Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-24 / 142. szám
BARTÓK BELA EMLÉKEZETE „A SZOVJETUNIÓ MUNKÁJA, A régi magyar népzene megismerése haladó ifjúságunk — de általában egész dolgozó népünk egyöntetű kívánsága. A nép zenéje tükrözi mindazt a küzdelmet, harcot, amelyet az uralkodó osztályok ellen vívott. A zenében is kifejezésre jut a dolgozók gondolatvilága, az ellenség gyűlölete és a dolgozók szeretete. N épzenénk egyik sajátossága a rubato-dallamok szabad ritmusa, ami hazánkon kívül megtalálható a szlovák, a román és a délszláv népi dallamokban is. A másik sajátosság: a félhang- nélküli ötfokúság, amely sokezer évvel ezelőt a világ nagy részén ismeretes lehetett. Ez a régi, szép zenei forma majdnem teljesen elveszett számunkra. Bartók Béla volt az, aki megmentette számunkra a magyar népdalt — eredetiben, közvetlenül a néptől. Mint gyűjtő, fáradságot és nehézséget leküzdve mentette meg a már-már pusztulásra ítélt népi kincsünket. Hogy másfél évtized alatt mintegy kétszáz törzsmelódiát és sokszáz variánst sikerült feljegyeznie és részben lemezre vennie — sok fáradság és viszontagság eredménye volt. Bartók Béla érezte, hogy a népzene kutatásában mindinkább a századokon át elnyomott dolgozó nép felé fordul. Érezte és tudta, hogy munkásságának politikai tartalma és politikai súlya is van. Bartók Béla a zenén keresztül hirdette a népek békés együttműködését, a népek barátságát. Természetes, hogy az elnyomók, a kizsákmányolók, az urak nem hagyták dolgozni. Természetes, hogy féltek munkásságától, hogy akadályt akadályra halmoztak előtte, gáncsolták és üldözték. 0 mindazonáltal következetesen dolgozott, harcolt — bár munkájában egyre nyomasztóbban érintették az úri-Magyarország vezető- köreinek kirohanásai. B artók Béla végül is elhatározta magát arra, hogy elhagyja Magyarországot és a mindjobban erősödő magyarországi fasizmus elől Amerikába vándorolt ki. Amerikában — a tőkések országában ráébredt arra, hogy az Igazi művészetet, a népet szolgádé művészetet csakis a nép rendje értékeli és támogatja. Látta a tőkés társadalmi rend minden rothadtságát — és meggyfilölte mindenestől. Amerikából fájó szívvel írta Magyarországra gondolva: „Nem birok olyan országban élni, ahol az újságok nem írhatják meg azt, ami a véleményük“. A második világháború után, — 1945-ben — elsőnek akart visszatérni. Tudta, hogy a szabad hazában otthonra talál, tudta, hogy a dolgozó nép értékeli és nagyrabe- csiili munkásságát — és Bartók Béla is tovább akarta szolgálni a most már szabad ország szabad népét. Hazatérésében csak betegsége akadályozta meg. 1945 szeptember 26-áu halt meg Amerikában. Bartók Béla nemcsak mint a Inép zeneművészetének kutatója ! alkotott örökértékü művet. Mint j zongoraművész is kiváló volt. Több kiváló pianistánk közül az ő technikáját, billentését akár rádión, vagy lemezről hallva — már tudjuk, hogy Bartók Bélát halljuk. B artók Béla munkássága nem volt hiábavaló. Halála ugyan őt elragadta közülünk, de élete művének folytatói lesznek a fiatal magyar zenészek, akik tőle is tanulnak. Bartók Béla műve nagyjelentőségű alkotás és hatalmas segítség ahhoz, hogy ... - , zenekultúránk - a Szovjetunió naPelottl *zarnabaD buszken o1' zenekultúrájának példájára, — el- vasták a Szovjetunió miniszter- induljon a szocialista-realista zent tanácsának újabb rendeletét, mely felé. _____ D. G. hatalmas öntöző- és erőműveket , . , I épít Ukrajna dőli területein és a A szovjet erdészeti szakirodalom utján Krímben. Ez úgyszólván napok; kai később követte azt a sztálini j tervet, amely 1100 km hosszú I csatornát épít, mely 1.300,000 j hektár jó termőföldet teremt, 1 többmillió kilowatt új energiával a homoksivatagot, Turkméniát, j nagy, gazdag, bőventermő kertté varázsolja, öröm és büszkeség tölt el minden magyar dolgozói, látva a béke megvédéséért vívott harc újabb bizonyítékát, a szocializmus építésének hatallmas diadalát. Ezeknek a hatalmas, a via mi munkánk nagy példája“ Levél a sztálini természetátalakító tervről A dolgozók a Szabad Nép teg eddig elért eredményeink fokozására törekedjünk Résztvettem az erdészeti dolgozók első kongresszusán. Nagy és bőséges tapasztalatokra tettem szert, melyet a bajai erdőgondnokság dolgozóinak átadva, azon leszünk, hogy azokat munkaterületeinken meg is valósítsuk. Az erdőgazdaságok átszervezését az tette szükségessé, hogy az erdészeti dolgozók soraiban jelentős számban húzódtak meg a reakció különböző színű lovagjai, akik azon voltak, hogy a munka szabotálásival minél nagyobb károkat okozhassanak. Az átszervezés nem tudta még va- lamennyiüket kiseperui, éppen azért fokozni kell éberségünket, felfigyelve minden kárt okozni akaró tevékenységükre, hogy így leleplezve, távolíthassuk el őket sorainkból. Ml, dolgozók, meg fogjuk becsülni és támogatni fogjuk irányítást végző szakembereinket, — niég ha pártonkívüüek is, — akik ott állanak oldalunk mellett szocialista erdőgazdaságunk eredményeinek fejlesztésében. Velük együtt karöltve akarunk dolgozni. Közösen, velük együtt kell megoldanunk feladatainkat. A helyes munka-megszervezést, a kopár területek fásítását, a telepítést, a kitermelés fokozását és a jobb és több szerfa kihozatalát. A kongresszuson magam is felszólaltam. Javaslatom, melyet a kongresszus magáévá is tett, azt célozta, hogy az erdőgazdaság dolgozói olyan szovjet erdészeti szak- irodalomhoz jussanak, hogy az abból nyert tapasztalatokat és gyakorlati eredményeket Pártunk vezetésével és szeretett Rákosi elvtársunk irányításával erdőgazdaságaink eredményeinek fokozására nálunk is megvalósíthassuk. Arra kell törekednünk, hogy jobb és eredményesebb munkánkkal kiérdemeljük azt, hogy sorainkból- is küldöttség mehessen a Szovjetunióba, a világ legfejlettebb erdő- gazdaságának megtekintésére, tanulmányozására. A kongresszuson ismertették a részvevőkkel az erdőgazdaságok gépesítésének tervét, mely nagyban emelni fogja a termelékenységet. A kongresszus eredményei az erdőgazdaságok dolgozói v'erseny- lendületét fogja fokozni, hogy ezen keresztül váljon mielőbb si-, keres megvalósításra ötéves nép- gazdasági tervünk Szocializmust építő munkája. Gruber György, a hajai erdőgazdaság kongresszusi küldötte iágtörténelemben még soha nem látott, gigantikus méretű építkezések különös jelentőségét az adja, hogy akkor történik, amikor az imperiacistálk újra lángba akarják borítanj a világot. Míg a Szovjetunió polgárai a béke és az emberiség halhatatlan nagy művén fáradoznak, addig Tru- man és lakájai azon dolgoznak, hogy kirobbantsák a harmadik világháborút, hogy a koreai mészárlásokat világméretekben alkalmazzák. A sztálini nagy ter- mészetátalakútó terv nagy csapás az imperialistákra, erősíti a béke táborát, bizonyítja a szocializmus hatalmas cpitő erejét. Olvassuk el, mit ír erről1 Hegyi Andor, -az izsáki-úti építkezés vezetője; A Bács-kiskunmegyei Vöröskereszt Szervezete a megyében az összes tszcs-, állami gazdaság, üzemek, gépállomások és iskolákban vöröskeresztes felelősöket állít be. Ennek célja az egészség- védelem és a kulturális fejlődés, s az, hogy minél több dolgozót bevonjon az egészségvédelem fel- világosító munkájába. A fenti helyeken egészségügyi előadásokat, elsősegélynyújtás! és népegészség- őri tanfolyamokat szerveznek, amit orvosok vezetnek le, s aktuális politikai előadással támasztanak alá. Ezzel is bizonyítjuk, hogy kormányzatunk milyen súlyt fektet a dolgozók egészségvédelmi kultúrájának emelésére. Szembeállítva ezt a múlt rendszer egészségvédelmével, ami kizárólag az uralkodó úri-osztály érdekeit Elsősegély nyújtási- és népegészségőri tanfolyamok szolgálta. A múltban a munkásembernek nem állt módjában magát betegsége esetén orvosol látni, mert keresetéből arra nem tellett. Síig ma az allam a társadalom összefogásával gondosodik a dolgozók egészségének megvédéséről és orvoslásáról. Horváth Gdbomé m. titkár Gépesítették Lengyelország bányáit A haléves terv utolsó évében a lengyel bányászok 100 millió tonna szenet adnak az országnak. .15 százalékkal többet, mint 1049. évben. A bányákban gépesít k a nehéz munkafolyamatokat, a tárnákban nagy férnk o-mbájnokat fogna,k alkalmazni. A tervek szerint a szén berakását 65 százalékban gépesítik. Billenő-kocsis teherautók érkeznek a földalatti gyorsvasút építkezéseihez A jövőben megérkeznek a szovjet iflúrógépek. A földalatti gyorsvasát építéséhez hatalmas meny- nyis-égfi földanyagot mozgatnak meg. A földmunkákat, -a földszállításokat gépesítik. A földalatti gyorsvasát építkezésénél a legkorszerűbb bilienőkocsis teherautókat alkalmazzák. Az első 8 bitien ők öcs is teherautó már meg-* érkezett és a terv szerint a jővő héten már üzembe állnak. A közeljövőben még 12 darab billenőkocsis teherautó ériw- rik. A Szovjetunió állandó segítsége « földalatti gyorsvasat, építkezésnél is megmutatkozik. ——— Nem fiatalember már Herczeg János. A hatvanhetedik esztendejét tapossa. Szóval jól benne van az időben. Ré- gente amolyan napszámbajáró ember volt. Ha volt munkája, volt kenyere is, de volt már úgy is, hogy hiába ment a kulikhoz, nem adtak neki munkát. Nem akkor evett jobb falatokat, amikor ő akarta, máson múlott ez mindig. A felszabadulás óta a maga gazdája. Hét holdat kapott a földosztásnál. Különösebb szenvedélye nincs, ha csak az nem, hogy szeret politizálni. Naponta olvassa az újságot, így tudja, mi történik a világban. így azután van magva a beszélgetésnek mindig. Leginkább Takács Zsigmond nyolcholdas dolgozó paraszt társával szokott elbeszélgetni a politikai helyzetről. Ilyenkor azután szóbakerül sok minden. Most éppen ott állnak a kunszentmik- lósi községháza előtti téren. Beszélgetnek. Politizálnak. — Aztán, mit gondolsz, komám, mire írsz jó ez a tanácsválasztás? — veti fel a kérdést Herczeg János. Takács Zsigmond csak hümmög. Egyszóval, nem tudja most hirtelenjében, hogy hát csakugyan mire is jó ez. — Na, majd én megmagyarázom neBessélgetnek a választók ked — mondja Herczeg János. — Gyere csak közelebb egy kicsit. Látod ezt a táblát? — Látom — feleli Takács Zsigmond, — Erre a táblára az van felírva, amit a község kapott a tervtől. Azt mondja: két központi híd újjáépítése. Ezen a hídon kell átmenned, ha ki akarsz menni a földre. Ezt a hidat a hároméves tervben építették újjá. — Hát ez igaz. Ez a híd csakugyan jó nekem — mondja Takács Zigmond. “ — Nemcsak a hídról van itt szó, hanem itt van mindjárt a bekötő út is. Ezen az úton jutsz el a homokszentlőrinci állomáshoz. Már pedig gyakran van ott dolgod neked is — folytatja Herczeg János. — Ebben is igazad van, komám — bólint Takács Zsigmond helybenhagyőlag. — Itt van azután a szülőotthon. Néni vagy te mai gyerek, tudod, hány anya pusztult el az újszülöttel együtt, mert, nem volt tiszta otthona, nem volt orvosi segítség. Piszkoskezű javasasszonyok fertőzték meg az anyát és a gyereket is. Ebben a szülőotthonban eddig még mindig egészséges gyermekek születtek. Ezt is a tervnek köszönhetjük — magyarázza az öreg Herczeg János. — Hát a gépállomás. .4: is nagy dolog. Tiidod-e, miért volt jobb termésem az idén? Mert traktor szántotta a földem. — Az enyémet is — mondja Takács Zsigmond. — -Na ugye. Ezt a tervet pedig a Párt csinálta. Ha nem lenne Párt, nem lett volna hároméves terv és nem lenne ötéves terv sem. — Ez Így redben is volna. De minek kell ezért a tanács? — kérdi Takács Zsigmond. Herczeg János egy kicsit összevonja a szemöldökét. Látszik, hogy gondolkozik. — Hát, komám, a tanácsot a Párt hozta életre. Munkások és parasztok ülnek be a tanácsokba. Mi válasszuk meg őket,. Ha a mi dolgunkat a mi fiaink intézik, akkor az el is lesz intézve. A tanács biztosíték arra, hogy községünk az ötéves tervben még többet kap, mint eddig. A tanácsok segítenek bennünket abban, hogy az ötéves tervet minél előbb befejezzük. Nem a kulákok és as urak intézik már a mi sorsunkat, hanem mi magunk. — Hát e: nagy dolog — mondja Takács Zsigmond elégedetten. — Hiszen akkor én is, te is úgy beszélhetünk a tanács tagjaival, mint ahogy mi itt egymás között. Ezek tudják, hogy mi kell nekünk, ha panaszunk van, meg is hallgatják. — Meg. Azután úgy intézkednek, hogy ne legyen panasz. Sok mindent kaptunk a hároméves tervben, még többel[ kapunk az ötéves tervtől. így valósulnak meg nálunk is a tervek, így építjük fel a szocializmust — teszi hozzá Herczeg János. Kunssentmihlósra hirtelen leszáll az este, Herczeg János és Takács Zsigmond hazafelé igyekeznek. Mindketten a beszélgetésre gondolnak és arra, hogy lám, cl is felejtettélfc megemlíteni azt, hogy hazánk napról-napra erősödik és erősödik á tanácsválasztással is. A két ember ellenkező irányban megy az úton hazafelé, de mindketten arra gondolnak most, hogy ez újabb győzelem lesz a háborús uszítok felett a béke megvédésében A írt figyelemmel kíséri a Szabad Nép és a Népszava hasábjait a Szovjetunióban épülő hatalmas öntözőberendezésekről és erőművekről, arra a meggyőződésre keli jutnia, hogy ilyen alkotásokat csak olyan nép képes létrehozni, ahol igazi, lelkes, a békéjéért harcoló szovjet emberek élnek, akik minden erejüket arra fordítják, hogy az emberi kultúra, a jólét emelkedjen. Ez elsősorban Sztálin elvtárs bölcs, lángeszének köszönhető, aki az egész világ népeinek békéjét tartva szem előtt, csak a békés építés eszközeihez folyamodik és ezt a csodálatos teljesítményekre képes szovjet néppel keresztül is viszi. Ilyen elképzelhetetlen méretű tervet csak olyan nép alkothat, valósíthat meg, ahol szocializmus van, ahol nem háborúért, hanem a békéért harcolnak, ahol a dolgozó nép jólétben, boldogságban él. A szovjet nép véghez fogja vinni tervét, hiszen eddig is az építés számunkra ismeretlen iramát mutatta meg, véghez fogja vinni tervét, mert munkájában a nagy Bolsevik Párt vezeti, irányítja. A szovjet nép munkája önzetlen. Az eredményekből más országok dolgozóinak is jut, segítik az építést. Segíti a mi szocializmust- épitő népi demokráciánkat is. A természet átalakítása sztálini tervéből nekünk is tanulnunk kell, hiszen a mi építésünknek is nagy szüksége van a villamosenergiára és arra, hogy a mi terméketlen területünkön termőföldeket hozzunk létre. A Szovjetunió és munkája, a mi munkánk nagy példája. A Szovjetunió vezetése mögé töretlen hűséggel kell felsorakoznunk, mert csak így tudjuk minden erőnket a béke szolgálatába állítani. A Szovjetunióhoz való hűségűnkön nem engedhetjük a legkisebb rést sem, ha nem akarunk az ellenségnek kedvezni, ha nem akarjuk a háborús törekvéseket, célokat szolgálni. A mi népünknek abban a táborba vari a helye, ahol az atomerőt, az építést a béke szolgálatába állítják, ahol a legfőbb cél a dolgozók jólétének állandó fokozása. Gyűlölnünk kell a háborús uszítókat, az imperialistákat, akik az építés helyett rombolnak, vérfürdőket rendeznek, és újabb vérfürdőket akarnak provokálni, ahol a békés Ide kosság ezreit gyilkolják le, pusztítják nemcsak Koreában, hanem a gyarmatokon is. Nekünk az a, feladatunk, hogy helytdlljunk a, Szovjetunió-vezette béketáborban. Az a feladatunk, hogy még jobban, még harcosabban vegyük ki részünket a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével a szocialista építő munkából, hogy jól éljünk a Szovjetuniótól kapott nagy lehetőségünkkel: a szabadságunkkal. HEGYI ANDOR
