Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-07 / 127. szám
Gépállomásaink megyei értekezletén vitatták meg a soronkövetkező feladatokat A szerződéskötésben a madarasi gépállomás vezet A nyári munkák befejezése után megyénk gépállomásai értekezlete. tartottak Kecskeméten és egésr napos megbeszélésen értéke.ték k: a nyári .«tényben végzett munkát s beszé.ték at a soronkövetkező fe adatokat. Az értekez.eten megjelent a Megyei Pár.bizo.tság, a Défosz megyei szervezet képviselője, a Défosz járási titkárok, az ÁMG országos és megyei központ kiküldő. lei, valamint a gépé lomá- sok vezetői, pol tikai fele.ősei és az üzemi bizottság titkárai. Az értekez.etet Békési István elvtárs, az ÁMG megyei központ politikai osztályénak vezetője nyitó.ta meg. — Nagyjelentőségű ez az értekezlet szamunkra, mert munkánkat nagyje.en.őségű, különös viszonyok között végezzük. Nekünk, afck Partunk vezetésével és irányításával végezzük munkánkat, tudnunk ke.i, hogy — Rákosi elvléirs szavai szerint —- „nincs égüres tér, mert abo. mi ■neun vagyunk, ott az e.lensóg végzi ro-mboló munkáját“. Ezért kell nekünk állandó harcot folytatni munkaterületünkön és ébe- Ten őrködve arra törekedni, lho.gy azt a nata más harci fe.- adatot, me vet Pártunk tűzött ki eltlbünk, maradéktalanul el is végezhessük. Csak a termelés fokozásával, a .munkánk maradéktalan végrehajtásával tudunk megsemm sí tő csapást mérni az ellenségre. Ezen keresztül tudjuk erősíteni a bé- ketálbort, me vnak élén a szovjet nép és a nagy Sztálin álL Az értekezilet első napirendi pontjáról, az új bérezési rendszer bevezetéséről Haustylik elv- társ, a Défosz megyei központ titkára beszélt. Aláhúzta annak jelentőségét, hogy az értekezleten félten vannak a Défosz megyei és járási szervezetének Ságjai és a gépállomásokkal együtt érfcégépáüomások és a Défosz szervezetek együtt működésének -eddigi hiányosságairól, a sok helyütt fennálló hatalmi ellen.étek- ről szólott. Kihangsúlyozta, hogy a Défosz ugyanazért a cetért dolgozik, mint a gépállomás. A második nap rendi pontot Mészáros István elvtárs, az ÁMG megyei központ vezetője ismertette. A nvári munkák kiértékelése során, melyet a megyei gépállomások a cséplé-Jhen 139, inig a barlóli án. tuba n 103 százalékbian végezlek el, részletesen fe.tárta azokat a hibákat, amelyek a nyári idény még jobb eredményei akadályozták. Majd áttért a soronkö- ve.kező feladatokra, az őszi munkákra. — Az őszi idény igen fontos szakasza a munka szerződéses biztosítósa. Megyeközponti viszony.atban eddig ezt 49 százakéban biztosítottuk. Legjobb eredménnyel a madara«! gépállomás vezet, amely edd.g 121 százalékban kötő. t szerződést. Mészáro-s elvtárs foglalkozott a tervfelbontás jelentőségévé., a uők és fiatalok folkozot.aJvb felvételével a gépállomásokra, majd külön hangsú yozta a verseny mozga.am újjászervezésének fon.osságát. — Az őszi idény alatt a mun- kaiversenyt leljesen új alapokra fektetjük éh átfogókba tesszük. A verseny állását hetenként értékeljük és ismertetjük valamennyi gépállomásunk felé. Külön fogta.kozunk a sztahanovista brigádok, az ifi és női traktorosok eredményeivel. Ellaposodott papírforma helyetti épí.ó, eleven verstan ym o zg a tusait s zen e zunk. Kü ön foglalkozott Mészáros elvtárs a tapasztalatcsere, mun- kamtódszerátadás és újítások kór. désével is, a személyzeti és káder-kérdéssel. Az ál omásvezetők idegenkednek töblb helyen a női j munkaerők alkalmazásától, ez az oka, hogy a megye területén un tm dosszié 1.2 százalék a női dolgozók szánna. Kitért a Gépállomás Tanács- értekezletek megiszervezé-sére is, kiemelve jó példaként a jakahszállisi gépállomást, ahol komoly előkészület történt az értekezletre, rossz példaként a mélykúti, solli és páJiit gépállomást, hol a Tanács-ülésen egy- á’lla án nem fogta koz ák az őszi nvunkakikal, lényegtelen problémákat tárgya.lak csupán. j > A hozzászólások után Békési elvtárs az őszi munkálatok helyes megszervezésének és beindításának politikai -fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az őszi csata megnyeréséhez komoly politikai fe.készültségre van szükség. Leg.dlön.öbb feladat az erős, mé.yreható nevelő ■munka a do gozó parasztság körében. — Gépállomásainkon biztosítani kell a Párt élenjáró szerepét. A kommunista do.go-zókból alakított aktiva-osoportokon keresztüli szervezzük/ meg a népneved csoportokat, melyek majd jó munkát végeznek. Tartsuk szem előtt, hogy ahol él a Párt, ott nincs hézag a sorainkban és -a munkában s ncs .emaradás. Békési elvtárs beszélt a terv- felbontás fontosságáról és a tervnek kom.mun.sta példamutatással való maradéktalan teljesítéséről. , — Kommunista becsülettel, szívvel, lélekkel harcoljunk a nagy célért, tervünk maradóik tálán végrehajtásán keresztül, a magasabb teljesítményekke. az ötéves terv teljesítéséért, a szocializmus továbbépítéséért! kelik kJ azt a munkál, mely szorosan egybe ils taapesolódik. Kulák férkőzött sorainkba... iMaijd áttért az áj bérezési -rendszer bevezetésének szükségességére és jelentőségére. — Rákosi elvtárs még 1948 februárjában megmondotta, hogy olyan bérezési rendszert kell kidolgozni, «mely egyszerű, világos, és ■amelyből a munkás köny- nyen ki tudja számítani kerekeiét. A nehezen áttekinthető, bonyolult bérezési rendszer akadályozta a termelés fokozását és ez a hiba megvolt az ÁMG eddigi bérezést rendszerében is. A pontrendszer nem volt egyszerű és világos, bonyolult számítással sem tudta a traktoros, hogy mennyi lesz a keresete. Ez gátjává vélt a munkaverseny szélesedésének is és nem egy esetben alkalmat adott a visszaélésekre, bércsalásokra. Az új bérezési rendszer nem pcmtérték-ben mutatja meg a -végzett munka eredményét, figyelembe vorsrl a munka körülményeit és magasabb béreket állapít meg olyam esetekre, amikor a munka elvégzése nehezebb. Az észszérüsítéssel elért teljesítményekért is magasabb keresetet biztosít. Halustyik elvtárs a továbbiakban vázolta azokat a feladatokat, me yek a gépállomások üzemi bizottságaira és a Défosz bi- zalmiakra várnak az új bérezési rendszer megismertetése érdekéiben, majd kihangsúlyozta az őszi versenytnozgalom helyes, az cdd'g'raél sokkal jobb megszervezését, a munkák tervszerű biztosítását, a dolgozó parasztság •meggyőzéséért folytatott állandó és egvre fokozódó fervi ágoslíó munkát. Az elhangzott hozzászólásokban a gépá lomások do gozó aláhúzták az új bérezési rendszer bevezetésének idősze-fl szükségességét. Borbély elvtárs a Megyei Pártbizottság részéről e Kedves tagtársak! Megyerikben mindenütt szép eredménnyel folyik a termelőcsoportok fejlesztése. A kulákok acsarkodó gyűlölettel igyekeznek eltántorítani az egyénileg dolgozó parasztokat a belépésül, de nem egy helyen maguk próbálnak befér- közni a csoportokba. Okulásképpen mondom el most a Népújságon kérésziül a mi csoportunk történetét. Tanulságos történet, mely megmutatja, hogy miért van szükség a kétszeres éberségre a cso- portfejlesztéinéi. Mi a megalakulástól napjainkig hatalmas harcot folytattunk közénk befurakodott ellenséggel. Példa vagyunk rá, hogy hova juthat ej egy termelö'csoport. ha a kulák beférkőzi megbízottját sorainkba, aki azután dolgozónak álcázva magát, megbújik és rombol soraink között. így férkőzött be közénk mindjárt a megalakulásor B. Szabó István is és bandája, akik a szétzüllés felé vitték a cső. portot. Erőnk gyenge volt, az éberségünk is hiányos, így az ellenség nyugodtan garázdálkodhatott, míg segítséget nem kértünk a megyei és járási pártbizottságtól. A Párt segítségével kisöpörtük sorainkból a (kártevőket. Létszámban megfogyatkozva, de tettekbrn megerősödve maradtunk a csoportban és kezdtürik új munkát kilencen. Tagságunk létszámát nehéz munkával sikerült 34 főre felemelni. Újabb támadás ért bennünket, de leszűrve az előbbi tapasztalatokat, az újabb ellenség kisep- rüzése már könnyebben ment. Ilyen körülmények között dől goztunk egy évig 496 hold szántón és 23 hold szőlőbirtcikon. Az ellenség -csinálta helytelen vetésterv miatt a rendes munkálatok többszörösét kellett végeznünk, de tagságunk nem csüggedt. A (kitartás, a szorgalmas munka és ezen keresztül jövedelmünk fényes győzelem lett az osztályelknség felett. A környékbeli egyénileg dolgozó parasztok is meglátták, hogy értelme van munkánknak, mert a legutóbbi taggyű.ésen létszámunk 52-re, földterületünk pedig 800 holdra emelkedett. De ez a szám"itovábbra is emelkedik és amennyivel erősebbek leszünk mi, annál inkább törpül a Kiss Péterek, a Kulcsár Sámuelek, Sürediek, Ferenciek hatalma, akik kélségbe- esotten akarják útját állni azok boldogulásának, akiket már nem zsákmányolhatnak ki. Termelőcsoportok, elvtársak! A mi esetünkből okulva vonjátok le a tanulságot. Legye ek éberek, világwsiisálok fel dolgozó tagja'- tokat, folytassátok kíméletlen bar. cot az osztályellenséggei, a kulák Sággal szemben! Kiss Bálint Szabadszállás Petőfi termelőcsoport. Népnevelőink munkáját segíti eio a NÉPNEVELŐ füzet olvasása A magyar parasztküldöttség látogatása Uzbekisztán kolhozaiban A Sztálin nevét viselő cukorrépa termelő szovliozban D. Zseda- csevszkij, a szovhoz igazgatója szép cukorrépa példányt mutat a vendégeknek. A szovhozbum mesterséges öniözfls mellett folyik a munka. A küldőitek jókedvűen beszélgetnek a Vorosilov-koliioz sztahanovistáira,1. Balról—jobbra: Ergiashaj Dadohucv brigádvezető. a Szocialista Munka Hőse, Surányí Éva magyar küldőit. Gr.;ine Ralim;; tova híres sziahánovisla es Naskim hej Szollcv koihoz- paraszt, a Szocialista Munka Hőse A koreai népi demokratikus köztársaságban bevezet tők az áliía- lánots lankötetezetisége't. írni tanulnak egy phetijani eiemi iskola kisdiákjai.
