnek. A köz­ségben emlékmű áll. A háború vérzivatarában elpusztullak em­lékére. A hajósiak, a bekét akar­ják, nem koporsókat, amelyben porladnak a legyilkolt dolgozók csontjai­Erre emlékestet a sebhelyI Ezért küzd « békéért Hériczné! „Küldötteink tolmácsolják majd városnak minden doIgozójának békeakaratát a I/. Magyar Hékekongresszuson6i Békcnajf yjf jíílcs KiskuDhuluson ii ■■ «a m r? w n lUdu pesti kongresszusra. Ai első Klein lA'zsöué, a Karnevál igaz­gatója. Egyszerű munkásláuy ■ olt, korán megtanulta a harcot i kizsákmányolok ellem- A béke igye minűen.nél drágább neki. íiszen férjét as elmúlt gyilkos táborában veszítette el. Tóth Margit, Kardos Benőné és Farkas Jalázsué a Vörös Szikra-tszcs. iagjai. A múltban kétszeresen ki. isákmányolt zsellérasszonyok vol­tak, ma családjaikkal együtt be­vés, gondtalan jövőjüket építik a isoportban. A tíz körmükkel is negyedik, amit népi detuokvá- •iánk adott nekik. Dóm Péter a fehértől állami gazdaság dolgo- >ója,‘ Szerencse. László n Petőfi- .ermelöesöpörte. Vörös Júlia ház­tartási alkalmazott volt, most nint a Lakásépítő ÁV megbecsült lolgosója, kötelességének érzi ninden erejével harcolni. Süti Tózsef tanár jó népnevelő munka, iával szerzett magának incgbe- -»ülést, szeretetfet városszerte lánoshalmáról Hambalkó Károly DISz-tagot, Tompáról Hamlmlkt fánosnét ég Kisszállásról Hiiblet Mihály nőt jelülték a küldöttségbe. A bókegyülés lelkes, ünnepi hangulatának emeléséhez a? MSzT részéről a KlOSz énekka­rának szovjet énekszámai járul­!-nlr hfW.rríi A Baja—Felső A Hamui Erdőgaz­daság dolgozói leélkes gyűlésen ha.lározIáik el, hogy m tunika Maját), -lásaiilk'kaé -iimnepl k nőse,mbar 7-ót -a N-agy OMóbeini Szocialista For­radalom 33. -évfoir-dulójáit. — Ennek a dicsőséges napnak 'köszünilictjiik, — mondja az Er­dőgazdaság dolgozóin-a;k verseny- felhívása, — hogy 1945-ben a di­csőséges Vörös Hadsereg felszaba­díthatta hazánkat. Az erdőgaizdaisÁg dolgozói m un­kái rfajánilá-saiiik-ba-a vállahtáik, hogy az évlf ord’U-lő tis zteié lére a srálíí- t-ásolkait pontosan és időben el- végztiik, miehogy az es-eíóeig-as ár­víz, vagy -esős -idő a munikát hát­ráltassa; a-z erdősítiésdk-ein a-zo-n-nal m-e-gik'ezdiilk, a cseim-e'telkeirtd mu-n- ká/k >m'egin-duűáisáva 1 emnra.k szalk-, szerű v-égr-e,hajtásáról gon-doslkod- naik, hogy a csemeték időben az eirdősí-t-emd-ő teriiilieitre Iterüí-hasse. ue!k. A ver-sienyif-eíhíváshoz az ex- dűg-aiz-daisáig d-o-lgozói -egyéni- és bri gá d-f ela já'ni'á s^iíkk a-1 osatfialk-o-z- tiaik. Zs-arnay István, az 1. ®z. üziem- egysiég vezietője váDlalla, hogy a m-unlkatf-elajám’tas-on ibelüi a ®zer- faíkíhoz-a.talt az -efiőírt 26 s-z-áizialóik­ról 35 szá-zaléikira -em-e'U és a,z évi vD-gásterüil-et 'l'alajeilőkészítését no­vember 7-re ibeílejezi. Mázán yi László, a 2. üzemeigyiséig -veze-lője vállalta, hogy egység-e a cs-eim-dlék- n-elk a-z -erdős.ít'ási Iheiyr-e v-aüó szál­lítását és a (kész amyagmalk a ra­kodóra való ®ziáilttt-á«-áít az évtfo-r- duil'ó mapij-áiria leilwégzi. Jávor Ádáim ■a 3. -üizeimiegysiág 'Vtea-etője pediiig felajánlolMia, hogy tnovenn-ber 7-re, a,z ö-tév-es t-erv megyedílk évö-egye- dióne Ikiiteinmlelien-dő anyiaignalk 75 százalékát, e.gys'ég-e a Nagy Okító-1 'berni Szoaialjisilia Foriradailoim, tisz­teletéire 'tieljesttti. Ugyaniosialk imun-| kaial'a.jámllás álban vállalllba egységie /wwmzwwwwwww' noo Kiakunhalas dolgozói is lelkos- Irnngú békcgyíílésen választották mog küldötteiket a Magyar Bóke- kongresszu&ra. A gyűlésen Dobi István, a Megyei Békebizoltság tagja beszállít. — A bélke megvédé­sének ügye ddgozó népünk kezébe van letéve — mondotta többek kö­zött. __ A háborús gyújtogatok visszarettennek az erőseik szavá­tól, mi pedig erősek vagyunk. Mellettünk van a Szovjetunió vezetésével az egész világ békére vágyó c-s a békéért harcra is kész emberisége! Horváth István elvtárs a Párt részéről beszélt. Leszögezte, hogy Halas dolgozó népe a tanácsvá­lasztások alkalmával is nyillan színt vallott a béke ügye mellett, amikor .szavazatát 99.7 százalék- tan a Népfrontra, ötéves tervünk­re a békés építő munkára adta le. A gyűlést percemlként félbesza­kította az ujjongó, lelkes taps, majd sorra állottak fai a megje­lentek, hogy egyszerű, de izzó szavakkal mondják el érzéseiket, harcots akaratiakat a béke megvé­déséről. Összefogással a békéért — Küldötteink városunk minden dolgozójának békeakaratát tolmá­csolják majd a kongresszuson — szólalt fel elsőnek Zseni Balázs, a -kórház dolgozója. — Sokunkban felmerül a kérdés: mi egyszerű emberek hogyan tudjuk megvédeni a békéi? A felelet egyszerű: nagy összefogással. Mert ha mindany- nyian összefogunk és egyet aka­runk, akkor olyan sziklafalat alko­tunk, amitől a még olyan esze­veszetten támadó imperialista fenevad is meghátrál. Horváth Róbertné arról beszélt, hogy a nőknek kétszeres joguk vau követelni a békét, hiszen az elmúlt két háború legnagyobb vesztesei, a nők. az anyák, a fele. ségek. Borsodiné a felsővárosi is- ko'a szülői munkaközössége ne­vében szólott. — Az imperialisták mindannyiunk iegdrágábbjainak, gyermekeinknek életére, jövőjére törnek. De mi anyák, aikik világra- hoztuk és eddig féíneveltük őket, nem adjuk oda egy vérgözös- fejü banda aljas céljaira. Békében akarjuk nevelni, tanítani őket! Rozgonyi Sándorné a Barnevál dolgozó asszonyainak nevében íeU a Párt első szervezőjének egyike voll. Részben a Vörös Hadsereg szervezésében az agrá-rforraüalnii háború idején harcolt a japánok j elleni báborúton cs a népi felsza- | ba-diló háborúban. Jen Pi-Si Mao Cc-Tung legközelebbi munkatár­sainak egyike volt, akit tlvlársai szeretitek és becsültek- a kínai nép ügye iráni tanúsíio-lt renditlielet- Ic-ii, harcos el számi sága mla-V. A bajai erdőgazdaságok dolgozói munkafelajánlásaikkal ünnepiik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóiái-

Next

/
Thumbnails
Contents