Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-31 / 173. szám

Izzó hangulatú, lelkes békenagygyűléseken választották meg a Békekongresszusra a Járási és városi küldötteket Népünk harcos bókcakaratg jut kifejezésre azokon a békegyű­léseken. amelyeken vasárnap meg­választották küldötteiket a Ma- gyar Békekor gresszusra. Kecs­keméten ünnepi díszt öltött a Katona József Színház. ,,A béke legyőzi a háborút“. „Nemzetközi összefogással a békéért“ jelsza­vak mondják el az összegyűlt kül­döttek harcos kiállását. Egyszerű emberek, vannak itt a teremben. 1U orasor oiecizaiva y rji« Kecskeméti Gépgyár .sztahánovista dolgozója nyitotta meg a béke- nagygyülcstf majd Dezső József a „Megvédjük a békét’* mozgalom küldötte kezdte meg beszédét. Dezső József élvtárs beszédé­ben hangsúlyozta hogy a bók©- mozgalom hatalmas tömegmozga­lommá vált, amelynek hívei az egész világon fokozott lendülettel küzdenek a gyilkos imperialisták háborús törekvései ellen. — A magyar nép naponta tet­teikkel írja újra és újra alá a stockholmi békéi elhívást. A béke jelszavával építjük a békét erősítő szocializmust. Dezső elvtárs arról beszélt ezután, hogy a békét nem szavak, hanem tettek védik meg. Ezután elmondotta, hogy Pártunk vezetésénél milyen hatalmas ered­ményeket értünk eP- idáig. Van mit védenie dolgozó népünknek. A Párt, Rákosi elvtárs nevének em­lítésekor egy emberként állt fel a nagygyűlés. „Éljem Rákosi!*’, „Éljen a Párt!“ hangzik üteme- jtlesen, túláradó lelkesedéssel. Érzi itt a teremben mindenki, hogy nem szemlélője, hanem aktiv részve­vője a békéért folytatott harcnak. Tudja mindenki, hogy munkája, tettei a béko ügyét szolgálják. Dezső elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a béke védelmében a kecskémét} dolgozók is komoly eredményeket értek el. Kecskeméten 83 ezer béke­aláírás gyűlt a békeívekre és 8 millió forint a békekölcsön- ívekre. — Ezek a számok — mondotta Dezső elvtárs — barát éis ellenség o’őtt önmagukért beszélnek. Be­szél az a tény, hogy a szavazók 99.5 százaléka a Népfrontra, a bé­kére, az életre szavazott. Langó Eszter, a kecskeméti Barnevál munka-érdemrenddel ki­tüntetett élmunkása — tapaszta­latait az egész országban átadta u—. a tegnap előtti üzemi béke. gyűlésen terméseredményének 10 százalékos emelését ajánlotta fel a Békekongresszus tiszteletére. Vagy Alakkal János gépgyári mun­kás aki november 7-e tiszte­letére 130 százalékos teljesí­tést vállalt és vállalását a mal napig 180 százalékra teljesí­tette. Dezső elvtárs beszéde további részében aláhúzta, hogy a békéén folytatott harc egyenlő a béke el­lenségei ellen folytatott harccal. A gyilkos imperialisták szövetsége­sei, a kulákok, spekulánsok, az imperialista gazdáik megbízásából próbálják akadályozni szocialista építésünket. A béke ügyét úgy visszük előre, ha ezeket az aljas, há­borúra spekuláló, vérszívókat leleplezzük. A béke ellensége például Né­meth László 86 holdas kecskeméti Olyan emberek, mint péiddvl Bal- dogh Mihály felsösZcktói párton- kíviiU dolgozó paraszt. Vagy, mint Csókás Mihály egyénileg dol­gozó középparaszt. Valamennyien eljöttek, mert a béke ügye mind- annyiónk ügye. Most ezen a gyű­lésen választják meg azokat a küldötteket, akik majd a Ma­gyar Békekongresszvtra őket kép­viselik. t ktíliák is, aki egyetlen fillért .»em adott a békekölcsönjegyzésikor bé­kénk védelmére, népünk biztonsá­gának, szabadságának biztosításá­ra. Vagy Pető Lajos 29 holdas kecskeméti kulák, volt főispán, aki a béke ügyét ellenségnek tekinti. Dezső elvtárs ezután arról be­szállt, hogy a világ dolgozó népeinek har­cát a hatalmas Szovjetunió, a szeretett Sztálin elvtárs ve­zeti. A hatalmas és eTős Szov­jetunió a világ dolgozóinak legbiztosabb támasza. Ezután Dezső elvtárs hangsúlyoz­ta a Magyar Békekongresszus je­lentőségét. — A kongresszuson küldöttnek lenni igen megtisztelő feíBadat — mondotta. — Küldöttnek lenni annyit jelent, mint felelősen képviselni hét és félmillió békéért harcoló dolgotó ügyét. A béke megvédésének ügye a mi munkánkon is mű’ik. Nap -mint nap telteíkikel . kell megerősíteni békealáírásunkat. Megvédjek a bé­két, megnyerjük a béke nagy csa­táját, ha még egységesebben, szi­lárdabban sorakozunk fel nagy Pártunk, Rákosi elvtárs mögé. Percekig zúg a taps. Percekig éltetik a dolgozók A Pártot. Rákosi elvtársat.. Percekig nem halkul a bókeharcosolk hatalmas lelkesedése. Percekig, visszhangzik a Katona József színház: „Megvédjük a bé­két“. Dezső József elvtárs beszéde után lh sorra szólalnak fel a dolgozók. Elmondják: eddig is harcoltak a békéért. De ezután még nagyobb lelkesedéssel harcol­nak érte. A Sárvári Endre szakérettségis kollégium növen­dékei lelkesen fogadják: jő ta­nulással védik a békét. Gál Ist­ván pedagógus a pedagógusok nevében beszél: — Mi pedagógu­sok is a béke mellé állunk. Har­colunk érte... a gyermekek sze­mében még ott látjuk a múlt hú. ború borzalmait... kötelességünk harcolni a gyilkos imperialista rablók ellen...“ Kocsis József, a Vízmű dolgozója ünnepélyesen fo­gadja : még erősebben, még lelkeseb­ben dolgoznak ezután... úgy gyűlöljük az imperialista rabló­bandát és mérhetetlenül szeret­jük a Szovjetuniót, édes ha­zánk biztos támaszát. És sorra szólalnak M a többiek. Mind egyszerű embej-ek. akiknek szívében lángol a gyűlölet az as­szonyok, csecsemők állatias gyil­kosai ellen- Mind csatasorba, ál­lanak. És amikor a választásra kerül a sor, minden kéz egy­öntetű lelkesedéssel emelkedik a magasba. Megválasztják a küldőiteket Kapitány Ferencné, a Megyei Bókevédelmi titkára dolgozó pa- rastJasszOny, Farkas Gáborné, Nagy Sándor kisfái dolgozd pa­raszt, Bognár János, a Magas­építő NV sztahanovistája. Dudás M'thályné, a Cipőgyár dolgozója, .Máté János • IvetónyOgyliázi ka­tolikus plébános nevének emlí­tésekor egyaránt nagy lelkese­déssel zúg fel a taps. — Elfogadjuk a javaslatot — ez a válaszuk a dolgozóknak. A küldöttek megválasztása illán a Katona József Színház kult úr- brigádja adott kultúrműsort. Minden erőnkkel harcolunk a békéért — fogadták Kiskunfélegyháza küldöttei Vasárnap, a kora délelőtti órák­ban emberek sokaságától tarkál- lott Kiskunfélegyházán a város­háza előtti tér és a környező ut­cák. Fél tízre jár az idő. ün­neplőbe öltözött paraszt- és munkásemberek igyekeznek min­den irányból, hogy jelen lehesse­nek a 10 órakor kezdődő békegyü- lésen. Jő félóra van még hátra, de már megtelt a hagy tanácste­rem. Egyszerű paraszt- és mun­kásemberek ülnek a félköralakú padsorokban, ahol régente Kis­kunfélegyháza úri- és kulák-kép- viselői egyre-másra hozták a nép- ellenes határozataikat. Ala a dolgozó nép képviselői harcolnak itt a népért. Ebben a teremben tartják a bókegyűlést is. Az emelvény jobboldalán úttörők ál. lanak. Mozgalmi dalokat énekel­nek és szavalnak. Az emelvény balodalán pedig éppen most so­rakozik fel a kiskunfélegyházi DISz kultúrgárűúja. Diadalma­san, törhetetlen erűvel tör a ma­gasba az ifjúság éneke. Kezdődik a nagygyűlés Tíz óra után néhány perccel, a Himnusz eléneklésével kezdődik a gyűlés. Ezután Csonka Kál­mán elvtárs, a Megyei Békebi­zottság küldötte megkezdi ün­nepi beszédét. A gyűlés részvevői figyelmesen hallgatják, ég sűrű- időközönként dörren fo] a tali':. Lelkesen éljenzik Sztálin és Rákosi elvtársakat. — Megvédjük a békét! — kiáltják ülemesen. — Határainkon túl egy újabb háború kirobbantására készülnek ellenségeink. Azt akarják, hogy hazánk is hadszíntérré változzon. Árvák és özvegyek könnyein kérésziül akarják arannyal, dollárral megtölteni feneketlen zsebüké*. Pusztítani, rombolni akarnak, mi békésen építeni. Békésen akarjuk építeni hazánkat, a szocializmust. Nem lehet ebben az orszúgban egyetlen becsületesen gondolkozó ember, aki ne állana mellénk a békéért vívott harcban. Dolgozó népünk a békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztás idején meg­mutatta erejét a háborút készítő halftlgyárusoknak, hogy bármi­lyen áldozatot meghoz a béke megvédésének érdekében — mon­dotta Csonka Kálmán. Az ünnepi beszéd elhangzása után megvá­lasztották azokat, akik Kiskun­félegyháza, Valamint a járás dol­gozói} képviselik majd a Béke­kongresszuson. — Átérzom feladatom fontos­ságát. Hiszem. hogy a Bckekongrcsszus után még eredményesebben tudunk harcolni a bekéért, mondotta Jepet Sándöfué, három­gyermekes családanya, a kiskun, félegyházi békebizottság küldötte.! ■— Két háborút szenvedtem vé­gig és tudom, hogy mit jelent egy háború. Ml ezt nem akarhatjuk, mi békében akiarjuk felnevelni gyermekeinket, békében akarjuk építeni boldog jövőnket. Minden erőnkkel harcolnunk keli a békéért és helyt kell állnunk a termelőmunkában, mert ez is hatásos fegyvere a béke megvédésének. Idejében szántsunk, vessünk és arassunk, mert ezzel erősebb les« hazánk — mondja Kósa Már­ton, kétholdas dolgozó paraszt, a pálmonostori békebizottság titká­ra, »kit a kiskunfélegyházi járás küldötteként választottak meg. A küldöttek felszólalásai után Bokor Mária DISz-tag Szólalt fel, és javaslatéra a kiskunfél­egyházi békegyOlés részvevői táviratot küldtek Rákosi elvtárs­nak. A táviratban kijelentik, hogy továbbra is elszántan har­colnak a békéért. A békegyűlés hatalmas lelkesedéssel, az Inter, inacionálé eléneklésével ért véget. Kiskunfélegyháza dolgozói ismét hitet tettek a béke yédelmééri vívóit harc ügye mellett. Minden erőnkkel harcolunk a gyilkos Tito-banda ellen — a békéért A fajai járás községeinek kül­döttei lelkes békegy ülésen. fog­tatok állást a 'béke megvédé­séért folyó bare kiszélesítéséért a II. Magyar Bók okon g reiss zus előestéjén. A volt vármegyeháza nagytermében a községek kül­döttei, a békebizotitságok tagjai, f els zólaláis ukbam. dolgozó né­pünk elszánít akaratának adtak hangot, melyben nemcsak a fel- világosító harc fegyverével, de a munka, a termelés fokozásá­val állnak őrt a béke frontján, hogy egységes állási ogla'lások- bal, elszántságuk kifejezésével adjanak 'Választ az imperialisták és láncos kutyájuknak a Tiitó- banda háborús provokációjára, izgatására és láz [fására. Hegedűs Balázsné, a* éretek Csanádi ,Vörös Gsiillag-termielő- szövefkezéti csoport tagja szólt elsőnek a békeharcról, melynek jelentős állomása lesz a II. Ma­gyar Békekowgiresiszu's, Szegedi Iroréné IJelsőszen't- ivauról az anyákhoz szélt: Áll­junk élére a békeharcnak, véd­jük meg otthonainkat és gyer­mekeinket. Hűség a Szovjetunió iránt Peró Atadios, garat délszláv anyanyelvű dolgozó felszólalá­sában. « délszláv anyanyelvűek hű­ségét cs ragaszkodását lolmá- csolta a Szovjet unió iráni. — Szabadságunkat a. Szovjet­unió felszabadító harca hozta, eredményeinket a Szovjetunió­nak köszönbeljük és a béke meg védéséért folyó harc több- százmilliós béketábonánalk ve­zetője is a Szovjet unió. Mi, dél­szláv anyanyelvű dolgozók egy emberként állunk a békelébor- ba, mert méfj az emlékét is ki akarjuk irtani a Iíorthy-fctsiz- mus 25 éves népelnyomó vilá­gának, A Tifó-banda tőlünk ipát kilométerre, mint az imperialis­táknak 'veszett kutyája, akar el­lenünk jönni, hogy elrabolja eredményein­ket, vívmányainkat és füg­getlenségünket. Tito gyüllevész hada és minden­re kész janicsárjai újból rab­szolga sort szántak nekünk, hál mi nem akarunk ebből. Mi a Szovjetunió oldalén magyar testvérünkkel együitt a bókéért harcolunk, mely boldogabb, jobb életünket építi. Varjú János, nemesnádudvari állami gazdaság dolgozója, ver­senyre hívta ki a mélyszántás időben való teljesítésére a bajai járás összes állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit és közsé­geit. A béke sikeres megvédésé­ért, mert minit mondotta: .4 munka fokozásával erősítjük békeharcunlcat. Felhívom lelkésztársaimat... / Dr. Balog László református lelkész, Szcremléről, szólalt fel ezután a békegy ülésen. Felszó­lalásában, többek közt azl mondotta, ha az egyház a bé­kességet szolgálja, ha a 'lelki pásztorai a bókét szolgálják, ak­kor a dolgozó néppel együtt küzdünk a békéért, harcolunk a jobblétért. Innen, erről a béke- gyűlésről hívom fel lelkipász­tor társaimat, hogy az újabb rombolás, gyilkolás és pusztu­lás helyeit harcoljunk a béké­ért. Nem kérünk Titóék „szabadságából“ Kálmán János, nemesmád ud­vari dolgozó, felszólalásában el­mondotta, hogy Tito és bandá ja már 1945-ben készségesen ki­szolgálói voltak az imperial is­táknak. ő maga swintamij* volt *n i*ak, hogy Tildéik, mint gyil- k»IIált « Magyarokat Szabad kán, Ghcesfn és Osuzo köz- «égben, Csuzia községnek egyetlen ma­gyar iák ója sem maradt életben. Szabadkán pedig, a gyüjl'ölá- borban, ahol 900 magyar volt, 1915. szeptember 5-éu ötösével viWék a magyarokat munkára, akik többé nem 'térték vissza soha. Az én egész családomat is kiirtotltáik. Apámat, bátyámat, akik szegény juhász-emberek és dolgozó parasztok voltak. ALI tudtak ők a világ folyásáról, a politikáiról. Áhítoztak a szabad­ság után. Szabadkán Iá éves lá­nyokat velkőztettek meztelenre és drótostorral verték le mellü­ket. Ezek akarnak nekünk bol­dogabb életet hirdetni, ezek akarnak szabadságról beszélni nekünk. Hát mi írem kérünk ebből, mert tudjuk, hogy kik ők. Több felszólalás,hangzott még el a bék egy ülésen: Poloári Imre a bács'bokodi békebizottság tag­ja hangoztatta felszólalásában: — Mi nem akarjuk gyerme­keinket eltemetni, mi virágzó, boldog életeit akarunk. Több felszólalás után a béke- gyűlés tagjai lelkesen éltették a békeláboirt. annak vezetőjét, a nagy Szovjetuniót és a világ dolgozó népének nagy vezérét, Sztálin elvtársat, a-Pártot és Rákosi elvtársat. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Naponként tettekkel erősítjük a békét

Next

/
Thumbnails
Contents