Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-21 / 165. szám

Minden szavazat egy-egy csapás lesz a háborús gyuj fogatúkra, Tito és bandájára Garán Aladics Perót és Kubatov Miksánét is jelölték a tanácsba A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának csütörtök reggeli hadi jelentése Gara dolgozói lelkesedéssel ké­szüknek a tanács választásra, dél­szláv anyanyelvű dolgozói a köz­ségnek, öregek, fiatalok, a ma­gyar auyauyelvfiekkel együtt egy célért harcolnak: a Népfront győzelméért. A délszláv dolgozók lelkesedését erősíti, hogy szabad országban, szabad emberként, egyenjogúan élhetnek. Látják, ho­gyan épül, szépül a községük. A múlt kétszeres elnyomása után most a lauácsválasztás újabb győ­zelem lesz számukra is, szocializ. must építő munkájukban. Míg a múltban csak a -kólák Zomborcsevics kapott jogot arra, hogy a „képviselőtes­tiileiben“ saját érdekeit vé- de lineal lesse, addig most a délszláv anyanyelvű dolgo­zók legjobbjai szerepeknek a tenáesiagjelöitek soraiban, hogy szolgálják a dolgozó népet, akiknek bizalma szeretettel árad feléjük. Leró Aladics is jelöltje a ta­nácsválasztásiak. Hétholdas dol­gozó paraszt. Az idén Iépeit be a most alakult Vörös Csillag ter­melőszövetkezetbe. Bo;dog, hogy dolgozhat, munkálkodhat a köz­ség dolgozó népének érdekében, lárről beszél a szövetkezet udva­rán. ahol éppen az elvetésre vá­ró búzát csávázza: Tito és banaája szenvedést mért a jugoszláv népre — VEL1KA ME JE RADOST OliUZELA tada sam cuo, da me je Naradni Front izabea za kaxididata u Mjesni Savjet, Zmm i svestam sam u potpu- nosti, da mi je zadatak raditi za narod, da se on podigne. Kao juznoslooenski radnik stu- pio „ sam u proizvodjacku zadruyu „Crvena Zvezda“ Za~ stoj Zato, jer izgradjiuati Soci- jalizam kao inokosno sei jak je nemoguöe i io bi znaiile toli- ko, kao sanio goooriti a ne raditi. U Sau jetu £u na tome nasto- jati, da jednom za svagda za­kó pamo onu proS'ost, na koju se samo sa goröinom i sa od- vr atno$lú sjeöamo. Reakció nur na politika Horthija u pog- ledu nációnálnih manjina ni je bila niSta drugo nego samo jedna takva politika koja je putem mrinje ugnjetaoala na- cionalne manjine i bas stime je otkrila svoju prljavu delatnost. Baé ovo nas je nau^ilo, da pu­tem oslobodjenja od strane Soojetskog Saveza ne samo da branimo nego, da se i borimo za vecu proizvodnju jer i time ce mo odbraniti mir protiv c meric kik imperijasta. Sa iz- bórom Savjeta nestace mi i iz uspomene sve stvari iz opMns- ke kuce. Nesta (e mi iz glave one uspomene, kada su kulaci i rázni kupeci suprostavljali se interesima radnoga naroda. Mi, juznoslooenski radni seljaci sa radnim madjarskim trudbeni- cima nastoja ce mo na tome, da sa noSim radom sluzimo podizanje zivotnog nivoa rad- nika i seljaka. Dok kod nas plada sloboda, dgbar zivot i podize se ziootstandart kao i postooanje rada za radnog sel­jaka, dotle kod titooe bande je bas obrnuto. Radni seljad i radnici trpe svaka ugnjeta- nan ja. Zalwaljujemo Partiji i l )rugu Rakosiju, sto &su nam po- kazali put podizanja i sao kada :a izborom Savjeta « njega ce dospeti narodni sinooi. Obe- iaoamo i da je mo zavet. da mi juznoslooenski clanovi Sav­jeta bitemo ravnopravni izgra- ilivaci Socijalizma u nasoj do- movini. NAGY ÖRÖM ÉS MEGTISZ­TELTETÉS ért akkor, amikoir a Népfront Bizottság bizalma engem is a tanácstagok sorába jelölt. Tudom és érzem ennek a feladatnak kötelezettségét, — dolgozni a népért, felemelkedé­séért. Mint délszláv anyanyel­vű paraszt beléptem a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. Miért? Mert a szocializmust építeni és a? elavult, maradi kisgazdálkodást folyhatni any- uyi, mint beszélni, de nem cse­lekedni. Azon leszek a ki n ács­ban, hogy végleg eltemessük azt ■a múltait, melyre csak keserűség­gel és gyűlölettel emlékezünk. A Horthy-rea'kció nemzetiségi ■politikája mesterséges gyűlölet szításával saját galádságát és aljasságát leplezte. Megtanított ez bennünket arra, bogy a Szovjetunió felszabadító harcá­val élnvert szabad ságunkat nem csak védenünk kell, de harcolnunk is kell a termelés fokozásáért, eredményeink, ál­landó növeléséért, hogy az im­perialistáik háborús készülődé­sével szemben megvédjek a békét. A tanács választ ássa! eltűnik a községházák rossz emléke, amikor a kulákok és a község kulákkupecei isaját érdekeiket állították a dolgozó nép érde­keivel szembe Mi. délszláv anyanyelvű dolgozó parasztok, magyar anyanyelvű dolgozó testvéreinkkel pedig azon le­szünk. hogy a dolgozó nép nö vekvő jólétét munkánkkal, oda- udássál szolgáljuk. Míg nálunk szabadság, jólét, éietsz ín vonal-emelkedés, a mun­ka megbecsülése jut a dol­gozó parasztembernek, odaát Titóékná! az elnyomás, a ki­zsákmányolás a dolgozó nép osztályrésze. Köszön jiik is a Pártnak, Rákosi elvársnak, hogy megmutatta szántunkra a felemelkedés útját é.s most, hogy a 'ha'nács'váJasz'táS'Okkal a dolgozó pép fiai kerülnek az államhatalom helyi szervébe, — ígérjük és fogadjuk, hogy mi, délszláv anyanyelvű ta­nácstagok egyenrangú építői leszünk a szociializmusniak. Kubatur Miksáné pár ionkívüli középparaszt neve is a jelöltek sorában szere­pel. Egyszerű, fekete fejkendős ;,sszon.v Kubatovné. Eddigi mun­kája példaadóan mutatta paraszt- társalnnk az utat, melyen halad- niok kell, saját anyagi helyzetük megjavításáért és azon keresztül népgazdaságunk erejéért. Dél­szláv- anyanyelvű, de megkitön- bözteté' nélkül az egész községben népszerű, tanácsiéra, eddig is,.hall­gattak, —- mint mondották — a tanácsban .is egyet akar majd és ebbcn biztosak vagyunk, a dol­gozó népet szolgálni —- A tanácsválasztás öröm és boldogság reánk, asszonyokra, — mondja. — kiket a mull: semmire sem érdemesített. Mj csak „kó­cosok“ voltunk, akik semmihez sem értünk. 4 múltban, amikor a községházán a lladémy jegyzők világa igyekezett a ,,főbíró urald kedvét keresni qzzrfl, hogy a dol­gozó nép elnyomásával érdemeket szerezzen, — ma már a múlt em­léke. Most azon leszünk, hogy ezt kitöröljük még az emlékezetből is Minekünk, délszláv anyanyelvű dolgozóknak, éreznünk kellett még a lenézést, a megvetést is. Munkánk elismerése helyett csen­dőrszurony jutott. Azelőtt sem iskoláink, sem óvodánk, kultárbázunk nem volt. Újságunk sem. Ma van már. Hálásak is vagyunk érte. I A tanácsválasztással a szocializ­must építjük. Minden szavazat egy csapás lesz a háborús gyujlogaíók- ra, Ti lóék népnyúzó bandá­jára, akik odaát a kutató­kat és a falu többi uépn vá­zéit, rablóit ültette a nép nyakára. Míg ::,i szabad, független hazá­ban i zabád emberek vagyunk, odaát rabolják, lopják, bebörtön- zik a dolgozó népet. A tanácsban azon leszünk blin­den erőnkkel ad, délszláv anya­nyelvű asszonyok, hogy magyar testvéreinkkel szoros egységbe11 újabb és újabb csapást mérhes­sünk a háborús gyujtogutókra, akik féktelen dühükben eddigi sí. kérőink lerombolására töreked­nek. Október 22-e a béke megvé­déséért folytatott harcunk újabb győzelme tesz. Mint pttetanfk ívüli közáppa- rasat, nagy megtrászteflel'és- nek veszem jelölésemet. Fo­gadom, hogy mindenkor a népén, érdekeiért, felemelke­déséért, boldogulásáért fogok dolgozni, és munkám eredményein kérész, tű; mutatok irányt és utat dol­gozó paraszttúrsflimnak. Előre a Népfront választási gy özeimé éml Ba»i Dömötör, a Cipőgyár népnevelője így érvei Ma. amikor megértük azt, hogy hazánkban tanácsosat választunk a do. gőzök ügyeinek ehntézé-ére. sok emlék jui eszünkbe a múltból. Sok kelleme-len emlék a község­házák, városházák ügymenetéből. A nők szegény, kérges tenyerű munkásember, kalapját gyűrve szorongott az előszobákban nap­hosszakon keresztül, míg a jegyző vagy a bíró, a ..hatalmasok’* az ajtón túl pöffeszkedtek. Ha nagy- n-hezen meghallgatásra tatáit vala­mi kérelem, az elöljáró ,,urak" egyik fü.én bemenj a másiken meg ki. Ezért járlak a gyerekek olyan iskolákba, amelyek tetején becsurgott a víz, ezért süllyedtek a kerékagyig a kocsik a faluba vezelő úten. Mit törődtek mind­ezzel, akik a fényesen berendezett ka télyokban laktak és fényes hin­ten jártak. Ma, amikor szavazatunkat a munkások közül saját sorainkból választón tanácstagokra adjuk, gondoljunk arra, hogy ezzel csa­pást mérünk a régi rend marad­ványaira, a bennünket olyan sok­szor meggyalázott bürokráciára. Saját magunknak é> gyermekeink, nek alapozzuk meg a még boldo­gabb jövőnket. A tanácstagok biz­tosan szívügyüknek veszik a hoz zájtik intézett kérések clin'ézését, mert olyan emberekről van szó. mint saját maguk. A város, és községházákról eHíínjk a mutt át- kos széliemé. A nép a milliók, a mindenféle hatalom igazi birtokosai veszik végérvényesen kezükbe a vezetést. Ä Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága október 19-én reg. gél közölte: A néphadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon kemény vedel, mi harcot vívnak a támadó el on- seggel A Hvanenu (Koszi) irá­nyában az ellenség folytatja ma­kacs támadásait abban az igyeke­zetben, hogy beékelődjék a nép­hadsereg védelmi vonalába. A néphadsereg egységei e térségben kitartó védelmi harcot vívnak. A keleti partvidéken, Vonszantó' északra levő térségben az ellenség folytatja támadásait. A néphadse­reg egységei e térségben kemény ellentámadásokat indítanak és nagy veszteséget okoznak az ellenség, nelk. A koreai parasztok hősies munkával segítik a néphadsereget A koreai parasztok odaadóan dolgoznak a föztaken, hogy a ga. bona beszolgáltatást határidőre teljesítsék. Brigádokat állítottak fel, melyek helyreál ílják az ellen­séges légierők barbár légitámadá­sai által lerombolt hidakat és uta­kat. A koreai parasztok mindent megtesznek a hadsereg támogatá­sáért. Az ellenséges légierők bőm. bázzák és lövik a mezőn dolgozó parasztokat, de ennek ellenére a? egész vidéki lakosság éjjel-nappa; azért dolgozik, hogy biztosítsák t hadsereg ellátását. A vietnámi néphadsereg folytatja támadását A vietnámi néphadsereg tovább folytatja sikeres támadását. A vietnami néphadsereg a Langton- bót érkezett hír szerint a Ce Soir, a félhivatalos Le Monde, arra készíti dó' a közvéleményt, hogy számolni kdl a langtoni erők fel. adásával, ami már a 6-ik fontos tonkini francia állás kiürítését je­lentené. Az Achossio Press hanoi tudósítója szerint hivatalos körök­ben attól tartanak, hogy a vietnami haderő rövi­desen megtámadja a Vörös­folyó deltáját. Az Eűzak-Viülnámban kihirdeteti hivatalos állapot ezt a nyugtalan­ságot tükrözi vissza — írja a tu­dósító: — A TASS jelentése sze. rint a francia csapatok a hanoi katonai körzetben a vietnami nép. hadsereg eilen vívott harcokban egy év alatt halottakban és sebe­sültekben 28.000 fő veszteségei szenvedtek. A francia nemzetgyűlésen élesen támad­ták a kormány indokínai politikáját Vietnamban is és Koreában is arról van szó, hogy stratégiai A francia nemzetgyűlés csütör­töki indokínai vitájában Pleven minúzterelnök elismerte, hogy a caobangi csatában a francia expe- diciós hadsereg 3200 katonája „tűnt e:*’. A miniszterelnök be-; széde előtt. több interpelláló tá­madta a kormány indokü'nai politi­káját. Adhaud kommunista képviselő hangoztatta, hogy a vietnami háború nem francia háború. támaszpontokat hódítsanak meg a népi Kína és a Szovjet­unió ellen indítandó háború céljaira. Pierre Cott haladó képviselő, volt légügyi miniszter megállapította hogy az amerikai „segítség’4 sem’ mit sem fog Franciaországnak használni. Titóék nemzetiségellenes réiniiralina a Vajdaságban A bdgráid'i Átl-a.mbizil-O'nsűgi Hi­vatal legutóbb új PMi-deűetet adott ki:, m-ely valós-áigos ráimunaMHia.t teremí-e-tt a Vajdaság nemzeti­sége: közölt. Az e-Ls-6 re-nde'-et klmo-nidljia, bogy az é'eúmiiszar feb vásárláséval megbízott szerve^ gyorsan és kiíméetíeniU hajtsák végre a m-ező.ga.z-daisá|gi termé­nyek nekvi ráláisát a Vajdaság n era netiíségcn k ö rében. A második rendelet: aki en­gedély nélkül utazik, azon­nal Jc kell tartóztatni. E en-ek a rendrí'etlin’ek alapján számos n-emzíl-iségi jugoszláv ál­lampolgárt már te ás tartóztattak és börtönbe zártak. A harmadik rendelet kiim'cwid- ja, hagy n nemzetiségek tagjaina^. minden este 18 órakor pon­tosan jelentkezniük kelt a helyi hatóságoknál). Ez a TOnidÄ't -miiindien 16 éven f-e-MÜ egyén-re vmiotkaz it. A negyedik readieéet- j-ogoit ad a hatása,gt)«k, hogy a legcsekélyebb gyanús eset­ben is elkobozhatják a nem- zetfcégi állampolgároktól a rádiókészüléket. Máris raktáraik teltek .meg az el­kobzott r ádi ókié'sz-ütelkekke.l, me­iveket a-z Álíiambiztonis-ági Hiva­tal tagjaii és kuláik baráteik kö­zülit o.S'Zta.mak szót, Thorez elrfárs egészségi állapota kedvezően javul A Huma.nité 'közileiményt ad-oitt ki Maurice Thorez egészségi álla­potáról. A iközíemémy szerint Thorez foikoziatosiam hátad a tel­jes gyógyulás fedd. A -beteg álla­pota kiietagítő. Az amerikai légierők vezérkari főnöke Rómába érkezett Vaiudeinberg, ez Hmeirikűij légi­erők -vezérkari főnöke szerdán repülőgépen Rém álba érkezett — jeleníti az AFP. Fasiszta intézkedések a délafrikai l'niélian: faji tervek szerint osztják fel a várost parkokat A döliafpilkiaii Johanmesbirrg rá­ír o-s batóságiaii mogfkül'.őnbözltetű jeÍJi-egű toailároziaiiot. foga-ditalk ©la városi közparkok zónána vail-ó fejp-sztásóiról, taji terv-e/k szertat Eljáirá.sit indiítiainaik azok elten, flik'ík a ipairlkoik -más csoportjához tartozó szeméi vek számtana .lei- j-elölit részit veszik igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents