Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-12 / 131. szám
Dolgozó parasztságunk idejében és minél gondosabban végezze el az őszi munkákat gazdaságunkban. Most lépünk az első teljes gazdasági esztendőbe azóta, hogy a minisztertanács meghozta ismeretes határozatát a növénytermesztés fejlesztéséről. Mindenekelőtt be kel fejeznünk a kapások betakarítását. Gotndoskodumink kell arról, hogy a cukorrépa, kukorica, burgonya, takarni árny répa, napraforgó, ricinus kellő időben raktárba kerüljön. A munkálatok másik nagy csoportja, amelyet el kell végezni, az ősziek minél lwrábbam történő elvetése. Ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: A korai vetés: barcd feladat. Bizonyos, hogy • kulákok minden eszközit megragadnak arra, hogy megakadályozzák a kellő Időben történő vetést. Annál is inkább, mert maguk is tudják, hogy a növény későbbi fejlődésének mindenképpen csak hasznára van, ha minél korábban kerül a földbe. Nem volt okúink megbánni, hogy megszívleltük a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány figyelmeztetéseit a korai vetés jelenttőségére vonatkozóan. A vetést azonban jól elő is kell készíteni A jó talajelökészítéshez elsősorban hozzátartozik, hogy alaposán, rendesen felszántsuk a Dobi István rádióbeszéde Dobi István, a minisztertanács elnöke, szombaton este rádióbeszédben hívta fel a dolgozó parasztságot az őszi munkák mielőb bi gyors elvégzéséra — Az előttünk álló ősszel — kezdte Dobi István — különösen fontos időszak kezdődik mezőioiueL, tegyiiK pornanyova. veres ■ előtt fogasoljunk is, hadd legyen ) a magnak megfelelő ágya. Vetés1 után is fogasoljunk és ott, ahol szükséges, hengereljünk is. A szántás kiemelkedően fontos temniyalé, nagyon sok múlik azon, milyen hozzáértéssel, figyelmességgel hajítjuk végre.“ A miniszterelnök ezután aprói beszélt, hogy a vetőmagot a lehető legnagyobb gonddal tisztítsuk meg és csávázzuk. A magtisztítást szelektorral, a csávázást nedves csávázás útján végezzük. Megemlítette, hogy az idén jóval több ősziárpát kell elvetni, mint tavaly, mert évtizedek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy az ősziárpa lényegesen többet terem holdanként a tavaszi árpánál. — Meg kell mondani — folytatta, — hogy országos méretekben a munka nagyrészének elvégzése az egyénileg gazdálkodó kis. és középbirtokos parasztságra hárul, amely mezőgazdasági művelés alatt álló területünk legnagyobb részét munkálja. A dolgozó parasztság tapasztalatain, lelkiismeretességén és igyekezetén múlik a siker. — Dolgozó parasztságunknak a munkásosztállyal való szilárd szövetségét, a rendszerbe és államvezetésbe vetett rendíthetetlen bizalmát azok az ellenséges rémhírek se tudják kikezdeni, amelyeket a most lefolyt tagosítással kapcsolatban terjesztettek el a reakció ügynökei, főképpen a kulákok. A tagosítás jelentős csapást mért a kulákokra és a népi demokrácia más ellenségeire és növelte dőlA dolgozó parasztok tömegei erősítik megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalmat Baján és a bajai járásban a lermejőszövetkezeti mozgalom « Párt szervező munkája folytán jelentős eredményeket ért el. Ahol a népnevelő munka és a felvilágosítás irányt vett a dolgozó parasztság megnyerésére s erőteljesen felvette a harcot a klerikális reakció és a kulákok z avar tkeltő hírveréseinek és befolyásának leküzdésére, ott az eredmény nem is maradt el. A jó eredményeket elért községekben a Párt mögött ott állottak a 'tömegszervezetek népnevelői is, hogy együttes munkájukkal világosítsák fel, győzzék meg a dolgozó parasztság legszélesebb rétegeit, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. így történt ez Nagybaracskán, Vaskűton és a járás nem egy községében, ahol a csoportokba újonnan jelentkezők száma bizonyítja, hogy a népnevelők dereka s munkát tvégeztek. Nem így történt azonban Bát- m«nostoron, ahol az elért gyenge eredmények azt mutatják, hogy a népnevelő munka lazasága, a felvilágosító munka erőtlensége miatt nem tudott meggyőző erővel eljutni dolgozó parasztságunk soraiba. Nagybaracskán 190 család lépett be Dolgozó parasztságunk jelentős száma erősítette meglévő termelőcsoportjainkat Baján is, ahol új csoport is alakult, a Micsurin“, melynek már eddig 70 tagja van. J16 hold földet vittek be az újonnan alakuló csoportba a felvételre jelentkezők, akiknek soraiban 39 az agrárproletár és 31 a kisparaszt. De még egyre nő a számuk. A „Bokányi Dezső“ termelőszövetkezetbe 27 család 29 taggal jelentkezett felvételire, míg a „Zalka Máté“ csoportba 7 család kérte felvételét, amelyek 18 tagot képviselnek. A járások községeinek élén Nagybaracska halad. Itt a „Petőfi“ termelőcsoportba 190 család 236 taggal kérte felvételét, akik együttesen 433 holddal gyarapítják a csoport földterületét. Vaskűton a Dózsa csoportba eddig 129 család írta alá belépési nyilatkozatát. Az újonnan belépők 208 tagot képviselnek 455 hold szántó és 34 hold szőlőterülettel. Az újonnan belépők soraiban 33 az agrárproletár, 57 a kis- és 15 a közép- paraszt. Bácsbokodon a „Vörös Csillag“ csoportba 48 család 58 taggal, Bácsborsodon az „Uj Élet“ csoportba 64 család 88 taggal, Csátalján a „Budai Nagy Antal“ csoportba 49 család 81 taggal kérte felvételét. Délszláv anyanyelvű dolgozó parasztságunk is jelentős számban ott van a termelőszövetkezeti csoportokba újonnan belépők soraiban. Gorán, ahol 36 család 44 taggal és Hercegszántón, ahol a „Felszabadulás“ csoportba 48 család 77 taggal kérte felvételét. A délszláv anyanyelvű parasztok feles arányban vannak. A kis Hódpusztán a „Dózsa“ tszcs- ben 21 család 30 taggal erősíti a csoportot. Az újonnan felvételre jelentkezettek soraiban 5 agrárproletár, 14 kis- és 2 középparaszt szerepel. Bátmonostoron mindössze 4 család 7 taggal kérte felvételét a „Vörös Csillag“ csoportba. —■ Csávolyon a két csoportba 64 család 79 taggal, Dá- vodon a „Szabadság“ csoportba 27 család 57 taggal, Érsekcsa- nádon a „Vörös Csillag“ csoportba 44 család 49 taggal, Fel- sőszentivánon a „Dózsába“ 23 család 32 taggal, az „Előre“ csoportba pedig 8 család 15 tag kérte felvételét. A községek mindegyikében utat tört a tátsas gazdálkodás, így éri el a nemesnádudvari „Kossuth“ csoport, hogy tagsága a most jelentkezett 90 családdal, akik 106 tagot képviselnek, jelentősen meg fog erősödni. Sükösdön a „Vörös Zászló" terméseredményeivel igazolta a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fölényét az egyéni gazdálkodás felett 29 család 47 taggal jelentkezett a csoportba való felvételre. Sze- remlén a „Béke“ csoportba 26 család 46 taggal vesz már részt a jövőben a szocialista termelés fokozásában. A kerekegyházi „Dózsa“ termelőcsoport jól felkészült az őszi munkára ! Elméleti színvonalunk emelését seqiti elő az Anyag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása Széles, poros út vezet a csoport tanyájára. Két oldalán sudár jegenyefák leveleit rezegteti a könnyű, játszi szellő. Sok mindent láttak ezek a vén jegenyék. Emlékeztetnek a szörnyű múltra, amikor még a nagybirtokos és kulák csézáját röpítették a tüzes paripák. Ma a szép jelent és a boldog jövőt suttogják fülünkbe. Nyikorgó szekerek járnak alattuk. Hordják az egész évi jő munka eredményét, hogy a csoport tagjainak még boldogabbá tegyék az életét. Az egyiken kukoricát, a másikon krumplit. Az udvaron már várják őket és buzgón nekifognak a lerakodásnak. Sokszor keli még fordulni, hogy behordják a termést, sietni kell. A tanya mögött vidáman súg traktor. Már az ős^i vetés alá szárit. Hatalmas porfelleget kavar fel az eke, amint belehasít a földbe. Kisebb csoport Indul egy másik kukoricatábla felé, hogy lehetőleg még ezen a napon azt is elvégezze. Amott csak ketten maradtak, hogy a még kintlevő kukoricát felrakják a kocsira. Még pár nap és befejeződik szedés és mindenki beállhat szárat vágni. Két kisebb gyerek most hajtja be a teheneket itatni. A tehenek szomjasan tolonganak a ályú körül, majd jóllakottan ballagnak a karám felé. Lesz tej bőven a gyerekeknek. Kecskeméti Mihály, a csoport elnöke tart felénk. Szemei csillog, nak, arcán vidám mosoly. Mikor megtudja, hogy honnan jöttünk, beljebb invitál bennünket a hü vös, tiszta irodahelyiségbe, ahol könyvek, újságok és statisztikai kimutatások között a csoport könyvelőnője dolgozik. Éppen most számítja, hogy ki hány munkaegységet ért el a krumpliszedésnél. Beírja a munkaegységeket. Megtudjuk, hogy a legjobb eredményt Kecskeméti Mihályné érte el, 150 százalékot. Úgyszintén Dóka Péter is 150, Vankó László pedig 130 százalékot. Most a kukoricaszedésben versenyeznek. A csoportelnök boldogan újságolja, hogy hatvan új taggal szaporodott a csoport taglétszáma. Sok új tag már munkába is állott. Kitartó munkát kellett végezniük, míg meg tudták győzni őket a közös gazdálkodás előnyeiről. Harcolni kellett a kulákok ellen, akik a csoport ellen agitáltak, mint például Acél Szabó János 93 holdas, Pethes Balázs 60 holdas és többi társaik, akik azt hirdették, hogy csajkarendszer lesz, meg, hogy akik belépnek, még a fejadagot sem kapják meg. A csoporttagok leleplezték ezeknek a mesterkedéseit a dolgozók előtt és rámutattak arra, hogy a kulákságnak saját érdeke a bomlasztás. — Most nyakig benne vagyunk a munkában — mondja tovább. — Az őszi munkákat megkezdtük. A kukoricaszedést hamarosan befejezzük. Szép termés mutatkozik. A kerekegyházi gépállomással megkötötték a szerződést. Annak a traktora szántja a tanya mögötti földet. Az őszi vetést is megkezdték, hogy minél előbb, határidő előtt befejezzék. Segíti őket munkájukban a Párt és a minisztertanács határozata. Tudják, — mert saját ma. gukon tapasztalták, — hogy az ő érdekükben történik minden, és éppen ezért jó munkájukkal igyekeznek kiérdemelni a segítséget. Most készítik elő az üzemi pártszervezet megalakítását, hogy ezzel is a munka lendületét fokozzák. — Most nem a kálóknak dolgozunk — mondja Kecskeméti elvtárs, amikor elköszönünk. — Miénk a föld, miénk a gyár, miénk az ország. A Párt vezet bennünket, irányít és támogat. Hiába mesterkednek a kulákok, mi meg fogjuk védeni, ami a miénk, meg fogjuk védeni békénket is. te i' gozó parasztságunk odaadását ! 11 rendszer iránt. Ez éreztetni fogji i hatását az őszi mezőgazdaság 1 munkálatoknál is. — Bizonyos értelemben ugyan ezt kell elmondanunk arról 1 megállapodásról is, amelyet nem rég kötött meg a Magyar Nép köztársaság kormánya a katolikui püspöki karral. Ebben a megálla I podásban „o püspöki kar felhívjt . a katolikus hívőket, hogy mini . állampolgárok és hazafiak mindéi ’ erejükkel vegyék ki részüket ah | ból a nagy munkából, amelyet i ' Népköztársaság kormányának ve- , zetésével a magyar nép egésze vé géz az ötéves terv megvalósításával az életszínvonal emeléséért ét a szocialista igazságosság érvényesítéséért.“ A miniszterelnök ezután beszéli a termelőszövetkezeti csoportot feladatairól. A termelőszövetkezei az a ‘orma, amelyben a dolgozé parasztok egyéni és társadalmi érdekei legteljesebb összhangban találkoznak, ahol a gépeket alkat mázhatja és a nagyüzemi termelés előnyeit élvezheti. „Ezért v-am az — mondotta a in i niszterelnök, — hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok mind mélyebb vonzalmait éreznek a társasgazdálkodás e formálja iránt. A termelőszövetkezetek gondolata megnyerte a dolgozó parasztok jelentős tömegeinek szívét. A parasztházak kapui tárv-nyltva állnak, az egyénileg gazdálkodó parasztházak kapui tárva-nyitva állsei várják a csoportok tagjait, hogy meghallgassák és megszívleljék beszámolóikat. Menjünk előre ezen az úton!" Keresztes József a gyakorlatban is átülteti a Szovjetunióban látottakat és tapasztaltakat Kedves Népújságt KJ int a Szovjetunióban járt paraszt küldöttség tagja, ma is lrJ- lenyűgöző hatása alatt állok annak a kitüntető és szívé- lyes fogadtatásnak, melyben valamennyiüknek része volt. Én magam Kirgiziában jártam. A kirgiz nép a cári zsarnokság alatt nomád életet élt, sátrakban lakott. Ma pedig szép, tágas és szellös lakás az otthonuk és a kultúra olyan magas fokán állnak, hogy. méltán lehetnek büszkék. Jártam szovhozaikban, kolhozaikban, gépállomásaikon, kísérleti állomásaikon. Láttam víztároló müveket, amilyeneket el sem tudtam képzelni. Láttam ipari üzemeket, köztük a cukorgyárat is. Megismerkedtem közelebbről szociális berendezkedésükkel. Láttam termelési módszereiket, eredményeiket, földjeik gépesített munkájának mindent felülmúló gazdag és bő termesét. Nagyobb kitüntetésben nem részesíthetett volna Pártom, mint hogy tagja, lehettem a küldöttséonek. Most, hogy hazaértem, egy a feladatom. Az ott látottakat és tapasztaltakat a dolgozó nép legszélesebb soraiban tudatosítani. Több beszámolót tartottam már paraszttársaimnak, akik végig feszült figyelemmel hallgatták szavaimat. Láttam az arcukról, megértették, hogy jövő útjuk a nagyüzemi gazdálkodás. Megértették, hogy csak a társasgazdálkodás képes terméseredményeik növelésére, szemben az egyéni kis parcella- gazdálkodással. Nem egy paraszttársam követett bennünket a beszámoló elhangzása után, a termelőszövetkezetbe való belépéssel T\e érzem, nem csak ez a munka vár rám. Más is. A Szóti jetunióban látott és tapasztalt munkamódszerek megmagyarázása cs gyakorlati alkalmazásának megvalósítása. Erre fogok törekedni, hogy a helyes földkezelés, a jól megszervezett munka, az időszerű munkálatok lelkiismeretes elvégzése, a gondos növényápolás a mi eredményeinket, ha csak megközelítőleg is, de közelebb hozza a szovjet mezőgazdaság eredményeihez. Ezeknek a fontos és fő feladatoknak mielőbb élő valósággá kell válnia termelöcsoporí- jóinkban, hogy a Szovjetunió mezőgazdaságának példáját követve, mielőbb megvalósíthassuk mi is a szocializmust. Kövessük a Szovjetunió példáját. Pártunk útmutatásait, Rákosi elvtárs tanításait és elszántan őrt állva, a béke frontján, építsük mindnyájunk boldog jövőjét, Keresztes József, Dávod
