Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-28 / 145. szám

a Az ötéves terv beruházásai |A kiskunmajsai építkezéseken a gépesítés nagyarányú fejlődését jelentik | eltávolították az ellenséget kecskeméti Magasépítő Nemzeti Vállatatnál Azóta jól megy a munka, túlteljesítik az új normákat Lüktető, eleven élet folyik a kecskeméti Magasépítő Nemzeti Vállalat központi telepén. Hint egy nagy orsóról, úgy futnak szét innen a szálak a megye száz és száz helyén folyó építkezésekhez. Hatásköre, tevékenysége egyre szé­le süt. Amilyen mértékben valósul­jak meg megyeszerte ötéves ter­vünk nagyszabású építkezései, be ruházásai, olyan mértékben hárul­nak egyre nagyobb feladatok épí­tőiparunkra, hogy lépést tudjon tartani a fejlödésdiktúlla lendület­tel. Gyors fejlődés A kecskeméti Magasépítő KV egy szövetkezetből alakult, amely 19iö-ben 40 tagból állott. Az álla. iuosításig javításokat, átalakításo­kat, egészeit kis gazdasági építke­zéseket végzett. Az államosítás, majd' hároméves tervünk megszü­letése meguövekedett feladatok elé állította és komoly tényezővé tet­te a vállalatot. 1949 márciusában még csak 130 dolgozóval kezdtek meg első nagyszabású feiadain- kat, az Örkényi és bugaci állami gazdaság építkezéseit. Augusztusban a dolgozók létszáma már ezer főre szaporodott és meg­kezdődtek a nagyarányú tervépít­kezések. Mindjárt csak Kecskemé­ten felépült a kétemeletes MAV- lakóház és a Gyufagyár raktára. De bekapcsolódott a vidék is. Mun­káslakások, szülőotthonok, gépál­lomások, iskolák, tanító- és orvos- la'kúsok épühek. Az ötéves terv hatalmas arányú építkezései még nagyobb feladatok elé állították a vállalatot. Ezév márciusától kezdve rohamos lép­tekkel indult meg a fejlődés. A megnövekedett feladatok szüksé­gessé telték a dolgozók létszámá­nak még fokozottabb emelését. .Tű. lius és augusztusban a munkáslét­szám elérte a tetőpontját, az ösz- szes dolgozók létszáma többezer lőre emelkedett. Az egykor, alig néhány emberrel dolgozó szövetkezetből így vált népgazdaságunk hatalmas építke­zési terveit végrehajtó eszközévé a Magasépítő KV. S az ötéves'terv nemcsak rajta keresztül ad fel­mérhetetlen értékeket a dolgozók­nak, de a« üzemen belüli beruhá­zásokkal leszi lehetővé, hogy a vállalat lépést tudjo-n tar­tani a folyjon növekvő fel­adatokkal. A majdnem egymilliós ezévi be­ruházási összegből gazdag eredmé­nyek születtek. A növekvő szocia­lista termelés egyik fő alapja a gépesítés, ez a céj érvényesül népgazdaságunk minden területén, Lj, modern gépek, korszerű felszerelések teszik ter­melékenyebbé a munkát az épít­kezésben is, és szabadítják fej a kétkezi munkaerőt A hajtóerőt szolgáltató robbanómotoros gépek, a korszerű gépi szállító eszközök és például a vertikális üzemekben a jórészt teljesen gépesített mun­kafolyamatok nem kis részben já­rultak hozzá, hogy a Magasépítő KV napról-napra nagyobbszabású eredményekről számolhat be, a muukaverseny, a Sztahánov-moz- galom szélesedése terén. Uj teher­autók, személygépkocsik és motor- kerékpárok küszöbölik ki a távol­ságot és teszik lehetővé a gyors, pontos irányítási, a több helyen folyó munkák összefüggő, tervsze­rű menetének biztosítását. De ezt a célt szolgálják az új, korszerű irodai felszerelések is, megköuy nyítve a műszakiak munkáját. Kern lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk azokról a szociális és kulturális juttatásokról, melyeket ugyancsak a tervberuházások adtak a dolgo­zóknak. Ha összehasonlítjuk a múlt rendszer ilyen formájú „gon­doskodását" a szocialista államé vaj, láthatjuk ennek jelentőségét. A különféle segélyek és juitalások, a vállalati orvos beállítása, az üdültetések és sok egyéb alapján lemérhető a beállott változás. Dt ugyanez a helyzet a dolgozók kul­turális jogainak biztosítása terén is. Az üzemi könyvtárba csak ez év folyamán 500 új könyv •került, melyeket az építkezési körzetek­ben jórészt szét is osztottak. Kés. 1 kény film vetítőgépet is az idén vá­sárolt a vállalat. Az 1950-es év utolsó negyedé­nek beruházását tovább fokozzák a gépesítést és mindazoknak a szó ciális és kulturális feltételeknek tökéletesítését, melyek az építőipai- dolgozói számára is eredményessé teszik az ötéves terv sikeres vég rehajtásáért folytatott munkát. A Goböljárásiak a tervköles önnel mindannyian nyertek Ériékes Sándornak még a lélegzete is eláll!, amikor a tanyai poslás kezébe olvasta a 70 fo­rintot. Ekkor ludía meg, hogy kihúzták a köt­vényét. Ide, a tanyavilágba, csigalábon jön az ilyen hír. Pedig a vasúinál, ahol dolgozik, na­ponta lesték a többiek az eredményeket. Rá se gondolt, hogy nyerhet. Úgy gondolta, jó helyen van at az 50 forint. Már a nemrég kapott fizetésemeléssel visszakerült hozzá sokszorosan. A szolgálat után, — mint mindig, — az épít­kezéshez ballagott. Sö;étig van még néhány óra, segít a kőműveseknek. Elmond ja a többinek is a váratlan szerencsét. Csak azt sajnálja végtelenül, hogy nem jegyzett többet. Lám, most, ha egész kötvénye lett volna, megnyerte volna mind a 30G forintot. Pedig tellett volna, szép pénzt ke­res a vasútnál. Dehát az ember mindig késón okos. Egészen belelovalta magát a szemrehányásokba önmaga iránt. Csak ami­kor odaért az építkezésekhez, akkor váltotta fel benne az elégedetlenséget egy másik hang. Meg­állt az út mellett. Szeme előtt 35, egyforma kis ház sorakozott félig készen. Mindegyik körül 5—6 ember sürgött. Néhol már a tetőt húzták. Egész kis falu, a göböljárási tanyaközpont ez. Amott, balra a negyedik, az övé. Hiszen ez is nyeremény — ömlött el benne az öröm. A leg­szebb, a legnagyobb nyeremény, amit a fizetés- emelésen és a most kapott 70 forinton felül adott neki az ötéves terv. Amit ez a kis ház jelent, 7í nem is lehet forintokba átszámolni. Hát még a többit, ami majd a tanyaközpontban való élettel jár! Az orvost, a villanyt, a községházái, . a gépállomást. S Értékes Sándor arra a gondolatra lyukadt ki végül, hogy már a tízezer forintot is meghaladja az ő nagy nyereménye együttvéve. Értékes Sándor szerencséjénél; gyorsan híre fut a szomszédok között. Legtöbb­jük lermelőcsopo»r!-lag. Vegyesen, régiek és újak-. Most az össze! egyesült a „Keleti Fény“ és a ..Petőfi*“ csoport. Sok új tag is belépett és a n igyüzemi életet máris házépítéssel kezdik. í .i l Értékes szerencséjének. Lám, mégis­csak visszakapja a pénzét, aki kölcsönt jegyzett. Pedig a kulákok csúfondárosan szemükbe ne­vettek nekik is, amikor az 50—100 forintokat odaadták, „no, leshetitek, hogy azt visszakapjá- tok‘*. S ők már rég visszakapták, még mielőtt a sorsolást megkezdték volna. Erre gondolt az öreg Cékus János is, amikor a vályogot adogatja épülő hajlékához. Ebbe nem csurog be az eső­víz, mint a régi cselédlakásba évtizedeken át és ebből nem riasztják ki hajnalban. Víg Benő 6 családos napszámos, most új csoporítag, öröm­től pirosló arca is versenyre kel a házra kerülő új cserepek színével. Aki egy fél életet leélt dü- ledező, sötét, egészségtelen viskóban, csak az tudja megérteni ezt az örömöt. Retekektől az apa és az egyik fia is épít­kezik, István. Hat gyerekkel jön majd az új házba, akik cse- lcdlakáson kívül egyebet nem is láttak. Retek István arra gondol, hogy ennek a háznak a levegője -majd az ő orrából is kicsapja azt a bűzt, amit mint a Halász D. kulák ütöit-rugot! bérese, két évtizeden át beszívott az istállóban, amelyik a lakása volt. — Nyertes itt mindenki — mondja ifj. Botka Sándor. — Olyan az a tervkölcsön, amit ad­tunk, mint ezeknek a házaknak a betonfunda­mentuma. Arra épül a mi egyre szebb életünk. Pedig Botka Sándor új csoportlag, aki eddig csak a fejadagot kapta meg. No meg ezt a házat. De az a fejadag fele búza, fele rozs. Nagy dolog ez Göböljáráson, ahol régen a kalácstészlát is rozslisztből dagasz­tották. A régi tagok már pénzt is kaplak, ami­ből szépen beruházkodtak. Jövőre nekik is jár az is. Amikor a csoport jövőévi tervét meghal­lotok, nem akartak hinni a fülüknek. Szokat­lan volt hallani, hogy présházépílésrc például tízezer fo­rintot, a dohány-pajtákra 18-at, az új tehén Istállóra 20-at irányoztak ©ló'. De most már nem csodálkoznak rajia. Tudják, hogy meglesz. És az övéké lesz. Mert. a lerv- kölcsönbe adott 50—100 forintokból nemcsak tanyaközpont épül, hanem egyre szebb, gazda­gabb élet a csoporiau beiül. A kiskunmajsai építkezés meg­kezdésekor a kezdeti nehézségek fennálltak. Kevésszámú szervezett munkással kezdték meg a munkát. * A kezdeti nehézségeket még igye­kezett növelni Szotyori Zolián, volt építésvezető és négy cimbo­rája, akik ugyan nagy szavakat használtak, de nem csináltak sem­mit, sőt a pártszervezet munkáját igyekeztek gátolni. A dolgozók ébersége leleplezte ezeknek a kártevő elemeknek al­jas munkáját. A szervezés terén szintén tapasztalhatók voltak hiá­nyosságok, de a bizalmiak kritiká­ja és a dolgozók javaslatai segít­ségével ma mái- annyira tudtak vinni a munkát, hogy- egyes mun­kafolyamatok zökkenőmentesek. — Mucsi I’al javaslattal fordult az építkezés vezetősége felé, hogy a vasútállomás a vagonok érkezését előre jelentse be, hogy ezzej biz­tosítani tudják azoknak zavarta­lan kirakását. Az építkezésen « dolgozók a normákat idegenkedve fogadták, de a munka elvégzésén keresztül bizonyosodott he, hogy a normát teljesíteni, sőt túlteljesíteni is ]eliet. Ma már szép ered­ményeket érnek el az új normával és egymásután szüleinek az újítások. A munkamódszerát­adásban élenjárnak az építkezés sztahftnovistái, akik munkájuk közben kint segítenek szaktársaik­nak. A sztahánovista módszerek áladására tanfolyamokat is szer­veztek. Az építkezésen sok az olyan dolgozó, aki semilyen szer­vezetnek nem tagja. Ezek a gyű­léseken nem szoktak megjelenui, de az azt követő napon röpgyűlé- seken szokták velük a gyűlés tar­talmát megbeszélni. Kolompár Mátyás brigádja az egyik legjobban dolgozó brigád, jó népnevelő munkát végeznek, lelep­lezik a kulákokat. Az egyik napon a kocsmában ülő kukkoknak a többi dolgozók előtt ezt mondotta: „Ezelőtt, míg ti voltatok az urak( olyan kabátom vo’t, hogy száz macska sem fogott volna meg benne egy egeret. Most meg, lm fejetekre álltok is, karácsonyra csizmám lesz.“ . Am építkezés vezetőinek jó a kapcsolata a munkásokkal, ennek tudható be az, hogy a verseny kezd komolyan kifejlődni. A bri­gádokkal vannak versenyben, ugyauakkor az épületek között is verseny folyik. A verseny kifej­lesztésében példát mutatóit az építkezés vezetősége, akik az egyes munkák elvégzésére hívták ki egy­mást. Kugyela elvtárs pl. verseny­re hívta ki a többi épületeket, hogy a náluk mutatkozó tíznapos késést behozza és munkáját sike­resen elvégezte. A többi épületré­szektől csak öt perccel maradt el. Az építkezésen dolgozók C0 száza­léka versenyben ál!. Az újítások is egymásután születnek az új norma bevezetése óta. Barkó Nagy László kiskunmajsai kőműves. a cement, gerendák- előgyártásában hozott újítást. Ejlinger Hágó, az építke­zés vezető helyettese, és Rühen Já­nos párttitkár elvtárs újítási ja­vaslatot dolgoztak ki, mert az építkezésen nagyarányú szakmun- káshjány mutatkozott. Most az újításukkal elérték azt, hogy a segédmunkások falaznak. Újításuk négy viniklivasbó ál], ebből készí­tettek egy kalodát és ebbe pakol­ják bele a segédmunkások a falat Ilyen módszerrel a kétszázas Ilon. ti-brigád egyik segédmunkása 17.1 százalékot ért el. A munkálatokai Adamkovics Lőrinc sztahánovista vezeti és ezzel a módszerre] SíJlC köbméter falazást munkát végez­tek el A munkában kitűnők van. dorzászlót kapnak.- Az új normá­kat a kőművesek jó eredménnyel teljesítik. A Pető brigád löl száza­lékot ért cl, a Csáki brigád éji százalékos átlaggal dolgozik. Az Alkotmány brigád 159 százalékot őrt el- Az ácsok sem maradnak cl a norma, teljesítésében. A Német brigád, 110 százalékkal teljesíti a normát. De nyomában jár a Nagy brigád, akik 109 százalékos ered­ményt mutatnak lei. A Sziics brigád ltilj százalékával most azon dolgo­zik, hogy még nagyobb eredményt tudjon felm utatni. A szakmuukások jó teljesítménye teszi azt tehető­vé, hogy a segédmunkások is jó eredményt érnek el. A Balogh— Varga kombinált brigád 196 szá­zalékos teljesítményt ért el. A Nagy brigád 170 százalékot, a Szil. vek brigád pedig 144 százalékot. A verseny szervezése azOD­bán, meg kell hogy állapítsuk, nem elég nyilvános. A népnevelők­re és a bizalmiakra jobban kell támaszkodni hogy ezzel állandóan tudjuk biztosítani a politikai ne­velést, aminek hiánya a szervezet­len dolgozók között nagy arány­ban megmutatkozik. Most, a vá­lasztásokra önként jelentkezett népnevelőket helyesen felhasznál­va, az építkezés munkájában ha­talmas segítséget tudnak biztosí­tani. A BAJAI KONFEKCIÓIJZE1V1 jól teljesíti tervét Áttérnek a futószalagon végzett ruhagyártásra A varrógépeik egész sora áll a Bajai Konfekció Üzem hata mas munkatermeiben. Az egyik mun­kaasztalon szabásminták. Távo­labb kész és félig kész áruk. Ütemes munka folyik a szabá­szat, varroda és a vasaló mun- kate-rmeiben. Az Állami Ruhagyárrá fejlődött k o nf eke ló ü z e.m be n, ma már kö­zel száz dolgozó végzi a munkál. Az-üzem, készruh-iermelését az állam, és nemzeti vállalatokon keresztül hozza forgalomba. A dolgozóik, — férfiak, nők — vala­mennyien brigádokban végzik a munkál, A brigádok, — a Nagy, Ackermann, Varjú, Kricskovics, Szekullcs, Hack-enbergeir — egy­mással versenyben azon vannak, ‘hogy a szocialista termelés foko­zásával minél több ruhával lát­hassák el dolgozó népünké’.. Az üzem elmúlt hónapi tervét 39.62 százalékkal túlteljesítene. Büszkék elért eredményeikre, mélyeiké’, — fogadják — még ez •edd giékn-él is magasabbra -fog­nak fokozni, mihelyt a most fő­ivé átalakítási munkálatok befe. jezést nyernek, mely a készruha­’ gyáriás futószalag-rendszerét fog. í ja eredményezni. Az üzemet az ; új gépek egész sorával fogják 1 bővíteni. Lyukkötő, endlizö gé- : pékén kívül, további varrógépek­kel bővülnek a munkatermek. A dolgozók versenylendulete, a [ „koreai hétre“ tett fel a j-á nlása' k 10 százalékos túlteljesítésével be. bizonyította, -hogy a munka jobb megszervezésével, a versenyszel­lem kiszélesítésével, többterme- lésse! erősítik a Szovjetun ó- vezette békelábort és azon ké­résziül a szocializmus építéséi. A dolgozók soraiibói két ;f tiint ki kivá’ó eredményeiv-e'. Sá­mán Vera és Becsei Tivadar ké/i- munkások. Nemcsak munkájuk­kal mutattak példát, de a tanu­lásban is az élen haladtak. Az üzem, mely csak nemrégi­ben alakult, ma már mitnkáslé' szárnál 80 százalékkal megnö­velje. A férfi dolgozók mellet 41 a nők száma. A munkatermek ablakain h- ö- rő napfény a reggeli hideg u'án kel'emesen melegít. S a gépek egyenletes zörejének alkotó, te­rem’5 munkáia i* épit‘ -i -z- ciaüzmusf

Next

/
Thumbnails
Contents