Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-12 / 131. szám

Boldog lehet az az anya, akinek mind a két fia a békét szolgálja Rittcr Józsefné örömkönnyekkel szemében két levelet tart a kezében. Az egyiket József irta, aki törzsőrmester, a másikat pe­dig Dezső fiáról írták, aki a Petőfi Akadémia növendéke. József ezeket írja: — Édesanyám boldog vagyok, hogy a Nép­hadsereg katonája lehetek. Büszke vagyok, hogy őrt állhatok a béke frontján. Hazáim szebb jövőjének, függetlenségének, szabadságának védelmében. Ne aggódj miattam, inkább örömtelibb legyenek nap­jaid, mert büszke lehet az az anya, akinek mind a két fia a Néphadsereg katonája lehet és védheti, szolgálhatja a dolgozó nép államát. Meghíztam, Anyám, és erőben meggyarapodtam. Ha majd haza megyek szabadságra, nem fogsz rámismerni. Köszö­nöm Neked, hogy féltő gondoskodásod gyermekéveimben olyanná faragtak, hogy szolgálatom teljesítése során, minden feljebbvalóm elismerését érdemiem ki. Édesanyám, meg Jogunk mi védeni min­den anyát, minden gyermeket, mert velünk van a világbéke nagy vezére, Sztálin elvtdrs és útunkat a Párt vezeti, irányítja és Rákosi elvtárs féltő gondoskodása tanít és oktat bennünket. Mi fegyverrel a kézben, társaink a munkapadok mellett szerszámaikkal védik bol­dog és szebb "jövőnk békés fejlődésének útját. Dezső fia nem írt levelet. Örúla mások írtak. — „Rittcr bájtárs Petőfi Akadémiánkon szakaszunk egyik legjobb harcosa, vasszorgalommal tanulmányozza a marxista-leninista irodalmat. Parancsnoka és a század politikai vezetőjének elismerése mellett szabad idejében tanítja a bajtársakat. A szakasz általános fejlő­dését nagyban elősegíti azzal, hogy számot vet az egyes bajtál sah képességeivel, hogy így adja legjobb tudását bajtársainak segít­ségül. Ritter Józsefné olvassa a leveleket. Mindig újabb és újabb könnyek peregnek alá szemeiből. Nagyot sóhajt, mikor mondja: — örömkönnyek ezek és olyan jól esik érezni, ahogyan a boldog­ság könnyei az arcomat öntözik... A román na*y nemzetgyűlés elfogadta az ország területének új beosztásáról szóló Teohari Georgescu elvtárs, he­lyettes miniszterelnök és belügy­miniszter, a Román Munkáspárt központi vezetőségének titkára a nagy nemzetgyűlés elé terjesztet­te a Román Népköztársaság terü­letének új közigazgatási-gazdasági beosztásáról szóló törvényjavasla­tot. Az új közigazgatási-gazda­sági beosztás felszámolja a burzsoá-földes- úri rendszer örökségét, amely gátolta az ország fejlődését. Ezzel jelentősen hozzájárul a szocialista társadalom alapjai­nak lefektetéséhez. Az ország területe a törvényja­közigazgatási-gazdasági törvényjavaslatot vaslat értelmében körzeteikre, ke­rületekre, városokra és községek­re oszlik. A beterjesztett törvény- javaslat szerint a Román Népköz- társaság területén 28 körzet, 170 kerület, 148 város és 4052 község lesz. A gazdasági vagy politikai szempontból különösen fontos vá­rosokat közvetlenül az állam köz­ponti szervei alá rendelik. Nyolc ilyen város lesz: Bukarest, a Ro­mán Népiköztársaság fővárosa, Sztálinváros, Cluj—Kolozsvár, Jas. sy, Konstanca, Galac, Ploesti és Timisoara—Temesvár. A nagy nemzetgyűlés tagjai a törvényjavaslatot egyhangúan el­fogadták. Kecskeméten vendégszerepei a Dunántúli Nagycirkusz, a Nép- szórakoztató Nemzeti Vállalat rendezésében. A cirkusz műsorán ötletes politikai szatírák és szóra- koztató számok szerepelnek. A műsor összeállítása helyesen tük­rözi az öt esztendő alatt bekövet­kezett változást és ezzel bizonyít­ja, hogy az úgynevezett könnyű műfajban is lehet nevelő, oktató mondanivalót adni. A Dunántúli Nagycirkusz nyerte a népművelési minisztérium ván­dorzászlóját és gárdája a bemu­tató előadás után, szombaton este meghallgatta a dolgozók vélemé­nyét, bírálatát a műsorról. A vita és bírálat célja az volt, hogy meg­javítsa a cirkusz dolgozóinak munkáját és méginkább helyes irányba vigye a már a kezdő lé­péseket kétségtelenül megtett együttest. Versenyben ax új norma túl teljesítéséért (ivárépítő NV kirendeltség vas­betonszerelő sztahanovistája, Pet­rák János, a Kőire,ai Héten 277 százalékos kimagasló eredményit ért el. Most a Koreai Hét tapasz­talatainak a felhasználásával versenyre hívjia ki az új norma t ú li telj e si lésére az ország összes vasbeton szerelőit. Az Anyag; és Ada tszolgáltatás legutóbbi számában V. Maszlenyi- kov leleplezi az amerikai imperia­listák koreai orvtámadását. A. Le- ontyev „A Sztálini Alkotmány nemzetközi jelentősége" című cik­kében rámutat arra, hogy a Szov­jetunió Alkotmánya a népi demo­kratikus országok alkotmányainak példaképe lett. Sz. Nyikiforov „A szovjet nyelvtudomány új útjai'’ című cikkében arról a fejlődésről, tisztulásról számol be, amely Sztá­lin elvtárs útmutatásai nyomán megindult a nyelvtudományban. A népi Lengyelország nemzeti taná­csainak munkájával foglalkozik A. Zavvadzki elvtárs írása. M. P. Ta- raszov elvtárs a szovjet szakszer­vezetek munkájáról ír cikkében, kifejti, hogy a szakszervezetek erejének, eredményeinek forrása a Bolsevik Párt következetesen ér­vényesülő vezető szerepe. Közli az Anyag- és Adatszolgáltatás a „Bolsevik" cikkét, az iparban folyó szocialista munkaverseny irányítá­sának megjavításáról. Ezenkívül számos fontos cikket közöl a folyóirat, a többi között a Német Szocialista Egységpárt III. Kongresszusának kiáltványát a német néphez. A. Bulgakov „A Va­tikán fekete háborúja Csehszlová­kia ellen" című, I. Mazgareanu „Hogyan fejlődik a mezőgazdaság a Román Népköztársaság állami terve keretében" című cikkét. 1 A második héten emelkedtek a teljesítmények a bajai Gyapjúszövetgyárban A népnevelő munka segítette az új A 'bajai Gyapjúszövetgyárba i két bét telt el az alapbér emelés | és a normarendezés bevezetése i óta. Az első (napokban akadozva, komolyabb eredmények, teljesít­mények nékk'ül folyii a munka. Megállapítottuk, hogy a 'hiányos­ságok legiföbb oka az, hogy nem ment a népnevelő munka, a dol­gozót nem ismerték a nonmaren- dezés kérdését, ezzel kapcsola­tos közvetlen feladataikat, egy részük elhitte az ellenség aljas beállítáisát: hogy az új normák nem telje sitibe tök túl. Az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták, az egyházi reakció emberei aka­dályozták a munkát, késleltették az új normák teljesítését. A szö­vődében ott dolgozott Volent Ist­vánná, uszított a munkaverseny ellen és természetesen a norma- rendezés ellen is. A szövődé dol­gozói Volentné leleplezése után jöttek rá annak okára, hogy az új normák 'bevezetése első nap­jaiban ebben az üzemrészben voltak a leggyengébb teljesítmé­nyek. Az ellenség eltávolítása már önmagában is jelenti a mun­ka megjavulását, d*e ehhez két­ségtelenül hozzájárul a javuló, erősödő politikai felvilágosító munka. A pártszervezet végre megfogadta a sorozatos jótaná­csokat és sikereinek az új nor­mák teljesítése alapjának a nép­nevelő munkát tartja. Fontos fel­adatának tekinti a csoport szer­vezeti és polit'kai megerősítését. A Gyiapjúszövelgyár dolgozói megértették, hogy az új normák teljesítésének kérdését a békéért való fokozott harctól, az ellenség­gel szembeni kíméletlen küzde­lemtől elválasztani nem lehet. A csomózóban ezért végzi jól mun. kaját Cseresznye Józsefné és Be- dekovics Gvuláné. Az új normái­kat 124 százalékra teljesítették. A velülékcséveilőben Rácz Ferenc- né 107 százalékos teljesítményt ért el. Minden üzemrészben emelkedtek a teljesítmények A felvetőben 5 nap alatt 9.3 szá­zalékkal emelkedett a termelés, ugyanitt Csányi Pál né és Funák normák sikerét Károlyné 9fi százalékról 118 szá­zalékra fokozták teljesítményü­ket. A csomózóik első napi teljesíté­sükkel 10ö százalékban teljesí­tették normájukat. A hét végére eredményeiket 111 százalékra fo- kozták. Cseresznye Józsefné, Be- dekovics Gvuláné pedig — pél­damutatóan — 124 százalékos eredményeiket 153 százalékra emelték. Söhmidt Isivánné és Pofal bona az első napon lema­radlak. Normájuk 94 százalékát érték csak el. De a hét végére 131 Százalékos teljesítésükkel fogad­ták meg,hogy új normájukkal idő előtt fogják teljesíteni az ötéves terv első terviévének előirányza­tát. A keresztorsózdban az első nap eredményei átlagosan felfej- lödést mutatnak. Az 'üzemrész lei- jesítésének átlaga 95 százalékra fejlődött fel. Szöczi Teréz, aki az első napon még csak normájá­nak 96 százalékát érte el, a hét végére 114 százalékot teljesített. A vetülékcsévelő folyamatos felfejilődése elérte a 3.6 százalékot. Az üzemrészleg dolgozói egyéni teljesítéseikben mint pl. Rácz Ferenoné 107 szá­zalékos teljesítését 113, Treszkity Isivánné 92 százalékos teljesítését pedig 114 százalékra fokozta. A szövődében átlagos a felfejlődés. Az első hét során 3 százalékot emelkedett a termelékenység. Az egyéni teljesítésekben jelentős Köbér Jánosáé 167, Doszkocs Józsefné 146, Dezső József 137 és Bánbidi György 146 százalékos norma teljesítései. A fonodában az első hét álla gos normateljesítése 2.9 százalék­kal fokozódott. A dolgozók itt is irányt vettek az új normák túl­teljesítésére. Hegedűs Jánosné, Bernsütz Józsefné, Lévai János- né, Horváth Jánosné 106 száza­lékos első napi teljesítéseiket a hét végére 113 százalékra fokoz-, t'ák, hogy példát mutassanak dől- gozó társaiknak. Azt mondják, hogy termelésüket, a munka ter­melékenységét állandóan fokoz­nunk kell. Fel kell számolnunk a termelésben elmaradottsé,pún­kat, mert csak így emelhetjük a szocializmus építése körben a dolgozók gazdasági és kultúráld Színvonalét, így javíthatjuk az él e t k'örüilm é n v ek e t. 5tyolc liómipi részletre vásárolhatnak színházbérletet a dolgozók A kecskeméti állami Katona József Színház az elmúlt hét szombatján indítoiia meg az üzemi színházbérlet szervezési kampányt. A kecskeméti Barne- ■ vál üzemi kullúrhelyiségében hívták össze a város valameny- nyi üzemének és hivatalának kultúrproipagandistáit és érte­kezlet, valamint színes kultúr­műsor keretében ismertették a dolgozókkal a színházbérlet je­lentőségéi. Nehéz feladat hárul a film. tech­nikai dolgozóira, amikor a for­gatókönyvben tengeralatti felvé­telek szerepelnek. A tudományos filmeknél meg lehet oldani, hogy a felvevögépet egy különleges burkolatban lebocsdtják a tenger színe alá és úgy fényképezik a tenger állat-, vagy növényvilágát. Játékfilmnél azonban, ahol a sze­replők búvárruhában mozognak a víz alatt, ez lehetetlen. A felvé­teleknek a filmgyárban kell le­folytnak. A stúdióban hatalmas vízmedencét kell építeni: itt ját­szódnak le a vízalatti jelenetek. A medence belsejébe vastag üveg­ablakokon láthatunk be, de gyakran szükség van arra is, hogy az operatőr üvegfallal ellátott búvárhetrangban ereszkedjék le a medence vizébe, ahol a díszlete- zök már megalkották a tengerfe­nék hú mását. Hatalmas lámpák világítják meg a víz alatti te­ret, hogy a képek élések, élvezhe­tek legyenek. De még ilyen ha­talmas előkészület után is fárad­ságos, nagy figyelmet és felké­szültséget követelő feladat a víz alatt játszódó jelenetek megalko­tása. A diadalmas szovjet filmekről Az Orel gőzös pusztulása Ezt a feladatot kellett megolda­nia az „Őréi gőzös pusztulása“ c. film alkotóinak is. A film a Kam- bale mentőhajó fedélzetére ve­zeti a nézőt, ahol az egész legény­ség együtt hallgatja a hajóorvos felolvasását az Ölel gőzösről. Az elbeszélő szavai nyomán megeleve­nedik a történet. 1920. Novorosssijszk kikötőjé­ben hatalmas gőzös horgonyoz: az Őrei. A város még a fehérterroris­ták kezében van, de a Vörös Had­sereg ágyúinak hangja faár egész közelről hallatszik. A hajó kapitá­nya és legénysége elhatározzák, hogy a hajót megmentik a szov­jet hatalom számára. Fogadalmu­kat azónban — úgy látszik — nem tudják megtartani. Fegyve­res fehérgdrdisták szdllják meg a hajót és a hatalmas gőzös ha­marosan kifut a tengerre... Itt abbamarad a történet. A tengerészek izgatottan találgatják a végét. Csisztjákov, a hajó kapitánya áruló lelt? A választ hamarosan megkap­ják. A mentöhajó fedélzetén Fjc- dor Csisztjakomat, az Őrei kapi­tányának fiával kifut a Fekete­tengerre, hogy felkutassa és ki­emelje az elsüllyedt Őrei gőzöst. Hosszas és nehéz keresés után találnak csak rá a hajóra. A bú­várok felöltik nehéz öltözetüket és elindulnak, hogy a tenger mélyén megkapják a választ: áruló voll-e Csisztjákov kapitányi A tengerfenék örökös félhomá­lyában törnek előre a búvárok a gőzöshöz. Még így, tehetetlenül is lenyűgöző látvány a hatalmas gő­zös. Testét benőtték a tengeri nö­vények, a parancsnoki fülkében a halak tanyáznak. A gépháznak azonban semmi baja. Vastag zsír­réteg védi az értékes gépeket a víz roncsoló hatásától. Fjedor az élsö, aki behatol a kapitány szobájába. Csigák borít­ják a kis páncélládikát, amely a kapitány utolsó feljegyzéseit őrzi. A mentőgözösön izgatottan bont­ják fel a ládát. Mély meghatott­sággal hallgatják a kapitány utolsó naplójegyzetét, amely el­mondja, hogy a hajót maguk a hős tengerészek süllyesztették el, hogy ne kerülhessen az ellenforrcu- dalmárok kezére... Így került nyilvánosságra az Őrei hajó hősies pusztulásának titka. A történet végét az élet írja meg: a hajót kiemelték és Sztálin elvtárs a pioníroknak ajándékozta, hogy azon töltsék el jól megérde­melt nyári szünidejüket. A film elkészítése nemcsak az operaiőr Fogclmannek jelentett kemény feladatot. A. nyílt tenge­ren és a szárazföldön, a hajófül­kében és tengerfenéken a forra­dalom alatt és napjainkban ját­szódó cselekmény alapos művészi és technikai felkészültséget köve­telt Zsuraljev rendezőtől és a színészektől egyaránt. A film sze­repeiben M Anyerkovot (Csiszt­jákov kapitány), Sz. Sztoljárono- vöt (Fjedor Csisztjdkov), V. Gro- sovot (Úruzgyev kapitány) és Trojancvszkijt (hajóorvos) lát­hatjuk. — Napköz társa Ságunk' kor­mánya lehetővé teszi minden dolgozó számára, hogy műve­lődjön. Dolgozóinknak joguk van alíhoz, hogy színházba járjanak. Ennek érdekében ked­vezményes részletfizetésre bér­leiekét bocsájiunk ki —- mon­dotta Márki Géza. a színház igazgatója. A műsor után az üzemek ak­tívái átvették a bérletszervezési íveket, így minden dolgozó a maga üzemében vásárolhat szín­házbérletet. A legdrágább bérlei ára 59 forint, melynek havi részlete 7.50 forint. A legol­csóbb bérlet 26 forint, énnek havi részlete 3.30 forint. A bér­leteket nyolc hónapi résziéire vásárolhatják a dolgozók. Kérjük a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés s'őtt való : ap üS9-ig szíveskedjenek le adni,

Next

/
Thumbnails
Contents