Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-28 / 171. szám
Mífr a magyar fiatalok boldogan építik a szocializmust, adclia Tito és bandája kiapadva hurcolja a jugoszláv ifjak tízezreit ! UDP Me gyei Bizottság oktatási osztályának hírei Kaszárnyái rendörterrwt vezettek be a számukra. A jugoszláv ifjúsági szervezetek arra törekednek, hogy hatalmukba kerítsék a jugoszláv ifjúságot. De bármilyen fogásokhoz is folyamodnak ezek a fasiszta suhancok, nem sikerült nekik a jugoszláv ifjakat és leányokat elteríteni az egész földkerekség népeinek hatalmas mozgalmától. A fiatal jugoszláv hazafiak minthogy nem áll módjukbau hivatalosan csatlakozni a stockholmi felhíváshoz, aláírásaikat az épületfalra írt jelszavakkal helyettesítik, melyekben felhívják egész népüket, hogy lum-uljjon a háborús gyújtogatok és az ország belsejében levő aljas ügynökeik, Titúék ellen. A jugoszláv ifjúság nagyon is tisztában van azzal, bogy az uralkodó klikk kalandorpolitikájáért neki kell majd vérével fizetnie. Ezért egyre keményebben és erőteljesebben fordul szembe Léptnek árulóival. Eztín tavaszán például a fiatal, munkások és parasztok szószer int bojkottálták az általános katonai kiképzést. A Tito- hadseregben levő ifjak is kezdik bátran kifejezésre juttatni véleményüket az imperialisták belgrádi bérencéivel szemben. hreacsics titóista tábornok beismerése szerint, csupán A is katonai kerületében löbb mint 15 olyan eset fordult elö, amikor a katonák és az altisztek nyíltan elítélték a mai jugoszláv kormány ncpcUcnes politikájút. • A mi fiataljaink líaica a löbb- termelésért, lelkes részvétele a szocializmus építésében, a békéért folyó nemzetközi harcban azért van, hogy erősödjön a mi' rendünk, hogy soha többé vissza ne térhessen a légi. világ, az olyan, /milyen most Jugoszláviában vau. A mi, fiataljaink harca Tito és banditái elleni hare is, akik nem ' messze tőlünk, alig néhány kilométerre az áj háborút szeretnék r népek nyakába varrni, akik o mi fiatalságunkat is szeretnék irra a sorsra juttatni, amilyenre i jugoszláv ifjúságot juttatták. Ezért legyen a békéért folytatott harc legfőbb feladatunk, ízért, kell erősítenünk az áj vi- ágháború megakadályozásáért folyó harcot az eddiginél sokkal( ióbban erőteljesebben. Október 28-in, szombaton délelőtt 3 órai .kezdetiéi a járási székhelyeken (város összevonva a járással) az alapfokú politikai iskolák előadót és az alapfokú pro- pagan dislia szemináriumok vezetői számára értekezletet tartunk. Az előadót a Megyei Bizottság küldi ki. * Október 28-án, szombaton délután 3 órai kezdettel középfokú politika! iskolák előadói részére It ö n t v is m ertetés: Kee&kcmétau,. a Megyei Bizottságon értekezletet tarlónk köz pouli cKtadóral. • Október 30-án, hétfőn d-élelőtt 3 óira! kezdettel Kecskeméten a Megyei Bizottságon értekezletei 1 áriunk az alapfokú propagandista szemináriumok vezeiői re szere. Kérjük a járási és városi pártbizottság«kai, hogy az illető, kés Hrtár- «ka* pooloían küldjék* be az értekezletre. Sztella Blagoeva: GEORGE DIMITROV A bolgár mnnikásO'iziiiáEy rjőr- 'lineJimiébe'n példátlanul áK D - miérov alakja — a munkásoszlólv fia. De senkit sem anya szül ilyenné. Csat sza&adataa forradalmi harcokban kovácsolódna'k ki az ilyen kommun-sta vezetők, mind BWi-trov elvtárs volt. A nagy család, a munkásosztály iknmiény hair-cokban. nevelte nagy fiúd. Tuz-enikéléws koráiban nyomdába ment dolgozni. Itt csaknem kitanulta a s-z-edöme-s- ('««éget. Már kora áfjúsóigáhan nagy érdeklődést iain'ásfcoil-t az orosz forrod ailiaii mozgalom iráni 18 éves k ora ban a szófiai nyom, dá.szok szaikcszeiTOízelént'ik. tifkáira 1902-ben belépett a Bogár Szóéi áldetnoikira la Pártiba. Ami or a tiaggy-ftiés' elnöke feliolís .a kérdést, miárt akar a párt tágja lennt', Dimitrov azt váteszolt-a: „Azért akarok párttag lenni, mert mély meggyőződésem, hagy a munkásosztályt a kbasáikraányolás alól nem oszlályboraprumisszura inai, hanem forradalmi ülőn le hot csak felszabadítani.-1 1900-ban fc-ivángolí a harc a HoOgáir Szociiáéidraiokrata Párt 5ö.a,iiba.n. Dimitrov 1evé:kcoy-en z<ás.ztve'*A a tói irányzat: a „ta- za‘" szociefela, reformista és a „szoros-- szocialista» foütnodatmi marxista áránvza! ‘közli harcban. Még ébben laz évben iki-váéik egy .szoros" szocialista csoport s megalkotja új, oszlályharcos párt- szervezetét, amelynek titkára Dimitrov leli. Dimitrov -meg szervezte a forradalma szoksz érv ezelá mozigaümal is. Közvei lilén vezetésével a forradalmi szakszervezeteik, Vépisröl lépésre elfoglalláik a ineforinis'ia szaikiszwvezetek bad- állása if. Hiába ulaziitfi a -nsunzrtköz'i mensevizmus tgye.s ■vezetői sze- 'tnélvesen Bulgáriába, hogy „öxz- szebé-ikiiiltsék“ « Dinnilrov.vezette szakszervezetei a burzsoázia ellőtt] hajbókoló muiniká-spámital — Di- .mi'linov, a bolsev lkok tantlváinya, álhataitos imair-ad és győzel-eim.re viszi a fofradailtat-i irányziatoiL a ibo’-gáir imunkásmozgallimon belül. A magyar dolgozó fiatalok választási győzelemből nagy szerűen vették ki a részüket. , mi fiataljaink tudják, húg miért lelkesednek. Az életük mit den órájában érzik Pártunk é tlákoaí elvtárs segítségét, azt megbecsülést, ami a jövő igére leinek, úttörőknek, DISz-ifjúinuu kasoknak, lányoknak kijár, j mi fiataljaink, magyarok, dé] szlávok, valamennyien kivéts nélkül részesedtek azokban nagy eredményekben, amelyek mi szocializmust építő népi de mokráciánkat általánosan jel lemzik. A mi fiatalságunknak net gondja már a nyomorral, az éli .-jéggel, a megvetéssel, a háttéri) szorítással való birkózás, hanoii gondja az, hogy az iskolákban ahol ma már munkások, parasz tok gyermekei tanulnak uag; többségben — jól végezzék mun kájukat, hogy mindenütt, ahov; felelősségteljes munkára állított; őket a párt, megfeleljenek, bog; az üzemekben, a falu szociálist; fejlődésében élenjáróim képvisel jók az ejőrelendítő forradalm erőt, hogy riéphadserecünknek ki váló katonáivá, tisztjeivé vál.ia iiak. Mindezek igen nagy felacu tok, de egs ben nagy megtisztelte tés is. Ez icikesfti őkat tovább jó munkán, arra hogy bebizo nyílsák: a mi fiátalságunl egyöntetűen áll az ország lég főbb építő és vezető ereje. Párt mögött. * ív Jugoszláviában, Tito rém uralmának országában -az ifjúsú: kegyetlen kényszer alatt él. A; •■'lcntmondásért az UDB-ural börtönnel, koncentrációs táborral vagy a „legjobb-1 esetben ingyov kényszermunkával fizetnek. Igi jár egy jugoszláv, ifjúmunkás is „kit ló éves korában mint élet■ , lös fiatalembert hurcoltak el e> tíz hónap ólait rokkant és kora- öreg lett. Két lábon Járó halál Lássuk a tíz hónap rövid tör- tünetét, ami ennek a belgrádi fiatalnak annyit jelentett, mint egy egész élet munkásának törődése, gondja. Éppen befejezte iskolai tanulmányait. Egy napon, amikor tár- saival a terembe léptek, az asztalon röpiratokat találtak, amelyen harcra szélították fel a fiatalokat az áruló Tito ellen. Elolvasta a röpiratot, majd a zsebébe gyűrte. Ugyanígy tettek az osztálytársai is. Félóra múlva rendőrök rohantak az iskola épü. tötébe. Motozással megtalálták a röpiratokat, majd egyenesen a gyűjtőfogházba szállították őket. A legváloyatottabb kínzásoknak letették alá a gimnazistákat, hogy kivegyék belőlük, hogyan került az iskolába a titkos rophat és hogy ki vezeti az iskolában uz i'legális szervezetet. Valameny- nyien állhatatosan kitartottak, T$l>l>lión»|»9S kínra Hatás után a gimnazistákat más rabokkal, köztük a belgrádi üzemek fiatal munkásaival és sOk diákkal együtt elszállították az Adriai- tenger valamelyik szigetére. Ott márványt fejtettél; a. Tifo-féle kényurak villáinak és palotáinak díszítésére. A rabságban tartolt hazafiak százai haltak meg naponként a kimerítő rabszolgaKerfuk a hirdetőinket, hogy az újságba száut hirdetéseiket mindig a zsegjsieűés 6 őtt rali nap bifMg taivsskfidinnék *e »dm A KINCS szott. X éh dny pillanat múlva, a tönknél egy kocsi állt meg ós néhány ember ugróit le a kocsiról, . lapátokkal és kötelekkel felszerelve. ; — Minden rendben? — kérdezte az egyik. — Megtaláltátok mára • kincset•? Az öreg elmosolyodott. — A kincset? Még mit nem, a kincset? ( Többet annál! Szétnyitotta a papirt, nézegette i egy ideig, mintha- magéiban egy kissé beszélt volna, aztán elindult ' magabiztosan egy keskeny ösvé- J nyen. — Ez az — mondta hirtelen s ■rávetette a zseblámpa fényét a fára, úgy, hogy mindnyájan láthattál; íz faiörzsbe vésett ferde keresztet. — Innen kereken húsz lépésnyire lesz. Valóban húsz lépési mentek, majd az öreg hirtelen megállt. Egy pontra mutatott és megszólalt: — lit ássatok! Az cm berek ráléptek az ásókra és az agyagföld megmozdult. Lábaik alatt mély gödör tátongott.. — Semmi sem látszik — sóhajtott a fűtő, — lehet, hogy rossz helyen keresünk. Ebben a pillanatban koppmás — Megvan1 — kiáltották örömmel a munkások. .4 gödörből hatalma# ládát emeltek ki. Két deszka, közt egy kis rés volt, és látni lehetett egy puska körvonalait. — Szaporábban, elvtársak, szaporábban —- mondta az öreg. — Még virradat előtt két ládát kell kiásni. Egyesek tovább ástak, a, többiek pedig kocsira emelték a, Iádéit. — Jó nehéz! — mondta elragadtatással a fűtő. Ezeket a fegyvereket a munkások még februárban szerezték, amikor megdöntötték a cár hatalmát, Amikor aztán az Ideiglenes Kormány kezdte elvenni a. munkásoktól a fegyvereket, elhatározták, hogy mimlen eshetőségre készen. elássák. Most, a munkások a bolsevikok vezetésével új harcra készültek és újra szükségük volt, a fegyverekre. Sztálin utasítására megkezdték a munkás- vörösgárdisták toborzását. Esténként eldugott helyeken harcikiképzést tartottak, a parancsnokok pedig haditechnikát tanultak. Amikor az utolsó ládát, jg írj-, rakták a kocsira, letakargattdk s-glmárai, aztán a szekér nagy zökkenéssel (Hinduit, Az orosz munkások megtették a- utol-só előkészületeket, a burzsoázia elleni döntő harcra, Egy sötét szeptemberi éjsza kán, amikor már a~ egész váró aludt, — két munkás találkozót a viborgi kerület egyik csendé, utcájában. Mindketten az Eri csen-gyár munkásai voltak, a. egyik lakatos, a másik pedig fütő Hallgatva, szó nélkül haladtak ( népleien utcákon, Csak időnkén álltak meg, hogy észrevegyék, In valaki követi őket. Miután meg győződtek, hogy senki sem jöt utánuk, továbbmentek. Aztán le tértek az útról a, vasúti tölté; fclé. Valahol messze egy szemafoi fénye pislákolt■ és a táviródrótol egyenletesen, tompán zizegtek. Átmentek a síneken, Jlirtclcr ; még sötétebb lett. Kis erdőbe ér- ! lek. j — Megtaláljak? — kérdezt' 'súgva a fűlő, egy még egészeit fiatal fickó, szinte gyerek. — Behunyt szemmel is mc.gta Worn — válaszolt meggyőződéssel az öreg, — meg aztán a papírt is megszereztem, azon minden meg van jelölve. Megállott egy tőnknél. A fűti a szájához emelte a kezét és háromszor egymásután élesen füty- työntett, mint egy mozdony. Néhány másodperc múlva a távolból háromszoros fütty válaszolt, • — az egész úgy hangzik, mintha valahol-az éjszakában két vonat találkozik és iidvözíik egymást. Nemsokára koceízórgés hallata munkától és a tettleges bántál- •- mázasoktól a fiatalember szemeit láttára. y Az éhségtől és a kimerültségtől '' elnyomorodott ifjút átszállították 's. a partra és elvitték egy vajdasági a koncentrációs táborba. Itt, vétet- lenül megakadt rajta a rendőr- l_ orvos szeme és a,zt javasolta á a porkoláboknak. hogy eresszél; ■' haza ,.est a. már veszélytelen, két lábon járó halálé', a a Titóék irgalmatlanul bánnak a forradalmi ifjúsággal, ii Az utolsó két év folyamán csak . [Belgrád főiskoláiban köiiilbclül e hatezer diákot tartóztattak 1«, u Az volt a „bűnük“, hogy eiítél- i ték Tito áruló politikáját és nyil- tau kifejezték rokonszenvüket a y béke ős a demokrácia védő- bástyája, a Szovjetunió iránt. V! Zágráb, J.jubjana, Zseleznik, Ha. a kovica, Moribor, Kasa, Dervar y ipari központok fiatal munkásai hazafiainak ezreit vetették bőr- . jtönbe vagy koncentrációs tábo- i j rákba, csak azért, mert bátran . leleplezték Titóék fasizált ifjúsági- szervezeteinek áruló tevékenyse- ■ gét, amelyeket az országban jog- . goi neveznek „Titier-jugendnck'-. i Titóék véres terrorja azonban nem tudja megtörni a szabadság-1 ; szerető jugoszláv ifjúság akara- tát, nem tudja az ifjakat Ó3 leú- i uyokat engedelmes rabokká tenni. Titőéknak csak criísznk alkalmazásán hI > sikerül az ifjakat és leányokat . összeterelni ingyenes munkára. De így sem mindig. Például Isz- ’ iibou faluban letartóztatták az > egész ifjúságot, mert nem akart I megjelenni a gyülekező helyen és felfegyverzett rendőrosapatok fedezetével vitték a hegyek közé, ' erdők kitermelésére. Szokolár; ! faluban, amely ugyanebben a kör zetben, van, a rendőrök a munka* erő mozgósítása során elfogtak egy legényt, aki nem volt hajlandó belépni az „önkéntes brigádba“ és az egész lakosság megfélemlítésére kikötötték. Eb- ; ben a helyzetben hagyták nő- ' hány napon és éjszakán át. Most' Szerbia, Bosznia, Szlovénia bányáiból a,z angol-amerikai imperialisták részére színes fémeket , termelnek ki a kényszermunkára kárhoztatott ifjak és leányok tízezrei. Valamennyit karhatalom, mai szállították a munkahelyre. i A -viliágháború fc!lőréiéikor í ■ éer mész el esen követi az oros bolseviko>k példáját, küzd a szc . caliioviniszltátk ellea, az imps rázva húiboúú ellen, a bákót.- 1919 februárjában a „szoros , sz'oa;a!M.«!'áfs pártija felveMe a Keim inunásták Bulgáriai Pártja •neve 19215-bain a ni imkásolk és pi ■ raisziolk ihösieis f«Ük«t6s>öt a «ok ció viirbefo'jito'l'la. M-.gikercHVd'ö' Bulgáriáiban a 21) é'vnél is tovább íaniió íaeósirU dőMatAra. DániteoT n.atk, akit Ikélírben is halaira í'.éi a ne akció, '1'öhh.ezte.r társává.) nie nekiülnie ikelletk 1923 és 1933 'közölt emfigiráciö ban és i’VgaOllásban úii-. Műke •Aósióneik .központija Bécs és Bee Ln vole. A • faisizimus eWeni har váll ’Dóm.lil.ro'V fo.rr>ádiaé.mj Hévé' keimé gént* köréppoiH'ijává. K...:és ser cikke1. i:l. Megírnagvarázfa . imwi'ká.-ságn.alk, hogy miit jelen számára a fasiztm-us. 1028-ban ez írja: „... A fasizmus nein belj! ..em iiloiglcne* és nem ütménél j jc.enaég. A faslziuus a kvmoáti; j osztályú rutin áiiok és diktufúrája nak rendszere az iinpercaiHzmn cs a szocialista forradalom kor .sziaikában...“ Már 1920-bean u'.aM árira, bog: a fas'izmus clőeni harc etgVbei harc a 'háiboirú ellen is. L-enin é Sztálin iiamilványa világosan fői isineri, hogy ani a föfséado-l-. bar rolni a mumküisegység megbontó ellen és harcolni a légii agyobi fenyegető veszély, a-i előretöri fasizmus ellen. 1933 januárjában Hitler biro da Imi kancellár lett. A nérnél finánctökc legagresszivebb eleme kerültek iiataiomra. 1933 február 27.-én kigyullad: a ttómiet. tórodaüíná gyíKés Még aznap este kormánynyilatko zatot is tettek közzé, mely sze rint a tettesek: kommunisták. I Márc'U'S 9-én Oietairtózfaíiíáfk K j mitrovot és két társát, (jjket vá dőltük a gyújtogatással. A lipcsei pér Dimitrov felmeri tőiével fejeződött be, de nem eto gedték szabadon. A munkásosztály nemzetközi összefogása és a Szovjetunió harcos fellépése azon. bats kiszabadította a börtönből. Ezután széleskörű tevékenységet fejt ki Sztálin elvtárs mellett a fasizmus elleni harc nemzetközi megszervezése terén. Elévülhetetlen érdemei vannak a kommunista pártoknak a nép vezetésére hivatott tömegpártokká fejlesztésében, ö szervezte meg a bolgár nép nagy összefogását, a Hazafias Arcvoualafc és annak fegyveres harcát a *a‘ siszta csatlóskormány ellen, A győzelmes Szovjet Had.serej által felszabadított új Bulgária Dimitrov biztoskezü kormányzásával megtörte a belső ellenség erejét és felszámolta gazdaság' elmaradottságát. Dimitrov elvtárs nagysága abban vau, hogy megtestesült benn» a munkásosztály, a Párt ereje és bég v ö ztie-t otlensége. 1 dteolágiá ja, ipoliliükája, erkölcsi magatartása « munkásosztályé: tehát a legma- gasabbrendű mindabból, amit aí* emberi történelem létrehozott. 'Hairci-myo:múin mAlüiióik eiő-lt vált világosabbá: a kommunista pártok nemcsak a munkásosztály felszabadításának, hane.m a nemzetek függetlenségének és az egiész ömibieri haladásnak a zász. Iíjvlvrl. Blagoeva értékes munkát végzett, amikor Dimitrov elvtárs alakját szinte reflektorfény be helyezte és elénk áldotta példaképnek útmutatónak.
