Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-31 / 173. szám

gazdasági területek a magyar halár mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Maikéin cs Nagykiklndán, Szegeden és Szabadkán, Ba­ján cs Zom borba n, IVesett c* Eszéken. Ennek dacára ná­lunk távolról sem okozott olyan bajokat, minit Jugoszlá­viáiban, mert a mi megelége­dett parasztságunk a népi de­mokrácia segítségével telke­sen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mező­gazdasági munkálatokat, me­lyek jórészben ki tudták vé­deni vagy csökkenteni az aszály hatását. / Egészen tuás a helyzet Jugo­szláviában, melynek kormánya im­perialista zsoldosokból, kémeikből és provokátorokból, a dolgozó nép ellenségeiből áll. A Tito- banda már tavaly ősszel elhará­csolta a jugoszláv parasztoktól a jó ' vetőmagot, a mezőgazdusúgi munkák idején százezrével hur­colták el a parasztokat erdőirtás­ra, vagy mint az idén, az aratás kellős közepén a hadseregbe. Ezek az. elkeseredett jugoszláv parasz­tok természetesen nem törték magukat a termelésnél és még kevésbbé a termésbeadásnál. Ez az oka annak, hogy a százezrek­re rúgó titóista janicsárhad nyo­mása dacára, Jugoszlávia élelme­zési helyzete és egész gazdasági élete már az aratás utáni hetek, ben katasztrofálisra fordult. Ter­mészetesen az elkeseredett ipari munkások sem dolgoznak úgy, mint nálunk. Fokozza a gazda­sági zűrzavart az, hogy Titóék a paraszttól, az aszály dacára, az aratás után Is erőszakkal elrek- virálták a termés jelentős részét és azonnal imperialista gazdáik országába exportálták. Rendkívül tanulságos az a lát­vány, ami a jugoszláv válsággal kapcsolatban az imperialista or­szágokban mutatkozik. Ugyanaz az amerikai sajtó, amely kéjjel uszít a szocializmust építő orszá­gok ellen, amely napról napra vérgőzös jelentéseket közöl a ko. regi néppel szemben .elkövetett kegyetlenségekről, most már bem kertel, hanem féltő aggódással íi arról a válságról, amelybe Tito és •bandája került. Félreveri a ha­rangokat és nyíltan követeli Titönak, mint az amerikai imperializmus fontos szövetségesének azon­nali megsegítését. fagyon sokan vannak o jugo­szláv. dolgozók között, akiket két évvel ezelőtt Titönak sikerült megtéveszteni azzal, hogy ő is kommunista, aki, csak „félreér­tésből került ellentétbe a felsza­badító Szovjetunióval. Az elmúlt két esztendő keserves tapaszta­latai ezeket a jóhiszeműeket is meggyőzhették arról, hogy nem holmi félreértésről volt itt szó, hogy Tito és cinkosai már akkor is, akárcsak most az imperialis­ták alja-s és alattomos ügynökei voltaik. Ennek a felismerésnek megfelelően egyre erősödik a ju­goszláv dolgozók ellenállása Tito bandájával szemben, szaporod­nak a hírek az ipari munkások és Parasztok szabotázsairól és egyre gyakrabban fegyveres ellenállá­sukról is. Mi a legnagyobb rokonszeuv. vei és megértéssel kísérjük ezt a harcot, amelyet a jugoszláv dol­gozó nép az amerikai imperialis­ták szocialista mezbe öltözött al­jas segédcsapataivai folytat és számunkra nem kérdéses, hogy ez n harc előbb vagy utóbb, de a jugoszláv népszabadság és a szo­cializmus híveinek győzelmével fog végződül. Mi itt közvetlenül déli hatá­rainkon láthatjuk, hogy a dol­gozó nép életszínvonalának mi­lyen gyors süllyedésével, a nép- szabadság milyen gúzsbakötésével jár az, ha egy országot az ame­rikai imperialisták szolgálatába állítanak. Többé-kevésbbé hasonló jelenséggel találkozunk mind­azokban «z, országokban, amelye­ket Amerikának sikerült uszályá­ba vonni. Mindenütt agt látjuk, hogy a fokozott hadikiadások miatt egyre csökken a dolgozó nép életszínvonala és ugyanakkor növekszik a tőkések profitja. így . an ez az Egyesült Államokban is, ahol Trumantől lefelé, min­denki a dolgozó tömegeket hívja fel takarékosságra és önmegtar­tóztatásra. Ugyanakkor ugrássze­rűen nőnek a hadianyag-gyárosok és bankárok jövedelmei és emel­kedik a részvények árfolyama a tőzsdén. Európa marshallizált or­szágaiban eleinte a náci Coring jelszavát kezdték prédikálni: ke­vesebb vajgt, több ágyút. Mint­hogy ezekben az országokban ed­dig sem sok vajat fogyasztottak, a jelszó most az: kevesebb ke­nyeret, több ágyút. Természetes, hogy a dolgozó néptömegek, amelyeknek élet­színvonala eddig sem volt magas, elkeseredetten védekeznek nem­csak a tőkés kizsákmányolás fo­kozása, de a háborús Uszítás el. lem is. Válaszul erre, általános tá­madás indul meg. nemcsak a dol­gozók életszínvonala, de politikai jogai és szabadsága ellen. A fasizálódási bulláin elsősor­ban Amerikából indul ki, almi minden szabadságmozgalom­ra hisztérikus kitörésekkel vála­szol q reakció. Nyugat-Európá- hju egyre szaporodnak a brutális gyilkosságok,' fegyveres támadá­sok a dolgozó nép legjobbjai, az élen harcoló kommunisták ellen. Hogy Amerikában magában mi a helyzet, arra jellemző a nyugat- amerikai matrózok szakszervezeti vezetőjének, Harry Bridgesuek kijelentése. Harry Bridges! a koreai agresszió kezdetén minden törvényes alap nélkül börtönbe vetették. Mikor a matrózok nyo­mására kieresztették, az újság­írók megkérdezték tőle, hogy érzi magát szabadon. Bridges azt vá­laszolta: „Nem Vagyok szabadon. Az egész ország egy börtön!“ A marshallizált országok föl- f egy vérzésé az amerikai imperia­listák világhódító terveinek érde­kében nagy nehézségekbe ütközik. Nem ezeknek az országoknak kor. rnányai miatt, mert hisz ezefc a kormányok már rég kapituláltak az amerikai imperialisták előtt, Ikauem a dolgozó nép ellenszenve és ellenállása miatt. Különösen bonyolult az a kérdés, hogy ho­gyan tudják Nyugat-Németország uépét amerikai imperialista ágyú- töltelékké átváltoztatni. Az au. goi ós francia dolgozók kezdenek rájönni urra, hogy Nyugat-Nó- luctországbau azok vannak ha­talmon, akik annakidején Hitler szekerét tolták. Ezek a dolgozók nem felejtették el a véres elnyo. mást, azt a rengeteg szenvedést ós megaláztatást, amit a német fa­siszták hadseregei okoztak nekik. Azt is megértik, hogy a náci tá­bornokok vezette német hadsereg őket is fenyegeti. És emiatt hal­lani sem akarnak róla, hogy az amerikai imperialisták most újra felfegyverezzék' Hitler régi támo­gatóit. A nyugatnémet bábkor­mány, mely teljesen Amerika szolgálatúban áll, természetesen szívesen a<iuá oda Nyugat-Német­ország népét imperialista ágyú­töltelékül. De még magában a német burzsoázián belül is nagy ezzel szemben az ellenállás. Emiatt mondott le nemrégiben Hoiue- niunn, a nyugatnémet belügymi­niszter és ezért tiltakoznak széles rétegek, köztük ‘a nyugatnémet lutheránus egyház vezetői Nyu- jiat-NiV'tország felfegyverzése ellen. Az a terv, hogy Hitler táborno­kainak vezetése alatt, az ameri kai imperialisták segéd csapata­ként új hadsereget szerveznek A magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de minden eszközzel meg is védi A prágai értekezlet csak egy részlete annak a hatalmas harc­nak, amely a Szovjetunió vezeté­sével a béke megvédéséért világ­szerte folyik. Minél nyíltabban törnek az amerikai imperialisták egy harmadik vlághúború kirob- bautására, annál világosabban és láthatóbban emelkedik ki a Szov­jetuniónak, mint a világbéke őré­nek felbecsülhetetlen szerepe. A béke és a haladás minden híve csak a köszönet és a hála hangján emlékezhet meg arról a követke­zetes és szívós harcról, melyet a Szovjetunió a béke érdekében az Egyesült Nemzetok Szervezetén belül, az amerikai háborús SJ'u.i- togatókkal szemben folytat. _A koreai agresszió folyamán napról napra tapasztalhattuk, hogyan igyekezett a Szovjetunió, a fel­szabadított Kína és a n(Spi űe' mokráciák támogatásával, _ az amerikaiak vérgőzös terveivel szemben békés megoldást keresni, a. I>ékét biztosítani. Ez az ellentét a világ .békéjét őrző Szovjetunió és a világura­lomra törő vérgőzös imperializ­mus között, minden téren kiüt­közik. Miközben az Egyesült Ál­lamokban az új háborúra való készülődést, a dolgozók életszín­vonalának csökkentését állítják a középpontba, addig a Szovjetunió most gyürkőzik neki, hogy dol­gozó népe javára olyan hatalmas terveket valósítson meg, melyek egész országrészeket változtatnak száraz sivatagokból virágzó ter­mőföldekké. A kommunizmusba való át­menet kolosszális tervei, me­lyeket a bölcs Sztálin vezeté­sével éppeu ezekben a hetek­ben kezd megvalósítani a Szovjetunió békés, dolgos né­pe, 'mindennél jobbam szem­lélteti az imperialista tábor­ral szemben a két világ közti különbséget. Gigászi méretű építés a dolgozó nép javára és felvirágozására a békotálwrbam. háborús uszítás, Izas fegyverkezés, dühödt táma­dások a dolgozók szabadságjogai és életszínvonala ellen az impe­rialistáknál: ez a helyzet képe. A békefábor most új seregszem­lére készül- November közepére Sliefficlüben összeül a Béke Hí­veinek II. Világkongresszusa, hogy számot vessen eddigi ered­menyeivel és kidolgozza a béke megvédésére irányuló harc továb­bi teendőit. A stockholmi békelrn- tározatot rövid féleszlendő alatt 500 millió ember írta alá- Ebben a számban benn*: vannak az im- perialistá országok békéim mosat­nak legjobbjai is, benne van IC millió olasz, 15 millib francia. az olasz és francia nép felnőtt lakos­ságának zöme. A^ béke híveinek világ-mozgalma az egyik legna­gyobb gátja az amerikai imperia­listák világhódító terveinek. — Ezért támogatják a Béke Hívei­nek Világkongresszusát mindenütt a földkerekségen a béke és hala. dás hívei, ezért készülnek lelke­sedve és tettrekészen a második I Világkongresszusra szerte a vilá-j Igon. I A magyar dolgozó nép békehar- eosiai szintén jelen lesznek ezen Nyugal-Németországban, sorom­póba állította azokat az orszá­gokat, melyek a felszabadító Szovjetunióval az élükön, annyit szenvedtek a német fasizmustól. A prágai értekezlet, melyen a Szovjetunió vezetésével a népi demokráciák és a Német Demo­kratikus Köztársaság külügymi­niszterei vettek részt, élesen szembeszállott Nyugat-Németor­szág újra felfegyverzésének im­perialista tervével. Az értekezlet határozata nemcsak azt juttatta kifejezésre, hogy a Szovjetunió és a vele szö­vetséges kormányok éberen figyelik a háborús gyújtoga­tok miniden aknamunkáját, hanem azt is, ho>gy el vannak szánva gáláit emelni minden • iáui adó törekvéssel szemben. Ez az értekezlet egyben világosan felvázolta az amerikai agresszió­val szemben azt a békés építő programot, mely lehetővé teszi egész Németország demokratikus alapon történő egyesítését és- a béke biztosítását. A nyolc kül- iigymitiiszlcr prágai nyilatkozata történelmi építő okmány a béke védelmében. A magyar népi de­mokrácia kormánya helyesen cse­lekedett, amikor a maga részéről támogatta ezt a politikát, mely egyedül alkalmas arra. hogy az egész német nép ráléphessen a békés, demokratikus fejlődés ál­jára és meggátolja azt, hogy Németország az amerikaiak gyar­matává váljék. A prágai értekez­let határozatai nagy segítséget jelentenek a német demokrácia, a német egység harcosainak, de szerte a világon mindenkinek, ,aki az imperialista háborús gyujto- gatókkal szemben küzd. szakmunkáshiány mutatkozik, kü­lönösen a szerszámkészítőknél. Hasonlóképpen Csökken a megnö­vekedett munkaslétszámlioz viszo­nyítva a mérnökük és technikusok száma. Népi demokráciánk min­dent meglesz arra, hogy ezeken az átmeneti nehézségeken speciá­lis szakmunkástanfolyamokkal, a technikusok és mérnökök kiképzé­sének meggyorsításával segítsen. Külön kell szólanom a bányá­szokról. Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a bányászok népi de. mokráciánk legszilárdabb oszlo­pai, hogy egy kicsit meg is Edéd. kéziünk róluk. Nem foglalkoztunk eléggé gazdasági helyzetükkel és politikai nevelésükkel. Ennek kö­vetkeztében a. bányászok keresete kezdett elmaradni az általános fejlődéstől. Az is hátrányosan éreztette hatását, hogy politikai­lag nem foglalkoztunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogúink. Tervgazdaságunk rohamos nö­vekedése megköveteli a szén­termelés gyors emeléséi. Ezek a 'követelések olyan nagymé­retűek, hogy szénbányásza­tunk kezd elmaradni mügül- lük. Nem szorul magyarázat­ra, hogy mit jelenít további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk. Ml már egy sor rendszabályt foganatostfoltunk a szénbányászok anyagi hely­a Világkongresszuson és be fog­nak számolni a magyarországi békemozgalom állásáról és ered­ményeiről. A jövő héten, novem­ber 4-én ül össze a Magyar Béke. kongresszus, mely megválasztja azokat a küldötteket, akik a Béke Híveinek Világkongresszusán ha­zánk békehareosait fogják kép­viselni. A magyar béke mozgalom egy sor jó teljesítménnyel léphet tl világ közvéleménye elé. Sike­rült egyhangúlag, egységese» « béke nagy ügye mellé félsona1- koztatui a magyar dolgozó népet. Ennek egyik megnyilvánulása volt az a lendület, amellyel rövid né­hány hét alatt a béke 7 és ne­gyedmillió híve írta alá nálunk ja stockholmi békekonferencia ha. jtározatát. A koreai agresszióval kapcsolatban láthattuk, bogy a magyar dolgozó nép ingadozás Anyagi fejlődésünk egészséges, erőteljes nélkül, helyesen foglalt állást eb­ben a kérdésben és a dolgozók milliói adakoztak arra, hogy Ko­rea szepvedő népét kórházzal és szeretetcsomaggai támogassuk. Ez a megnyilvánulás egyLen mutat­ja, hogy dolgozó népünkben ele­venen és tettrekészen él a prole- tárnemzetköziség és szolidaritás éltető tudata. A magyar dolgozó nép egyre világosabban látja a szocializmus építésének és a béke megvédésé­nek összefüggését. Látja ezt nem­csak az ijrari munkásság, de a parasztság is. A terménybeszol- gáltatás idején ezer meg ezer földműves hangoztatta: „Tudom, hogy a íermdnybeadással hazámat erősítem és a béke ügyét támo­gatom.“ Az ipari munkásság ter­melési felajánlásainál ugyancsak szakadatlanul megismétlődött az­az indokolás, hogy a többtermólés nemcsak a népi demokráciát, de a béke ügyét is erősiti. Megmutatkozott dolgozó né­pünknek ez a beállítottsága a Bé. kekölcsön jegyzésénél is. Az a 2,750.000 magyar dolgozó, aki lel­kesen, rövid napok alatt több mint egymillárd forintot jegyzett, tisztába» volt azzal, hogy e tet­tével egyben a béke ügye mellett is kiáll, és hogy világos számára ötéves tervünk sikerének és a 1*5- ke megvédésének elválaszthatni- lan összefüggése. Végül, de nem utolsósorban, az e héten lezajlott tanúcsválaszlá- sok mutatták, hogy a béke meg­védésének kérdésében az egész magyar nép egységes. Soha a magyar dolgozók ilyen összekovácsolta» és lelkesen nem álltak ki egy eszme mel­lé, mimt most ezeken a vá­lasztásokon, ahol a fő jel­szó as volt: „Békét akarunk, Népfrontra szavazunk!“ A tanácsválasztásokon megnyil­vánuló népi egység demokráciánk igen jelentős győzelme. Az a tu­dat, hogy a tanácsvátaSztások egyben szilárd kiállás, tüntetés a béke mellett, különös lendületet, lelkesedést és elszántságot adoti ennek a választásnak. Azért mon­dom, hogy elszántságot, mert a lelkesedés mellett mindenki meg­érthet 1c, hogy a magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de el van tökéivé arra, hogy minden eszközzel meg is védi. Ezért lesz a béke híveinek jö­völieti magyarországi kongresz- szusia, újabb hatalmas demonstrá­ció népünk bókevágya és béke- akarata mellett. Ez a kongresz- szus olyan küldötteket fog vá­lasztani. akik Angliában a dolgo­zó tniaigyar nép lángoló békeaka­ratát megfelelő nyomatékkel kép­viselik Áttérek most hazánk gazdasági helyzetének ismertetésére. Ma egy hete teltük közzé népgazdasági tervünk teljesítésének 1950 har­madik negyedévi eredményeit. Ezeknek az eredményeknek a lé­nyege az, hogy gyáriparunk terme, lésének felemelt tervét a barma, dók negyedévben 106.9 százalékra túlteljesítettük. Ez a teljesít­mény 36.1 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év hasonló idő szakának eredménye. E szám ma­gáért beszél és mutalja azt a ha­talmas fejlődést, amely egy esz­tendő folyamán több mint egy- harmadával meg tudta emelni gyáripari termelésünket. Fejlődé­sünknek másik mutatója, hogy eb. ben a harmadik negyedévben a megvalósított népgazdasági beru­házások összege a múlt év ha­sonló időszakának 208.5 százaléka volt. A Szovjetunió legjobb szak­embereinek eléggé fel nem becsülhető támogatásával kezdjük elsajátítani a szocia­lista termelési módokat, a munikiaívcesc'ny, a racionalizá­lás, az újító-mozgalom jó al­kalmazását. Megtanuljuk lassanként a helyes kalkulációt, rátérünk « termelést serkentő űarabbérrenUszér beve­zetésére. Az alapbérek emelésé­vel jórészt kijavítottuk a bérezés eddigi hibáit. Az ősszel végrehaj­tott normarendezés is azt célozta hogy kiküszöböljük azokat a la­zaságokat és fegyelmezetlensége­ket, amelyek gátolják a szocialista munka lendületét. Ezek' a feladatok nem voltak könnyűek és nem egyszer komoly áldozatokat, erőfeszítéseket és fe­gyelmet követeltek az ipari mun. kasok zömétől. Munkásosztályunk érettségé­nek cs szocialista önludoíá- nak legjobb bizonyítéka, hogy ezeket ax Intézkedéseket meg­értéssel, helyesléssel fogadta és gyorsan végrehajtói!a. Elsősorban ennek volt betudható, hogy <Sí év harmadik negyedében a gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 19.4 százalékkal volt m,agasabb. mint az 1949-es év hasonló időszakúban. Nemcsak ipari munkásságunk öntudata és áldozatkészsége nőtt meg, de ug- rásteerüen megnőtt az iparban foglalkoztatott munkások és tiszt­viselők Száma. Az iparban egy év alatt 90.000-rel nőtt a foglalkoz­tatottak száma. Az építőiparban 97.000-rel többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor. Ez a növekedés átmenetileg bi­zonyos nehézségeket is ókos. A szakmunkások szúrna például la's- -t;jlál>aii hő, mint a proletariátusé és emiatt átmenetileg komoly

Next

/
Thumbnails
Contents