Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-09 / 129. szám
Lajosmizsén elaludt az éberség rombolt a befurakodott ellenség Az elmúlt hetekben cikket írtunk a lajosmizsei pártszervezet munkájának hiányosságairól a termelőcsoportok elhanj agolásá- ról Bíráló cikkünk megjelenése mán megindult ugyan a feMl*- Posító munka a termeloesoportok fejlesztése érdekében, de igen csekély eredménnyel. A ..SaUa‘ tertnelőcsoportba 11 ,Csfá yörös Törekvés’‘-be 5 család, a „ Csillag“-ba pedig két új jelentkrző van. Lajosmizsei viszonylatban ez igen kevés A dolgozó parasztság nagy része fél belépni o termelőcsoportokba. De mi az cka ennek? Nincs felvilágosító munka, csak állások utáni futkosás Tár héttel ezelőtt megjelent cikkünkben irtuk, hogy a P r tagság egy része boltkeael« ^ egyéb állások megszerzésen fara dozik és elhanyagolják a felv'láposító munkát. Olyanok is akaa nak, akik ellenséges agitáctót folytainak, mint például Buti Jenőné is. Buti Jenőnének a termelocsopor. tok vezetői ellen van kifogása. Kivétel nélkül ^ázzacalar^n- tinit az egyénileg gazdálkodó dal 3 parasztok előtt Lebecsül, a iermelőcsoportok eredménjelt s ezzel a dolgozó parasztok szákit SS«. ««$'• i« mu^^Zo^V^ portttve^tSlE Í4 ^Bminénak Hazug hírekkel igyekszik megzavarni a párt- szervezet munkáját, rágalmazza a pártszervezet vezetőségét. Buti Jenőné a foldmüvcsszövetkezet ^^x^tkezet cgyidőben a földmüvesszovetkezet ügyvezetőjének helyettese Is volt. Krt a beosztását arra akarta felhasználni hogy kétes alakokat becsempésszen fontos állásokba. így például Stumberger Jánost, &rz?££2r~i müvesszövetkezetben . , _ eae* j* ÍSTÍ«» s«« SStt ” ifi«®..* parasztpolltikája“ címmel Elö- K azt fejtegette, hogy a termelőcsoportokba fel kell venn 1ae 35_40 holdas „középparasztokatf\ azokat kell megtenni vezetőknek, mert az >iyen ..közép parasztoknak“ tekintélyek va^ a faluban. Ezt a nézetet sokak nak fejtegette. a nép vagyonát bötleniil kezelő ellenséget. Akkor került Juhász Istvánná, a kommunista dolgozó parasztasszon^, a termelőcsoport élére. Butiné mindent elkövetett, hogy aljas, hazug rágalmaival a csoport tagságát Juhászné ellen hangolja, hogy elégedetlenséget szítson a csoport tagjai között. Ez azonban nem sikerült. Juhász Istvánné bebizonyította a Párthoz és a néphez való hűségét és becsületesen kivette részét a felvilágosító munkából is. Munkáját megnehezítette Butiné romboló munkája és ez az oka annak, hogy csupán 11 család kérte felvételét a csoportba. Butiné, hogy célját elérje, munkaideje alatt félrevezető leveleket Írogatott különböző helyekre, így például szerkesztőségünkhöz is. Butiné levelei hemzsegtek az aljas, hazug rágalmaktól. Minden célja az volt, hogy a pártszervezet és a termelöcsoportok valamennyi vezetőjét leváltassa, hogy olyanok kerüljenek a vezetőségbe, akik nem isznerik múltját, és továbbra is megbújva végezhesse romboló munkáját, hogy becsempészhesse az ellenséget. Butiné félre akarta vezetni a pártszerve, zetet aljas céljainak megvalósítása érdekében, de ez nem sikerült neki. Ez azonban nem kizárólag a lajosmizsei pártszervezet érdeme. Butiné leveleivel felhívta magára a figyelmet és leleplezte önmagát, aljas társaival együtt. EDnek a bandának köszönhető, hogy Lajosmizsén a három terínelőcsoport közül egyik sem tudott fejlődői. Butmé klikkje kulákok kezére akarta játszani a termelőcsoportok vezetését és távoltartotta a dolgozó parasztságot a termelőcsoportoktól. Hibás ebben a pártszervezet, ez kétségtelen. Elaludt az éberség és befurakodott az ellenség a pártszervezet vezetőségébe és sokáig nyugodtan rombolhatott. A pártszervezet ve- zetősége nem figyelt fel Idejében az ellenség hangjára. A lajosml- zseá pártszervezetnek tanulnia kell, kitisztítani sorait az ellenségtől. Haladéktalanul cl kell távolítani azokat, akik félre akarták vezetni a Pártot, hogy rombolhassanak. Szívleljék meg Itákosi elvtárs februári beszédét és figyeljenek fel a legkisebb ellenséges hangra is. Gondoskodjanak arról, hogy az ellenséget te lelősségre vonják, hogy megtanul Ják végre ezek a banditák: ebben az országban nem lehet büntetlenül megakadályozni a dolgozó ' nép felemelkedését. El kell távo lítani azokat, akik a kulákokkal | való megegyezést hirdetik, el kell távolítani azokat, akik ® dolgozó parasztok sorsát a kulá kok kezére akarják bízni. Ninc* közöttünk helyük a trockisták- na és a tltóistáknak. A pártszer vezetnek haladéktalanul meg kell javítani a felvilágosító munkát is és teljes erővel hozzá kell lát nia a termelöcsoportok fejlesztéséhez, hogy Lajosmizsén is minél több dolgozó paraszt léphessen a (boldogulás útjára. A fiilöpJtáziak is igénybeveszik a gépállomás segítségét Az aratás, eséplés és termény- beadás befejezése után újabb komoly feladatok várnak dolgozó parasztságunkra az őszi munkák sikeres befejezése érdekében. A népnevelő munkának egy percre sem szabad elljnyhulni, hogy minden dolgozó paraszt tudatosítva legyen, mennyire fontos az őszi szántás-vetés időbeni elvégzése. Népünk jövő évi kenyerének biztosítása lebegjen mindenki szeme előU. Az idei terméseredmények bebizonyították, hogy jó munkával lehet többet is termelni, ha követjük Pártunk útmutatásait. Ezek a sikerek azonban csak úgy érnek valamit, ha továbbfokozzuik. A gépállomások készségesen állnak minden becsületes dolgozó rendelkezésére. Látják ezt dolgozó parasztjaink és igyekeznek minél előbb megkötni a szerződést az őszi munkálatokra. Példa erre Fülöpháza dolgozó népe. A Párt, a DEFOSz és az ifjúsági szervezet népnevelőinek felvilágosító munkája nyomán naponta több kis- és középparaszt köti meg a szerződést a kerekegyházi gépállomással. Tudják, nogy a géppel végzett munka töDb termést biztosit. Nagy lelkesedést vál*ott ki közöttük az a hír, hogy a vetésre szánt gabonájukat nemesített vetőmaggal cserélhetik ki. Jól végzi munkáját Végh Imre, aki' vetéstervét már százszázalékban teljesítette. Mos-t azon van, hogy a kukoricabetakarítást mielőbb befejszze és a gépállomás traktora megkezd- j hesse földjén az őszi mélyszántást. ' Jó példáját követi Berta János is ; és a község valamennyi dolgozó 1 parasztja. A népnevelőmunka egy percig sem szünetel. Legjobban végzik munkájukat Borsodi Pál, Csörgő Irén és Tóth Mária. A középparasztok közül tizenheten léptek a termelőcsoportba. A gépállomással húszán kötöttek szerződést az őszi munkák elvégzésére. A helyig pártszervezet minden támogatást és segítséget megad. Szervezi a munkát, hogy rr.i- , nél előbb jelenthessék; „Befejeztük az őszi munkákat!" A kolhozok és szovliozok gépei óránként 200.000 hektár területen végzik el az aratást Stumberger és Butiné nagyon jól megértették egymást a falu dolgozó parasztságának félrevezetésében. Több ízben hangoztatták, hogy „csak a “párttitkdrt kell lebuktatni, akkor megy minden simán“. Butiné klikkjéhez tartozik még Lusztig István és Dudás Sándor is. Dudás Sándort UHS-ban, a felülvizsgálat idején fasiszta múltja miatt kizárták a Pártból. Apja is lejáratta a termelőcsoportot Buti Jenőné apja, Barangi János a múlt évben elnöke volt a „JSallai“ termelőcsoportnak. Ba- ranyi János elnökösködése alatt jogtalanul magas fejadagot osztott ki családtagjainak, .. csoport dolgozó tagjainak meg egyáltalán nem biztosította a fejadagot. A pártszervezet lelep- Irzte a nép bizalmával .visszaélő, A szovjet mezőgazdaságban 1950 végén 800.000 villany- és benzinmotor fog dolgozni. A me-j zőgazdasági munkálatok gépesí- J tése az idén háború uláni rekord' színvonalat mutat. A szovjet Ipar az idén vidékre 80 százalékkal több gépet és gépi felszerelést szállít, mint a múlt évben. A kolhozok és szovhozok ezidősze- rint olyan kombájn állománnyal rendelkeznek, ami lehetővé teszi óránként több mint 200.000 hektár területen az aratási munkálatok elvégzését, ősszel a cukorrépaszedő munkálatoknak 85 százalékát, a napraforgó aratási munkálatoknak pedig 78 százalékát már gépek végzik. A Szovjetunióban ezidőszerint négyszer annyi mezőgazdasági gépet és gépi felszerelést gyártanak, mint a háború előtti 19J0-es évben. A mezőgazdasági munkálatok egyre szélesebbkörü gépesítése és villamosítása jelentős mértékben megkönnyíti a kolhozdolgozók munkáját. A kolhozok és szovhozok körülbelül 300 fajta különböző gépet kapnak, amelyek között hatalmas hernyótalpas Diesel- és villanymotoros traktorok, hernyótalpas, önműködő gabona és ipari növényt betakarító kombájnok, valamint számos más, modern mezőgazdasági gép is van. A szovjet fogyasztási szövetkezetek szerepe a szocializmus építésének idején A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot jelent a szövetkezeti mozgalom történetében is. Miután megdöntötte a nagybirtokosok és nagytőkések uralmát és felszámolta a dolgozók tömegeit kizsákmányoló kapitalizmust, eddig elképzelhetetlen fejlődés távlatait nyitotta meg a szövetkezetek elölt. A régi becsületes szövetkezeti vezetők és tömegek ábrándjainak megvalósítása lehetővé vált. Ahogy Lenin mondotta „...most sok minden, ami a régi szövetkezeti vezetők ábrándjaiban fantasztikus, sőt romantikus volt, szépítés nélküli valósággá lett.“ A szovjet hatalom kezdettől fogva bekapcsolta a szövetkezeteket az új keireskedelmi szervezet kiépítésébe. A szövetkezetek rohamos fejlődése lehetővé tette ennek megvalósítását. Már a februári forradalom után még fokozódott és 1918 végére már mintegy 50.000 szövetkezet működött a Szovjetunió területén és közel 20 millió tagot tömörített magába. Ezzel a szovjet szövetkezeti mozgalom a világ legnagyobb szövetkezeti mozgalmává lett, messze megelőzve a kapitalista országok szövetkezeti mozgalmát. A szovjet kormány azonnal felismerte a szövetkezetek jelentőségét és igen nagy feladatokat bízott rájuk. Már 1918 folyamán a szövetkezetekre és az állami kereskedelemre bízta az egész áruellátást. Ez a nagy feladat szorosan összefűzte a szövetkezeteket a szocialista iparral. A szoros kapcsolat folytán a szövetkezetek is szocialista vállalatokká lettek, a szocialista gazdaság keretében. Ennek jelentőségéi fokozta az a körülmény, hogy 20 milliós taglétszámukkal a dolgozók tö- megszeirvezeteivé váltak, melynek rendkívüli jelentősége volt a polgárháború folyamán az osztályharcban és a proletárdiktatúra megszilárdulásában. A ráruházott nagy feladatoknak megfelelően nagy szervezeti változáson ment át a szövetkezeti rendszer a forradalom után. A különféle szövetkezeti szervezetek összevonásával egységes szövetkezetekbe tömörítetté a szovjet dolgozókat. A polgárháború évei alatt egységesült a szövetkezeti hálózat is. Megalakult a fogyasztási szövetkezetek központja, a Centro- szojuz, amelynek vezetésével egyesítették az összes szövetke- kezeteket. A fogyasztási szövetkezetek a polgárháború időszakában az állami szervekkel szorosan együttműködve végezték az áruellátást. Kötelékükbe tartozott az egész lakosság, üzlet- rászbefizetésre való tekintet nélkül. Belső szervezetük emellett kezdettől fogva demokratikus volt, vezető szerveiket a közgyűlésen választották. A polgárháború befejezése után úij gazdaságpolitikát (NÉP) kezdett a szovjet kormány. Az állami élelmiszer- és nyersanyagelosztást felváltotta a természetbeni adó rendszere. Megkezdődött az áttérés az árucseréről a kereskedelemre s a kereskedelem szabályozására. A NEP-korsrakban tömegesen alakult falusi fogyasztási szövetkezetekre az a feladat hárult, hogy az átmenetileg engedetett magánkereskedelemmel szemben szervezzék meg a falusi áruforgalmat. Ebben az időszakban a szövetkezeti mozgalom heves harcban állott a magánkereskedelemmel. Az áruellátás megszer- vezesevel az árueiosztó lánc fő- áneszemévé váltak a fogvasz- asi szövetkezetek. Az áruel'lá. mellett különösen 1923 után a termény-beszolgáltatás megszüntetésével, mjnd nagyobb szerepet kezdtek játszani a terményfelvásárlásban is. A fogyasztási szövetkezetek nymodon hatalmas forgalmi szervezetté váltak, amelyek sok milliós tömeget tömörítettek magukba és vontak be a szocialista építés evakorlati munkájába. Munkájukban a tömegek tevékeny részvételére tá- niaszkodtak. A szövetkezetek jelentősége különösen megnőtt a proletárdiktatúra megszilárdulásával. A szocialista építö- muukct' szakaszában megkömi- uy ítélt ék a proletáriálus kapcsolatát a paraszttömegekkel. összekapcsolták a szocialista ipart a kisárutermelő paraszt- gazdasággal és ezzel elősegílet- a dolgozó parasztok bevonását a szocializmus építésébe. Megvalósult ezzel az. amit Le-' nan tanított, hogy a proletáriálus győzelme után a termelő eszközök köztulajdona melleit kifejlesztett művelt szövetkezeti rendszer ez maga a szocializmus rendszere. A szovjet szocialista szövetkezeti mozgalom nem gubózott be az áruforgalom szűk kereteibe A munkásosztály államának tudatos és tervszerű támogatásával nemcsak az új kereskedelemnek, de az új társadalom építésének is fontos részévé v^|;. Amellett, hogy közreműködött az új 'kereskedelem létrehozásában, elősegítette a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulását is. A szovjet szövetkezeti kereskedelem ily,módon rendkívül megerősödő». 1925—26-ban mind a kereskedelmi, mind a kiskereskedelmi forgalomnak kereken 43 százalékát bonyolította ! !e- Hatalmas szervezetével hatékonyan hozzájárult a magántőke kiszorílásáihoz a kereskedelemből. Elősegítette az új szovjet kereskedelem kialakulását, amelyet Sztálin ehxtdrs úgy jellemzett, hogy nagy- és kispatilasUák, nagy és kisspe- kulansok nélküli kereskedelem. A szovjet állam céltudatos támogatása mellett, a szocialista iparral kiépített szoros kapcsolatai folytán jó és olcsó áruval látta el a falut. Ezg&l szemléb tetően megmutatatta a dolgozó parasztságnak a szövetkezés előnyeit és az újjáépítés időszakában hozzáfűzte a kiisánuter- melő parasztgazdaságot a szocialista nagyiparhoz. A Városi Filmszínházban szeptember 10-től 13-ig a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében megtartandó tanyaközponti kiállítással kapcsolatosan az Uj Ház című szovjet filmet fogják bemutatnL Biztosítani tudjuk, Í hogy a falu és város dolgozói is megnézzék a filmet. Vasárnap, 13-án 3 előadást tartunk: 9—11-ig, II—1-ig, 1—3 ig, hétfőn kedden, szerdán 4 előadást: 9—11-ig, 11—1-ig 1—3-Ig, 3—5 ig.
