Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-28 / 171. szám

A Bajai ©yapjíiszttvetgryár bókcbizoKsájra az üzem dolgozóinak aktív harcba» állításával készül a Békekongresszusra A Bajai Gyapjuszövetgyár bé- kebizot'tsága telkesen készül a november 4-én és 5-éai összeülő Béke kongresszusira. Az üzem bé­ke bizoitsiágániaik minden Hagja •tudja, hogy a Békekongresszus jelentős állomása lesz békémoz- g.i lmunknak, tehát az eddiginél jobban kell dolgozatok, hogy a rájuk háruló feladatot jól és sikeresen megoldhassák. Az üzem békebizottsága már eddig is kivette részét a mun­kából a békekölcsönjegyzés so­rán és a 'tanácsválasztások al­kalmával. Ott voltaik a békebi­zottság tagjai a jelöltek nópsze- rüs hősiében, a tömegeiknek * választásra való előkészítésé­ben. Most pedig lendületes mun­kát indítottak, hogy az egyéni nevelőm unka mellett, gyűlése­ken ismertessék a bókehairc so­rán eddig elért eredményeket és azokat a feladatokat, melyeket a továbbilakban el keli végez­ni ütik a békeharc győzelméért. Dévics Béláné élmunkásnő e Gyapjuszövetgyár békebizott­ságának elnöke, a termelő mun­káiban is példamutatóan veszi ki a részét. Ezzel is bebizonyít­ja, hogy a szocialista termelés fokozása elválaszthatatlan a Székeimre sikerétől. De a béke- bizottság többi tagjai is, mint például Liszka Józsefné, Rasz- tig Bálint, Borkovics Béláné, az ifjúság soraiból Horácskó An­teil, az 1950-es terv sikeres befejezői, Bedekovics Gijuláné és Cseresznye Józsefné, vala­mennyien azon vannak, hogy a termelés egyre fokozódó ered­ményeivel szervezettebbé, lendü­letesebbé, sikeresebbé tegyék az üzem dolgozóinak békemozgal­mát. Az üzemi békebizottság most elkövetkező munkájában, a gyűléseken be fognak számolni többek közölt úrról is: mit tet­tek a béke mozgalom tömegbá­zisának kiszélesítése érdekében és azért, hogy az ellenség ügy­nökeit leleplezzék, pellengérre állítsák. — Feladatunknak, — mond­ja Borkovits Béláné, — csak akkor tudunk jól megfelelni, ha minden lehetőséget megraga­dunk a tömegek felvilágosítá­sára, mozgósítására. Vagy aho­gyan Liszka Józsefné mondja; a gyűléseken az üzem dolgozói nyilvánítják majd ki vélemé­nyüket, akaratukat a békéimre- oal kapcsolatosain, A békehlxotiság a béke megvédéséért folyó moz­gósítás során legfontosabb te­rületnek tekinti a dolgozók fi­gyelmének a termelés felé való irányítását. — Fokoznunk kell azt a tu­datot, — mondja Horácskó An­tal, —- hogy a munka termeié-' kenységének emelése, minden ’ újabb eredmény egy-egy csapás a háborús gyujtogatókra és'löbb í beruházást, még több gyárat, még több gépet jelent. De azon is dolgozik a béke­bizottság, hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek bevonásá­val, akik eddig csak mint szim­patizánsok, távolról nézték e békebizottság munkáját, meg­lássák a harc lényegét és jelen­tőségét és belőlük minél főbb aktív harcost állítsanak a bé­kéért folyó harc első vonalába. Amiről Bedekovics Gyulámé azt mondja: — mert minden egyes személy szerint is hozzájárulhat a béke védelméhez. A Bajai Gytipjú- sxövetgyár békebizottsága a gyűlések so­rozatának megrendezésével, a dolgozók felvilágosításának -ki­szélesítésével feladatát úgy akar­ja n: -oldani, hogy a Béke-kon­gresszus népünk harcos egysé­gének újabb bizonyítéka legyen a béke mellett. Mert csak a har­cos békeegység mind erőtelje­sebb megnyilvánulása rias z t- lmtjg vissza az imperialistákat és a szolgálatukban álló Tito- bandát a háborús provokációk­tól, kalandoktól. Vagy ahogyan Cseresznye Józsefné mondja: — Ha látják, hogy a Párt tagjai és a pártonkivüliek szo­ros egységbe tömörülnek a béke megvédéséért, akkor elmegy a kedvük az uszítástól, a gyilko­lásra való felkészüléstől, a újabb koreai kísérletezéstől. A CSÁSZÁRTÖLTÉSI GÉPÁLLOMÁS nem tudja teljesíteni ígéretét, mert elhanyagolta a felvilágosító munkát A császártöltési gépállomáson h többi gépállomásokhoz hason loan folyik a munkaverseny az Pszt munkák elvégzéséért. Egy­mással versenyezve igyekeznek túlteljesíteni tervüket. A csá- pzártöltési gépállomás a szakmáid, kartai és mélykúti gépállomások­kal áll versenyben. Ebben a vei*, eenyben azonban a császártöltési gépállomás teljeseu lemaradt. Az őszi talajmunkákból 4500 hold megművelését irányozták elő, de csak 70 százalékra Szerződtek, így a szerződések megkötésében 5s lemaradtak. A szerződ letett l érti lelnek még a tétét sem végezték el. — IdénylerviiUet csupán 32 szá­zalékban, az ntolsó heti tervüket »6 százalékban tet- jjesitettlék. A gépállomáson belül három brigád ál] egymással versenyben A Kossuth-, Petőfi- és Vörös Csillag-brigádok. A versenyben az eddigi kiértékelések szerint a Kossulh-brigád rezei A Kossuth-brigád négy tagja, akik egy gépen dolgoznak, .Modok Benjámin, Poós Lajos, Vén János, és Sánta Sándor jó munkát végezlek az utób­bi belekben. Heti teljesítményük 90 hold ve­tés, 20 hold műtrágyázás és 20— 25 hold szántás volt. P>agő László, aki ugyancsak a Kos- suth-brigád tagja, négytagú mnn. kacsapatával 52 hold szántást és 25 hold vetést végzett el. A Vörös Csillag-brigádban dol­gozó Décsi István traktoros mun­kacsapata nem végez ilyen jí munkát. Heti tervének csupán 20—25 százalékát teljesítette. Idejüket gépjavítással töltik el Naponta több órát állnak gép­hiba miatt. I>e rossz munkát' vég zett a Kossuth-brigádban dolgozó Gál Károly és Ácsai András is. akik szintón nem teljesítették Tanári oklevelet szerezhetnek az általános iskolai tanítók A minisztertanács rendelet«' ér­telmében az általános iskolai to­ol M ók három év alatt megszerez- Ítélik a tanárt ckleve'ieí. A jelent­kezők év közben a kiadóit úftnu- :>at«s alapján egyén/, kamrást foly­tatnak, ezenlklviii tvár-cim egymást kővető nyáron 0—6 h-etes bennla­kásos lanfo/’vanno-n vesznék részt \z első és második év után alap. vizsgákat, -i hr ""ii" dák év: tanu­lás után pedig tanári képesítő vizs­gál ke.1 lenniük. Ennek sikeres i: tétele után általános iskolai bá­niéi okievetet nyernek, 'ami v egyenértékű a Pedagógiai Főis­kola oklevelével. Azok, akilk a tanárt oklevele,; megszerezték, en­nek. megfelelő besorolást kapnak. A 'tanfolyamon a részvétel dljta- la n. Önálló község Szentimre Kecel közelében van Szentim­re. .. A . dolgozóknak ügyes-bajos dolgaik elintézése végett 3 0 kilométerre fekvő Kecel köz­ségbe kell bejárni. Szentimre most elszakadt Keceltői és ön- álló község, lett. önálló közigaz­gatást kap. és így a dolgozóknak nem kell sáriján, szélben, esőben Kecel re menni. tervüket és hasonlóképpen az előbbiekhez, naponta eketörés és egyéb géphibák miatt állnak úrákhosszat. A császártöltési gépállomás rossz munkája a felvilágosító munka hiányának a következ­ménye. A felvilágosító munka hiány ti az oka. hogy egyes dolgozókban nem fejlődött ki a versenyszel lem és az egyéni felelősség ér­zése. Hibás ebben a gépállomás polilikai vezetője, de hibás a köz­ségi pártszervezet is, amiért el- különül a gépállomástól. A párt. szervezet nem foglalkozik kelő képpen a gépállomással. . Tagadhatatlan, hogy rossz munkát végzett a császártöltési gépállomás, de az is tagadhatat­lan, hogy sokkal jobb munkát végezne akkor, ha a községi párt­szervezet szorosabbra fűzné kap. csolatait a gépállomással és meg­javítanák a felvilágosító mun­kát. A gépállomás olyan dolgo­zóknak, mint Modok Benjámin és Bagó László munkacsapatai­nak eredménye bizonyítják, hogy néhányan tisztában vannuk fel­adataikkal és becsületes munkát akarnak végezni. Ebhez persze az szükséges, bogy a gépállomáson belül is állandó felvilágosító mun­ka folyjon. A dolgozók csakis ig.v érthetik meg, hogy jő munkájukkal a falu boldogulását segítik elő, hogy jő munkájukkal a, béke megvédéséért harcolnak. Most. a Békekongresszus előtti ' napok­ban ki kell szélesíteni a felvilá­gosító munkát, hogy a gépállo­más dolgozói jobii eredmények­kel készüljenek a Békekongresz- sz.usra. Meg kell mutntniok, hogy elszánt harcosai a békének é,s a szocializmus építésének. Ha ide­jében megjavítják a gépállomás politikai munkáját, még belioz- • hatják lemaradásukat. Minden eredményünk hatalmas csapás a béke ellenségeire Irta: Gogolák Gyuláné, a városi tanács alelnöhe A béke megvédése olyan fel­adat, mely minden becsületesen gondolkodó embernek elsőren­dű ügye. Én mint dolgozó pa­rasztasszony, a kővetkezőkben foglalom össze ezt a kérdést: jtjritleim, mint nincstelen sze­gény parasztok az „úri“ Magyarország feudális kizsák­mányolási formáinak minden elképzelhető változatán kérész­it ül mentek, ü t gy e r ín ék bő! álló családjukkal a legnagyobb 'nél­külözések közepette lengették életüket. Vájjon, mit adott a kapitalista és feudaiisita társa­dalom? Nyomort, éhezést, meg­alázást és éhbárért végzett mun­kált, addig míg dolgozni bírtunk. Gondterhes, bizonytalan öreg kort, amikor már nem bírtak a földesuraknak tovább dolgozni. Jellemző kizsákmányolt, re­ményleien életünkre, hogy szü­leim öt gyermeke közül hárman — a mostoha életkörülmények és az elrettentő egészségügyi vi­szonyok következtében — már gyermekkorban meghaltak. Egy, a negyedik pedig a kizsákmá­nyoló osztályok érdekeit szol­gáló bűnös, fasiszta háborúban vesztette életét. Én maradtam az öt gyermek közül életben, egye­dül, de milyen éleiben? Még serdülő gyermek sem voltam, amikor 7 éves koromban már szolgálnom kellett, hogy szüle­im válláról legalább a saját fenntartásom terheit levegyem. Es így ment évről-évre, egyik helyről a másikra vándorolva és mindig éhbérért. j Nagy és soha meg nem álmo­dott változást hozott életünkben 1944 november eleje, amikor a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege hős katonái először jelentek meg az ágasegyházi ta- nyákban. Tudtuk, éreztük, hogy I nincs többé az elnyomó régi rend, éreztük, hogy felszaba- í dúltunk. 1944 november óla életünk soha nem képzelt Változáson ment át. A tegnap jognélküli rabszolgájából, a ma öntudatos szabad dolgozója letl. JT-ér jeoimel együtt feiesbérlők voltunk és verej tőkés munkánk gyümölcsét meg kel­lelt felezni a munka nélkül élősködő kizsákmányoló tulaj­donossal. Ez az állapot azon­ban nem tarlóit sokáig. Dolgo­zó népünk és ,a magyar mun­kásosztály, Pártunk, a Magyar Kommunista Párt, Rákosi elv- társ vezetésével megszűnte lie a kizsákmányoláistnak ezt « for­máját is. Csodálattal láttuk a dolgozó nép hallatlan erőfeszí­tését és öntudatos áldozatválla­lását a német fasiszta rablók és magyar bérenceik által romba- döntött országunk njjácpltésfí- ben. Láttuk a nagyüzemek ál­lamosítását, az új, értékálló pénz megteremtését, a 3 éves terv sikeres befejezését. Saját példánkon láttuk szinte napról- napra életszínvonalunk emelke­dését. De nemcsak ezeket láttuk. Láttuk Hitler és Mussolini utó­dait, a nyugati imperialisták a! is, akik a .szocializmus felé ha­ladó ti épünk 'kimagasló ered­ményeit és demokratikus fejlő­dését dühödt ocsarkodússal néz­ték, és nemcsak nézték, hanem mindent elkövetnek ma is, hogy a nép hatalmát megíörjék és visszaállítsák a bűnös kapita­lista rendet. Látjuk, hogy e bű­nös terv érdekében nem riadnálí vissza semmiféle aljasságtól Felhasználják hazug propagan­dájuk érdekében a rádiót, a saj­tót, a külföldi, belföldi reakciói, de még az Egyesült Nemzetek Szervezetét is. Odáig mennek a munkásosztálytól és a dolgozó néptől való félelmükben, hogff nem riadnak vissza a háborús uszítástól, sőt még a háború fi- Tobbanlúsától sem. mint azt a koreai nép hősi védelmi harcá­ból is láthatjuk. >F/ évben .a magyar dolgozó nép újabb hatalmas csa­pást mént az ellenségre. 1950 október 22-e történelmi fontos­ságú esemény hazánk történel­mében. Megválasztotta dolgo­zó népünk a helyű tanácsokat. Megválasztotta olyan határtalan lelkesedéssel és olyan őszinte összefogással, amelyre szintén nem volt még példa történel­münkben. Ezzel a válas-rtásisa! is bebizonyítottuk a nyugati im­perialistáknak, csatlósaiknak és a béke minden ellenségének, hogy a magyar dolgozók egysé­gesebben mint valaha, szemben állnak minden, a békét veszé­lyeztető provokációval, vagy kíséri ele zéssel. Különösem hálás és büszke vagyok azért, hogy a kecskemé­ti városi tanácsban Végrehajtó Bizottság elnökhelyettesnek vá­lasztottak meg Kecskemét dol­gozói. Elképzelhetetlen leli volna az elmúlt fasiszta rendszerben, hogy egy olyan egyszerű dol­gozó paraszt, mint én, vezető­helyre kerüljön. Igaz, bogy a múltban a közigazgatás nem is a dolgozók, hanem egyedül u kizsákmányoló osztályok érde­keit szolgálta. A tanácsok meg- váitaszláisa új fejezetet nyit meg a közigazgatásiban és teljesen felszámolja a bürokráciái, melynek maradványai még ma is felülik a fejüket itt-otí. z imperialista ragadozók drága békénket fenyegetik és akarják pusztulásba dönteni dolgozó népünk hazáját. Min­den élért eredményi melyet öt­éves tervünk teljesítésében, ál­lam szerveink átszervezésében, a munka versenyben és a termelé­kenység fokozásában elértünk, egy-egy hatalmas ökölcsapás a béke ellenségeire. Makkal Antal bajai kuláknál elrejtve hat mázsa lisztet találtak Baján újabb árurejtegető le­leplezésével bizonyult be, hogy a kulákok minden eszközt megra­gadnak, hogy dolgozó népünk élet- színvonala ellen törjenek, megká­rosítsák népgazdaságunkat és a közellátás érdekelt veszélyeztes­sék. Mákkái -Antal papírkereskedő, Batthyány-utcában lakó szőlőtu. lajdonos kulúk, házának padlá­sán elrejtve hat múzsa ' lisztet találtak. A lisztnek nagy részét a kuiák már esztendők óta ,rejte- gette, mert azt ellepték a kuka­cok és egyéb élősdiek. A kulúk Amerika-hangján buzdult fél, hogy háborúra spekuláljon és az im­perialisták vérözöuén keresztül a maga hasznát bezsebelhesse. A kulák a népgazdaság kárára is tört, amikor hat mázsa lisztet rejtegetett és a kenyeret vásá­rolta nap-nap mellett, hogy .így is megkárosíthassa a dolgozó nép kenyérellátását. A kupiktól a hat mázsa lisztéi elkobozták és az eljává«f y-ilcne megindították .........

Next

/
Thumbnails
Contents