Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-04 / 150. szám
Kerekegyházán nem ismerték fel a békemozgalom lényegéi A békebizottsági megbízatást „tiszteletbeli állásnak" tekintették Élenjáró traktorista A Burját-Mongol Autonom Tanácsköztársaság Sztálin kolhozának tagja, Hja Kalasnyikov traktorista óragrafikon alapján dolgozik. 9.5 hektáros norma mellett It—12 hektárt művel meg naponta. Kalas- nyikov kötelezte magát arra, hogy minden 10 napban egy napon át megtakarított üzemanyaggal dolgozik. Képünkön I. Kalasnyikov látható szántás közben. Géderlak dolgozói összefogtok, hogy október 22-re elkészüljön új kultúrotthonuk A békebizottsággal való törődés a községi pártszervezet munkájúhoz szervesen tartozó feladat. Ezt a feladatot Kerekegyházán nem ismerték fel. A pártvezetőségi ülésen csak igen ritkán szerepelt napirendi pontként a kerekegyház! békeblzottság munkája és annak értékelése. A kerekegyházi békebizottság a békeívek aláírásával, úgylátszik befejezte működését. A régi vezetőség azt gondolta, hogy most már befejezte működését a békebizottság. Megszüntették e harcot. Pedig Kerekegyházán is szívósan kellett volna megszer. vezni a békemozgalmat. Bizonyár., Kerekegyházán is harcolnak a békéért, gyűlölik a háborús Uszító, kát. A pártvezetőség a békebizottságon keresztül nem tartotta ébren a békemozgalom szellemét. A ke- rckegyházi párt szerveset nem adott konkrét feladatokat a békebizottságnak. Az előbbi békebizottság tagjainak többsége párt- és tömeg- szervezeli funkcionáriusok voltak. A kerekegyházi elvtársak nem értették meg a békemozgalom lényegét. Nem ismerték fel, hogy a békéért harcolók táborát napról- napra szélesítenünk kell — bevonva a küzdelembe minden becsületes, békét kívánó embert, vallásra, pártállásra, világnézeti felfogásra való tekintet nélkül. A békemozgalom kibontakozását az nehezítette meg, hogy a békebizottságok vezetői megterhelt funkcionáriusok voltak. így a békebizottság konkrét feladatokat nem tudott ellátni, mert tagjait alaposan lefoglalta a párt- vagy tömegszervezeti munka. Ebből adódott az, hogy Kerekegyházán a békebizottsági megbízatást valamiféle „tiszteletbeli állásnak“ tekintették, ahol olykor gyüjést kell egybehívni, beszédet mondani s ezzel eleget tettek a békebizottság feladatainak. így gondolta a békebizottság munkáját Szélest Mihály Népfront-elnök, Burka Tivadarné és Sipos Pál né az MNDSz részéről. Oberfrank János pedig a DISz részéről. De Feldman István, a pártszervezet titkára is párlonkiviilirk nélkül akarta megoldani a békebizoflság feladatait. Nem egy esetben a pártszervezet végezte a békebizottság feladatait. A pártszervezet, — ahelyett, hogy konkrét feladatókat bízóit volDa a békebizottságra, — helytelenül értelmezet)- „segítségével-' passzivitásra kényszp-itette a békebizottságot. Kerekegyházán ez a szektás szervezés megnehezítette a békemozgalom kibontakozását. — Ezért nem sikerült Kerekegyházán olyan rétegeket aktivizálni,, akik a békéért feltétlenül harcolnának. A becsületes dolgozók tömegei Kerekegyházán is készek a békéért harcolni és örömest vállalták volna a munkát a békebizottság. ban. Egy hónappal ezelőtt újjászervezték a békebizottságot Olyan békebizottságot alakítottak, amely támaszkodhat a tömegekre. Az új békebizottság titkára Mes tér Benjámin lett. Tagjai: Nagy Zoltán kisparaszt, Molnár Lajosáé, Kuti Sándorné, Hargitai Katalin és Kéri Imréné, aki egyúttal a bizottság elnöke is. Az új békebizottság feladatául tűzte ki, hogy bevonja a harcba a békét kívánó tömegeket. Ha most azt nézzük, hogyan teljesítette célkitűzéseit az új békebizottság, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt hónapban még nem sikerült mozgósítani minden, hazáját, családját szerető embert. A békebizottság tűég nem leplezte le a belső ellenséget sent. Kerekegyházán még mindig Szál- longanak rémhírek. A békebizottság nem tudta ezeket leleplezni. Még nem állítottak béke-fa'.iujsá- got. A munkájuk eredménye az, hogy nagygyűlést tartottak, ahol a békekölcsön jegyzésről és az azzal kapcsolatos feladatokról beszéltek az előadók. A békebizottság egynéhány tagja jó példával jár elöl a cselekvő békevódeteimlben. Elsőkként jegyeztek Békekölcsönt, így Hargitai Ka* talin és Kúti Sándorné. A békebizottság felkereste Alexi Géza helyettes plébánost is. A plé. bános egyhavi fizetését ajánlotta fel a béke megvédésére. A plébános az aláíráskor hangoztatta, hogy elítéli a háborús uszít ókat, akik mindig csak a saját hatalmukat erősítik, nem törődve milliók ügyével. Szolnokon látta, hogy a névletek egy maroknyi kis magyar csoportot a hídfőnél hagytak azzal a paranccsal, hogy a hidat életük árán is meg kell tartani. így van ez most is az imperialisták országaiban. A halaimon lév&k csak azzal törődnek. hogy jól menjen sorsuk, hogy minél tovább a hatalom székében terpeszkedhessenek, nem törődnek a dolgozók millióival, azok jajaival, sőt: életével. A kerekegyházi békebizottság feladata, bogy a dolgozók széles tömegét vonja be a békéért folyó harcba. Támaszkodjon a tömegekre és nyújtson támogatást a Párt népnevelőinek a felvilágosító mun. kában, de hassanak oda is, hogy a pártszervezet sikeresen harcolhasson a termelés növeléséért, A kerekegyházi békebizottág még szervezettebben vegye ki részét egész népünkké] együtt a háborús uszítók elleni harcból. Színház A színházi iroda közli, hogy a hét minden napján a nagysikerű „Szabad szél“ c. nagyoperett van műsoron. Hclfőn: Ady Endre- bérlet, kedden: Blacha, szerdán: Petőfi, csütörtökön: Ifjúsági, pénteken: Gorkij, szombaton: Katona József-bérlet. A főszereplők: Szendrey Ilona, Takács Margit, Farkas Anny, Mojzes Mária, Borvető János, Gozmány György, Já- noky Sándor, Szalma Lajos és Sólymost Imre. Géderlak községben ülést tartottak, amelyen megbeszélték a létesítendő kultúrotthon felépítésének problémáját. A géderlaki ku]túrotthonra a község 5000 forint segélyt kap. A gyűlésen megbeszélték, hogyan lehetne munkamegajánlásokkal ebből az összegből nagyobbszabású kultúrotthont létesíteni. Ethjatározták, hogy amennyiben előro nem látható akadá'y közbe nem jön, a kultúr- helyiséget a községi tanácsok választások napján, október 22-én avatják fel. Tóth József párttitkár bejelentette, bogy a Párt helyi szervezete az építkezésekre 20 munkanapot és 5 fogatos napszá- mot ajánl fel. Tóth József példa, mutatása nyomán az MNDSz és a termelőcsoport ugyancsak 20-20 munkanapot, a DÉFOSz 15, a DISz vezetősége pedig 10 napot ajánlott fel- Révész István bejelentette, hogy a tüzoltótestület pénzbelileg is támogatja az építkezést. A községi elöljáróság részéről Herceg Ferenc községi bíró bejelentette, hogy a szükséges fuvarokat a község teljes egészében biztosítja. Megállapították, hogy a kézi. és fuvarnapszámok ellenértéké mintegy 20.000 forintot tesz ki. S zombaton este nyitotta meg kapuit a Katona Jőzsef-színház. Kecskemét dolgozói — az üzemek, ter- melöcsoportok, állami gazdaságok munkásai jöttek el az évadnyitó előadásra, amely újra bizonyította: a miénk, a dolgozóké a színház is. Mikor várta a dolgozókat ilyen szeretettel a színház? Mikor mondták el a szíDpadró] ilyen egyszerűen és szeretettel: tiétek a színház, értetek vagyunk itt, üdvözlünk benneteket. Mert ezt mondta az évadnyitó. Most a munkáshoz, paraszthoz, a dolgozóhoz szól a színház. íme, tükrözi a színpad: szabadság és lelkes építő munka folyik a mi országunkban és új győzelmek születnek a bókéért folytatott harcban. A kikötő munkásai nem rakják ki a fegyvereket a hajókból, a matrózok nem szállnak tengerre, mert az imperialisták ártatlanokat gyilkoló fegyvereket szállítanak.« És a színházban az egyszerű emberek világosan látták: Filipp, a tengerész úgy harcol ffi békéért, hogy nem száll hajóra, bármennyire is éhes és bármennyire is vágyik a tenger után. A bemutató fejtette a kérdést: hogyan harcolsz Te a békéért, hogyan segíted Filippet, Fomát, Markét és a többieket. És nem egy munkás és paraszt válaszolt a kérdésre tettekkel: úgy, hogy Békekölcsönt jegyez, úgy, hogy becsülettel áll a béke arcvonalán, úgy, hogy keményen és következetesen harcol a béke nagy ügyéért, amelyért Filippek, Fonták százmilliói harcolnak. Marké és Filipp, Foma és Gall Cézár egysorban harcol Makai Jánossal és Palik Terézzel, a Kecskeméti Gépgyár dolgozóival, Vincze Erzsébettel és Kökény Margittá], a Platter-gyár munkásaival. Marké, Filipp és Fonta, nem szállnak hajóra — Makai János és Fatik Térés, \ meze Erzsébet és Kokéba Margit Békekölcsönt jegyez... Mindegyikük a béke nagy, legyőzhetetlen ügyéért. Ezt mondtat el a bemutató. o r\e csak ennyi volt-c a bemutató •■' lényege, tartalma? Nem, ennél sokkal több: a bemutató megmutatta az ellenség módszereinek végtelen aljassága t, mély, lélektelen cinizmusát, azt, hogy az imperialisták és ügynökeik számára a fegyverek, a háború, az emberi élet: mindez csak üzlet. Üzlet az ártatlan emberek Iogyilkolása, iizjet a matrózok, a munkások nyomora, üzlet minden, mert a pénz őrülete hajtja a profitéhes gyilkosokat, miközben forog az imamalom... ®s itt, ennél a pontnál élesen váltak ki a bemutató erősségei és gyengeségei. Itt világosan mutatkozott meg: ki, ho- gyau értette meg szerepét, mennyire Hatódott át a politikai mondanivaló és a művészet eszközeivel, mennyire sikerült a lényeget megmutatni a figurák alakja mögött. Itt mutatkozott meg Gozmány György következetlensége és bizonytalansága is, aki néha a kozmopolitizmus vádlója és gúnyolója helyett — különösen belépése után — a kozmopolitizmus propagandája volt. Ez a tény is arra mutat, hogy a szerepek jobb és mélyebb átpolitizá’.ására van szükség. Gozmány György egyébként elvi tévedése következményeként ellentétbe került magával a darabbal, de saját alakításával is, hiszen kijelentette : „Ez nem én vagyok, ez George bácsi“. A Pauletto márkinőt alakító Takács Margit már sokkal jobban oldotta meg feladatát: sikerrel alakította a letűnt világ márkinőjét és helyenként a nevetségesség mellett gyűlöletessé tudta tenni a hazáját elárulni kész arisztrokráciát, amely visszavonhatatlanul egybefonódott a rothadó kapitalizmussal. George Stau figurája többé-kevésbbé mesterkélten hatott és nem adta természetesen a pénzéhes kozmopolita nyersességét, a hazaéirutó ügynökök kendőzetlen aljasságát, aki kéjesen sütkérezik a. M’all-Strect ügynökeinek árnyékában. o A darab legpozitírebb, eleven és kedves alakítása kétségtelenül Jémoky Sándor FiUppje és Szalma Bajos helyenként eltúlzott Bonnija volt. Szend- rcy Ilona Stellája elvileg helyesen átpolitizált, de mégsem eléggé mély és magá- valrngadö volt, Borvető János Markója nem tükrözte elég világosan az öntudatos harcos erőteljes, magabiztos vonásait — és ezt érozvo maga Borvető is, természete,llenes pózolással akart helyenként pótolni. Általában hibaként vethető fel, hogy a darab — rendezésben — nem vette fel elég élesen és következetesen a harcot a kozmopolitizmus ellen. Erre mutatnak a darab lényegével és tartalmával ellentétben álló betétek, táncok alkalmazása is. ami élesen húzta alá a tartalom, a lényeg és a rendezés néhány vonatkozásban fennálló alapvető különbségét. Ez a különbség élesen fejeződött ki azoknál a táncoknál, amelyek inkább emlékeztettek a giecs-operettek tartalmatlan részleteire, mint a politikai mondanivalóval rendelkező, társadalmi problémákat feldolgozó realista színjátszásra. A rendezés és az alakítások említett hibái feltétlenül javíthatók. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy a rendezés egyenként és összesen is jól politizálja át az alakítások politikai tartalmát, a darab politikai mondanivalóját — esen túl pedig a nemzetközi elvi politikai kérdéseket. Most is — mint mindig — bebizonyosodott, hogy nem alakíthat jól az a színész, aki nincs tisztában saját, szerepének elvi alapjaival, az egész darab politikai mondanivalójával. o Ezeknek a hibáknak a felvetése c mellett meg kell mondani: az egész együttes, a darab leottektivdja nagyjában és egészében jól megoldotta feladatát. JánoJcy, Szalma, Szendrey, Farkas Anny, Szokoly alakítása lemérbetővé teszik azt a fejlődést, amelyen a magyar színjátszás is keresztül ment. Ezek az alakítások világosan bizonyítják azt az alapvető különbséget, ami a régi és az új között van. És erre nagyszerűen reagált a bemutató dolgozó közönsége is. Ami kétségtelen a rendezésben äs: nlapjábanvéve jól oldotta meg a nehéz feladatokat és ha nem is teljesen hibátlanul, de sikerült egybekovácsolnia a darab kollektíváját. A menetközben való állandó javítás természetes és szükség- szerű dolog — és ez még csak növelni fogja a bemutató előadás kétségtelen értékét. Külön a]á kell húzni a kórus és a darab úgynevezett „kisembereinek“ szerepét, akik lelkesen és kedvesen játszottak, bizonyítva azt, hogy a darabban nincs lebecsülendő és lekicsinylendő szerep. A „Szabad szél“ jelen körülményeinkre vonatkoztatva egy sor következtetést tar. talmaz. A rendezésnek és alakításoknak sikerűit nagyjában és egészében kiváltania ezeket a következtetéseket és cZ adta a bemutató legnagyobb értékét. JEGYZETEK AZ ÉVADNYITÁSRÓL
