Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-31 / 173. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI V. évfolyam, 173. szám Ára 50 fillér 1950 október 31, kedd Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén BÉKÉNK VÉDELMÉBŐL, NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ÉS PÁRTUNK TOVÁBBI ERŐSÖDÉSÉRŐL A- Magyar Dolgozóié Pártja Központi Vezetőségének október S7-i ülésén Rákosi Mátyás cin- társ beszámolójában a következőket mondotta: Kedves Elvtársai: Központi Vezetőségünk ülése olyan időre esik, amelyet a nemzetközi helyzet fokozódd feszültsége és egyben a nemzetközi békemozgalom erősödése jellemez. BelpoMtikailag népi demokráciánk egy sor sikerre mutathat rá, ami. lyen a győzelmes tanácsválasztás, a milliárdos békekölcsön, ötéves tervünk első évének eredményes végrehajtása. Ugyanakkor mutatkoznak az egészséges növekedés velejárójaként bizonyos átmeneti nehézségek. Beszámolómban ismertetem e kérdéseket s azokat a feladatokat is, melyek Pártunk és dolgozó népünk számára ebből a nemzetközi és belső helyzetből adódnak. Kiadási kísérletét, erőteljesen támogatni fogja a demokrácia, az emberi haladás ügyét. Az amerikai imperialistáknak világhódító törekvései azonban egészen más irányt adtak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Marsball- tervvel és egyéb rendszabályokkal anyagi függőségbe hozták az Egyesült Nemzeteik egy sor államát. Az Egyesült Nemzetek országainak jelentékeny része, mint Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Ausztrália, a Délaffi- kaj Unfő és a többi, maga Is gyarmattartó, sőt nem egyszer rabszolgatartó állam és helyenként, mint Vietnamban, Malájában véres gyarmati háborút folytat az Egyesült Államok segítségével. Ezek az országok természetesen szembenállnak a Szovjetunióval, a népek felszabadításának bajnokával, és a világuralomra törekvő, gyarmatosító Amerika mögé sorakoznak 'fel. A Nemzetek Szervezetének egy sor olyan kormány a tagja, amely az amerikai dollárok vagy az amerikai szuronyok nélkül nem sokáig ülhetne Dépc nyakán. Ezek a kormányok szolgaian követik az Egyesült ÁUumok minden utasítását. Ezek képezik azt a többséget, melyről minden érvelés lepattan és amely gépiesen szavazza meg az Egyesült Államok követeléseit. Miinél kevésbbé képviseli valamely kormány saját népének érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszenvesebb otthon, annál megfelelőbb Amerika számára, mert annál szolga lábban teljesíti utasításait. Ezért is ragaszkodik Amerika olyau görcsösen Csang Kai Sekliez és ezért akadályozza meg a hatalmas kínai nép igazi képviselőinek felvételét. Neki nem a népek képviselőinek szövetségére, hanem csatlósok szövetségére Van szüksége. Bá kel] mutatni arra is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete lehetővé teszi az Egyesült Államok kis csatlósainak segítségével a többség akar,at«nak elutasítását. Amikor például a koreai kérdésben India képviselője bizonyta. lan és radikálisnak egyáltalán nem nevezhető közvetítő megoldást ajánlott, ezt a javaslatot aranyi ország támogatta, amelynek lakossága jóval meghaladta az Amerika vezette imperialista tábor lakóinak számát. Ennek dacára a közvetítést az Egyesült Államok apró csatlósai segítségével el tudta utasítani. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fejlődése azzal fenyeget, hogy az amerikai imperializmus egyik fedőszervévé, vak eszközévé válik. Mi, magyarok Is nemrégen tapasztalhattuk, milyen készséges eszköze az amerikai a gr esz- sziúnak 'és hírverésnek a Nemzetek Szervezete. Amikor az amerikaiak koreai kegyetlenkedése miatt szerte a világon nagy volt a felháborodás — abból a célbő], bo£jr eltereljek erről a figyelmet és hogy az Egyesült Államokat a szabadság bajnokainak tüntessék fel, hirtelen napirendre tűzték Magyarország, Kománia és Bulgária ügyét. Azt állították, hogy ezek az országok megsértették a szabadságjogokat. Kierőszakoltak egy megbélyegző ha- tározatot, mely felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjait, hogy igyekezzenek olyan adatokat gyűjteni, melyek azt bizonyítanák, hogy mi megsértjük a szabadságjogokat. Nagyon csábító feladait volna sorra venni azokat az országokat, melyeknek kormányai "ezt a javaslatot megszavaz ták és külön- külön megmutatni, hogyan áll náluk a szabadság ügye. Én csak egyetlen egyet ragadok ki. Az ellenünk szavazók között ott volt a motzatroho'fasisztij« Görögország is. Hogy hogyan áll náluk a szabadság, arról egy tényt idéaeik, melyet a reakciós svájci ,,Die Tat1' című újság ez év július 29-1 szánna közöl. Egy szemtanú leírja mit látott a görög Makronizsosz szigetén, a politikai foglyok táborában. Azt mondja: ,.Láttuk a tüzes vas okozta friss égési sebeket, az eltört kezeket és térdéket és ami a legszömyübb, ct néma férfiakat, akiknek a ffégé- jét zúzták szét.'1 Még hozzá kell tennem, hogy ez a monarchof#s,iszta Görögország elhatározta, hogy csapatokat küld a koreai szabadságharcosok ellen. A magyar népi demokrácia kormánya helyesein cselekedett, amilkor « Nemzetek Szervezetének erre «/, amerikai imperial isták által kezdeménye zett hatá rozat ára jogi cs erkölcsi igazának tudatában éles és szilárd tiltakozással és elutasítással válaszolt. A mi déli határainkon ágál és pro’ vokál az amerikai imperialisták ügynöksége, a Tito-kormány. Ez a maga módján igyekszik segédk' /- ni amerikai gazdáinak. Különösen a háborús uszítás é.s kard- esörtetés terén fejtenek ki nagy tevékenységet. Ennek megfelelően az imperialista Sajtó hol aláhúzza azt, hogy Tito hadserege erősebb, mint a környező békés országoké együíévévfó Hol pedig ennek ellenkezőjét, hogy a népi demokráciák meg akarják rohanni Jugoszláviát,. Most azonban az imperialisták uagy gondban vannak Jugoszlávia miatt, melynek gazdasági helyzete olyan válságosra fordult, hogy 3. kapitalista országok sajtója is az egész rend- szer mcgi&gájsáa-ől beszél, A Tito-banda a, gazda-ságí válságért és zűrzavarért az idei szá íVj.zságut teszi felelőssé. Nálumk Magyarországon I« voll az idén szárazság, semmivel .»em kisebb, nsSint Jugoszláviák*!!. Tudvalévő, 9 !sgí©’utasabb jtsgoeíís'v useső A Szovjetunió és a vele szövetséges kormányok el vannak szánva gátat emelni minden támadó törekvéssel szemben A nemzetközi helyzetet az utolsó hónapokban az jellemzi, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a „hideg hábord‘‘-t egyre inkább ..meleg hábox'ú“-ra akarja átváltoztatni. A szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősödésére, a Szovjetunió vezette békefront sikereire az amerikai imperialisták a harmadik világháború előkészületeinek meggyorsításával felelnek. Ezért nemcsak saját hadiiparukat és hadseregüket fejlesztik lázasan, de fokozódó nyomást gyakorolnak csatlósaikra, a marshallizált országokra, hogy azok is fokozzák fegyverkezésüket. A ,,New States- m-aÁ‘‘ című liberális angol lap 4 héttel ezelőtt így írt erről: ,,Amerika azt a célt tűzte mdga elé, hogy a világuralom megszerzésére felfegyverzi Németországban ugyanazokat a csoportokat, amelyek az utolsó világháborút okozták, olyan békét köt Japánnal, amely teljesen szabad kezet biztosít a régi Japán hadurainak, egyben úgy szervezi át a Nemzetek Szervezetét, hogy az min. den körülmények között qs amerikai politikát támogassa és a ■szovjet politikát elutasítsa.'' Ennek ,a támadó, világuralomra törő politikának egyik megnyilvánulása az, ami Koreában történik. Az Egyesült Államok gondosan készítették elő ezt az agressziót s még voltak győződve, hogy Ei Szín Man könnyen elfoglalja számukra ÉszAk-Koreát. Mikor dél- koreai csatlósaik seregét a Koreai Népköztársaság csapatai szétverték. a meglepett amerikai imperialisták először saját hadügyminiszterüket okolták, aki szerintük nem fegyverezte fel eléggé Ei Szín Manókat. A Uadfigymlnisrler »írnak bizonyítására, hogy a támadás gon dósain voll előkészítve, egyszerűen HyUváuosságr» hozta azoknak a ha dia nyagok- maik Imponáló listáját, Junc- lyet Dél-Koreába küld öli. Azt is közölte, hogy El Szín ■Manók fél milliárd dollárnyi segélyt is kaptak. • A kezdeti kudarcok igazi okai hamarosan napvilágra kerültek. Maguk a Koreában lévő amerikai haditudósítók kezdték megírni. hogy a délköreit nép gyűlöli Ei Szin Mant. akit ,,vén.szörnyetek ‘-n-ek hívtak, kormányzását ,.a mészárosok uralmának'1 nevezték és lelkesedve fogadták Kim ír Szén bútor, felszabadító katonáit. Erre közbelépett a hadi cenzúra amely csakhamar olyan alaposan működött, hogy a „szabad“ amerikai sajté uenu bozlcatta le Ncbru indiai ni iuisztereluök jav aslialái, amely a koretai kérdés békés megoldásál célozta. Az amerikai imperialistáknak nem a tartós béke, a koreai nép önállóságát és függetlenségét biztosító megoldás kellett, ök gyarmatosítani akarják Koreát s ezért utasítottak .el minden indítványt, melyet a Szovjetunió, a népi Kína, vagy India a békés megoldásra tettek. Közben mozgósították minden erejüket s mikor emberben és anyagban óriási fölénybe kerültek, megindították ,az ellentámadást. A koreai hazafiak hősiességét és önfeláldozását még az ellenség is kénytelen elismerni. A fasiszta gyarmatosító kísérletek és a gyarmati népek felszabadító harcának tanulsága* azt mutatja, hogy a gyarmatosító csak területet hódíthat meg. de nem verheti le egy nép szabadságvágyát. Ezt tapasztalták Koreában a japán imperialisták és már most tapasztalják az amerikai gyarmatosítók, akiknek hátában a hős partizánok tízezrei folytatják elszánt harcukat. A kezdetben elszenvedett kudarcokért most úgy állnak bosz- szút az amerikai megszállók, hogy térdig gázolnak a koreai hazafiak vérében. Ázsia népei, de az egész haladó világ felháborodással látja, hogy,az új gyarmatosítók vadságban és embertelenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig feljegyzett. A koreai nép hősi önvédelmi harca, szörnyű szenvedései különösen Ázsiában gyakorolnak mély hatást. Alexander Werth, az ismert angol pofgúri újságíró errőj szeptember elején azt írta: ..Korea gyorsan jelképpé fejlődött egész Ázsiában. Akár azzal végződik, hogy az amerikaiakat a tengerbe szórják, akár a koreai nép vértanúságival, egész Ázsiát az Egyesült Államok ellen mozgósítja.'’ Hasonlót állapít meg az angol, nagytőke lapja, a.The Economist ig a komi .bombázásokkal kapcsolatban. Az amerikai imperialisták ezzel a felháborodással szemben úgy akarnak védekezni, hogy világhódító terveiket egyrészt mint ,,a kommunizmus terjedésének meggátlását“ állítják be, másrészt a Nemzetek Szervezete mögé bújnak. A liberális 'angol folyóirat, a New Statesman, ez év augusztusában azt írja erről: „Ázsiában a kommunizmus meg- gátlásának fogalma azt jelenti, hogy támogatják az elnyomást, a hozzánemértést, a korrupciót, a reakciót és eszel eltaszitják maguktól az ébredő hazafias erőket, melyek függetlenséget és szociális változást óhajtanok... Az ázsiai eseményekből már megtanulhattuk, hogy ez a politika olyan szövetségeseket eredményez, mini llao-Vai, Csang líai Sek és IÁ Szin Man és ez hozzájárul ahhoz, hogy a kommunisták a népi függetlenség és a szociális haladás bajnokaiként léphetnek fel.'“ A cikk elégedetlenül azzal a megállapítással végzi: „Az elnyomás csak elodázza a kérdést addig az ideig, amíg a kommunizmus lesz az egyedüli kiút”. Ez a felismerés az amerikai imperialisták előtt is feldereng. Az amerikai nagytőke folyóirata, az ,,U. S. News & World íteport“ például ezévi szeptember 22-i számában kénytelen volt. megállapítani, hogy „Az Egyesült Államok kommunistaellenes hadjárata azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a kommunisták állnak a függetlenségért vívott harc élén, az Egyesült Államok szembeszállnak a nép követelésével." Érthető tehát, ha az amerikai imperialisták világhódító ős gyarmatosító terveiket igyekeznek inkább az Egyesült Nemzetek zászlaja mögé rejteni. Ezért akarják most úgy általa- hí la ni az Egyesült Nemzeteik Szervezetét, hogy az szamukna nemcsak készséges szavazó gép legyen, de csatlósok htad seregével Is rendeIkeehessenek. Az Egyesült 'Nemzetek Szervezete megalakulása a második világháború szenvedéseitől elgyötört emberiség legnagyobb ieméursége volt. Azt várták tőle, amit létrejöttekor ígért, hogy egységesen és keményen fogja' elutasítani a szétzúzott fasizmus minden feltá. november 7»c állami ünnep íi*ó hangulatú lelkem hélte- nagygyűléseken választották meg a Békekongresszusra a járási ét városi küldötteket
