Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-06 / 126. szám

Ágó József elvtárs parasztküldött Gát éren beszélt a Szovjetunióról

Beszámolója után 8 dolgozó paraszt azonnal belépett

a termelőcsoportba

Ágó József elvtárs a Szovjetunióban látott élményeiről Gátéren beszélt legutóbb. A dolgozó parasztság nagy érdeklődéssel és várakozással hallgatta a beszámolót és bár Ágó elvtárs szerint több nap is kevés lenne a látottak elmondásához, a felveteti kérdések mindegyikére megadta a kielégítő választ

— Meglepett a szovjet emberek vendégszeretete, különösen Tüskeidben. Csókkal fogadlak bennünket, engem egy 64 éves bajuszos ember úgy felkapott, hogy elcsodálkoztam rajta, egy ilyen idős emberbe hogyan szorulhatott ekkora erő.

— Ezen a vidéken az kötötte le a figyelmemet, hogy mindenütt cnatomarással öntözik a földet. Olyanok ezek a csatornák,-mint a testben a vérerek. Itt nem fohászkodnak az esőért, maguk segítenek a hiányosságokon. A földeken munkájuk legnagyobb részét gépekkel végzik. A munkát a gépek segítségévéi olyan ügyesen szervezik meg, hogy egy ember feleany- nyit dolgozik fizikai erejével, mint nálunk és sokszorosan jobban él

— Ezen a vidéken főleg gyümölcsöt és gyapotot termesztenek. Az emberi erőt csak vizeresztésre, kapálásra és kaccsotásra fordítják,

no meg a jószágkezelésre. De itt is nagyobbrészt gépekkel végzik a munkát. Az egyik szovhozban mindnyájunknak fehér köpenyt kellett húznunk, mielőtt az istállóba beléptünk volna, annyira ügyelnek a tisztaságra.

— Megnéztük a marhaállományukat is. Olyan jól tejelő teheneik vannak, hogy évente 6—S ezer liter tejet is ad egy tehén. A jószágokat nagy gonddal kezelik. Az agronomusok állandóan figyelik, hogy melyik az a takarmány, amelynek segítségével növelni tudják a tejhozamot. A fejest gépekkel végzik és olyan tisztán, hogy ahhoz semmi piszok nem férhet.

A Szovjetunióban tisztában vannak azzal, hogy mit jelent minél nagyobb földterületen gazdálkodni. Taskentbeu a kolhozelnök elmondotta, hogy megérkezésünk előtt egyesült $ kisebb kolhoz, mert a nagyobb területen jobban ki lehet használni a gépeket és több az eredmény. A figyelmünket az ragadta meg legjobban, hogy mindhárom kolhozban más nemzetiségű dolgozók élnek és mégis nagyszerűen megértik egymást. Ez bizonyítja a szovjet nemzetiségi politika nagyszerűségét. Megfigyeltem azt is, hogy náluk nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik a munkás, a paraszt, vagy

éppen értelmiségi, mert mind egyformán öltözik.

— 8—10 ezer rubel és 20—25 mázsa gabona évi jövedelme van egy-egy kolhozparasztnak, ezenkívül háztáji gazdálkodás, jószág, miegyéb. A kultúra, a szórakozás is biztosítva van, mert amikor a Sztálin-kolhozhoz értünk, virággal, zenekarral fogadtak bennünket és éppen akkor mérkőzött labdarugócsapatuk egy másik kolhoz csapatával. Itt megnéztük a kot hozparasztok lakását. Minden házban villanyt, rádiót, szép szőnyegeket találtunk.

— Az öregek nagy megbecsülésnek örvendenek. Az évvégi elszámolásoknál minden kolhozbau visszatartanak eyg bizonyos százalékot, amiből az öregek élnek. Ebben a kolhozban láttam, hogy egy S4 éves kolhozparasztot az egyí-k jelenlevő miniszter a karjába kapta és úgy vitte át az egyik hídon, nehogy belecsússzon a vízbe. Sincs kivétel férfiak, nők közölt sem. a nők is ott találhatók a vezetőhelyeken és munkájuk után megkapják a kijáró tiszteletet is.

Ágó elvtárs beszámolója után 8 dolgozó paraszt jelentkezett azonnal és kérte felvételét a gátéri ternielőcsoportba.

Kocsis Jáxspf jó úton jjár

Jó öt esztendeje már, hogy Kocsis József felszabadult. Erre a napra mindig úgy emlékszik visz- sza, mint a születésnapjára. Az ű igazi élete akkor kezdődött el. amikor a szovjet katonák kezetfogtak vele. Akkor már éppen negyedik esztendeje cselédeskedelt a kóláknál, R. Nagy Mihálynak Dolgozott látástól-vakujáiig. Még ki sem világosodott, gazdája már felrázta: — Dologra, Józsi, na gyorsan- gyorsan, hasadra síit a nap.

.-ti' utolsó esztendő utolsó hónapjában egyre nyugtalanabb volt R, Nagy Mihály álma. Túlságosan közelről döröglek az ágyúk. Esténként kinn állt reszketve az udvaron és nézte az ágyúik tüzének felvillanását. Naponta száguldoztak a németek gépkocsijai... visszafelé. R. Nagy Mihály félt.

Egy napon bútorokkal megrakott tehergépkocsi robog a faluból kifelé. Menekültek az urak. Menekült volna R. Nagy Mihály is, de sajnálta itthagyni a vagyonát, a nyolcvan hold földjét. „Egy szekérre nem fér fel úgysem — vigasztalta magát. Jobb, ha itt marad, mert ez a rongyos népség széthordand mindenét.“ Így vélekedett cselédjéről és a többi földnélküli szegényparasztokról. R. Nagy Mihály tehát maradt a helyén, közben vitte a hírt komáinak, hogy verik ám vissza az oroszokat. Nem hitte el senki, még a hozzáhasonló kulákok sem.

— Alig hiszem Mihály... Nagyon itt dörögnek az ágyúk és a németek futnak, mint a nyulak — mondta szomorúan az egyik szomszédja. R. Nagy Mihályban ilyenkor megremegett a lélek:

*

Esős őszi napon robogott keresztül a falun az első vöröszászlós páncélkocsi. Nyomában, mint a fergeteg, száguldott a többi. A fajúban végétért a háború. Sokan örültek, voltak olyanok, akiknek nem tetszett a dolog, de voltak olyanok is akik tétován, szinte dermedten fogadták az eseményeket. Kocsis József például nem tudta, örüljön-e a dolognak, vagy sem. Csak állt és nézte, még nem tudta, még nem érezte, hogy sza-' bad. hogy felszabadult.

Egy napon három szovjet katona költözött a házba. R. Nagy' Mihály még jobban remegett- Alig | mert végigmenni az udvaron. Kocsis József viszont annál többet mutatkozott. Dolgoznia kellett j Egyik nap megszólították a, káto- i

nák; barátságosán mondhattak valamit, de ö egy szót sem élteit. Akkor értette csuk meg, hogy barátkozni akarnak vele, amikor a katonák kezüket nyújtották feléje.

— Sztyepán — mondta egyikül, a nevét. Kocsis József is megmondta a magáét. így kezdődött a barátság. Egyszer benézlek hozzá az istállóba. Olt látták meg a fekhelyét, ott érdeklődtek, hogy hol az ünnepi ruhája. Kocsis József nagy nehezen magyarázta meg, hogy olyan neki nem is volt soha. Szlyepán a fejét, csóválta. Intett egyet bajtársának és bementek a gazdához. Hangosan beszéltek, végül Sztyepán elszaladt valahová. Tolmáccsal jött vissza.

— Tudod-e, miért nincs ennek az embernek ünneplő ruhája? — kérdi Sztyepán R. Nagy Mihály tót.

— Mert ingyen dolgozik neked és ezért van sok ünneplőd. Adjál a munkásodnak csizmát és ruhát hamar, adjál neki rendes fekhelyet is, olt nem alhat tovább — mondták a gazdának.

Így történt, hogy Kocsis József lábán először volt új csizma, új ruha.

•

A faluban megalakult a föld osztó bizottság és megkezdték a földosztást. Kocsis József is kapott öt holdat, így a maga embere lett. Munkához látott és kezdett örülni az életnek és most már örült a szabadságnak is. Most' érezte csak, hogy felszabadult, most tudta csak meg, hogy mi is történt tulajdonképpen. Megalakult a pártszervezet is és Kocsis József úgy érezte, oda kell mennie, oda tartozik ö is. A Pártban sok mindent megtanult, megismert, gondolatai egyre gazdagabbak lettek. Az eddig hallgatag ember ből egészen más embert nevelt a Párt.

Esténként összeültek szomszédjaival, Kozma Ferenccel és Kerekes Mihállyal. Ilyenkor az ország dolgáról beszéltek.

— Én azt mondom, komám, nagy dolog ez a hároméves terv

— mondja Kocsis József. — Nekünk is meg kell mutatnunk, hogy mit tudunk, de persze, nehéz dolog ez igy, ahogy vagyunk — teszi hozzá elgondolkozva.

— Úgy kellene gazdálkodnunk, ahogy a Szovjetunióban gazdálkodnak. Olvastam, hogy mi mindent termelnek ott, képeken láttam, hogy boldogan élnek az emberek — mondja Kozma Ferenc.

*

Termelőcsoport, alakult a jalu- ban. „Vörös Csillag“ lett a neve. \yolc tagja van a cső port mik. nehezen boldogulnak még. Nem tudják, hogyan is kezdjenek hozzá. Úgy vannak ezzel, hogy valami nagyon nagy dolgot szeretnének csinálni, de nem tudják, hol is kezdjék el. A kulákok azt beszélték, hogy az emberek nem férnek össze, hogy hamarosan szétzüllik a csoport. Törték a fejüket a kulákok, mit kellene tenni, de nem találtak ki semmi okosat. R. Nagy Mihály hetekig ki sem mozdult a házából. Egyszer megleste Kocsis Józsefet, egykori cselédjét.

— Gondolkoztam felöled sokat, te Józsi. Látom én, hogy nehezen boldogulsz az öt holddal, nálam könnyebben lennél — mondta R- Nagy Mihály. — Hozzám jöhetnél, nem lenne gondod semmite. Persze, a Pártból kilépnél. Nem neked való a politika úgysem. Urak dolga az. A közösök amúgyis tönkremennek. Meg aztán a bajuk is meggyűlik majd hamarosan az amerikaiakkal — magyarázta a huták.

— Ha csak annyi eszem lenne, mint magának, el is hinném, amit mond. Egyszer már becsapott, igy eszem ágában sincs, hogy magához menjek cselédnek. A Pártból meg nem lépek ki semmi pénzért, ezt írja fel magának, nehogy elfelejtse és mégegyszer ezzel jöjjön nekem — felelte Kocsics József.

! Másnap elment a lérmelöcso- ' portba, az elnököt kereste, l-'addi Pált.

I — Eddig azért nem leptem be, mert tudjátok, messze van a föl- Idein, de csináljunk már valamit, j hogy én is közétek tartozhassak. i Meg akarom mutatni a kulákok- nak, de a falunak is, hogy erősödünk — mondja az elnöknek. Nem) telik el egy óra sem és Kocsis József elégedetten mosolyogva megy végig a falun. Csoporttag lett. i

Kocsis József élete kiteljesedett. * Elindult azon az úton, mely a falu népét viszi a felemelkedés, a boldogság felé. Kocsis József nem egymaga megy ezen az úton, a hozzá hasonló do’gozó parasztok ezrei tapossák ezt az útaf, mely egyre i könnyebb lesz. Egyetlen hatalmas család ez, a■ szocializmust építő népek nagy családja. Életük egyre szélesebb lesz, ezért tudja. Kocsis József is, hogy jó úton jártnak, |

Gépállomásaink nyári idénymunkájának tanulságai

Komoly feladatot jelent ÁMG összes dolgozói részére, hogy az őszi munkákat jól és időben elkezdhessük, mert ez a biztosíték arra, hogy a tervünket teljesítem is tudjuk. A nyári tervünket megyei viszonylatban a kővétkezőképpen teljesítettük.

Tarlóhántás 103.1 százalék, csépi és 139 százalék.

Tervünk teljesítésében nagy segítségünkre volt Pártunk Megyei Bizottsága éis a járási bizottságok. Nyári idényünk alatt nagy figyelemmel kísérték a munkákat és nagyon srik- szor útbaigazításokkal, hasznos tanácsokkal segítettek a nagy problémák megoldásában. Ellaposodott szerződéskötési 'kampányunkban a Párt nyújtott segítséget, mikor iránymutalá- sára. átszerveztük és új lendülettel fogtunk az agitációs munkához.

A taggyűlések megtartása után gépállomásaitokon mindenütt megjavult a munka. A taggyűlésen elhangzott kritikák után a hibákat kiküszöböltük és szinte ugrásszerűen jelentkeztek az eredmények. Eredményeink különösen a munka versenyek né! voltak ki- mu láthatók.

Komoly köszönettel tartozunk a megyei sajtónak, mely na pofa fogtol közölt gépállomásaink termelési eredményeivel és a nagy olvasótáborral ismertette élenjáró dolgozóinkat. Nagyban segítségünkre voltak a Défosz és a többi népi szervek. A faliújság, viHámtábla is nagyban elősegítette a munka- verseny kifejlődését és itt ki kell emelnünk a kiskunfélegyházi gépállomást, ahol a faliújságot naponként vezették.

Munkavers e n yünk n e'k n a gy lendületet adott a terv szétbontása egyénenként a dolgozókra. Mégis előfordult Olyan esett, hogy az állomások vezetői nem tartottak tervisimer- tetőt, nem adták a traktorosok kezébe a tervlk'önyvet. A bácsalmási gépéljl omláson például az ellenőrzés f oly aulán kitűnt, hogy a do'lgozók nem ismerték a tervüket.

Amikor a tervkönyveket kértük a dolgozóktól, azt válaszolták, hogy az áillomásve- ziető nem akarja, hogy náluk munka közben össze'pisz'koiód- jék. Gépáll lo.másaink vezetői nem fordítottak elég gondot az ifjúság és a nők versenymoz- galmának kifejlődésére. Égért elsősorban a közpon kinfaart terheli a felelősség, mert magunk

az i sem foglalkoztunk behatóan a versenyeredményekkel.

Egyes gépállomásainkon mutatkoznak az önelégültség jelei. A gépállomások pártszervezetei elzárkóznak a falusi párt- szervezetektől és azt várják, hogy azok keressék fel. Ugyanez mutatkozik a tszcs párt- szervezetekkel szemben is, és sok esetben seim az egyikkel, sem a másikkal kapcsolatot nem tartamaik. Ez annyit jelent, hogy módot adunk az ellenségnek a közénk való beférkőzésre és egyben az éberség eltonipuiására.

A m ü szaki vonalon is jelentkeznek a hibák. A gép'áilotolások több helyen nem javították meg gépeiket gondosan; az idény közepén sorozatosan mentek tönkre a gépek. Iskolapélda erre a sziakmári gépáí- Loimás, ahol egy nap alatt három erőgép ment tönkre. A csiéptós ideje alatt előfordult, hogy a gépállomások vezetősége nem ismerte a dülöbeosz- tást és erőgépeket olyan területekre küldött, ahol leszerződött t'arlóhámitás nem is volt, mint például Tiszakécskén. — Előfordult olyan eset is, hogy a gépállomások vezetői helyett a községi jegyzők, továbbá az operatív bizottságok irányították az ÁMG gépeit- A tavaszi 'kampány alatt jó teljesítményt elért traktoros dolgozóknak kiadott prémiumokat nem használtuk fel a nyári jó munka fokozására.

A termelés alapja a terv és csak az az állomás tud eredményeket elérni, melynek minden tagja tökéletesen ismeri a gépállomás tervét. Annak ellenére, hogy központunk felhívta az állomások figyelmét a terv gondos tanulmányozására és ismertetésére a dolgozóik előtt, több állomásvezető nem ismerte a tervet.

A nyári idény alatt nemcsak a traktoros dolgozók, de a gépállomás vezetősége is teljesen elhanyagolta a tanulást, az oktatást. A cséplőgépeknél nem folyt tökéletes oktatás.

Arra törekszünk, hogy a. nyári idény alatt előfordult hibákat haladéktalanul kijavítsuk az őszi munkálatok sikeres végrehajtása érdekében.

A hibák őszinte feltárásával okulunk és az őszi kampányt már úgy szervezzük meg, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek.

Mészáros István, ÁMG Megyei Központ vezetője.

A lm jai erdőgazdaság dolgozói lelkesen készülnek az erdőmunkás kongresszusra

Raján az 1—11. erdőgazdaság dolgozói lelkes örömmel készülnek a szeptember Ili—11-én . megtartandó erdőmunkds kongresszusra. Soraikból négy küldött fogja képviselni őket a kongresszuson, akikre komoly feladatok hárulnak. Küldötteinknek a kongresszuson ismertetniük kell majd eddig végzett munkánkat, erdőgazdaságunk problémáit, bevezetett munka-ütemezésünket, mellyel eredményeinket elértük és azokat a terveinket, mellyel munkánkat tovább fokozni igyekezünk. A kongresz- szus egyben megismertet majd bennünket többi erdőgazdaságaink eredményeivel, melyeket hasznosítani tudunk majd további munkánkban.

A kongresszus másban is segítségünkre lesz. Szocialista termelésünk növelésében. Küldötteink személyes megbeszéléseik soréin alkal- mat és módot fognak találni arra, hogy a munkaversenyek további megszervezésével kiszélesíthessék az erdőgazdaságok dolgozói között

a versenyszellemet és a brigádmozgalmat. Dolgozóink tudatában vannak annak, hogy csakis a termelékenység növelésével tudják élet- színvonalunk további emelkedését biztosítani és a szocializmus építésében az erdősilett Magyarország mielőbbi megvalósítását elérni.

A kongresszuson hálánk és szeretetünk jut majd kifejezésre Pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk iránt, akinek tanításai és útmutatásai vezettek eddig is munkánkban. A kongresszus eredményei pedig számunkra újabb lendületet fognak jelenteni, hogy a kongresszus tapasztalatai, gyakorlati útmutatásai még erőteljesebbé tegyék munkánkat, hogy tovább erősíthessük a Fzovjetunió- rczetic béketábort.

Rajéin a kiildöttvéilasztást a napokban, míg Kalocsán szeptember S-án ejtjük meg.

Gruber György, a bajai erdőgondnokság dolgozója