Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-09 / 129. szám

az kiszélesítésével, a termelékenység foglalkozott a gyufaipari dolgozók Kecskeméten megtartott első sztahanovista értekezlete A munkaversenymozgalom önköltség csökkentésével, fokozásának kérdéseivel Kecskeméten tartották első értekezletüket a gyufaipari dolgo­zók, a kecskeméti, budafoki és szegedi gyufagyárak sztahánovis- tát, élmunkásai. A kecskeméti gyár dolgozói nagy várakozással és szeretettel készültek erre a napra, melynek jelentőségévéi mindegyi­kük tisztában van. Az átvett és átadott tapasztalatok, a javasla­tok, az egymás munkája felett gyakorolt építő, segítő kritika új lendületet fog adni mindhárom gyár termelésének: Fokozza az üzemeken helül és a testvérüzemek között folyó munkaversenyt, megszabja a termelékenység emelésének az eddiginél még nagyobb iramát a Bztahdnov-mozgalom kiszélesítésén keresztül. És nem utolsó sorban jobban összekovácsolja a gyufaipar dolgozóit a közös cél, az ötéves terv. sikeres teljesítéséért folyó harc érdekében. Az értekezletre való készülődés és a vendégek fogadása külsősé­geiben is elárulta a kecskemétiek lelkesedését. Az egyébként is ■mindig gondozott, virágos gyár­udvar külön ünnepi záiszlóctíszbe öltözött erre az alkalomra, nem­különben a kultúrterem. „Üdvö- Z’ö'-jlüik a gyufa gyári sztahánovis- ták első kongresszusát!“ „Szta­hanovisták és él munkások a ma­gyar nép Mseit“ —— feliratok, őszinte szeretet és öröm köszön­tötte a vendégeket. Alá faliújság külön cikkekben foglalkozott a nap jelentőségével. A budafoki és szegedi gyárak sztahánovistáin és élmunkásaln kívül megjelentek a könnyéi ipari minisztérium, a Központi Igaz­gatóság, a szakszervezet és a megyei SzOT kiküldöttei is. A érkezeit vendé­gek látogatásra indultak ez üzemben. Az egyes üzemrészle- ge kiben felvirágozott gépekkel, meleg barátsággal fogadták őket a dolgozók. A látogatók csopor­tosan néztétk végig az egyes mun- kaíoiyamatok'at és már ekkor sok értékes véleménynyilvánítás, javaslat, összehasonlítás hangzott el. A megbeszélés, a látottak ki­értékelése e'bédután kezdődött a kultúrteremben. Janza Károly a könnyűipari minisztérium részéről bevezető­jében kid óim borította az értekez­let jelentőségéi, párhuzamba hoz­va .a külpolitikai eseményekkel, majd Ocsenás István elvtárs, a Gyűlt alpari Egyesülés vezérigaz­gatója tartotta meg beszámoló- ját. A dolgosók széles tömegei csatlakozzanak a Sztahánov mozgalomhoz Foglalkozott a Sztaháuov moz­galom eredetével és eredményei­vel a Szovjetunióban, mely ha­talmas lendületet adott a szovjet ötéves tervek megvalósításának cs mértföldes léptekkel gyorsítot­ta aneg a szocializmus építéséi. A felszabadulás után nálunk is termékeny fafajra talált ez a mozgalom. A magyar munkásnak megváltozott a munkáihoz való viszonya, látta a különbséget a kapitalista és a szocialista ter­melés között. Ez felszabadította a kapitalizmusban elfojtott mun- kailendületet és az újtípusú, a s z o o a 1 i zmu s t m u n k a ve rs e,nn vei építő dolgozók soraiban egymás­után születtek tmeg a sztaíháno- v is Iák. — Sztahánovista az, alki élen­jár a szocializmusnak kommu­nista mődiszerrel való építésében, a szocialista munkiaversenyben. S a sztahánovista legfonto­sabb feladata, hogy példát mutasson, példamutatásával felemelje és magával ragadja a gyengébbekért, hogy a mun- ik»verseny ne csak egyes ki­válóbbakra korlátozódjék, hanem a dolgozók széles ré­tegei csa ti a kozza na k ahhoz, hogy egységes szocialista raunibarcirseny alakuljon ki­Ocsenás elvtárs ezután ráfért a Sztalhánov-mozgaloim ismerte­tésére a gyufaiparon belül. A feb szabadu'ás után még nem talál­kozhattunk ilyennel. Az államo­sítással kezdődött a versenymoz- ga'.om a gysifaiiparon belül, am- kor a dolgozók látták, hogy ma­guknak dolgoznak. Ez a felis­merés egyszerre, hirtelen bonta­koztatta (ki az addig ismeretlen versenyt, nagyszerű újításokkal!, észszerüsitésekkel diadalmasan tört felszínre a dolgozók termelő lendülete. Orosz Teréz, a szegedi Gyufagyár munkása volt az első sztaháno- vista, majd sorra követte a töb­bi. Ocsenás elvtárs kihangsúlyoz­ta, hogy a munlkaverseny a Szia- hánov-mozgalom főpillére az újí­tásokon nyugszik. Adatokkal és számokkal vülágotta meg, hogy a gvuílaiparon belül a felszínre ke­rült újítások hogyan lendítették előre a versenymozgalmat. Az észszerű,, bevált újítások évi 1 millió forint megtakarítást ered­ményeztek, az egymásnak átadott tapasztalatok felhasználásával pedig 180.000 forint a megtakarí­tás. Dómján Jánosnak, a kemkie- méii Gyufagyár műszaki dol­gozójának újítását, a rövid- gyufa gyártására vailó átté­rést a két tesstvérgyár is át­veszi, mellyel 700.000 forint megtiakiairíitáisrt érnek el. De nem kevésbé jelentős a Kö­kényes!, a szegedi Csallner és a budafoki Bá,tori-féle újítás sem. A Pártnak köszönhetünk mindent Ocsenás elvtárs rámutatott ar. ra, hogy az eddigi eredményeket a Párt irányításával érték el a dolgozók. A Párt állott a születő magyar versenvmozgalom bölcső­jénél és fejlesztette a szocializ­mus építésének már eddig is nagy eredményeket elért eszkö­zévé. De a megtett úton nem le­het megállni. Ffifeliadalunk a versenymoz- galom további szélesítése, fel­világosító, politikai munká­val valamennyi dolgozóinak bevonása. Dudás Mbálvné elvtársnő, a minisztérium küldötte a Sztalhá- nov-urozgaioim további szélesíté­sének eszközeiről, a sztaháino- visták feladatairól beszélt. — A Párt kezdeményezésére indított Sztahánov-mozgalmunk fejlődésének a tudomány és technika fejlettebb eszközeinek alkalmazásán kívül fontos előre- mozdítója volt, hogy műszaki dolgozóink is csatlakoztak a szo­cializmus építéséhez. Eddig meg­tett utunk a s.zeílemi és fizikai dolgozók szoros összefogásénalk eredménye. Ezt az együttműkö­dést kell továibberősifeni. Nők a sztahánovista mozgalom erősségei Beszélt arról az értékes íarta- 'lékerőről, melyet a nők képvisel­nek. A gyufaiparban 12 női szta- hánovista van. Eredményeik el­érésére az a cél sarkalta őket, hogy az évszázados elnyomásból kiszabadulva megmutassák, hogy méltó társaik a férfiaknak. • — Eredményeink növelése ösz­szefügg a békeharc fokozásával. Minden elért újabb százalék újabb erős ökő’.csapá? az impe­rialistákra és belső ellenségeink­re. Fokozzuk az éberséget a jobboldali szociáldemokraták ellem, akik mindenütt, igy mumkaverisenyűnkben is, gá­tat szabnak a fejlődésnek. — A Szovjetunió elvégezte előttünk az úttörő munkát és a mii sikereink eddigi és további feltétele is az, hogy uninél töb­bet merítsünk a nagy szovjet nép felbecsülhetetlen tapasztala­taiból! Ér tőkés, termékeny vita követ­kezett ezután Sorra állottak fel a résztvevők, hogy tapasztalataik átadásával!, megtett észrevételeik­kel, javaslataikkal járuljanak hozzá az első értekezlet nagy céljához, a szocialista munkaver­senynek új, fokozott lendülettel való továbbviteléhez. Segítenek a műszaki dolgozók Dómján János, a kecskeméti gyár újítója voít az első felszó­laló. Örömét fejezte ki afölött, hogy a kongresszuson megbeszél­hetik az eddigi eredmények to- vébbfokozásának módját. Hang­súlyozta, hogy ezek az eredmé­nyek azért jöhettek létre, mert a dolgozók .hallgattak a Párt szavára és a politikai felvilágo­sító munka nyomán megértették és magukévá tették a feladato­kat. A műszaki dolgozók nevében ígéretet telt, hogy az újító- és verseny mozgalom fokozásába n még szorosabban a dolgozók mellé állnak. He! inger Antal, a budafoki Gyufagyár szlahánoviiS'.ája kér! szót. — Eredményemet úgy ériem el, hogy először áttértem két gép kezelésére. 119 százalékos telje­sítményemet már így 255-re fo­koztam. De nem állhattam meg, az a felismerés, hogy jobb mun­kámmal moslinár nem a lökést, hanem mindnyájunkat szolgá- ■ om, új teljesítmények elérésére ösztönzött. így vállaltam «1 a szálvágó gépek kezelése mellett a szérítódobot is. Teljesítményem fgy 355 százalékra emelkedett. Majd újra módosítottam, a szá- rllódobra egy jelzőkészüléket szereltem, hogy a három gép ke­zelése minél biztosabb legyen. Uj normáimat a Koreai Héten 171 százalékra teljesítettem. Ugv érez­tem, hogy közös a harcom a koreai néppel A koreai hősök a méterekért harcolnak, hogy kiszorítsák a betolakodókat, nekem a perce­kért, a másodpercekért kell har- co nom, hogy legyőzzem a régit, az elavult munkamódszereiket. Kitörő taps követte Helinger Antal szavalt, amikor bejelen­tette, hogy az értekezlet tiszte­letére egy hónapon belül átadja egy munkás-társának tapasztalat- csere útján munka mód szereit. Majd niiegl'clrte észrevételeit a hecskemiéli gyár munkájával kapcsol a 111 au, rámutatva a liámozáik ni inuk újának fciliiilc- fcsségérr, a klait'h a n tartás hiá­nyára. ■Szekeres István, a szegedi gyár vállalatvezetője értélkelte ennek a tapasztalatcserének je'eutősé- gét, amely a három gyáir további jő munkáját lendíti előre. Kiss János és Bálori Gyula ismertet­ték a, gőzgépből visszamaradó víz gazdaságos kihasználására vonatkozó újításaikat. — Sztalhánov-mozgalom nálunk komoly ellenállásra talált kez­detben — szólalt fel Karlbauer Rózsa, a budafoki gyár sztghi- novistája. — Szívós felvilágosító munkával odáig jutottunk, hogy a dobozteremben rajtam kívül három társam szintén az én mód-' szerem szerint dolgozik. Az érte-1 kéziét tiszteletére vállalom, hogy még egy munkatársamnak át­adom módszeremet. Még alig ült el az üdtvözlő taps, araikor Musna elvtárs javasolta, hogy a kongresszus résztvevői küldjenek egy szeretetesomagot Koreába és üdvözlő táviratokat a Pártnak és a felsőbb szerveknek. Albert és Magyar elvtársak a szegedi Gyufagyárban alkalma­zott újítás óikat ismertették, mó­dosításokat ajánlottak a kecske­métieknek a rázógépnél és a do- bozkész'ílőgépeknél a selejt még kevesebbre való csökkentésére. Számon elvtárs Budafokról az üzemi pártszervezet szerepéről, munkájáról beszélt. — Helinger Antal volt nálunk az első kezde­ményező. Pártszervezetünk kez­detben elhanyagolta a tudatosító munkát, így hosszabb ideig ko­moly ellenállás mutatkozott meg dolgozónk részéről az újítások iránt. De a komimiimista példamuta­tás é,s a megjavított fel vilá­gosító mimikáink eredménye megmutatkozott, ma már né­gyen dolgoznak üzemünkben sztahánovista munkamód­szerrel. Legfontosabb feladatunk most ez után az ” érlekeizlet után a Szlahánov-mozgalomnak a töme­gek versenymozgalmává való ké­szé rsttése. Vegyen irányt min­den gyár pártszervezete arra, hogv felszámolja az ellaposodott egyéni versenyt. Mi vállaljuk, hogy üzemünkön belüli az egyéni versenyzők számát 1 hónapon belül 50 százalékkal emeljük. Etilhez csatlakozott Tamaskó István Szegedről azzal a fel­ajánlással!, hogy a. mostani 127 egyéni versenyző számát 160 főre felemelik. Bodnár Ernő a Fa- és építő­anyagtjpari Szakszervezett részé­ről szólalt fel. Hangsúlyoz'a, hogy a sztahánovisla munka ver­seny-mozgalom kiszélesiiése ér­dekében (ki keli bővíteni az újító és é-munlkás köröket, a jó dol­gozók nagy tömegeinek bevoná- násável. A Sztabánov-kilr legyein az egész gyár élcsapata, mely kiépíti kcpcsolatalt a dolgo­zik s céles rétegeivel, vezeti, irányítja, fejleszti is fo­kozza a versenyt. Legyen a főcél1 az, hogy egv egész gyár sztaná- novista munkamódiszerrel dolgoz- zék. Az ifjúságot is vonjuk be Az űjítóraozgalom a munka- verseny függvénye, legyen ez nemcsak a műszaki, de a fizikai dolgozók szívügyévé is. A nűk mellett építsünk a másik erős tar- talékicsapatra, az ifjúságra is. Támogassuk a fiatalok iendü.eies kezdeményezőkészségét és a ta­pasztalatátadást fokozottan vi­gyük az ifjúság felé. Az esti órákiba nyúlt értekezlet tanulságait Janza elvtárs fejezte be zárószavaiban, amikor az! mondotta, hogy ez az értekez et határkő a gyulfaiipar életében. A résztvevőknek útravaióul hang­súlyozta, (hogy az értekezleten hallottakat vigyék el saját mun­kahelyükön minden dolgozóihoz, hogy: az értekezlet belöltise az! a célt, amiért összehívták: iegven el ül dili ója egv új, ugrásszerű tér. melési fejlődés! biztosító, széles alapokon nyugvó anunkaverseny- nek. T’-eilvívla a figyelmei a párt- szervezetek feladataira, kii önös tekinlct'el a nemsokára megn- du'ó oktatásra, meri a dolgozóik ideológiai képzettsége az egve- d'üli szilárd alapja a termelés eredményeinek. Az értekezletet a fcecskemé'i Gyufagyár énekcsoportjámak sze- repése és az in'e.rnacionálé zárta be. Szeptember 16—17-én tartják meg a magyar erdőmunkások első országos tanácskozását A magyar erdőmunkások kül­döttei szeptember 16—17-én tart­ják meg Budapesten első orszá gos tanácskozásukat. A tanácsko­záson mintegy 250 küldött vesz majd részt. A küldöttség tagjait 80 százalékban fizikai,- 20 száza­lékban pedig szellemi dolgozók, bői választották. A tanácskozá­son megvitatják azokat a mód­szereket, amelyekkel végkép fel lehet számolni az erdőgazdaság terén a rablógazdálkodást. A tanácskozás helye a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete székházának (Bu­dapest, VI., Jókni-u. 6.) nagy­terme lesz. Az átszervezés a Jánoshalmi Erdő Kirendeltségnél újahh lendületet vitt a munkába Átszervezték a szegedi Erdő- gondnoksáig Jánoshalmi Kiren­del Is égét. Az átszervezést az egész személyzet örömmel fo­gadta, meri ezzel megtisztult az erdőgazdaság a reakciós ter­melési osztályvezetőtől és szám­vevőiül is. Megszűntek az akla- halmoziások. a szakszemélyzet kikerült működési területére, az erdőbe. Működési terüietü- k'ön üzemegységekbe tömörül­tek és közvetlenül viszik a munkát, nem úgy, mint eddig, hogy az irodából irányítottak. Szakszerűen vezetik a munkát a most folyó fiatal erdősítések ápolásánál és tisztításánál. A munkások örömmel végzik el a rétjük bízott munkákat. A bri­gádversenyben élenjár T okod i Júlia erdő ápoló brigádja. Az őszi erdősítésre kerülő területek szakszerű előkészítése már befejeződött. Ebben nagy segítséget nyújtott a gondnok­ságnak a borotai gépállomás 2 Sztalinyece. Ezek lehetővé fél­ték, hogy a legnehezebb talajt is jól előkészíthették. Folya­matban van az 1951. évben er­dősítésre kerülő területek szak­szerű megmunkálása is. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents