Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-04 / 150. szám

Dolgozó parasztságunk boldog jövőjéről beszélgettek Kiskőrösön a kárpát-ukrajnai magyar kolhozküldöttség tagjai Sztálin elvtárs távirata Mao Ce Tung elvtárshoz a Kínai IS ép* köztársaság megteremtésének első évfordulója alkalmából Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió minisztertanácsának eínöke Kína nemzeti ünnepe atkáiméból üdvözlő táviratot intézeti MaoCeT'unghoz a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mányának elnökéhez. A távirat így szól: ,,A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója al­kalmából kérem Önt, Elnök Ur, fogadja testvéri üdvözletemet. A nagy kínai népnek és Önnek további sikereket kívánok a független, demokratikus Kína felépítésében/’ A Bolsevik Párt üdvözlő távirata a Kínai Kommunista Párthoz A Szovjetunió Kommunista (oolsevik) Pártjának Központi Bi­zottsága a következő táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségét; ,A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkat mából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága melegen szerencsét kíván a testvér Kínai Kommunista Pártnak, amely lelkesítője és szervezője volt a nemzeti felszabadító harcnak és a kínai nép nagy, történelmi jelentőségű győzelmeinek. Újabb sikere­ket kívánunk ä Kínai Népköztársaság további megszilárdításáért, valamint a béke és a demokrácia ügyéért folytatott küzdelmükben.“ Békekölcsönjegy zéssel Kiskőrös Petőfi városa. Nem­csak azért, mert itt született, de azért is, mert arról a nép­ről ír:, annak a sorsát énekelte mez, akik ebben a községben is többségben voltak és van- Dak: a dolgozókról. Petőfi szenvedelyesen szerette a népet,, ez átitatja verseinek, írásainak minden szavát. Harcolt az el­nyomás, a kizsákmányolás, az önkény, a régi ellen. Ide ér­keztek a szovjet kárpát-ukraj­nai magyar parasztküldöttek, hogy elhozzák a dolgozó pa­rasztok boldogulásának igazsá­gát, hogy példát adjanak, ho­gyan kell felszámolni a régit és vele együtt megszüntetni minden kizsákmányolás lehető­ségét, hogy a Párt szava, ho­gyan tesz hatalmas, milliós tömegeket boldoggá, megelége­detté. Kiskőrös dolgozóinak olyan nagy szükségük van erre, mint minden dolgozó parasztnak, akik látva a termelőszövetkeze­ti mozgalom nagy sikereit, vá­laszút előtt állanak. De csak két út van: az egyik az egyéni­leg gazdálkodás, ami „óráról- órára szüli a kapitalizmust“, a másik: a közös gazdálkodás, meiy megszünteti a kapitaliz­mus*, a kizsákmányolást, gaz­daggá. boldoggá teszi a parasz- tokai. Petőfi városa segítséget kap ehhez. Annak idején az ő szava, lángoló versei jelentet­ték a segítséget az elnyomás el­leni harcban, ma a dicsőséges Szovjetunió küldöttei jöttek el, hogy tapasztalataikkal megmu­tassák az új élet megteremtésé­nek útját. Boldog, szeretetteljes Jogadtatás Lobogó, transzparens díszíti a község közepét. A tér köze­pén, ahol valamikor Vatai kas­télya hirdette a kizsákmányo­lást, gyűltek össze a dolgozók. Itt volt annak idején Petőfi ap­jának, Petrovicsnak is a mé­száros üzlete. Ma a régi, dölytös urak helyén, felszabadult, szo­cializmust építő dolgozók, as­szonyok várakoznak. Hatalmas éljenzés, taps, öröm a küldöt­tek felé. Gál elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának üdvöz­lő beszéde után Keletpen Pál kispara&zt, Rác Istvánná és Péntek Sándor úttörő mondják el egyszerű -szavakkal népünk forró szeretetét. Tóth elvtárs, a küldöttség vezetője válaszol. — Segíteni jöttünk hozzátok a szocializmus építésében. Oda jöttünk, ahol a lánglelkü Petőfi született. Minálunk már boldo­gok az emberek, ebben akarunk most nektek segíteni. Bocskai Pál és Zobolotny Irén megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, akik ér­tünk, a mi szabadságunkért ad­lak az életüket. A küldöttek boldogan írták nevüket be Petőfi szülőháza emlékkönyvébe. — A Szovjetunió parasztkül- döttségének tagjai nagy öröm­mel és megületődőttséggel áll­tak meg nagy költőnk, Petőfi Sándornak szülőházában. E nagy uap emlékét mindig érez­ni fogjuk és átadjuk a Szovjet­unió minden dolgozójának mindazt, amit Petőfiről hallot­tunk. Minden házban szívesen látott vendégek voltak Bekopogtattak egyszerű pa­rasztházakba. Azokhoz, akik most mindig azon törik a fe­jüket, hogy mikor lépjenek be, azonnaí-e, vagy pedig halogas­sák még. Ebbe igyekszik bele­szólni az ellenség is, a kulák. Akadályozni akarja a termelő­szövetkezeti mozgalom erősödé­sét, el akarja tántorítani a kis- és középparasztokat boldogulá­suktól. A Vatei-utoa 20. szám alatt nyitottuk ki először a kaput. A gazda Matusz Pál, hatholdas gazda. Tiszta udvar. Alacsony, kis ház. Most vette, nem régen. A szorgalommal keresett pénzt nem a bank, meg a végrehaj­tók vitték el, hanem házat tu­dott venni. A küldötteket ha­mar embergyűrű veszi körül. Ki hol talál magának helyet, oda ül. Kezdődjék már a be­széd, igen kíváncsiak az em­berek. Tóth elvtársitól folyi'k a szó. Úgy beszél, ahogy az ügy ér­dekében csak kell. Figyelmes arcok mögött száguldnak a gondolatok. Olyant hallanak, amire vágynak. Közben megint jönnek. Nyit­va a kapu. A székenülök mö­gé az állók sorakoznak. Asz- szonyok nagyobbára. Az egyik gár.nbo vba karol, a másik meg néhányhónaposat csitítgat a karján. De mivel a szomszéd­ban nem -történhet érdekes, hogy ők arról ne tudjanak, át­jöttek Tóth elvtárs egyre mondja. Az otthonról beszél ők hogyan harcoltak, hogyan építették át mezőgazdaságukat az egyéni gazdálkodásról szo­cialista mezőgazdálkodássá. Volt ott is nehézség. De a szovjet hatalom segített. Gé­peket kaptak, a lovak csak bo­ronáinak, hengerelnek. Ott is húzódoztak, gondolkodtak a kis- és középparasztok, de mi­kor látták, hogy nyolc, tíz má­zsával termelnek többet a ko,- hozokbic holdanként, nem sokáig haboztak, hanem belép­tek. Dankai András, odavaló ember is 20 évig cselédeske- dett, míg végre a kolhozban boldogan élhet. öregnek, rokkantnak nincsen gondja. Nem kell, mint régen, •a gyerekei, meg a rokonai nya­kán élnie. A kolhoz összjöve­delmének a két százaléka min­dent biztosít nekik, amire szük­ségük van. Ócskái János igen bólogat, tetszik neki -a beszéd. Olyan lelkes, mindig közbe akar vág­ni. Szeretné már azt mondani, hogy „ez az igazi út, amelyen nekünk is járnunk kell*1. — Volt nálunk is egy közép­paraszt. Boros Bélának hívták. Hat hektár földje volt neki, meg két szép lova. Nem akart belépni. Mindig a másikra várt, a másik meg öreá. így hát nem akadt, aki elkezdje. Bezzeg, amikor kihoztuk a nagy ered­ményeket, meg házakat építet­tünk két szoba, konyhával, a kolhoz tagjainak, meggondolta n dolgot. Mikor már belépett a kolhozba, akkor mesélte el, hogy ö a két jó lovát sajnálta. Ilyen, a lovukat sajnálók, ná­latok is vannak, — mondotta Tóth elvtárs. — Igen, sokan nem látják a fáktól az erdőt. Nevettek, derültek Boros Béla esetén jóízűen. Ócskái elv­társ magáról beszél. Apró, gömbölyű, kis emberke, annyi lendület van benne, mint há­rom fiatalban. — Sokszor érezzük szükségét a közös munkának. Nyáron a szőlőben nem volt víz. Ha kö­zösen gazdálkodunk, biztosan nem lelt volna vízhiány, mert lett volna erőnk. Beleszólnak a többiek is. Lackó János, a községi bíró, li. Tóth András, Farkos József, Dedak István. Dolgozó parisa­tok valamennyien. A beszélge­tés, egymással vitatkozás, ne<ra egyszer tréfálkozás, a múlt gyű­lölete, közelebb hozta őket a cél felé. A na,p már megnyúj­totta az árnyukat, a kocsik ha­zafelé ‘ártották. Amit a kárpát- tki'a'nai magyar kolhoz-tagok a maguk jelen éleiéről mond* tak, az lesz nemsokára a mi egesz dolgozó parasztságunk jövője. Mi, a kecskémét-város földi „Dó­zsa,’ ‘-termélőcsoport tagjai, öröm­mel fogadtuk a minisztertanács felhívását és megértettük a Béke­kölcsön hatalmas jelentőségét. Tudjuk, hogy az amerikai imperia­listák egyre fokozódó agressziója az egész világ békéjét fenyegeti. Bizonyltja ezt a koreai rabló had­járatuk is, melyet ki akarnak ter­jeszteni az egész világra. Naponta értesülünk arról, hogy ezek az embertelen banditák halálthozó bombáikkal városokat döntenek romokba, asszonyokat és gyerme­keket gyilkolnak' halomra. Éppen ezért mélységesen megvetjük és Mi, a Platter-konzervgyár épí­tőmunkásai elhatároztuk, hogy a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalom 33-ik évfordulóját munkafelajánlással ünnepeljük meg. Tudjuk, hogy jó munkánk- kal a békét védjük, a béketábort erősítjük. De tudjuk azt is, hogy mai békés, szabad építőmunkánk­gyűlöljük azokat, akik békénkre törnek. Mi tisztán látjuk és tudjuk, hogy a Békekölcsön a béke megvédésé­nek ügyét szolgálja és ezzel újabb csapást mérünk a béke ellensé­geire. Mi is békekölcsön jegyzéssel járulunk a béke megszilárdításá­hoz, ezért termelőcsoportunkon belül béke kölcsön jegyzési versenyt szervezetünk, melyet tagságunk lel­kesen el is jogadott. De elhatá­roztuk, hogy kölcsönjegyzési ver­senyre hívjuk ki a Helvéciái „Előre’' termelőcsoportot. Béke­kölcsönjegyzéssel a békéértI Forgó Qyörgyné Ifj. Molnár Sándor nak korszaka nem következhetett volna el, ha a Bolsevik Párt ve­zetésével a szovjet dolgozók nem győzik le 1917 októberében a cári önkényuralmat és nem vetik meg ezzel az alapját a világ dolgozó népei felszabadulásának. Nekünk is a Szovjetunió hozta el a szabadságot, mi is a Szocia­lizmust építjük. E zért e iha tár oz l uk hogy jelenlegi legnagyobb építkezésünket, az új, korsze­rű garázs építését, november 7-re teljesen befejezzük. Felajánlásunk teljesítése érde­kében a következőket határoztuk el: Tervező munkával és az anyag időbeni beszerzésével biztosítjuk a munka folyamatosságának előfel­tételeit. A nyolc brigád megszer­vezésével, & munka helyes fel­osztásával, a részletfeladatok jő ütemezésével biztosítjuk a fel­ajánlás végrehajtását. Ezért Latisev István építész­mérnök felajánlja, hogy a terve­ket, minden részlettervvel együtt, október 1-re elkészíti. Tóth Kál­mán, építésvezető, a szükséges anyagokat időben beszerzi. A 4 tagú téglaverő brigéid 30.000 da­rab salaktégléit október 20-ra a helyszínen elkészít. A falazó bri­gád 300 négyzetméter falat készít cl október 31-re, A segédmunkás brigád minden anyagot időben odaszállít s elkészít az építkezéshez Az asztalos brigád 25 köbméter • faanyagot leszab és összeállít a tervszerinti ütemezésben, október 31-ro. A beton-rá makészítő brigád október 8-ra elkészíti az ajtó és- ablakrámákat, újítás alkalmazá­sával. A ács brigád a 360 négy­zetméteres tetőszerkezet össze­állítását november 2-re, 4 napi munkával befejezi. A tetőfedő brigád 400 négyzetméter palát 3 napos munkával, november 5-re felrak. A vízvezetékszerelő brigád a garázs vfzvezetékszerelését no­vember 6-ra befejezi. Az építkezés dolgozói nevében: Latisev Kálmán és Tóth Kálmán, A TANACSVÁLASZTÁSOK NAPIÁT MUNKAFELAJÁNLÁSAINKKAL ÜNNEPELTÜK Országunk a felszabadulás óta nagy utat telt meg. Nagyok az eredmények. A termelés vonalán elért eredményekben, igen jelentős ré­sze van sztahanovistáinknak, élmun&ásatuknak, újítóinknak. Nem kell külön kihangsúlyozni a szemeink előtt születő és a szocializmust, építő új embertípust, akik a munkásosztály vezetésé­vel küzdcnelk és harcolnak jobb és boldogabb jövőjéért a dolgozóknak, életszínvonaluk ál'andó eme-kedéséért. Nálunk, a bajai gvapjuszövet- gyárban, be kell vallanunk, az újító- és é'amun- kás-kör bizony nem működött. Tudjuk, nagy- hiba ez. Ma, amikor üzemünkben igen jelentős számban vannak újítók, élmunkások és kiváló munkások, reánk várt volna a feladat, hogy a ■termelés 'eredményeinek emeléséért .folyó küz­delemben, az élen haladva, példát mulassunk dolgozó társainknak. ki íg a múltban, csak a kiváltságosak élvezték * verejtékes munkánk gyümölcsét és ha egv újításról volt szó, nem is hal galtak meg bennün­ket, mereven elzárkóztak elölünk; ma azonban másképpen van. A kizsákmányolóknak nem vo't érdeke az újítás bevezetése, mert az pénzbe ke­rült volna és kevesebb jutott volna számukra külföldi üdülésekre, dőzsölésekre. A dicső Szov­jet Hadsereg áltál felszabadított hazánkban Rákosi elvtáxs vezetésével már eddig is a ha­talmas csapások egész sorát mértük ellensége­inkre. Ma már nem a kizsákmányoló tőkések­nek, hanem magunknak dolgozunk, hotgy dol­gozó népünknek ménéi többet termeljünk. így a mi társadalmunk megkívánja tőlünk, öntudatos Í dolgozóktól, hogy az elavult munkamódszereket újításainkká1, észszerűsítéseinkkel javítsuk, a Í termelékenységet növeljük és a munkát köny- nyebbé tegyük. Tudjuk ma már, — hiszen magunkról vehe- * tünk példát, — ha dolgozóink közül vala­kinek újítása, van, ezért nemcsak megbecsülés jut osztályrészéül. Megtalálhatjuk-e' ért a népi demo­kráciákon k.vül más országban is? Nemi Ez! csak a szocializmust építő országokban találhatjuk meg, ahol a munkásosztály maga irányítja sorsát, ahol a munkásosztály vezetésével a dolgozó .nép saját jövőjét építi. Hároméves tervünk sikeres befejezésével, öt­éves tervünk a szocializmus alapjait rakja le. Üzemünkben is megindult a sztálini .műszakkal a szlahánovis'.a-mozgaiom kiépítése. A munka­módszerek átadásával szélesül a versenymozga­lom, hogy az ötéves terv sikeres befejezését négy év alatt biztosíthassuk. [Ne tudnunk kell azt is, hogy míg mi azon va- gyünk, hogy a termelést, a termelékeny­séget emeljük, fokozzuk, az ellenség nem alszik. De Pártunk útmutatásával, vezetésével, ébersé­günk fokozásával meg fogjuk semmisíteni min­den törekvését, minden gálád szándékát. Amikor most, a tanácsválasztásokka' kiver­jük a reakció itlmaradt szellemét is a közigaz­gatásból, 'a régi rendszer még ilt tespedö büro­kratizmusát, nekünk, a bajai Gyap jó sző vet gyár dolgozóinak, hitet kell tennünk és ünnepélyes felajánlásokkal kei'1 megfogadnunk, hogy új nor­máinkat nemcsak teljesítjük, de azokat tű’, is fogjuk teljesíteni. En magam máris vállalom, hogy a tanácsválasztások napjára edd g elért 182 százá'ékos teljesítésemet 185 százalékra fo­gom fokozni. 1/övesisétek ' példámat, dolgozótársaim, hogy az ötéves terv mielőbbi sikeres befejezésé­vel védjük hazánk függetlenségét, szabadságát és erősítsük a Szovjetunió-vezette béketábort. KÖLLER JÁNOS.NÉ, a bajai Gyapjűszövctgyár élmunkás .szövőnője. Munkafelajánlással ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját

Next

/
Thumbnails
Contents