Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-09 / 129. szám
Ladánvbene községben a dolgozók szívében ( lángol a békevágy — de elszunnyadt a békebizottság Még nem szállt le az este. A ladánybmej községi irodában munka után kő’-ülülik a jegyző asztalát. Az íróasztalon kinyitott újság és egy paksamé*a akta. A 'kinyitott lapban vastagbetüs újsághír: Csaknem 400 millió dolgozó itta alá a stockholmi békefelhívást! A cikk beszámol arról is, hogy a Szovjet ir.ió képviselője már hónapok óta harcol az ENSz-ben a fékéért. Az újság másik oldalán nyilakkal b, szaggatott vonalakkal megrajzolt térkép: a koreai hadszíntér. Lapozgatunk az aktacsomóban. Pele-bdetekinlünk. Az elsá*g;lt papírok i hadigondozási ügyiratok. Ezekben a háborúban elesettek neveit jegyezték fel. Az egyik papírlapon az első világháborúban elhaltak neveit olvashatjuk. Ezek: Bajtai Antal, Bednárik Péter, fogná. István Incédi András, Kiss /Mátyás. Nagy Sándor, Németh János, Ország Lajos, Staskó István, Taskó András és Taskó Márton. A második világháború Bogovios István, Bujdosó János, Gugy József, Harazin Mihály, Portya Mihály, Kering Antal, Kiss Ferenc, Kazinc Dezső, Kiss György, Nagy István, Ordaisi István és Péli Ferenc húsából tápi átkozott. A községben mindenki tudja, hogy ezek a dolgozók a háDorú áldozatai. Azok, akik a napilapok fölé hajolnak és megvetéssel olvassák a koreai amerikai terror- bombázásokról a jelentéseket, fiaikra, gyermekeikre, a jövő nemzedék még boldogabb életére gondolnak. Aggódnak egy újabb világégés miatt. Ennek ellenére Ladánybenén a béke megvédésére csak igen keveset tettek. Nem is csoda, hiszen hetek óta elszunnyadt a békebizottság. Pekker István, Erős Dezső, Orosz Zoltán, Pesti Istvánné, Pengő József, Tóth László, Sápi imréné. Gondos Katalin és Harsányt Éva, mind a békebizottság tagjai, mindezideig nem tudják a dolgozók szívében lángoló békevágyat cselekvő békevédelemre áthangolni. Pedig Ladánybenén már az iskolás gyerekek is tudják, hogy a koreai házakra dobott amerikai bombák tűzfónye Magyarországra, városainkra, falvainkra is világít. Az asszonyok érzik, hogy a távolkeleti tűzcsóva otthonuk, gyermekük szíve ellen is irányul. Miért nincs cselekvő békevédelem Ladánybenén? Ladánybenén is mindenkinek van mit védenie. Ha fegyverrel nem is, de munkájukkal a nemzetközi szolidaritás érzését tettekre változtathatják. Ez azonban nem történt meg. Elsősorban azért, mert igen gyenge a pártszervezet. Pető József párttitkár elhanyagolja a népnevelő munkát. 16 népnevelő közül 15 pártonkívüli, a 16-ik tagjelölt. A népnevelők inkább csak papíron szerepelnek. A pártvezetőség nem tart párinapokat, roisz- szul szervezi a taggyűléseket. A tag- és tagjelöltek felvételével nem foglalkoznak. A pártépítésbe olyant vittek be, aki azelőtt a Ka- lot-on keresztül a múlt rendszer fiatalságát szervezte. A volt kálomista, Pekkel István, lett a földművesszövetkezet ügyvezetője. Pénztárosa pedig az egyik borbélymester. akinek még 2 hold szőlője és 6 hold szántója van. így Faragó Márton pénztárcáját 3 helyről is duzzasztják. De a tömegszervezetek felvilágosító munkája sem kielégítő. Itt van mindjárt az MNDSz. Lehet-e Ladánybenén olyan anya, akit ne hatna át az az eihalározás, hogy mindent meg kell tenni, hogy kiragadhassa gyermekeit egy esetleges háború borzalmas karjaiból. És ennek ellenére az MNDSz-be tömörült asszonyok még nem ismerték fel a cselekvő oékevédel- mek A Iadánybenei MNDSz szervezet csaknem tereferehellyé süly- lyedt. Krasznyáncki Józsefné után Márton Erzsébet vette át az ügyvezetést. Ennek szabadsága alatt; Rovo Gyuláné. Ez jelentette az MNDSz-szervezet teljes elszuny- nyadását. A békebisotiság jó tudatosító munkája hiányában a dolgozók nem szervezetlen végzik az őszi munkát. A versenyszervezés hiányában a kukorica törését 60 százalékban végezték el. A napraforgónak mintegy felét szedték le. A burgonyánál még 20 százalék van hátra. Mennyivel jobban menne a munka, ha a békebizottság tagjai feladatukhoz hiven elsőkként harcolnának a bókéért, ha példamutatásukkal jeleznék a követendő útat. Az eredmények arról beszélnek, hogy a dolgozó parasztság érzi, hogy a békéért valamit tenni kell. De mennyivel jobban menne a munka, ha a pártszervezet és a békevédeími bizottság jól látná el feladatát. Ladánybenén a béke védelmét ne tekintsék kampány munkának. A 'békebizottság a béke kérdésével kapcsolatos feladatokat oldja meg. Hozza be kdétszercs munkával azt a mulasztási, amelyet a béke védelmében eddig elhanyagolt. A békebizottság legyen azon, hogy Ladánybenén sem elég, hogy a békét szeretjük és kívánjuk, hanem az is szükséges, hogy azt megvédjük. A béke minden napja — az emberiség nagy és dicső ügyének napjai — drágák minden dolgozó számára. Ezért küzdjünk a tartós békéért, hogy országunkban a Wall Street bán ditái ne táplálkozhassanak otthontalan özvegyek és árvák köny- nyein. SZABADSÁG ÚTJÁN A XVIII. század második Jelében Oroszország népei kegyetlen elnyomatás alatt nyögtek. A trónon 111. Katalin cárnő ült, alci elűzte elődjét, III. Pétert és teljesen szabadkezet adott a muzsiknyúzó földesuralc, bojárok embertelen kizsákmányolásának. A nép úgy emlegette III■ Péter cár uralmát, mintha az valóságos paradicsom lett volna. Pedig az sem volt több, — legfeljebb nem nyúzták olyan kegyetlenül a jobbágyokat. A rettenetes nyomor szülte elkeseredés nem maradt sokáig tétlen. Itt is, ott is fellázadt a nép elnyomói ellen, parasztmozgalmak keletkeztek. Ezeket a mozgalmakat fogta egybe Pugacsov, aki felhasználta a nép között keringő legendákat III. Péter cárról és az ö nevével vitte harcba az elnyomás ellen küzdő népet. Ennek, a történelemben Pugacsov-lázadás néven emlegetett parasztforradalomnak volt egyik kiemelkedő alakja Szalavet Julajev, baskír költő. Az ő életéről szől a „Szabadság útján“ c. szovjet történelmi filmalkotás. A cselekmény Itaskiria egyik kis falujában kezdődik. A cárnő katonái újabb rendkívüli adót köreteinek a falu népétől. ,4 kifosztott parasztok azonban nem adhatnak semmit. A katonák vezetője ekkor megparancsolja, hogy korbácsollak meg a, falu bíróját, ■Julajev apját. Julajev éppen ak. kor érkezik haza a vadászatról, amikor apját lefogják a pribékek. Fellázad a tiszt önkénye ellen, — a túlerő előtt azonban nem állhat meg. Menekülése közben megsebesül. Hlopusa, a szökött orosz kényszermunkás menti meg, Jn- lajev azonban nem akarja elfogadni segítségét, mert orosz, ö pedig baskír. Ekkor még nem érti, hogy nem az orosz nép az ellenség, hanem a bojárok, a gazdagok, akik az orosz parasztot éppen úgy elnyomják, mint a baskírt, vagy a többi nemzetiségeket. Erre csak akkor jön iá, amikor mindkettőjüket elfogják és egy bányába küldik kényszermunkára. Hlopusával közösen szenved a vi zcs tárnában és eO'J baskír haj- csároskodik felettük. Szalavat előtt megvilágosodik, hogy az o>osz Hlopusa jobb barátja, mint saját honfitársa, aki. elárulta népét és a földesúr haj'.sári lett. Hlopusával együ.t szökik meg a bányából. Ekkor kerül össze Jeniéi jón Pugacsovv.l, akinek tanításai most már öntudatos forradalmárrá teszik a fiatal baskír költőt. Beült Pugacsov követőinek táborába és megmozgatja az egész baskír népet. .4 ragacs»v-hadsereg hatalmassá nő. Mongolok, tatároké oroszok, kozákok, esuvasok... Oroszország minden nemzetiségének elnyomóit, parasztsága özön'.ik a táborba. De mellettük vannak abban a korba a ki fedőitől t manufaktúrák f tr'Jdaly.i munkUni is, akik ágyút, fegyvert szállítanak a felkelőknek Szaluval felesége is orosz és a költő legnagyobb boldogsága, amikor fiuk sütetik. A cári hadsereg nem bír egyedül a felkeléssel. A külföld segítségével tudja csak leverni Pugacsov seregeit, akiknek vereségéhez hozzájárul a soraik közt lev‘ ellenség is. A gazdag parasztok, amikor látják, nagy „ lázadás a szegénységet emelné fel, elárulják Pugacsovni és cserben1'agyják a csata döntő nerceiken. Szalavatot is megsebesíti, az egyik áruló, a leggazdagabb paraszt fia Szalavut falujában. Felesége, Akszána is meghal, a sebesült Szalavet fiával együtt menekül. Hiába próbálják elfogni a cdrnö kopói, újra elmenekül és dalai a szabadság és a harc magvait szórjál szét a nép közölt. A film rámutat a nemzetiségi kérdés helyes szemléletére és megmulatja, hogy az igazi költő mindig népével összeforrt forradalmár. Mély eszmei mondanivalója melleit komoly művészi szépségek az orosz és a baskír tájak megragadó tájképei teszik a filmet vonzó művészi alkotássá. .4 film zenéjét, amely az orosz és baskír népzene legszebb motívumait foglalja magában, Tfacsa- ttirjdn irta. Fzercptői közölt, ott látjuk Krjueskovot, aki a „Három találkozás" mérnökének szerepében kedveli meg a magyar közönség. Kecskemétet), a Városi Moziban szeptember 7—13-ig forgatják. Alaposan képezzük magunkat hogy szocialista hazánk felépítésében minél tevékenyebben résztvehessünk Kedves Elvtársakl Amikor ezeket a sorokat írom, már kezemben van a kultuszminisztérium értesítése, amelyben tudatja, hogy pénnteken, már szeptember 1-én utazunk vissza a Szovjetunióba. Hatalmas tapasztalatokkal gazdag nyár volt, amit itthon töltöttem. Nagyon jó volt személyesen látni azt a hatalmas építő munkát, amely gyárainkban és üzemeinkben folyik. Az újonnan megjelent iskolák, kultúrházak, kórházak, hidak, munkáslakások és sok más intézmény mind arról a hatalmas építő munkáról beszél, amelynek eredményeképpen Magyar- ország gyökeresen átformálódik, gazdag, művelt országgá. Nagyon jó elmenni az áruval bőségesen megrakott Állami Áruházak előtt, ahol a dolgozók kitűnő árut kapnak. A dolgozók arca megelégedettséget és Ugyanakkor azt tükrözi vissza, hogy mindezért, ha szükséges, été tünket is odaadjuk. Megváltoztak maguk az emberek is, akik még nem régen ingadoztak, ma már szilárdan állnak a béketáborban, megértették azt, hogy a béke magyarországi tábora jó kezekben van a Magyar Dolgozók Pártja kezében. A parasztság is átalakulóban van. Egyre nagyobb azoknak a száma, akik látják a csoportos termelés felsőbbrendűségét az egyéni termeléssel szemben. Nagy segítséget nyújtanak ebben a munkában azok az elvtárak, akik mint a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjai, segítenek dolgozó parasztjainknak, hogy életüket boldoggá tegyék. Egyet sohasem felejtenek el a magyar dolgozók, azt, hogy minden a Szovjetunió felszabadító harcának és állandó segítségének, valamint Pártunk és Rákosi elvtárs bölcs, előrelátó politikájának köszönhető. A magyar dolgozók szeretik azokat, akiknek feszabadu- lásulcat és boldog életüket köszönhetik. De megfigyeltem azt is,' hogy a reakció sem- alszik. Ahogy mi erősödünk, annál szervezettebben támad, harcot folytat demokráciánk ellen. Minden eszközt megragadnák, ha kell. A becsületes dolgozók vallásos érzésére, sok esetben tudatlanságára, de mindenre építenek. Nem tagadhatjuk le. helyenként a reakció munkája nem is eredménytelen. Különösen azért, mert a dolgozók nem mindig eléggé éberek, nem csapnak le a rémhírterjesztő, háborús uszító, áruhalmozó és egyéb söpredék rágalmazó szájára. Az is előfordul, hogy egyes dolgozók maguk is gyöngék, és a reakció uszályába kerülnek, így szinte akarva, nem akarva, tudtukon kívül azokat szolgálják ki, akik a rémhíreket terjesztik és készítik a kötelet a magyar dolgozók nyakára. Persze, a reakció számítása nem válik be. Pártunk gondoskodik arról, hogy Magyarországon tovább és egyre hatalmasabb lendülettel folyjon az építés, de a mi erőnk növekedésével párhuzamosan a. reakció, bár iivöltve, de kénytelen belátni, hogy a „kutya ugat, a karaván halad“. Én a Szovjetunióban tanulok társaimmal együtt és csak azt tudom ígérni, hogy a Szovjetunióban mindent elsajátítunk, amit itthon felhasználhatunk, alaposan kiképezzük magunkat, hogy szocialista hazánk felépítésében minél tevékenyebben résztvehessünk. Szabadság ! Burányi Gábor ösztöndíjas A FILM és a BÉKE A film napjainkban az eszmék terjesztésének egyik leghatékonyabb eszköze. Ennek a művészetnek a segitségével szinte az egész földkerekségen egyszerre lehet néhány hét alatt elterjeszteni egy eszmét. Ezért oly veszélyes fegyver a film, a háborús gyujtogatók kezében, — de sokkal hatalmasabb fegyvere a békeharcnak, amely az igazság szilárd alapján áll. t Lássuk, hogyan használják fel a háborús gyujtogatók a filmet. Vannak olyan filmek, amelyek nyíltan, minden leleplezés nélkül a háborús uszítás ügyét szolgálják. Ilyen volt például a „Vasfüggöny“’, amelyet a béke híveinek felháborodott tiltakozása következtében a párisi és brüsz- szeli filmszínházakban rövid idő alatt le kellett venni a műsorról. Az ilyen filmek nyíltan uszítanak a Szovjetunió elleni háborúra, gyalázatosán rágalmazzák a béke híveit és meghamisítják a történelmet. Ezeknél a filmeknél veszedelmesebbek azok, amelyekről első piilauatban nem is venni észre, hogy a háborús gyújtogatás szolgálatában állnak. Az ilyen filmek igyekeznek semleges hangulatot kelteni, vagy arra befő- lyásolni a nézőket, hogy beletörődjenek a háború elkerülhetetlenségébe. Ezekben a filmekben a nyílt provokációt rágalmakkal helyettesítik. Ilyen például „A harmadik ember“ című angol film, amely a Szovjet Hadsereget gyalázza. Ehbez a csoporthoz tartoznak a nácizmust és a fasizmust rehabilitálni próbáló filmek, amelyek a leggyalázatosabb módon a fajgyűlölet igazolására tö rekednek. Az ilyen filmek az erkölcsi ziil- lesztés módszereit is gyakran alkalmazzák, s igyekeznek az em' berekbe azt az érzést elhitetni, hogy magukra vannak utalva, képtelenek sorsukon változtatni. Ugyanakkor azonban, amikor a béke ellenségei ilyen módon próbálkoznak az emberiséget a háborús uszítók uszályába vinni, egyre nagyobb számbau és egyre nagyobb érdeklődés mellett mutatják be azokat a filmeket, amelyek a béke ügyét szolgálják Hiábavaló kísérlet az imperialista országok és a csatlós kormányok elnyomása alatt élő népek béke- szeretetét azzal is elnyomni, hogy a legkülönbözőbb rendőri intézkedésekkel akadályozzák ezeknek a filmeknek a bemutatását, a tömegek érdeklődése egyre inkább az olyanfajta filmek felé fordul, mint például „Az élet csatája“’, | amely bebizonyítja, hogy az em- j bér egyáltalán nincs magára ! hagyva, egyáltalán nem a halált- hozó bomba alakjába öltözött „s*rs“ játékszere. Épp így a béke ügyét szolgálja az olyan film is, mint a „Hajnal”, amely megvilágítja a munkások, i bányászok és dokkmunkások közös törekvéseinek jelentőségét és rámutat az osztályok közötti ellentétek okaira, a kapitalista rendszer bűneire. A béke ügyét, a békés munkát dicsőítő filmek, mint a „Micsurin“, a „Pavlov“’ ragyogó választ adnak az olyan fércmüvek! e, mint amilyen a „Vasfüggöny“’, „A harmadik ember“, vagy az imperialista országok filmgyáro- sninnk hasznát és a háborús pro peganda ügyét szolgáló többi filmek. A békét, a teremtő munka ügyét szolgáló filmek mögé sorakozik fel a béke híveinek sokszáz milliós tömege, amely aláírásává1 is hitet telt a béke megvédést mellett.
